Kumyk írás – a kumyk nyelv írása . Fennállása során többször változtatta grafikai alapját. Jelenleg a Kumyk szkript cirill betűvel működik . A kumyk írás történetének 3 szakasza van:
Az egyes kumyk szavak legrégebbi, arab írással készült feljegyzései a 17. század közepére nyúlnak vissza [2] . A 19. század első felében kezdett kialakulni a kumyk irodalmi nyelv.
Eleinte a kumyk az arab ábécét használták anélkül, hogy karaktereket adtak volna hozzá. Így 1883-ban megjelent az első kumyk nyelvű nyomtatott könyv (M.-E. Osmanov. Nogai és kumyk dalok gyűjteménye. Szentpétervár, 1883). Ebben a kiadásban az arab írást nem igazították a kumyk nyelv hangszerkezetéhez [3] .
A 20. század elején a kumyk kiadványokban elkezdték használni a magánhangzókat , amelyek egyrészt közelebb hozták a szöveget a kumyk fonetikához, másrészt megnehezítették az olvasást. Abban az időben nem voltak helyesírási szabályok a kumyk írásra, és az arab betűk használata bizonyos hangoknál következetlen volt, és kiadásonként változott. Az első kísérlet a helyesírás egyszerűsítésére Abdulkhalim Dzhengutayevsky által a Temir-Khan-Shura- ban 1915-ben megjelent "Leyli és Majun" című vers előszavában tett közzé.
Az 1920-as évek elején az arab ábécét a kumyk fonetika igényeihez igazították, további betűket vezettek be a konkrét hangok jelölésére, elsősorban a magánhangzókra, ami lehetővé tette a magánhangzók elhagyását. Az ذ ث ح ص ض ط ظ ع betűk, amelyek az arab nyelv sajátos hangjainak közvetítéséhez szükségesek, de a kumyk nyelvben feleslegesek, szintén kizártak. Ennek eredményeként a kumyk ábécé így kezdett kinézni [2] :
| ا | ب | پ | ت | ج | چ | خ | د | ر | ز |
| ژ | س | تس | ش | غ | نگ, ڭ | ف | ق | ک | ل |
| م | ن | ه | و | 4 | 5 | و̃ | 4 | ى |
Az 1928-as romanizációs kampány során a kumyk ábécét, mint a Szovjetunió népeinek sok más ábécéjét, áthelyezték a latin alapra. Ebben az ábécében 33 betű és egy aposztróf volt . Szerzői A. Shamkhalov, G. Gadzsibekov, N. Yakovlev és L. Zhirkov voltak . A Buynak és Khasavyurt dialektusokat [5] vették az irodalmi nyelv alapjául . A latin ábécére való 1931-es átállásnak köszönhetően elkészült a kumyk ortográfia első készlete. Szerzője M.-K. tanárnő volt. Sadullajev Nyizsnyi Kazanicse faluból . A latin ábécét 1938-ig használták sikeresen [2] [3] .
| A a | Bb | c c | Ç ç | D d | e e | F f | G g | Ƣ ƣ | H h |
| én i | J j | K k | l l | M m | N n | Ꞑꞑ | Ó o | Ɵɵ | Pp |
| Q q | R r | S s | Ş ş | Ꞩꞩ | T t | u u | Vv | X x | Y y |
| Z Z | Z Z | b b |
1938-ban, a Szovjetunió népeinek írásainak cirill grafikára fordítása során, a kumyk cirill ábécét is kifejlesztették, amelyet ma is használnak [2] :
| A a | B b | be | G g | Гъ гъ | jéééé | D d | Neki | Neki | F |
| W h | Ésés | th | K to | K k | L l | Mm | N n | Ng ng | Ó, oh |
| Ó, oh | P o | R p | C-vel | T t | u u | uu uu | f f | x x | C c |
| h h | W w | u u | b b | s s | b b | uh uh | yu yu | Én vagyok |
Ennek az ábécének a „ Dagestanskaya Pravda ” című újságban 1938. február 9-én megjelent első változatában nem voltak Yo yo, Ng ng, Ob oy, Uy y betűk , és Gy gy helyett GӀ gӀ szerepelt .
