Orbán Viktor | |||||
---|---|---|---|---|---|
lógott. Orbán Viktor | |||||
Magyarország miniszterelnöke | |||||
2010. május 29. óta | |||||
Az elnök |
Sjoyom László (2005-2010) Schmitt Pál (2010-2012) Köver László (színész, 2012) Áder János (2012-2022) Nowak Katalin (2022-től) |
||||
Előző | Gordon Bainai | ||||
1998. július 6. - 2002. május 27 | |||||
Az elnök |
Göncz Árpád (1990-2000) Madl Ferenc (2000-2005) |
||||
Előző | Horn Gyula | ||||
Utód | Medgyeschi Péter | ||||
A Fidesz - Magyar Polgári Szövetség elnöke | |||||
2003. május 17. óta | |||||
Előző | Áder János | ||||
1993. április 18. - 2000. január 29 | |||||
Előző | állás létrejött | ||||
Utód | Köever László | ||||
Az államgyűlés tagja | |||||
1990. május 2. óta | |||||
Születés |
1963. május 31. [1] [2] (59 évesen) |
||||
Születési név | lógott. Orbán Viktor Mihály | ||||
Apa | Dejo Bálint Orbán [d] | ||||
Anya | Siposh Erzsébet [d] | ||||
Házastárs | Levai Anikó [d] | ||||
Gyermekek | Orbán Rahel [d] ,Orbán Gáspár, Shara Orban [d] , Roza Orban [d] és Flora Orban [d] | ||||
A szállítmány | |||||
Oktatás | |||||
Tevékenység | politika és jog | ||||
A valláshoz való hozzáállás | kálvinizmus [3] | ||||
Autogram | |||||
Díjak |
|
||||
Weboldal |
miniszterelnok.hu ( magyar) miniszterelnok.hu/… ( angol) |
||||
Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon |
Orbán Viktor Mihai ( magyarul Orbán Viktor Mihály ; szül .: 1963. május 31. , Székesfehérvár , Magyar Népköztársaság ) magyar államférfi és politikus .
Magyarország miniszterelnöke 1998 - tól 2002 -ig , valamint 2010 -től napjainkig. A Fidesz-Magyar Polgári Unió párt vezetője .
A középiskola elvégzése és a katonai szolgálat (1981-1982) után a Budapesti Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karára került . 1987-ben végzett rajta, és két évig szociológusként dolgozott a Földművelésügyi és Élelmiszeripari Minisztérium alá tartozó intézetben. 1989-ben ösztöndíjat kapott a Soros Alapítványtól , és egy évig az oxfordi Pembroke College -ban tanult .
Felesége - Levai Anikó (született: 1963. augusztus 15.) ügyvéd. Öt gyerek van a családban ( Rachel , Gáspár , Shara, Rosa, Flora).
Az iskola Komszomol szervezetének friss titkára, Orbán az 1988-ban alakult Fidesz egyik alapító tagja volt . Országos hírnévre tett szert, miután 1989. június 16-án felszólalt Nagy Imre és más, 1958-ban kivégzett magyar politikai személyiségek újratemetésén. Beszédében szabad választásokat és a szovjet csapatok kivonását követelte az országból.
1990-ben, a posztkommunista Magyarország első választásán Orbánt beválasztották a parlamentbe (újraválasztották 1994-ben, 1998-ban, 2002-ben, 2006-ban). 1990-ben a Fidesz vezetője lett, amely az ő vezetésével liberális szervezetből (és a Liberális Internacionálé tagjából) jobboldali konzervatív párttá alakult. Orbán pártját 1995 óta hivatalosan Fidesz-MPP- nek (Fiatal Demokraták Szövetsége – Magyar Polgári Párt) hívják. 2002 óta Orbán a Fidesz vezetésével együtt az Európai Néppárt (az Európai Parlament konzervatív pártjainak szövetsége) alelnöke.
1998-ban, a Fidesz parlamenti választási győzelme után (a szavazatok 44%-a) jobbközép kormányt alakított. 35 évesen ő lett a modern Magyarország legfiatalabb miniszterelnöke (és a második a XX. században - csak Hegedyush András volt fiatalabb nála, aki 1955-56-ban vezette a kormányt). Támogatta az adók és a társadalombiztosítási járulékok csökkentését, a munkanélküliség és az infláció elleni küzdelmet. Kormánya idején az infláció az 1999-es 10%-ról 2001-re 7,8%-ra csökkent (1998-ban 15%). A költségvetési hiány az 1999. évi 3,9%-ról 2001-re 3,4%-ra csökkent. A gazdasági növekedés 1999-ben 4,4%, 2000-ben 5,2%, 2001-ben 3,8% volt. Eltörölték az egyetemi tandíjat, és visszaállították az anyák egyetemes juttatását.
