Diyu ( kínai 地獄) a halottak birodalma vagy a " pokol ", az alvilág a kínai mitológiában . A Diyuval kapcsolatos ötletek a Naraki ( szanszkrit – नरक) buddhista koncepciójának és a túlvilágról vallott hagyományos kínai hiedelmeknek, valamint e két hagyomány számos népszerű kiegészítésén és új értelmezésén alapulnak.
A Diyu-t általában egy földalatti labirintusként ábrázolják, különböző szintekkel és kamrákkal, amelyekben az emberek lelkét bebörtönzik haláluk után, hogy engeszteljék bűneiket. A diyue szintjeinek pontos száma és a hozzájuk kapcsolódó istenségek száma különbözik a buddhista és a taoista értelmezések között. Egyesek három vagy négy „bíróságról” beszélnek, mások a „pokol tíz ítéletét” (egyenként 16 büntetés-végrehajtási csarnok) említik, mindegyiket egy bíró irányítja (együttesen Yama tíz királyának (furgonjának) nevezik ); más kínai legendák a „pokol tizennyolc szintjéről” mesélnek. Minden ítélet az engesztelés különböző vonatkozásaival foglalkozik, és konkrét büntetéseket szab ki; A legtöbb hagyomány azt állítja, hogy a bűnösök szörnyű kínzásnak vannak kitéve, "halálig", ami után ismét visszatérnek eredeti állapotukba, és a kínzás ismét megismétlődik.
A taoizmus , [1] [2] buddhizmus [3] [4] [5] és a hagyományos kínai népi vallás szerint a Diyu egy purgatórium , amely a szellem megbüntetésére és megújítására szolgál, felkészülve a következő életben való reinkarnációra . Sok istenség kapcsolódik Diyuhoz, akinek neve és célja ellentmondó változatok tárgya.
Egyes korai kínai források azt mondják, hogy az emberek haláluk után a Huangquan sárga földalatti forráshoz mennek [6] , Taishan , Jiuyuan , Jiuquan vagy Fengdu hegyeihez , ahol sorsukat a föld és a föld hatalmának adták át. hegyi szellemek. [6] [7] [8] [9] A IV-VI. században. Taoista elképzelések alakulnak ki a földalatti királyság fővárosáról, Lofengről , amely valahol észak szélén, egy hegyen található, később hat palotára utalnak az égen, amelyek mindegyike befogadja a maga halotti lelkét. A 9. századra a taoisták 24 földalatti bíróságot írtak le a Fengdu-hegyen. [6] Napjainkban Fengdu és a Taishan templomai turisztikai látványosságokká váltak, beleértve a pokol és a túlvilág művészi ábrázolását. [10] [11] Ugyanebben a 9. században a kínai buddhisták a poklot 10 csarnokra osztották fel. Körülbelül a XIII-XV. században alakultak ki elképzelések az alvilág lakóinak hierarchiájáról, Yu-di- t (Jade Sovereign) ismerték el fő istenségként, Dizang-vangot alája helyezték [6] . A késő kínai mitológia közvetlenül a szecsuani Fengdu megyében helyezte el a poklot [6] . Néhány vitatott kínai népi vallású fuji -szöveg , mint például a " Diyu Yuji " ("Utazás az alvilágba") azt állítja, hogy amikor a világ megváltozik, új pokol jelenik meg új büntetésekkel, és van még "A hiábavaló halottak városa" is.枉死城 - "Wangsichen" ) [12] [13] [14] , ahol az első udvar királya küldi az öngyilkosok lelkét, kivéve persze, ha az élettől való megfosztás oka nem a tisztaság védelme, a hűség volt. kötelesség vagy a szülők tisztelete. Az ilyen „egui”-ba (éhes démonokká) változott lelkek számára az újjászületés útja örökre lezárult, de a legenda szerint birtokba vehetik valaki más testét, ezért veszélyesek az élőkre [6] . Vannak más túlvilági objektumok [15] [16] . Az egyik legfontosabb a Naihe-qiao (奈何橋), a „Tehetetlenség hídja”, amelyen minden léleknek át kell lépnie, mielőtt belép az alvilágba, mint a görög mitológiában a Styx folyó. A túlvilág felé vezető úton a lélek elhalad a Wang Xiang Tai (望鄉臺) pavilon mellett, ahonnan végre újra láthatja az élők világában maradt rokonait, barátait.
