Shoyom László | ||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
lógott. Sólyom László | ||||||||||||
Magyarország 6. elnöke | ||||||||||||
2005. augusztus 5. - 2010. augusztus 6 | ||||||||||||
A kormány vezetője |
Gyurcsány Ferenc (2005-2009) Bajnai Gordon (2009-2010) Orbán Viktor (2010) |
|||||||||||
Előző | Madl Ferenc | |||||||||||
Utód | Schmitt Pál | |||||||||||
Magyarország Alkotmánybíróságának 1. elnöke | ||||||||||||
1990. augusztus 1. - 1998. november 24 | ||||||||||||
Előző | állás létrejött | |||||||||||
Utód | Németh János | |||||||||||
Születés |
1942. január 3. [1] [2] [3] (80 éves) |
|||||||||||
A szállítmány | ||||||||||||
Oktatás |
|
|||||||||||
Akadémiai fokozat | Doktori ( 1969 ), a jogtudományok kandidátusa ( 1975 ) és a jogtudomány doktora ( 1981 ) | |||||||||||
Tevékenység | joggyakorlat | |||||||||||
A valláshoz való hozzáállás | katolikus templom | |||||||||||
Díjak |
|
|||||||||||
Munkavégzés helye | ||||||||||||
Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon |
Shoyom László ( magyarul Sólyom László ; 1942. január 3. [1] [2] [3] , Pécs ) magyar államférfi, politikai személyiség, Magyarország 6. köztársasági elnöke 2005. június 7. és 2010. augusztus 5. között , ügyvéd , alkotmányjogász. A Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (2001-től). Aktívan részt vesz az emberi jogi és környezetvédelmi szervezetek tevékenységében.
1942. január 3-án született Pécs városában [4] [5] . 1965-ben diplomázott a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán [4] [5] [6] . Ezzel egy időben könyvtáros képesítést szerzett [4] . Tudományos és oktatói munkát végzett Jénában és Budapesten , 1969-ben doktorált [4] . 1982-ben kezdett tanítani a Budapesti Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán [6] .
Az 1980-as évek eleje óta aktívan részt vett az emberi jogi és környezetvédelmi szervezetek munkájában [4] . 1987-ben egyik alapítója volt a Magyar Demokrata Fórumnak , amely később az ország egyik jelentős politikai ereje [4] [5] . A magyar parlament 1989-ben az Alkotmánybíróság tagjává választotta [4] . 1990-től 1998-ig az Alkotmánybíróság elnöke [4] [5] . 1993 és 1996 között az Európai Alkotmánybíróságok Konferenciájának [6] elnöke is volt .
1996-tól a Pazman Péter Katolikus Egyetemen tanított , 1999-ben meghívást kapott a Kölni Egyetemre [6] . 2000-ben a Nagy és Trocsányi ügyvédi iroda tanácsadója lett [6] . 2001-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választották [4] [5] . A tanítással egyidejűleg a környezetvédelmi közéleti tevékenységben is aktívan részt vett . 2000 elején egy bizottságot vezetett, amely a romániai vállalkozásokból a Tiszába és a Dunába történő ciánkibocsátást vizsgálta, amely jelentős mennyiségű hal pusztulásához vezetett Magyarországon [7] [8] . Egyúttal tagja volt a Vedegylet környezetvédelmi szervezet elnökségének is, amelynek számos írója, művésze és a "zöld" aktivistája volt [9] [10] . 2002-ben beszámoltak arról, hogy részt vett a magyar különleges szolgálatok archívumának megnyitásával foglalkozó bizottságban [11] .
A magyar parlament 2005. június 7-én az ellenzéki jelölt Sjoyomot választotta meg az ország elnökévé [4] [5] . Néhány szavazattal nyert a szocialisták jelöltje, Catalin Seeley parlamenti elnök felett .
A 2006. szeptember-októberi zavargások során, amelyek Gyurcsány Ferenc miniszterelnök beszédének nyilvánosságra hozatala után kezdődtek , amely arról tanúskodik, hogy a választási kampány során eltitkolta az igazságot, Shoyom bírálta a miniszterelnököt, és támogatta a lemondását kérő követeléseket [12] [ 12] 13] [14] . Gyurcsány azonban az elnök felszólításai ellenére nem volt hajlandó távozni posztjáról [15] [16] .