Orbán a német kormánymodell híve volt, amely a kormányfő vezető szerepét biztosítja a hatalmi rendszerben. Megerősítette a miniszterelnöki hivatal szerepét, radikális államapparátus-reformot hajtott végre, amely különösen a gazdasági szuperminisztérium létrehozásához vezetett. Orbán azon törekvése, hogy csökkentse a parlament befolyását a politikai folyamatokra, miközben növelje személyes befolyását, éles kritikát váltott ki az ellenzékből, aki autoriter tendenciákkal és a média befolyásolási szándékával vádolta. Orbán miniszterelnöksége idején Magyarországot Lengyelországgal és Csehországgal együtt hivatalosan is felvették a NATO -ba 1999-ben .
A 2002-es választásokon Orbán pártja vereséget szenvedett, ő pedig lemondott. A Fidesz újraszámlálást követelt. A Központi Választási Bizottság ezt a követelést elutasította. A nemzetközi megfigyelők azonban egyetlen komoly megjegyzést tettek a választási kampánnyal kapcsolatban: az állami televízió maga a Fidesz javára volt elfogult. Ugyanakkor a baloldali és liberális sajtó folyamatosan bírálta Orbánt.
A 2006-os választásokon Orbán ismét a Fideszt vezette, majd a szociálliberális koalíció kormányának ellenzékében is főszerepet játszott. Szakértők szerint politikai tevékenységében a konzervatív ideológia és a populista gyakorlat ötvözésére törekszik.
2009-ben Orbán a Szlovákiában élő magyarokhoz intézett egyik beszédében Magyarország „államalkotó közösségének” nevezte őket, ami aggodalmat és félelmet keltett a szlovák vezetésben [4] .
A 2010-es választásokon Orbán belátta 1998-2002 hibáit. A Fidesz 2010-es parlamenti választáson aratott győzelme után Orbánt májusban nevezték ki újra miniszterelnöknek. Most már minden magyarnak volt joga szavazni, még azoknak is, akik soha nem éltek Magyarországon. A választókerületek számát 176-ról 106-ra csökkentették, beleértve a "baloldali" körzetek összevonását azokkal a körzetekkel, ahol a Fidesz és a Jobbik mindig is helyet foglalt. Pártja megőrizte az abszolút többséget a parlamentben, a szocialisták is megszilárdították pozícióikat, a Jobbik nézettsége szárnyalt. Az új alkotmány elfogadása kapcsán 386-ról 199-re csökkent a képviselők száma a parlamentben.
Az állam hivatalos neve „Magyar Köztársaság”-ról egyszerűen „Magyarországra” változott. A névváltoztatás célja az volt, hogy ne csak az ország állampolgárait, hanem a határon kívül élő magyarokat is bevonják a magyar közösségbe. Megkezdődött az ország klerikalizálódása – az alkotmányban rögzítették, hogy Magyarország népét Isten és a kereszténység egyesíti . Ez volt az előfeltétele az abortusz és az azonos neműek házasságának törvényi tilalmának. A törvényjavaslat elfogadása mellett a jelenlévők mindegyike megszavazta, kivéve a Jobbik pártot (amely általában Orbánt támogatta, de az abortusz tilalmát túl kemény döntésnek tartotta, rendkívül ritka esetekben, például a nemi erőszaknál szorgalmazta az abortuszt) – az ellenzéki szocialisták elhagyták a parlament épületét. tiltakozásul .
Most az ország eurózónába való belépéséhez a parlamenti képviselők 2/3-ának jóváhagyása kell (egyébként ez a kétharmad a Fidesz). Az ilyen radikális változások természetesen kivívták az Európai Unió kritikáját. A Fidesz ugyanakkor átvette a Jobbik elképzeléseit, nem lépett koalícióra ennek a pártnak a tagjaival, és részben magához vette a választóit. Június 4-ét a nemzeti összetartozás napjává nyilvánították az 1920-ban, az első világháború után kötött trianoni békeszerződés emlékére , amikor Magyarország elvesztette területének nagy részét. Ezt követően a magyarság jelentős része Romániában, Szerbiában, Szlovákiában él. A kommunista vezetők emlékműveit is lebontották, helyükre Horthy Miklós emlékművét állítottak fel , akinek uralkodása alatt Magyarország a náci Németország szövetségese volt a második világháborúban . Számos korlátozást vezettek be a hagyományos médiában dolgozó újságírók tevékenységére is - immár kötelesek megosztani a magyar identitás és a magyar közösség gondolatait. Orbán kormányának több olyan törvényt is sikerült elfogadnia, amelyek nagyon megnehezítik a roma kisebbség életét . Most már a szociális ellátások igénybevételéhez lehetővé kell tenni, hogy bármely állampolgárságú állampolgár megtekinthesse a lakóhelyét és a foglalkoztatás típusát (legalább önkéntes munka) igazolja. Engedélyezték a lőfegyverek önvédelmi célú használatát, ami megerősítette a nem hivatalos, gyakran kifejezetten cigányellenes orientációjú militarista szervezeteket. Végül a reformok utolsó jelentős intézkedése a büntetőjog változása volt, amelyet az amerikairól leírtak. Most, a harmadik szabálysértés után, az állampolgárra a büntetés és a szabadságvesztés maximális megengedett határai vonatkoznak, függetlenül a bűncselekmény súlyosságától. A 2014. áprilisi parlamenti választások eredményeként az ország miniszterelnöki posztján maradt [5] .
Orbán 2013-ban a szórványmagyarság harmadik kongresszusán felszólalt: "Lehet, hogy új gazdasági és társadalmi rendszereket, valamint a modern európaitól eltérő kulturális modellt kell építeni."
2014 tavaszán azzal a követeléssel fordult az ukrán hatóságokhoz, hogy adjanak autonómiát a Kárpátalján élő magyarok számára [6] . Annak ellenére, hogy Brüsszel gyakran vádolja a Moszkvával szembeni "túlzott lojalitást", ismételten kinyilvánította, hogy támogatja Ukrajna területi integritását, és jóváhagyta Ukrajna EU-csatlakozásának vágyát, ugyanakkor hozzátette, hogy ehhez Ukrajnának stabil állammá kell válnia, és teljes ellenőrzést kell gyakorolnia. a határokon túl [7 ] .
Magyar Bálint politológus szerint Orbán és a Fidesz 2010 óta „maffiaállamot” épített ki Magyarországon, ahol minden hatalom a párthoz és személyesen Orbánhoz köthető csoporté [8] .
A Magyar Országgyűlés 2020. március 30-án támogatta az Orbán-kormány jogkörének határozatlan időre történő kiterjesztését a COVID-19 világjárvány kapcsán . Előrehozott választásokat nem lehet tartani az országban, a hatóságoknak joguk van bizonyos törvényeket felfüggeszteni. A döntést bírálta az Európa Tanács , az ENSZ és az Európai Parlament [9] .
2022. május 24-én Orbán rendkívüli állapotot hirdetett az országban az ukrajnai háború miatt. „Látjuk, hogy a háború és a brüsszeli szankciók hatalmas gazdasági sokkokhoz és drasztikus áremelkedéshez vezettek. A világ a gazdasági válság küszöbén áll” – mondta a miniszterelnök. Szerinte ezzel az intézkedéssel azonnal reagálni lehet az ukrajnai események következményeire, hangsúlyozva, hogy az ukrajnai háború veszélyezteti Magyarország energia- és pénzügyi biztonságát [10] .
Ellenzi az USA és az EU által Oroszországgal szemben 2014 tavaszán bevezetett szankciókat . Negatívan reagált a Déli Áramlat projekt lezárására [11] . Ugyanakkor többször is kijelentette, hogy nem támogatja a Krím annektálását . Folyamatosan meghosszabbítja az EU és az Egyesült Államok által 2014 tavaszán Oroszországgal szemben a Krím annektálása és Oroszország kelet-ukrajnai háborúban való megvádolása miatt bevezetett szankcióit. 2018. december 15-én, az EU Közgyűlésén a kercsi incidens és a Maidan ötödik évfordulója fényében az EU mind a 28 országa állam- és kormányfői szinten, köztük Orbán, szolidaritást nyilvánított Ukrajnával és Oroszországot a cselekvések elfogadhatatlanok.
2019. január végén Orbán Viktor az Egyesült Államok Oroszországgal és Kínával szembeni keményebb álláspontra irányuló követelésére reagálva szembeszállt a nyomásgyakorlással, és arra reagált, hogy Magyarország semlegesebb álláspontra törekszik, az ország számára előnyös. üzlet Oroszországgal [12] .
2022 januárjában támogatta a Kazahsztán elnökének, Kasszim-Dzsomart Tokajevnek a CSTO-csapatok beléptetését kérő határozatával kapcsolatos lépéseket .