Egyéb földrajzi jellemzők mellett Diyue saját fővárosa, Yudu. Általában úgy írják le, mint egy tipikus kínai fővárosra, például Chang'anra , de körülveszi és tele van sötétséggel.
A "pokol tíz ítélete" fogalma a késő kínai népi vallásban alakult ki a buddhizmus hatására. A buddhista vallási hagyományban a poklot a születések sorozatában a legalacsonyabb foknak tekintik . A benne való tartózkodás a szenvedés ( dukkha ) gondolatának végső kifejeződése . A buddhista kozmológiai világképben a pokol a rendkívül szabad tartózkodás helye, ahol az abszolút ok-okozati elhatározás dominál. A buddhista pszichotechnikai gyakorlatokban a szerzeteseket meglátogató pokoli látomások a világ illuzórikus természetének megerősítését szolgálták. Ezek a buddhista eszmék Kínában alakultak ki a 2-5. Ugyanakkor a „di-yu” (szó szerint: „földi vagy földalatti börtön, börtön”) kifejezést kezdték használni a buddhista pokol megjelölésére - így nevezték a túlvilágot a szútrákban és a „ xiaosho ” novellákban. amelyek abból az időből érkeztek hozzánk, amelyekben a pokolban lakó démonok, vasbográcsok, amelyekben a bűnösök lelkét főzték stb.
Az 5. század közepére Kínában meglehetősen kiterjedt szútrák álltak rendelkezésre, amelyek egy része teljesen a poklok leírásának volt szentelve, mások különféle, a purgatóriumhoz kapcsolódó cselekményeket használtak és értelmeztek. A II. század második felében. n. e. An Shigao fordításában megjelent Narai tizennyolc poklának szútrája (kínai Shiba nili jing; nyolc meleg és tíz hideg poklot ír le), valamint a Buddha kikiáltott szútrája a pokol alászállásáról a bűnök megtorlásában (kínai Fo sho zuye yingbao jiaohua) diyu jing; a pokoli kín tíz típusának leírását tartalmazza). Később, a Kr.u. 2. század végén. e. Kang Ju fordításában vált híressé a Pokolról szóló kérdések szútra (kínaiul: Wen Diyu Jing), amelyben az alvilág 64 részre oszlik. A 4. sz. második felében. Zhu Fongyan lefordította a Bodhisattva Necklace Sutra-t (kínaiul: Pusa Yinglo Jing), amely kiterjedt szövegrészeket tartalmaz a bűnösök pokolbeli gyötrelméről. Buddhayashákkal együttműködve lefordította a Dirghagama Szútrát (kínai Chan ahan jing); ez a szútra nyolc nagy poklot ír le, egyenként tizenhat „podadával”. Az 5. század elején Buddhabhadra lefordította a Buddhanusmritisamadhi Szútrát (kínaiul: Guan fo sanmei hai jing), amely 18 pokolból álló rendszert vázol fel annyi további pokollal. Ugyanebben az időben Shi Baoyun lefordította a Buddhapurvakarya Szútrát (kínaiul: Fo ben xing tzan), amely részletes leírást tartalmaz Devadatta pokláról , Buddha unokatestvére és engesztelhetetlen ellenfele. A harminc pokol rendszerét a Koncentráció-Szamadhi Szútra a Megtisztulásról és Megváltásról (kínai Jing du sanmei jing) írja le, amelyet Shi Baoyun és Shi Zhiyan fordított, de csak idézetekben maradt fenn.
A "Pokol tíz ítélete" rendszer eredete Ksitigarbha (kínaiul: Dizang) bodhiszattvához kötődik, akit a buddhista hagyományban gyakran a "pokol bodhiszattvájának" neveznek, mivel ő vállalta a lelkek megmentésének titáni munkáját. pokolba esett. A Tízkerék-szútra, amelyet a híres szerzetes Xuanzang (602-664) fordított le, a Khardiya-hegyről mesél, amely Ksitigarbha bodhiszattva Tiszta Földje (lakhelye) volt. Ezen a hegyen a szútra szerint Sákjamuni Buddha Ksitigarbhát dicsérte tanítványai előtt. A szútra a chakravartin király tíz kerekéről beszél , amelyek a Buddha tíz erejét testesítik meg, amelyek képesek elpusztítani a poklokat és minden élőlény javát szolgálják. Valószínűleg ennek a szövegnek a hatására alakult ki és rögzült a kínai buddhizmusban a pokolok kanonikus száma, tíz.
