Szulejmán Sztálszkij

Szulejmán Sztálszkij
lezg. Staal Szulejmán
Születési név	Szulejmán Gasanbekov
Születési dátum	1869. május 18( 1869-05-18 )
Születési hely	Ashaga-Stal , Kyurinsky Okrug , Dagesztán megye , Orosz Birodalom
Halál dátuma	1937. november 23.( 1937-11-23 ) [1] (68 évesen)
A halál helye	Makhach-Kala , Dagestan ASSR , Szovjetunió
Állampolgárság (állampolgárság)	Orosz Birodalom  Szovjetunió
Foglalkozása	költő
Irány	szocialista realizmus
Műfaj	vers , vers , színdarab
A művek nyelve	Lezgi , azeri [2] [3]
Bemutatkozás	Nightingale (1900)
Díjak
A Wikiforrásnál dolgozik
Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon

Szulejmán Sztalszkij (valódi nevén - Gasanbekov , Lezg. Staal Suleiman ; 1869. május 18. - 1937. november 23. ) - Lezgin költő , a dagesztáni Lezgin alapítója, a szovjet előtti költészet, a XX. század egyik legnagyobb dagesztáni költője, a dagesztáni ASSR költője (1934). Verseket írt lezgi és azeri nyelven [2] [3] . M. Gorkij az I. írókongresszuson, Szulejmán Sztalszkij „ XX. századi Homérosznak ” nevezett [4] .

Életrajz

Szulejmán Sztálszkij 1869. május 18-án született Ashaga-Stal (tehát Sztalszkij) [5] faluban, a dagesztáni régió Kyurinsky kerületében , szegény paraszti családban. Etnikai hovatartozás szerint - Lezgins [6] . Édesanyja korán meghalt, és 7 éves koráig a fiú egy könyörületes szomszéd karjaiban nőtt fel. Tizenegy éves korában apja meghalt. Korán elárvult, tizenhárom éves korától béres dolgozott. Dolgozott a bakui olajmezőkön , dolgozott Szamarkandban a vasútnál, dolgozott munkásként gazdag embereknél. Az éveken át tartó vándorlás nem volt hiábavaló. Szulejmán jól ismerte az életet, és ashug néven vált ismertté , 1909-ben más népdalénekeseket is kihívott egy versenyre [7] .

Ashug Szulejmán Sztalszkij költői tevékenységét azerbajdzsáni költészettel kezdte [8] . Azerbajdzsáni nyelven írta a "Mulle" , "Kaukázus" , "Kolhoz" , "Lassan át a hőségben" és más verseket [9] . Verset írt rá, amelyet a szovjet írók első szövetségi kongresszusán olvastak fel [10] . S. Sztalszkij archívumában 12 azerbajdzsáni nyelvű költeményt őriztek meg , összesen mintegy ötszáz sort [10] . Korán kezdett verseket írni. – Itt vannak a könyveim – mutatott falubeli társaira Szulejmán –, a fejükben van az összes dal, amit én komponáltam. "Hé! Megjelent a dal! - kiáltotta a falubelieknek, amikor friss verseket talált ki, és nem lepődött meg a költészetnek a mindennapokba való ilyen behatolásán, a parasztok mindig egyszerűen és vidáman gyűltek a szomszédjuk köré, hogy meghallgassák új dalát. .

Első dala, a Nightingale 1900-ból származik. A forradalom előtt dühösen ostorozta a nép elnyomóit [5] . Szulejmán jól ismerte Etim Emin dalait , amelyek élete során összeolvadtak a névtelen népművészettel. Szulejmán folytatta Etim Emin munkáját a szegényeknek szóló társasági dalaival. De a környező élet elől való menekülés indítékai nem kétségbeesésből, hanem iróniából hangzottak. A forradalom a népöröm költőjévé tette. Versei újságokban kezdtek megjelenni, 1927-ben jelentek meg a Moszkvában kiadott "Lezgi költők gyűjteményében" .

Az 1939-es irodalmi enciklopédiában ez áll: „Különösen figyelemre méltó Sztálszkij dalciklusa a proletárforradalom legnagyobb vezéréről, Sztálin elvtársról ... E művek megkülönböztető vonása a mély őszinteség, az érzelmi gazdagság .” Fénykép megmaradt - Sztálin az elnökségből hallgatja a költő-ashug Sztalszkij beszédet az Állattenyésztők Szövetsége Kongresszusán. Sztálszkij műveinek orosz nyelvű fordításait főként a Pravda és az Izvesztyija újságok közölték . Különösen a Pravda (1937. december 5.) közölt egy részletet a Sztálinról szóló posztumusz versből, „A fiúhoz” címmel.