Orbán ellenzi az illegális migrációt . Úgy véli, hogy a nem európai országokból Európába irányuló bevándorlást ellenőrizni és kategorizálni kell. A menekültek egy részét aggodalommal kezeli, és támogatja, hogy Magyarország maga vezesse be a bevándorlók kvótáit, de az EU nem [13] . Ennek oka Magyarország tranzithelyzete volt, ahonnan a debreceni menekülttáborból Nyugat-Európába szállítanak okmány nélküli bevándorlókat, elsősorban Afganisztánból, Irakból és Szíriából . Orbán a bevándorlók elosztási kvótáinak bevezetése ellen szavazott, az Egyesült Királyság, Dánia, Írország, Spanyolország, Lengyelország, Franciaország és Csehország képviselőivel együtt.
Orbán Viktor 2022. július 23-án Romániában beszélt arról, hogy az Európai Uniónak új stratégiára van szüksége az ukrajnai háborúhoz, mivel a Moszkva elleni szankciók nem váltak be, ugyanakkor Európában „dominóként” roskadoznak a kormányok, az energiaárak az egekbe szöktek.
„Olyan autóban ülünk, amelynek mind a négy gumija kilyukadt: teljesen egyértelmű, hogy a háborút így nem lehet megnyerni” – mondta Orbán. Így Ukrajna soha nem fogja megnyerni a háborút "pusztán azért, mert az orosz hadsereg aszimmetrikus fölényben van" - mondta. Orbán szerint esélytelen a béketárgyalások Oroszország és Ukrajna között. „Mivel Oroszország biztonsági garanciákat akar, ennek a háborúnak csak Oroszország és Amerika béketárgyalása vethető véget” – mondta a magyar miniszterelnök [14] [15] .
Orbán a magyar kisebbség által sűrűn lakott területen, a romániai Băile Tušnad nyári táborának diákjaihoz intézett beszédében azt is kijelentette, hogy a magyarok "nem vegyes faj", és nem is akarnak azzá válni. Ezekért a szavakért bírálták Orbánt. Cech Katalin európai parlamenti képviselő , a magyar ellenzéki Momentum Mozgalom párt tagja azt mondta, megdöbbentette Orbán beszéde, amely „azokra az időkre emlékeztet, amelyeket, azt hiszem, mindannyian szeretnénk elfelejteni” (amikor Magyarország szövetségese volt náci Németország ). A cseh bocsánatot kért a nem fehér magyar állampolgároktól Orbán szavaiért. „Eltérő lehet a bőrszíne, Európából vagy más országokból érkezhet, de közénk tartozol, és büszkék vagyunk rád. A sokszínűség erősíti a nemzetet, nem gyengíti” – mondta [16] .
2022 augusztusában Orbán felszólalt a konzervatív irányultságú CPAC texasi konferencián . Beszélt a bevándorlók Magyarországra jutásának megakadályozásában elért sikerekről, a politikai baloldal visszaszorításáról, az LMBT jogok korlátozásáról és az alacsony adókról. Orbán a liberálisokat és a progresszíveket a történelem nagy gonosztevőinek nevezte, és a Washingtonért és Brüsszelért folytatott harcban az erők egyesítésére szólított fel a „ keresztény értékek ” előmozdítása érdekében [17] [18] .
Orbán fő szenvedélye a futball . A politikai tevékenységgel egyidőben a labdarúgó harmadosztályú „Felchut” klubjában ( Felcsút FC ) játszott. 2001-ben az országos bajnokságra készülő futballedzése miatt a magyar kormány heti ülését keddről péntekre helyezték át. Orbán ráadásul klubjának egyik főszponzora, 2004-ben pedig leváltotta edzőjét.
A közösségi hálózatokon | ||||
---|---|---|---|---|
Fotó, videó és hang | ||||
Tematikus oldalak | ||||
Szótárak és enciklopédiák | ||||
|
Magyarország miniszterelnökei | ||
---|---|---|
Magyar forradalom (1848-1849) | ||
Magyar Királyság Ausztria-Magyarországon belül (1867-1918) | ||
Első Köztársaság (1918-1919) | ||
Tanácsköztársaság (1919) | ||
Ellenforradalmi kormányok | ||
román megszállás | ||
Magyar Királyság (1920-1944) | ||
Nemzeti Összetartozás Kormánya (1944-1945) | Salashi Ferenc | |
A szovjet megszállás ideiglenes kormánya (1944-1946) | ||
Második Köztársaság (1946-1949) | ||
Népköztársaság (1949-1989) | ||
Magyarország (1989 óta) | ||
Portál:Politika - Magyarország |
Európai Tanács | ||
---|---|---|
A NATO-tagországok vezetői | |
---|---|
Stoltenberg ( főtitkár ) | |