Rotakizmus (a görög ρ , "ro" betű nevéből). - bármely hang történelmi átmenete remegő mássalhangzóvá .
Az irodalmi albán nyelv alapját képező toszki nyelvjárásban /n/ /r/ lett , míg a ghegi nyelvjárásban nem. Példák a Tosk/Gheg-re:
Az indoiráni nyelvekre jellemző az átmenet [l] > [r], azonban ha a pra-irániban ez a folyamat egymás után ment végbe, akkor egyes kelet-indiai dialektusok esetében az eredeti állapot megmarad [1] .
A germán nyelvekben a [z] hangot rotacizmusnak vetették alá, amely Werner törvénye szerint [s]-ből alakult ki. A különböző germán nyelvekben a rotacizmus különböző módon nyilvánul meg.
Példák:
Az archaikus rotacizmus maradványai a germán nyelvekben:
A latin nyelvben az intervokális pozícióban (vagyis a magánhangzók között) lévő [s]-ből [r] lett (míg az intervokális ss a rövid magánhangzók után megmaradt, és másként s lett ).
Az s azonban megmaradt vagy helyreállt a morfémák találkozásánál (mint a de s ilio ), vagy ha volt r a következő szótagban (mint a mi s e r ). Ismeretesek ezektől a szabályoktól való eltérések: például a so r o r "testvér" szóban a rhotacismus valósult meg a következő szótagban szereplő r ellenére, a hono r szóban pedig (mint az arbor , work , stb.) s fordult r - be annak ellenére, hogy mi volt a végső helyzetben. A IV század elejére. időszámításunk előtt e. A rotacizmus, mint hangzási törvény megszűnt, és ettől kezdve a latin nyelvű külföldi kölcsönök megtartják az intervokális s .
A rotacizmus [s] / [r] váltakozásokhoz vezethet a formákban vagy a kapcsolódó szavakban.
Példák:
A jövőben a rotacizmusból keletkezett r előtti pozíció befolyásolta a rövid magánhangzók redukcióját . A középső i szótagban az ilyen r előtt e - be fordult : * cap is e > cap er e . Ezenkívül az utolsó r előtti o megmaradt , míg az -os végződést szisztematikusan -us - ra változtatták .
Hogy s változhat r -re, azt az ókori római grammatikusok tudták (néhány évszázaddal a változás után); így Marcus Verrius Flaccus azt írta, hogy "a régiek a ferias -t fesiáknak mondták " [2] . Mark Terencius Varro a következő példákat hozza fel:
Oszkánban ez a rotacizmus hiányzott, míg az umbriaiban nemcsak az intervokális, hanem a végső s is rotacizmusnak volt kitéve .
portugálA portugálban az [l] hang bizonyos esetekben [r]-re változott. Példák:
spanyolA spanyol nyelv történetében a latin -ine- és hangsúlytalan i -es kombináció re vagy bre - t adhatott . A magánhangzók elejtése után nehezen kiejthető n -es mássalhangzócsoportok alakulhattak ki , majd ebből az n - ből később r- lett . Ebben az esetben a rotacizmus az n és az azt megelőző n vagy m disszimilációja (diszszimilációja) .
Példák:
románA románban az intervokális [l] és [n] sok esetben [r] lett.
Így lett a latin caelum román cer , a latin fenestra pedig román fereastră .
szlovénA szlovén nyelvben a [ʒ] (g) átmenet [r]-re történt:
A csuvas és más bolgár nyelvekben a rotacizmus az [r] hang megfeleltetése a közös török [z]-nek: