Kerimova, Sedaget Kayinbekovna

Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2021. december 6-án felülvizsgált verziótól ; az ellenőrzések 14 szerkesztést igényelnek .
Sedaget Kayinbekovna Kerimova
lezg. Sedaket Kayin elkezdte rohanni Kerimovát
Születési dátum 1953. március 30. (69 évesen)( 1953-03-30 )
Születési hely Gusar körzet , Azerbajdzsán SSR
Állampolgárság (állampolgárság)
Foglalkozása író , újságíró , publicista , költő , drámaíró , műfordító , zeneszerző
A művek nyelve azerbajdzsáni , lezgi és orosz
Díjak
Azerbajdzsán Kulturális Kulturális Dolgozója – 2005
sedagetkerimova.com

Sedaget Kayinbekovna Kerimova ( azerbajdzsáni Sədaqət Qayınbəy qızı Kərimova , Lezg. Sedakyet Kayinbegan rush Kerimova  ; 1953. március 30. , Gusar , Azerbajdzsán SSR ) egy lezgi po., zeneszerző, szerző, szerző. Három nyelven ír: lezgi , azerbajdzsáni és orosz nyelven . Azerbajdzsán Kulturális Dolgozója (2005).

1997-től a mai napig a Bakuban megjelenő Lezgi újság , a Samur főszerkesztője . Alkotója és művészeti vezetője a Lezgi "Suvar" dal- és táncegyüttesnek , amelyet 20 évig (1996-2016) vezetett. A Cold Sun című első Lezgi játékfilm forgatókönyvírója, zeneszerzője és producere. Több tucat dokumentumfilm, zenés, néprajzi film szerzője és rendezője a Lezginék életéről és életéről. Több tucat dalt, amelyek szavai és zenéje S. Kerimovához tartozik, számos híres Azerbajdzsán énekes ad elő.

Életrajz

Sedaget Kerimova 1953. március 30-án született az Azerbajdzsán SSR Gusar régiójában . 1969 - ben a Qusar 1. számú középiskolában, 1974 -ben az Azerbajdzsán Állami Egyetem Újságírói Karán szerzett diplomát . Diákéveiben az "Azerbaijan Genjleri" ( " Azerbajdzsán ifjúsága") újság szabadúszó tudósítójaként dolgozott . 1974 óta, 17 évig egymás után az Azerbajdzsáni Kommunista Párt Központi Bizottsága "Kendi Tanácsa" című újság tudósítója. Ezután az „Azerbajdzsán” újság osztályvezetőjeként, a „Gunai” újság főszerkesztő-helyetteseként dolgozott. S. Kerimova 1997 óta a Samur újság főszerkesztője.

Iskolás korától kezdve rendszeresen megjelentek versei, történetei és cikkei köztársasági kiadványokban.

S. Kerimova 30 kiadott könyv szerzője, amelyek között versek, versek, történetek, novellák, regények és drámák szerepelnek a szerzőtől. Tollából azerbajdzsáni prózakönyvek jelentek meg: „Silent cry” („Səssiz haray”), „Egy tavaszi éjszaka” („Bir yaz gecəsi”), „Blissful” („Hal”), „Naplementekor” („Qürub”), „White Sorrow” („Ağ qəm”), „Alien Pain” („Özgə ağrısı”) és versgyűjtemények: „Szomorú trillák” („Qərib quşun nəğməsi”), „Nézz a lelkedbe” ( “Qəlbinə boylan, őrült!”).

Lezgi nyelven jelentek meg verseskönyvei: „Játssz Lezginkát” („Lezginkadal iliga”), „Kelj fel, táncold a Lezginka univerzumot” („Karag dunya, „Lezginkadal” kyuleriz), „Még egy tavasz” („Mad sa”). ghatfar"), "A nap nevet" ("Rong hurezva"), "Az érzések godekánján" ("Gyisserin kimel"), prózakönyvek: "Cold Sun" ("Kayi rag"), "Ley's Song" (" Leyan mani" ), "The Lost Diary" ("Kvahyai yik'argan").

Orosz nyelven megjelentek verses és prózakönyvei "Túl a hét hegyen", "Blazhnaya", "Bear Rain", "Dums of My Patterns".

Ő a szerzője az általa lezgi és azerbajdzsáni nyelven írt "KtsIar, ktsIarviyar - Qusar, qusarlılar" ("Kuzárok, Kuzárok") enciklopédiának. Ez az egyedülálló, 700 oldalas könyv értékes anyagokat tartalmaz a Lezgi nép történelméről, néprajzáról, oktatásáról, hagyományairól és szokásairól. Érdekesek a szerző tanulmányai történészként, nyelvészként, újságíróként, műfordítóként, valamint olyan emberként, aki jól ismeri és mélyen kötődik a Kusarhoz. A lezgi és azerbajdzsáni nyelvek tanulmányozásával foglalkozó szakemberek számára ez a könyv értékes lelet.

2003-ban a jól ismert író-újságíró, Muzaffar Melikmammadov "Sedaget" címmel publicisztikus könyvet adott ki S. Kerimova életéről és munkásságáról. 2013-ban az Azerbajdzsáni Köztársaság Nobel Információs Központja kiadott egy bibliográfiai könyvet „Sedget Karimova élete és munkássága”.

És 2014-ben az Azerbajdzsán Nemzeti Könyvtár kiadta a „Sedaget Kerimov. Bibliográfia”, amelyet a szerző életének és munkásságának szenteltek.

2017-ben megjelent Törökországban „Lezgie” című könyve, amelyet Abdullah Kubala fordított török ​​nyelvre.

S. Kerimova két „Költős népem” című könyve a lezgi folklórnak szentel. Az első könyv kiadója az Azerbajdzsáni Tudományos Akadémia Folklór Intézete, amely tartalmazza a szerző által összegyűjtött Lezgin népi négysorokat, valamint azok általa készített azerbajdzsáni fordítását. A második hasonló könyvet pedig "Zari Khalq" címmel az "Azerbajdzsán" kiadó adta ki lezgi nyelven.

Sedaget Kerimova Muzaffar Melikmammadovval közösen összeállította és kiadta a lezgi-azerbajdzsáni és azerbajdzsán-lezgi szótárakat.

S. Kerimova szintén zeneszerző. Saját szavaival ír zenét. 100 dalának szövege és kottája szerepel a Zi Maniyar (My Songs) (2018) című könyvében.

Díjak és díjak

Jegyzetek

  1. ↑ Az Azerbajdzsán Köztársaság elnökének 2005. július 21-i 925. sz. rendelete „Az azerbajdzsáni sajtó alkalmazottainak tiszteletbeli címek adományozásáról” . Letöltve: 2021. december 6. Az eredetiből archiválva : 2021. december 6..
  2. ↑ Életrajz .
  3. ↑ A KORMÁNYBIZOTTSÁG ÁLTAL 2012-BEN KÜLFÖLDI honfitársaknak DÍJATOTT honfitársak jegyzéke
  4. ↑ A Dagesztáni Köztársaság vezetőjének 2017. szeptember 14-i 232. számú rendelete „A Dagesztáni Köztársaság állami kitüntetéseinek odaítéléséről”
  5. ↑ A 2019-ben a külhoni honfitársakért felelős kormánybizottság oklevelével kitüntetett honfitársak listája

Linkek

  Ugrás a Wikidata elemre  A közösségi hálózatokon
Fotó, videó és hang
 Lezgin költők