Sztalszkij kedvenc versformája a szokásos ashug " rubay ": három sor rímezett, egy szabad (különböző kombinációkban).

„ Dagesztán távoli hegyeiben ötvösök, kötéltáncosok és bádogosok falvai vannak. Furcsa módon Dagesztánban van egy költőfalu is. Ebben az aulban szinte minden házban lakik egy énekes. Egy közönséges énekes, mielőtt elkezdene egy dalt, megkérdezi az emberektől, hogy milyen dalt énekeljenek: szerelemről vagy gyűlöletről, örömről vagy szomorúságról? A nép arra kéri az énekest, hogy énekeljen a szerelemről, de úgy, hogy gyűlölet is legyen benne; énekelni a gyűlöletről, de úgy, hogy legyen szerelem is; énekelni a szomorúságról, de úgy, hogy legyen egy kis öröm is; énekelni az örömről, de úgy, hogy legalább egy kis szomorúság legyen benne. Ezek a követelmények, amelyeket a kis dagesztániak évszázadok óta támasztottak ashugjaikkal és énekeseikkel szemben, meghatározzák az igazi, nagy költészet lényegét és jellegét. Versek és versek nem születnek fájdalom, öröm nélkül. Ugyanezt a tűt használják esküvői ruhák és lepelek varrására a hegyekben. Tehát a költő tollának át kell adnia a szív minden érzését ” – mondta Effendi Kapiev .

A „Tisztán élt élet” című könyvben Natalya Kapieva megjegyezte: „ A jól ismert nyelvész , Gadzsibek Gadzsibekov Sztalszkij diktálásával vette fel dalait, kezdve az 1900-ban keletkezettektől. A felvételek órákig tartottak. Néha egész napokra. Szulejmán több ezer sorát memorizálta .

Érezte Sztalszkij tehetségének erejét, Gadzsibekov kategorikusan ellenezte, hogy munkáját ashugként értékelje. A „Szulejmán Sztalszkij népköltő” című cikkben („ Dagestanskaya Pravda ”, 1936. április 21.) ezt írta: „ Sok írónknak rossz elképzelése van Szulejmánról, mint ashugról. Maga Stalsky többször is erőteljes tiltakozását fejezte ki az ellen, hogy ashugnak nevezze magát. És igaza van. Valójában Sztalszkij költő, és soha nem volt ashug .

Sztalszkijt a szovjet írók első szövetségi kongresszusának küldöttévé választották . Ezen a kongresszuson A. M. Gorkij " a XX. század Homéroszának " nevezte, majd Sztalszkij számos művet alkotott a legkülönfélébb témákban, köztük a Vörös Hadseregről , a bolsevik pártról , a sztálini alkotmányról , a csodálatos életről Szovjetunió. E művek megkülönböztető vonása a mély őszinteség, az érzelmi gazdagság.

Sztalszkij számos jelentős művet is készített: "Dagesztán", "A költemény Sergo Ordzhonikidze -ről , a nagy Sztálin szeretett munkatársáról és barátjáról", "Gondolatok a szülőföldről".

Szulejmán Sztalszkij gazdagította a Lezgin-költészet költői szókincsét, költői kifejezései bekerültek a lezginek beszélt nyelvébe, népi mondákká váltak [5] . De a költészet Stalsky számára nem volt hivatás - az Ashaga-Stalsky kollektív gazdaság tagja volt, és haláláig mezőgazdasággal foglalkozott.

1934-ben a DASSR Központi Végrehajtó Bizottsága Szulejmán Sztalszkijnak Dagesztán népi költője címet adományozta. A szovjetek X. Össz-Dagesztáni Kongresszusán a DagTsIK tagjává választották. 1936-ban a Szovjetunió Központi Végrehajtó Bizottsága Lenin-renddel tüntette ki Sztalszkijt . 1937-ben a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Szövetsége Tanácsának helyettesévé választották , de december 12-e előtt halt meg, amikor helyettesként kellett volna hivatalba lépnie.

Szulejmán Sztalszkij verseit a Szovjetunió népeinek számos nyelvére lefordították. Számos verset megzenésítettek.

