Kramer, Vaszilij Vasziljevics

A stabil verziót 2022. május 19-én nézték meg . Ellenőrizetlen változtatások vannak a sablonokban vagy a .
Vaszilij Vasziljevics Kramer
Születési dátum 1876. vagy 1876. február 21. ( március 4. ) [1]
Születési hely
Halál dátuma 1935. április 24.( 1935-04-24 ) [2] vagy 1935. [1]
A halál helye
Ország
Foglalkozása neuropatológus
Munkavégzés helye Moszkvai Egyetem ,
MVZhK ,
Neuropszichiátriai Prevenciós Intézet ,
Központi Idegsebészeti Intézet
alma Mater Moszkvai Egyetem (1900)
Díjak és díjak Az RSFSR tiszteletbeli tudósa.png

Vaszilij Vasziljevics (Wilhelm Wilhelmovich) Kramer ( 1876-1935 ) - orvostudós , neuropatológus ; professzor (1920), az RSFSR tiszteletbeli tudósa (1933); a szovjet idegsebészeti iskola egyik alapítója [3] .

Életrajz

1876. február 21-én ( március 4., új stílus) született Moszkvában, egy tanár családjában.

A Péter és Pál Főiskola elvégzése után 1900-ban a Moszkvai Egyetem orvosi karán szerzett diplomát . Majd Németországban képezte magát neurológiából, bel- és szembetegségekből. 1901 óta a Moszkvai Egyetem idegbetegségek klinikájának rezidense, majd V. K. Roth klinika igazgatójának személyi asszisztense . 1910-1924 között L. S. Minor asszisztense volt a Moszkvai Felsőfokú Női Tanfolyamok Neurológiai Osztályán . 1922-ben A. N. Bernsteinnel együtt Kramer megalapította a Journal of Psychology, Neurology and Psychiatry folyóiratot (1923-tól - a vezető szerkesztője ) és megszervezte a Moszkvai Állami Pszichológiai, Neurológiai és Pszichiátriai Intézetet, ahol 1925-ig igazgatóhelyettesként dolgozott. Az intézetet neuropszichiátriai rendelővé szervezték át, később Neuropszichiátriai Prevenciós Intézetté, jelenleg Moszkvai Pszichiátriai Kutatóintézetté .

1929-ben Vaszilij Kramer N. N. Burdenkóval együtt idegsebészeti klinikát alapított az Állami Röntgenintézetben, amelyet 1934-ben Központi Idegsebészeti Intézetté alakítottak át (jelenleg az Orosz Orvostudományi Akadémia N. N. Burdenko Idegsebészeti Kutatóintézete ); itt 1934-1935-ben tudományos igazgató volt. 1922 májusától Lenin haláláig V. V. Kramer a Kreml egészségügyi és egészségügyi osztályának kezelőorvosa és tanácsadója volt. 1926-ban meghívást kapott az RSFSR Népbiztosainak Tanácsa alá tartozó , a Tudósok Életének Javításával Foglalkozó Központi Bizottságba , 1931 óta a tudósokat segítő kormánybizottság tagja.

Az 1910-es évektől Moszkvában élt, a Chistoprudny Boulevard 21. szám alatt, 1935. április 24-én halt meg Moszkvában. A Vvedenszkoje temetőben temették el (6 egység).

Lenin orvosa

V. V. Kramer 1922 májusától 1924 januárjáig munkatársaival együtt Vlagyimir Iljics Leninnek tanácsot adott, és meghagyta ezzel kapcsolatos emlékiratait, amelyeket unokája, Lev Vasziljevics Kramer őriz. Vaszilij Vasziljevics részletesen leírta Lenin betegként való viselkedését, valamint a vezető életkörülményeit. Kramer elmondta, megdöbbentette, hogyan élt az ország első embere Gorkiban egy melléképületben, egy szerény szobában. Egy vaságyon fekvő férfit látott benne "... kissé kopott khaki öltönyben és gondosan sütött harisnyában" [4] . Amikor az egész ország éhezett, Vlagyimir Iljics is általános táplálékon volt. A neurológus csodálta a súlyosan beteg Lenin elméjét és akaratát. „Minden tiltásunk ellenére Vlagyimir Iljics agya hosszú betegsége alatt állandó és megszakítás nélkül dolgozott” [4] . A professzort az is elragadtatta, hogy V. I. Lenin milyen gyengéden, ilyen nehéz állapotban bánt akkoriban Nadezsda Konsztantyinovna Krupszkajajával .

Jegyzetek

  1. ↑ 1 2 Kramer, VV // Cseh Nemzeti Hatóság Adatbázis
  2. ↑ 1 2 3 Kramer Vaszilij Vasziljevics // Nagy Szovjet Enciklopédia : [30 kötetben] / szerk. A. M. Prohorov – 3. kiadás. - M .: Szovjet Enciklopédia , 1969.
  3. ↑ Kramer Vaszilij Vasziljevics // Nagy Szovjet Enciklopédia  : [30 kötetben]  / ch. szerk. A. M. Prohorov . - 3. kiadás - M .  : Szovjet Enciklopédia, 1969-1978.
  4. ↑ 1 2 Likhterman L. A helyi diagnosztika alapítója  // Orvosi újság. - 2011. - 13. szám (február 23-i keltezéssel) .

Irodalom

Linkek