A következő években többször is megengedte magának, hogy bírálja Gyurcsány és a miniszterelnök által vezetett Magyar Szocialista Párt politikai és gazdasági tevékenységét [17] [18] [19] . Shoyom ellenállása a szocialisták által 2007 végén javasolt egészségügyi reform ellen hírhedt volt: az elnök nem volt hajlandó aláírni a törvényt, arra hivatkozva, hogy a reformprojektet nem támogatták a lakosság körében, valamint arra hivatkozva, hogy a reform nem garantálja az egyenlő egészségügyi ellátást az egész magyar számára. állampolgárok. 2008 márciusában az országban a Shoyom által kezdeményezett népszavazást tartottak az egészségügyi reformról, melynek eredményeként a szavazók többsége ellenezte annak a szocialisták által javasolt formában való végrehajtását [20] [21] [22] .
Miután Gyurcsány 2009 márciusában bejelentette, hogy távozni szándékozik a miniszterelnöki posztról amiatt, hogy a magyar parlament nem támogatta az ország gazdasági válságból való kilábalására irányuló projektjét, Sjoyom előrehozott parlamenti választásokat írt ki [23] [24]. . A parlament azonban a kormányváltásra szorítkozott, és Shoyom 2009 áprilisában új miniszteri kabinetet hagyott jóvá Bajnai Gordon vezetésével , aki a Gyurcsány-kormányban nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszterként dolgozott [25] [26] [27 ] ] [28] .
Az elnöki tisztség betöltése során továbbra is jelentős figyelmet fordított a környezeti kérdésekre és az ökopolitikára. A magyar köztársasági elnök 2007 novemberében kezdeményezte egy nemzetközi környezetvédő szervezet létrehozását az ENSZ keretein belül [29] [30] [31] . 2008 májusában rámutatott az "ökoszociális globalizáció" és a világ környezetvédelem terén tett erőfeszítéseinek egyesítésének szükségességére, amelyet a világszerte megfigyelt éghajlatváltozás okoz [32] .
Aktívan szorgalmazta a romániai magyarok autonómia megadását, és többször is felvetette ezt a kérdést Traian Basescu román elnökkel [33] folytatott megbeszélésein , de 2009 februárjában Basescu azt mondta, hogy amíg Románia szuverén és egységes állam, addig a magyar autonómia nem lesz meg. létre [34] . 2009 márciusában Shoyom bejelentette, hogy meglátogatja a romániai magyarokat, de a román hatóságok nem adtak leszállási engedélyt a magyar elnök gépének, így Shoyom kénytelen volt autóval utazni. Ez az incidens meghiúsult Románia és Magyarország viszonyában [35] [36] [37] .
2009 augusztusában hasonló történet történt, amikor Shoyom magánlátogatást kísérelt meg a szlovákiai Komáromban , amelynek nagy részét magyarok teszik ki. A szlovák hatóságok ezt a látogatást Magyarország birodalmi ambícióinak megnyilvánulásaként fogták fel: Robert Fico szlovák miniszterelnök Soyom utazását provokációnak, magát a magyar elnököt pedig "nem kívánatos vendégnek" nevezte [38] [39] . Ennek következtében Solyom kénytelen volt megfordulni a szlovák-magyar határon, amit a magyar közigazgatás példátlan eseménynek minősített az európai szabad mozgással összefüggésben [40] [41] [42] .
2010. június 29-én a Magyar Országgyűlésben megválasztották az ország új elnökét. Shoyoma felajánlotta, hogy csak a " Lehet más a politika" párt képviselőcsoportja választja újra második ciklusra , de nem volt elég szavazatuk a jelöléshez, így Schmitt Pál , aki korábban a parlament elnöke volt. , elnökké választották . Szojom László államfői jogköre 2010. augusztus 5-én járt le, ezt követően Schmitt lépett Magyarország köztársasági elnöki tisztségébe [43] [44] [45] [46] .
Beszél angolul , németül és franciául .
Shoyom házas, két felnőtt gyermeke és kilenc unokája van [4] [5] .
Szótárak és enciklopédiák | ||||
---|---|---|---|---|
|
Magyarország elnökei | |
---|---|
|