A „ Communism ” projekt névadó albumát Szulejmán Sztalszkij versei alapján vették fel [11] . Az albumot 1988 márciusában rögzítették (1937-es keltezésű), és csak Sztalszkij versei alapján készült dalokat tartalmaz [12] . Minden zene – Letov és K. Wo (a thrash-punk és az avantgarde poszt-punk keveréke popzenekari művekkel).

A híres költő 1937. november 23-án hunyt el. Mahacskalában, a Szulejmán Sztalszkij körúton temették el . A sír az Orosz Föderáció kulturális örökségének emlékműve [13] .

Példabeszédek Szulejmán Sztalszkijról

Szulejmán Sztalszkijról sok példabeszéd szól. Íme kettő közülük.

Szulejmán és a fiatalember példázata

Szulejmán mezítláb ül a szakli küszöbén, kigombolta a beshmet gallérját, és behajlította a térdét, mint egy öreg, botot tart a kezében. Előtte, az agyagpadlón a nap forró négyzete szikrázik, megakadályozva, hogy beszélgetőtársára nézzen.

„Eljöttél hozzám meglátogatni, és vitába szállsz” – mondja. „A tegnap és a ma ugyanaz. Pihenj, ne fáradj, mint egy orvos! Költő vagy, meg kell értened: ló elmegy - zöld mező marad; ha egy hős elmegy, a dicsősége megmarad.Én nem vagyok hős, és az élő költő dicsősége természetesen nem a hős dicsősége. Ingatag, mint a tűz, amelynek lángját állandóan fenn kell tartani: különben a láng elhalványul, és nem világítja meg az arcot. Még élek, miért tanácsolja, hogy tétlenül járjak? Elhagy. A költőnek nagylelkűnek kell lennie, mint a csalogány. Nem vagyok beteg... Sok csoda van a világon, és te persze nem tudsz mindent. Különféle költők léteznek. Az eső ugyanúgy öntözi a földet, de sem mák, sem virág nem nő a sivatagban.

A sivatag nem számít. Ez valami halott, Szulejmán.

– A sivatag az sivatag, fiatalember! A halottak mindig hidegek, a sivatagok pedig néha forróak és tele vannak élettel, tele mindenféle kígyóval és skorpióval. Megjegyzés: a sivatag rosszabb, mint az öregség. Betegség ez, rozsda, lélek meddősége, és nehezebb meggyógyítani, mint az öregséget... Különféle költők vannak, mint a talaj! A beszélő vet, a hallgató arat. Figyelj. Elmondom, miért nem félek attól, hogy a szívem üres lesz, és miért vagyok fáradhatatlan. A fiatalság sokat jelent, de a fiatalság önmagában, fiatalember, semmit sem jelent. Egy igazi költő léleknek úgy kell forrnia, mint a kertnek. A jó szavak magas fákon nőnek, és termeszteni kell őket. A költő az, aki nagyon tapasztalt és fiatal a szívében. Szeretetének nagylelkűnek kell lennie, mint nyáron a napnak (a kert ágai virágoznak a nap alatt!), gyűlöletének hevesnek kell lennie, mint a folyónak a zivatarban (a kert gyökerei nedvességből táplálkoznak!). E nélkül az élet kihal, és a lélek kertje hamarosan sivataggá változik. Fiatalkoromban azt hallottam, hogy az igaz szerelem és az őszinte gyűlölet olyan, mint két szárny, egy és sas szárnyal rajtuk. Minél erősebbek a szárnyak, annál magasabbra repül a sas. Légy! a tanáraim mondták. Soha ne bocsáss meg még egy kis sértést sem ellenségeidnek, mert minden egyes megbocsátott sértésnél ledobsz egy tollat ​​a gyűlölet szárnyáról, és lejjebb szállsz. Ha minden hős sólyom, akkor a költőnek sasnak kell lennie: repülj, tárd szélesebbre szárnyaidat! És most ugyanezt mondom mindenkinek, aki ihletet kér tőlem: Repülj! Ez a törvény, amellyel a dal kezdődik...

(Efendi Kapiev "A költő" című könyvéből)

A példázat arról, hogyan komponált Szulejmán verset a szakli tetején

Szulejmán Sztalszkij egy szép nyári napon a szakli tetején feküdt és az eget nézte. Körös-körül madarak csiripeltek, patakok morogtak. Bárki azt gondolta volna, hogy Szulejmán pihen. Szulejmán felesége pontosan ezt gondolta. Felmászott a szakli tetejére, és hazahívta Szulejmánt:

- Khinkal (kedvenc nemzeti étel Dagesztánban) készen van, és már az asztalon. Ideje ebédelni. Szulejmán nem válaszolt, sőt el sem fordította a fejét.