A 10. században Zangchuan szecsuáni szerzetes a csengdui Da Shengqi kolostorból megírta a Tíz Király Szútráját (Shiwang Shenqi Ching). Részletes leírást ad a túlvilágról, amely tíz pokolból áll, amelyek élén tíz király áll. A buddhista doktrína szerint hat élőlény létezik: istenség , ember, démon , állat, éhes szellem és a pokol lakója . A megtérők lelke a purgatóriumban maradt egészen a más formában való újjászületés pillanatáig; a tíz király döntésétől függően újjászülethetnek emberek, állatok, éhes szellemek stb. alakjában. Dunhuang több tankján látható Ksitigarbha bodhiszattva, aki megesküszik, hogy véget vet minden élőlény szenvedésének; mindkét oldalán a pokol tíz királya és hat fénysugár található, amelyek a lények újjászületésének hat különböző módját szimbolizálják.
A Tíz Király Szútra a pokol „bürokratikus gépezetének” követett rendjét is leírja. Például, ha valaki, aki nemrég halt meg, sikeresen teljesítette a pokol tíz királya közül az első ítéletét, akkor alig egy hét alatt kiszabadulhat a purgatóriumból, és a halála utáni hetedik napon újjászülethet. Ha nem megy át, akkor hét naponta megjelenik a következő király udvara előtt. Abban az esetben, ha az elhunyt a hetedik király udvarába jut, a 49. napon megszabadul a pokoli kínoktól. Ha az elhunyt elérte a nyolcadik ítéletet, 100 napon belül megszabadul a pokol kínjaitól, a kilencedik ítélet csak egy év múlva, a tizedik pedig három év múlva engedi el. Ezeket az elképzeléseket az egész kínai vallási hagyomány magába olvasztotta, és egészen korunkig léteztek a népi tudatban.
A pokolról szóló ötletek a buddhista prédikátoroknak és a pokolról szóló szútrák témáiról készült templomfestményeknek köszönhetően terjedtek el az emberek között. A buddhizmusból a "mennyei császár" Tian-di (a harminchárom ég legfelsőbb istensége - a hindu-buddhista eszmékből Trayastrimsha ) is eljutott a kínai mitológiába, amely Kínában a kínai panteon legmagasabb istenségével - Shanggal - kapcsolatba került. -di . A túlvilágon uralkodó pozíciót tulajdonítottak neki – a halottak sorsának irányítását. Hasonló módon a mitológiai hős, Yanlovan, más néven Yama , vagy Yamaraja is a buddhizmusból származott; egyes verziók szerint - ő a Pokol Tíz Királyának ötödik királya, mások szerint - a Halottak Királya, aki a túlvilági udvarban elnökölt. A panteonban csak a 7-8. századtól foglal el erős pozíciót. Hosszú formálódási időszak után, a 10. századra a pokolról alkotott elképzelések tíz osztály vagy osztály vezetőinek vallási-bürokratikus kultuszává alakultak át, amely a holtak birodalma lakóinak sorsát parancsolta.
A későbbi kínai mitológiában a Jáde Császár kinevezte Jamu királyt (a pokol tíz királya közül az ötödik), hogy felügyelje Diyu ügyeit. 12 800 pokol volt a föld alatt és 84 000 pokol a világegyetem peremén. Yama tízre csökkentette a poklok számát. Később Diyut tíz udvarra osztotta, mindegyiket egy "Yama királya" felügyelte, miközben maga Yama maradt Diyu legfőbb uralkodója. Mindenki a Diyuba megy a halál után, de az emberi lélek pokolban töltött időtartama az elkövetett bűnök súlyosságától függ, és a megfelelő büntetés után végül a reinkarnáció felé irányul. Összességében elég, ha a lélek hat újjászületési formán megy keresztül, az erényesek fejedelmekké, katonai vezetőkké és előkelőkké reinkarnálódnak a földön; nem olyan jámbor - tudós férfiakba, kereskedőkbe, iparosokba és parasztokba, és vannak, akik árvára, özvegyre vagy gyermektelenségre várnak. Az új élet bűnösei állatokként, madarakként, rovarokként és hüllőkként születnek. [6] Ugyanakkor Yama döntése szerint a lelkek egyik szakaszból a másikba fognak költözni.
