Ukránok Magyarországon Ukránok Ukrajnában | |
|---|---|
| népesség | Magyarországon - 5000 fő [1 ] |
| áttelepítés | |
| Nyelv | ukrán , magyar |
| Vallás |
a legtöbb esetben - keresztények : |
A magyarországi ukránok ( ugorscsinai ukránok ) Magyarország területének egyik etnikai közössége .
Az ukránok Magyarország őshonos (bennszülött etnikai csoportja) [2] , amely régóta él Kárpátaljával határos keleti vidékein [3] [4] [5] [6] . A legutóbbi népszámlálás adatai szerint Magyarországon mintegy 5000 ukrán nemzetiségű lakott [5] [6] .
A Magyarországon élő ukránok elsősorban Nyugat-Ukrajnából és Kárpátaljáról érkezett bevándorlók , akik évszázadokon át ott éltek, vagy a 20. század második felében költöztek Magyarországra [2] . Elsősorban az első és második generációs ukrán migránsokról van szó, akik családot alapítottak, vagy ukrán családokkal együtt állandó lakhelyre költöztek Magyarországra. Ez a csoport az ukránok tudatos és aktív része, vezető szerepet tölt be a Magyarországi Ukrán Kultúra Társaságának társadalmi és kulturális életében [5] [3] .
A ruszinok (az ukránok etnográfiai csoportja ) Magyarország őshonos (bennszülött népcsoportja), akik régóta élnek keleti vidékein [4] . század folyamán képviselőik többsége asszimilálódott, és a későbbi népszámlálások során elkezdték magukat magyarnak nyilvánítani. Annak ellenére azonban, hogy az asszimilációs folyamatok már régen véget értek, a ruszinok kulturális és hétköznapi szinten újraélednek, őrzik nemzeti szokásaikat és hagyományaikat, és egyesülnek a „Magyarországi Ruszinok Társaságában” [5] [3] .
A 2011-es népszámlálás [6] [5] adatai szerint Magyarország területén 5633-an ismerik el magukat ukránnak, 3323-an ruszinnak, ami 8956 fő a 2001-es népszámlálás szerinti 6168, az 1990-es népszámlálás szerint 674 fővel szemben. Így a magyarországi ukrán-ruszin etnikum 1990 óta jelentősen megnövekedett, és számukat tekintve a hatodik helyet foglalja el Magyarország 13 történelmi nemzeti kisebbsége között.
A 2011-es népszámlálás adatai szerint Magyarországon 3384-en ismerik el anyanyelvükként az ukránt (999 fő - ruszin ), és aktívan ragaszkodnak a nemzeti és kulturális hagyományokhoz.
Az ukránok és ruszinok fő lakóhelye Budapest , ahol 1643 ukrán és 643 ruszin él. A magyarországi ukránok több mint 30%-a felsőfokú végzettséggel rendelkezik. Budapesten ez az arány meghaladja a 40%-ot, a régiókban elsősorban a tömegmunkás szakmák képviselői élnek. Iskolai végzettség tekintetében az ukrán közösség minden más magyarországi nemzeti kisebbséget megelőz [5] .
A magyarországi ukrán és ruszin nemzeti kisebbség jogállását Magyarország (2012. január 1-től hatályos) Alkotmánya, Magyarország törvényei, Ukrajna és Magyarország között megkötött kétoldalú dokumentumok határozzák meg. Ezek mindenekelőtt a 2011. évi magyar „A nemzeti kisebbségek jogairól” szóló törvény; 2011. évi magyar törvény az államgyűlési képviselők választásáról; "Szerződés a jószomszédi viszony és együttműködés alapjairól Ukrajna és Magyarország között" 1991. december 6-án; 1991. május 31-i ukrán-magyar „Nyilatkozat a humanitárius szféra együttműködésének fő irányairól”; 1991. május 31-i ukrán-magyar „Nyilatkozat a nemzeti kisebbségek jogait biztosító együttműködés elveiről”; Megállapodás Ukrajna Kormánya és Magyarország Kormánya között a kultúra, az oktatás és a tudomány együttműködéséről, 1995. április 4.; 1998. október 27-i megállapodás az Ukrajnában és Magyarországon kiadott oktatási és tudományos fokozatú dokumentumok kölcsönös elismeréséről és egyenértékűségéről [5] .