Egy idő után Aina másodszor is felhívta férjét:

"Khinkal kihűl, nem eszik meg egyhamar!"

Szulejmán nem mozdult. Aztán a feleség felvitte a vacsorát a tetőre, így Szulejmán, mivel nagyon akarta, ott ebédelt. Felszolgálta neki a vacsorát, mondván:

Reggel óta nem ettél semmit. Próbáld ki, milyen finom khinkalt készítettem.

Szulejmán mérges lett. Felugrott és odakiáltott szorgos feleségének:

– Mindig beleszólsz a munkámba!

– De te ott feküdtél és nem csináltál semmit. Azt gondoltam…

- Nem, dolgozom. És ne zavarj többé.

Szulejmán valóban ezen a napon komponálta új versét.

Díjak

• Lenin-rend (1936) [5]

• A dagesztáni SZSZK népi költője (1934)

Memória

• 1950-ben Ashaga-Stal költő ősi falujában, a Szulejmán-Sztalszkij kerületben (Museumnaya utca 4.), abban a házban, ahol 1934-től 1937-ben bekövetkezett haláláig élt, megnyílt a Sz. Sztalszkij Emlékmúzeum [14]. .
• Mahacskalában a Szulejmán Sztalszkij körúton állították fel Sztalszkij emlékszobrát .
• A költő tiszteletére Szovjetunió postai bélyeget bocsátottak ki (1969);
• 1957-ben a bakui filmstúdióban Szulejmán Sztalszkij életéről és munkásságáról forgatták az „ Így születik egy dal ” című játékfilmet.
• A " Szulejmán Sztálszkij " a "Communism" projekt második albuma, amely Szulejmán Sztálszkij versei alapján készült dalokat tartalmaz.

Szulejmán Sztalszkijról nevezték el:

• Dagesztán Szulejmán-Stalsky kerülete
• Sztalszkijról elnevezett köztársasági irodalmi díj
• S. Sztalszkijról elnevezett Állami Lezgi Zenei és Drámai Színház
• Sztalszkoje falu
• Utcák Dagesztán számos településén (Belidzhi és Mamedkala falvak, Gedzhukh és Chinar falvak), valamint a Don-i Rosztovban, Kijevben, Omszkban, Donyeckben, Kazanyban , Tulában, Elista , Kineshma, Shostka, Volgogradban , Novorossiysk, Almaty.
• 92-040-es szárazteherhajó-projekt (Amur típus), korábbi neve "Amur-2511", Astrakhan lajstromozási kikötője, leszerelt.

• Sztalszkij emlékszobra

• Sztalszkij emlékszobra (oldalt)

