Gnomon

A Gnomon ( ógörögül γνώμων  - mutató) a legrégebbi csillagászati ​​műszer , függőleges objektum ( obeliszk , oszlop , rúd), amely lehetővé teszi a Nap szögmagasságának meghatározását árnyékának legrövidebb hosszával ( délben ) [1] [ 2] . A legrövidebb árnyék a valódi meridián irányát is jelzi . A gnomon a napóra azon részének is nevezik , amely az árnyék alapján határozza meg a napórán az időt.

A gnomonok és napórák tervezésének és készítésének művészetét gnomonikának nevezik .

A Gnomon lehetővé teszi a következők meghatározását:

• A csillagászati ​​dél  az a pillanat, amikor árnyékának hossza a legkisebb [3] .
• Irány a földrajzi pólushoz (legközelebb, ha a megfigyelő a trópusi zónán kívül van) - az árnyék irányába csillagászati ​​délben.
• A hely szélessége - a gnomon árnyékának hossza és a napdeklináció nagysága szerint egy adott dátum csillagászati ​​délben.

A mérés pontossága szempontjából fontos a gnomon magassága - minél magasabb, annál hosszabb árnyékot vet, ami növeli a mérés pontosságát. A könnyebb tájékozódás érdekében a gnomon végén volt egy lyuk, ami jól látható volt az árnyékban. A pontosság növelésének egy másik módja az azonos hosszúságú reggeli és esti árnyék felezőpontjának megkeresése [4] : hajnalban és szürkületkor az árnyék hosszának változási sebessége nagyobb, és iránya (adott esetben hossz) pontosabban van beállítva.

Ennek ellenére a gnomon pontossága viszonylag kicsi, mivel a Nap szögátmérője körülbelül fél fok, és lehetetlen a gnomon segítségével a csillagoktól mérni. A gnomon árnyékának hosszának és irányának meghatározásának pontosságának javítása érdekében különféle „árnyékélezőket” használtak - kis átmérőjű lyukkal vagy golyókkal rendelkező membránokat, amelyekben az egyetlen kompenzálatlan hibaforrás a légköri jelenség. fénytörés .

Általánosan elfogadott tény, hogy a gnomont az ókori görög filozófus és csillagász , Milétusi Anaximander találta fel .

Jegyzetek

1. ↑ Vitkovsky V.V. Gnomon // Brockhaus és Efron enciklopédikus szótára  : 86 kötetben (82 kötet és további 4 kötet). - Szentpétervár. , 1890-1907.
2. ↑ Yusupov E. S. Gnomon  // Építészeti kifejezések szótára . - Szentpétervár  : Leningrádi Galéria Alapítvány, 1994. - S. 41. - 432 p. - ISBN 5-85825-004-1 .
3. ↑ Szigorúan véve pontatlan az az állítás, hogy csillagászati ​​délben az árnyék hossza a legkisebb. A napéjegyenlőséghez közeli időpontokban a Nap deklinációja olyan gyorsan ( naponta kb. 24 ívperccel ) változik, hogy tavasszal az árnyék minimális hosszát később figyeljük meg, mint az égi meridián Nap általi áthaladását, és korábban ősz. Ez a magas szélességi fokokon még hangsúlyosabb . Tehát a 45°-os szélességi fokon a különbség eléri a 15 másodpercet, a 60°-on pedig a 26 másodpercet. Csak a napfordulók időpontja közelében válik elhanyagolhatóvá a különbség.
4. ↑ ez a feltétel - a délelőtti és esti árnyékok hosszának egyenlősége dél előtt és után egyenlő időközönként - csak a napfordulók időpontjai közelében figyelhető meg , amikor a deklinációja szinte állandó. Ha figyelmen kívül hagyjuk a napdeklináció reggeli megfigyelésről esti megfigyelésre felhalmozódott változását, akkor a felező jelentős eltérést kap a meridiánvonaltól.

Linkek

• A csillagászat kezdetei. Gnomon.

Szótárak és enciklopédiák	Nagy dán Nagy norvég Nagy orosz Nagy Szovjet (1 kiadás) Brockhaus és Efron Kis Brockhaus és Efron Britannica (online)