A g betű egy hátsó nyelvi frikatív zöngés hangot jelent, a gy egy zöngétlen torokspiránst , a ky egy hátsó linguális robbanó zöngét , az ng egy hátsó nyelvi nazálist, o az elülső sor széles labiálisát, az y egy keskeny labiálist. elülső sor. Számos betű ( v, zh, ъ ) kettős jelentéssel bír - a 20. századi orosz nyelvből vett kölcsönzésekben ugyanaz a jelentésük, mint az orosz nyelvben, és az eredeti kumyk szavakban a következő jelentések: in jelöli labiális-labiális frikatív zöngés, zh - zöngés affrikátus , ъ - zöngétlen robbanékony mássalhangzó. A megfelelő hangok írásbeli kijelölésekor a mássalhangzók után az o és y helyett ё és yu íródik [2] .
A cirill ábécén alapuló kumyk ábécé elfogadása után ismételten felmerültek a javításának kérdései. Különösen azt javasolták, hogy a Гъ гъ, Гггг, Къ къ, Ng ng, Оb ob, Уь уь kettőt a Ғ ғ, Һ һ, Қ қ, Ң ң, Қ қ, Ң ң, Ө ү , valamint bevezetjük. az Ў ў betű ábécéje a labiális-labiális spiráns és a Җ җ az affrikátus [j] jelölésére. De az ábécében eddig nem történt változtatás, csak a helyesírási szabályokat javították [2] .
1991-ben a kumykok képviselői részt vettek a közös török ábécé [6] átvételében , amely jelenleg egyre népszerűbb a nem hivatalos szférákban [7] .
Összeállította: [2] [6]
| Arab ábécé 1921-1928 |
Latin 1928-1938 |
1938 óta cirill |
Latin projekt 1991 |
HA EGY |
|---|---|---|---|---|
| ا | A a | A a | A a, Ä ä | /a/, /æ/ |
| ب | Bʙ | B b | Bb | /b/ |
| و, 5 | Vv | be | Vv, Ww | /v/, /w/ |
| گ | G g | G g | G g | /g/ |
| غ | Ƣ ƣ | Гъ гъ | Ğğ | /ʁ/ |
| ه | H h | jéééé | H h | /h/ |
| د | D d | D d | D d | /d/ |
| - | Je je, e | Neki | Igen, igen | |
| - | Ө ө | Neki | Jajj, óóó | |
| ج, ژ | Ƶ ƶ, Ç ç | F | C c, J j | /d͡ʒ/, /ʒ/ |
| ز | Z Z | W h | Z Z | /z/ |
| ى | én i | Ésés | én i | /én/ |
| ى | J j | th | Y y | /j/ |
| ک | K k | K to | K k | /k/ |
| ق | Q q | K k | Q q | /q/ |
| ل | l l | L l | l l | /l/ |
| م | M m | Mm | M m | /m/ |
| ن | N n | N n | N n | /n/ |
| نگ, ڭ | Ꞑꞑ | Ng ng | С С | /ŋ/ |
| 5 | Ó o | Ó, oh | Ó o | /o/ |
| 4 | Ө ө | Ó, oh | Ö ö | /ø/ |
| پ | Pp | P o | Pp | /p/ |
| ر | R r | R p | R r | /r/ |
| س | S s | C-vel | S s | /s/ |
| ت | T t | T t | T t | /t/ |
| و | u u | u u | u u | /u/ |
| 5 | Y y | uu uu | U u | /y/ |
| ف | F f | f f | F f | /f/ |
| خ | X x | x x | X x | /x/ |
| تس | S̷ s̷ | C c | Ts ts | |
| چ | c c | h h | Ç ç | /t͡ʃ/ |
| ش | Ş ş | W w | Ş ş | /ʃ/ |
| u u | Şç şç | |||
| ء | ' | b b | ' | /ʔ/, /ʕ/ |
| ى | b b | s s | én | /ɯ/ |
| b b | ||||
| ه | e e | uh uh | e e | /e/, /æ/ |
| ju ju | yu yu | Yu yu, Ü ü | ||
| Ja ja | Én vagyok | igen, igen | /æ/ |
| Török írások | |
|---|---|
| Történelmi írások | |
| Modern török írások | |
| Kivetített és támogató forgatókönyvek | |