| Nem. | Név és cím | Születésnap ( kínai naptár ) |
javak | A bíróság leírása |
|---|---|---|---|---|
| egy | Jiang [17] , Qingguang-wang 秦廣王蔣 |
A 2. holdhónap 1. napja | Élet és halál és minden emberi lény sorsa | Csingguang-vangot a tíz bíró főnökének tartják, ő ül a Fekete úton, a Sárga-forrásnál a nagy tenger felett. Ítélőszékében lelkeket hallgatnak ki. A tiszta lelkek azonnal a tizedik udvarba kerülnek, ahonnan visszakerülnek a földre, a tisztátalan lelkek pedig a „bűn tükre” mellett, amely minden rossz cselekedetüket tükrözi, és a „Teraszon (ne-jing-tai) ), [kelet felé fordulva], nincsenek jó emberek a bűn tükre előtt.” Qingguang-wang birtokai közé tartozik az "éhség udvara" (ji-chang), a "szomjúság udvara" (ke-chan), a "szent szövegek feltöltésének kamrája" (bu-jing-so), ahol a szerzetesek sínylődnek, nem befejezni az imát a halottakért, de jutalmat venni értük. |
| 2 | Li, Chujiang-wang 楚江王歷 |
A 3. holdhónap 1. napja | Sanjeeva, Arbuda | A szennyeződésekkel teli második udvarban vasvillákkal szúrják meg a bűnösöket. Zhengnin („szőrös kutya”) és Chi-fa („vörös hajú”) szellemének kíséretében tolvajok, csalók, rosszul bánó orvosok, perverzek és házasságtörők lelkét küldik ide büntetésük letöltésére. |
| 3 | Yu, Sundi -wang 宋帝王余 |
A 2. holdhónap 8. napja | Kalasutra, Nirarbuda, Heisheng ("fekete kötél") | A harmadik udvarban, amely délkeletre a tenger alatt található, a bűnösök kezét és lábát fekete kender kötéllel kötik meg, torkukat megfeszítik, majd térdüket leverik, szemüket kivájják, májukat és szívüket csipesszel összenyomva a szívet leborotválják, a bőrt élve eltávolítják. A bűnösöket Daligui ördög („erős ember”) kíséri. Ide küldik büntetésüket letölteni azoknak a lelkét, akik kételkednek az alattvalóival való birodalmi gondoskodásban, rossz hivatalnokok, álnok feleségek. |
| négy | Lü, Wuguan-wang 五官王呂 |
A 2. holdhónap 18. napja | Samghata, Atata | A negyedik ítélőszékben a "szennyvíz folyó" Naihe folyik, és egy mérges kígyó és egy gonosz kutya őrzi a hídon áthaladó átjárót. Xueuchi "Vértója" szentségtörő gyilkosok lelkét fogadja be. Az irigyeket, a pénzkölcsönzési ígéretüket megszegő zsarolókat, az adóelkerülőket, a szélhámos kereskedőket és az álnok vásárlókat, az utcai lámpákból és a járdakövekből olajtolvajokat büntetik a bíróság termeiben; akik szidalmazták a démonokat és törött üvegeket hagytak az utcán. |
| 5 | Bao [18] , Yanlo-wang (Yan-wang, Senlo-wang) 閻羅王包 |
Az 1. holdhónap 8. napja | Raurava, Hahava | Yanlo-wang bíró eredetileg az első udvar fő furgonja és ura volt, de az ötödikbe küldték, mert nem akadályozta meg a balesetben elhunyt emberek lelkét abban, hogy visszatérjenek a földre. Az ötödik udvarban, amely északkeletre a tenger alatt található, elveszítik a szívüket. A bűnösöket tehénfej és lópofa kíséri, akik Wangxiantai-ba ("terasz, ahonnan az otthonukba néznek") egy létrán emelik fel őket, amelynek lépcsői kések. A 63 lépcsőn felmászva a lelkeknek lehetőségük van látni és hallani szeretteiket, akik a földön maradnak. Ez a büntetés azoknak szól, akik megvetették szüleik végakaratát, akik rosszul teljesítették családi kötelességeiket, élő feleséggel vagy férjükkel megengedték nekik, hogy intimitásról álmodozzanak mással. |
| 6 | Bi, Biancheng-wang 卞城王畢 |