Magyarországon az ukrán és ruszin közösség számos egyesülete, kulturális és oktatási szervezete hivatalosan bejegyzett és működik: a Magyarországi Ukrán Kultúra Társasága, a Magyar Ruszinok Állami Társasága (1993-tól), a Magyarországi Ukrán Értelmiségi Társaság, a számos ukránisztikai és ruszinisztikai tudományos társaság . Valamennyi közszervezet [5] .
A Magyarországi Ukrán Kultúra Társasága (UUKW) 1991. július 16-án alakult, és az ukrán kultúra magyarországi megőrzésének és fejlesztésének központja lett. A Társaság élén az Ukránok Világkongresszusának első alelnöke, az Ukránok Európai Kongresszusának elnöke, a Magyarországi Államgyűlés Ukrán Kisebbségének elnöke, Hortyani Jaroslava [5] áll . A magyarországi ruszinok 2014. október 28-án megalakult állami önkormányzatát Viktor Kramarenko vezette [5] .
Az OUKW tevékenységének jelentős eredménye: emléktábla felavatása a „Dnisztrovaja sellő” almanach budapesti megjelenésének 160. évfordulója tiszteletére 1998. február 20-án, Tokayban a tartózkodás tiszteletére emléktábla. Magyarországon a híres ukrán filozófus , Hrihorij Szkovoroda 1998. március 20-án emlékművet András királynak és feleségének, Anasztázia ukrán hercegnőnek, Bölcs Jaroszlav lányának 2001. november 17-én, Lesja Ukrainka emléktábláját a Nemzeti Könyvtárban. Alexandria Egyiptomban 2002. május 8-án, az 1932-1933-as ukrajnai éhínség áldozatainak emlékműve Budapesten 2009. április 29-én, az 1932-1933 -as ukrajnai éhínség áldozatainak emléktáblája Chomorban 2010. november 27. [5] .
A magyarországi ukrán kultúra napjainak megünneplése, Leszja Ukrainka , Tarasz Sevcsenko születésnapja , Ukrajna függetlenségének napjai és az ukrán történelem más kiemelkedő eseményei az UCW hagyományos irodalmi és művészeti eseményeivé váltak. Az első magyarországi keresztény templom megnyitásának 250. évfordulóját 2005. május 22-én F. Madla köztársasági elnök részvételével ünnepelték. Az Egyesület aktív tájékoztató és publikációs tevékenységet folytat.
1995-ben megalakult az Ukrán Értelmiségi Társaság, amely a magyarországi ukrán értelmiség egy kis részét (20-25 fő) tömöríti. Ez a társaság nem folytat aktív tevékenységet [5] .
A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek önkormányzati testületeibe történő 2014. október 12-i választás eredménye szerint az OUKV 70, a magyarországi ruszinok társadalma 100 képviselői mandátumot kapott [5] .
A Magyarországi Ukrán Kultúra Társasága közreműködésével Budapesten , Nyíregyházán és Várpalotán működnek közpénzből ukrán vasárnapi iskolák [5] .
Magyarországi Ukránisztika Tanszékek :
A nemzeti kisebbségek jogairól szóló 2011. évi törvény értelmében olyan településen, ahol a lakosság 20%-a vagy több elismeri valamely nemzeti kisebbséghez tartozását a hivatalos magyar nyelv mellett a nemzeti kisebbség nyelve. hivatalos nyelvként is elismert ezen a településen , minden hivatalos dokumentáció kétnyelvű. Elméletileg a törvény szerint az ukrán nyelv lehet regionális, de Magyarországon nincs ilyen település. Az ukrán nyelv csak a nemzeti kisebbség nyelve [5] .
Az ukránok művészeti és kulturális életében aktív szerepet játszik a „Bereginya” női kórus, a „Rainbow” ifjúsági táncegyüttes és az Ukrán Drámai Színház.