Jegyzetek

1. ↑ Szulejmán Sztalszkij // Nagy Szovjet Enciklopédia : [30 kötetben] / szerk. A. M. Prohorov – 3. kiadás. - M .: Szovjet Enciklopédia , 1969.
2. ↑ 1 2 Lutsian Ippolitovich Klimovich. Örökség és modernitás: esszék a nat. irodalmak . - Baglyok. író, 1975. - S. 120. Eredeti szöveg  (orosz)[ showelrejt] Szulejmán Sztalszkij, aki Derbentben, Ganjában, Bakuban , Szamarkandban és Közép - Ázsia más helyein dolgozott , elsajátított néhány török ​​nyelvet, és később nemcsak szülőföldjén, lezgiben, hanem azerbajdzsáni nyelven is alkotott műveket. Így azerbajdzsáni nyelven különösen egy verset írt, amelyet a szovjet írók első szövetségi kongresszusán olvastak fel. A költő archívumában tizenkét azerbajdzsáni nyelvű verset őriztek meg, összesen mintegy ötszáz sort.
3. ↑ 1 2 Kedrina Z. S. Élő egység: a Szovjetunió népeinek irodalmainak kölcsönös hatásáról: cikkgyűjtemény . - Baglyok. író, 1974. - S. 246. Eredeti szöveg  (orosz)[ showelrejt] A Lezgin írók írásos korszakuk kialakulása előtt más nyelvű műalkotásokat hoztak létre, más népek írásait felhasználva. Tehát Mirza-Ali Akhtynsky , Yetim Emin , Hasan Alkadari arab és azerbajdzsáni nyelveket használt . Etim Emin, Kyuchkhyur Said , Haji Akhtynsky , Tagir Khuryugsky összes Lezgin -műve arab és azerbajdzsáni írásmóddal készült . Szulejmán Sztalszkij számos azerbajdzsáni verset is alkotott.
4. ↑ Szulejmán Sztalszkij // Nagy Szovjet Enciklopédia  : [30 kötetben]  / ch. szerk. A. M. Prohorov . - 3. kiadás - M .  : Szovjet Enciklopédia, 1969-1978.
5. ↑ 1 2 3 4 SULEYMAN STALSKY  (orosz) , Irodalmi enciklopédia. Az eredetiből archiválva : 2012. február 22. Letöltve: 2011. december 20.
6. ↑ Lomidze G. I. , Timofejev L. I. A szovjet multinacionális irodalom története . - A tudomány. - 2. kötet, 2. rész. - S. 191. Eredeti szöveg  (orosz)[ showelrejt] Ebben szerepelt: Gamzat Tsadasa és Rajab Dinmagomayev avarok, Dargin Rabadan Nurov , Lezgins Szulejmán Sztalszkij és Alibek Fatakhov , Laks Effendi Kapiev és Ibragim-Khalil Kurbanaliev , Kumyks B. Asztemirov és Atkay Adjamatov .
7. ↑ Világít. enciklopédia. - 1929-1939 Szulejmán Sztálszkij  (elérhetetlen link 2016. június 14-től [2323 nap])
8. ↑ Gamzatov G. G. Dagesztán népeinek irodalma az október előtti időszakban: a művészi élmény tipológiája és eredetisége. - Tudomány, 1982. - S. 164.Eredeti szöveg  (orosz)[ showelrejt] Sőt, a dagesztáni Lezghin irodalmat a kétnyelvűség olyan sajátos típusa is megkülönbözteti, mint az azerbajdzsáni nyelven létrehozott művek egy egész rétegének kihajtása a nemzeti költészetből. Ez Etim Emin, Khasan Alkadari költői örökségének jelentős része. Szulejmán Sztalszkij költőként az azerbajdzsáni nyelvű költészettel kezdte.
9. ↑ Musaev K. M. A közeledés és az egység útján (Az összefüggések szerepéről a Lezgi szovjet irodalom kialakulásában és fejlődésében). - Baku: Szil, 1986. - S. 78.Eredeti szöveg  (orosz)[ showelrejt] S. Stal'skin néhány versét azerbajdzsáni nyelven készítette ("Mulle", "Kaukázus", "Kolhoz", "Lassan át a hőségben" stb.), T. Huryugsky, Sh. Gezerchi, N. Sherifov és más Lezgi költők.
10. ↑ 1 2 Klimovich L. I. Örökség és modernitás: esszék a natról. irodalmak. - Baglyok. író, 1975. - S. 120.Eredeti szöveg  (orosz)[ showelrejt] Szulejmán Sztálszkij, aki Derbentben, Ganjában, Bakuban, Szamarkandban és Közép-Ázsia más helyein dolgozott, elsajátított néhány török ​​nyelvet, és később nemcsak szülőföldjén, lezgiben, hanem azerbajdzsáni nyelven is alkotott műveket. Így azerbajdzsáni nyelven különösen egy verset írt, amelyet a szovjet írók első szövetségi kongresszusán olvastak fel. A költő archívumában tizenkét azerbajdzsáni nyelvű verset őriztek meg, összesen mintegy ötszáz sort.
11. ↑ "Szulejmán Sztalszkij" album // gr-oborona.info
12. ↑ Kommunizmus – Szulejmán Sztalszkij Archiválva : 2014. június 6. // grob-chronicles (grob-chroniki.org)
13. ↑ Az RSFSR Minisztertanácsának 1960.08.30-i 1327. sz . határozata . Letöltve: 2019. szeptember 24. Az eredetiből archiválva : 2018. július 13. (határozatlan)
14. ↑ Szulejmán Sztalszkij emlékháza-múzeuma a Museum.ru weboldalon . Letöltve: 2022. július 23. Az eredetiből archiválva : 2022. július 23. (határozatlan)

Linkek

• Szulejmán Sztalszkij // Nagy Szovjet Enciklopédia  : [30 kötetben]  / ch. szerk. A. M. Prohorov . - 3. kiadás - M .  : Szovjet Enciklopédia, 1969-1978.