A 3. holdhónap 8. napja | Maharaurava, Huhuva és a "hiábavaló halottak városa" | A hatodik udvarban, északon a tenger alatt a bűnösök faragott szívét vetik a kutyák elé. Itt azokat büntetik meg, akik ismerősen és istentelenül bántak az istenekkel, akik elrabolták a szent szobrok és képek díszeit, akik nem becsülték meg a könyveket és az írásokat. |
| 7 | Dong [19] , Taishan-wang 泰山王董 |
A 3. holdhónap 27. napja | Tapana, Utpala | A hetedik ítélőszék a tenger alatt van északnyugaton. A teremben a Ba-she („nyelvet húzó”) rágalmazókat büntetik. Az emberi húst megkóstolók neve szerepel a Shensi-bu („a gyomor és a halál könyve”) listáján, amelybe a következő életben újjászületve állandó éhségérzetet kell tapasztalniuk. Más termekben rablók, újszülött gyermeket elhagyó szerencsejátékosok gyötörnek. |
| nyolc | Huang [20] , Dushi-wang 都市王黃 |
A 4. holdhónap 1. napja | Pratapana, Padma | A nyugaton, a tenger alatt található nyolcadik bíróságon azok is letöltötték büntetésüket, akik nem tisztelték apjukat és anyjukat, azok is, akik nem teljesítették a temetési kötelezettségüket szüleikkel szemben. Ezeknek a bűnösöknek rendszerint arra a sorsa volt, hogy rövid élettartamú állat alakjában reinkarnálódjanak. Miután a lélek kijavította a hozzáállását, és nem tért vissza korábbi gonoszságához, Zaowan, a tűzhely istene három hieroglifával jelölte meg az ember homlokát: zun ("elvégezve"), shun ("benyújtva"), gai ("javítva"). ). |
| 9 | Lu, Pingden-wang 平等王陸 |
A 4. holdhónap 8. napja | Avici , Mahapadma | A kilencedik ítélőszék délnyugaton a tenger alatt található, és fémhálóval van körülvéve. Itt kötelekkel fojtogatják, fejeket vágnak, darabokra vágják a gyújtogatók lelkét, méreggyártókat, különösen abortusz előidézésére, vulgáris képek és alattomos könyvek készítőit. |
| tíz | Xue, Zhuanlun-wang 轉輪王薛 |
A 4. holdhónap 17. napja | Lelkek küldése, hogy reinkarnálódjanak | A tizedik ítélőszék a tenger alatt van keleten. A lelkek, akik Zhuanlun-wang bíró döntése alapján készen állnak az újjászületésre, először Meng néni ( Mengpo ) istennő pavilonjába mennek , ahol a jelölteket felszolgálják a feledés italával, és a földre mennek hat híd - arany, ezüst, jáde, kő vagy két fa. A szüzek kérésére, akik bosszút akarnak állni csábítóikon, megőrizhetik emléküket, de testetlen szellemként térnek vissza az élők világába. Minden hónapban a reinkarnációba felvett lelkek listája az első bírósághoz kerül, és onnan kapja meg Fengdu Shen szelleme . |
A Diyu tizennyolc szintjének fogalma a Tang-dinasztia korszakából származik (VI-VIII. század). A Wen Diyu Jing (問地獄經) buddhista szöveg 134 poklot említ, de ezeket az ábrázolásokat leegyszerűsítették és 18 szintre csökkentették a kényelem kedvéért. A bűnös lelkek éppúgy fájdalmat és gyötrelmet éreznek, mint az élő emberek, amikor megkínozzák őket. Nem tudnak „meghalni” a kíntól, mert a büntetés végén lelki testük visszatér eredeti állapotába, és a kínzás megismétlődik. Egyes irodalmi források minden büntetéstípushoz egy fokozatot rendelnek. Azok a bűnözők, akiket életükben nem büntettek meg, haláluk után a pokolban kapják a megtorlást. [21] [22] [23] [24] [25] [26] [27] [28] [29] [30] [31] [32] [33] [34] [35]
Az alábbiakban felsoroljuk a leggyakoribb büntetéseket és kínzásokat a pokol tizennyolc szintjén:
Az alvilág egyéb gyakori kínai nevei:
| Földalatti (túlvilági) világok | ||
|---|---|---|
| Mitológia | ||
| Vallások |
| |
| Egyéb nevek: szakadék , alvilág, alvilág, alvilág, túlvilág , más fény vagy halottak birodalma, árnyak birodalma, áldott lelkek lakhelye, alsó ország | ||