Csillagászati ​​óra

A csillagászati ​​órák sem rendeltetésükben, sem kialakításukban nem különböznek a közönséges óráktól. Csupán egy rendkívül szabályos mozgás kell tőlük, amihez a csillagászati ​​órákat olyan eszközökkel látják el, amelyek túl drágák ahhoz, hogy a közönséges órákhoz alkalmazzák.

Az egyik fő eszköz a hőmérséklet hatásának kompenzálása. Egy közönséges óra, zseb- vagy falióra felgyorsul, ha a hőmérséklet csökken, és lemarad, ha emelkedik. Egy ingával ellátott órában az ún. kompenzációs inga, rugós órákban vagy kronométerekben ún. menekülés .

Néha csillagászati ​​óráknak nevezik az összetett műszereket, amelyek a napszakon kívül a bolygók és a hold mozgását , árapályt , múló ünnepeket, különféle égi jelenségeket, különösen a nap- és holdfogyatkozást , szökőéveket stb. .

Az Annals of the Augustinian Priory at Dunstable szerint( Bedfordshire ), még 1283-ban csillagászati ​​órát helyeztek el a helyi katedrálisban.

Az ilyen órák megépítése nagy mechanikai jártasságot és jelentős csillagászati ​​ismereteket igényelt; a legfigyelemreméltóbb ilyen órát a Wallingfordi Richárd készítette a 14. században (Anglia) és Dasypodius a 15. században a strasbourgi katedrális számára . Richard of Wallingford órája nem maradt fenn, de van róla részletes leírás. Schwilge mester Strasbourgban újrakészítette Desipodius óráját, és ebben az új formában még mindig a katedrálisban vannak. Más, valamivel egyszerűbb, hasonló jellegű órákat találunk Mainzban .

Az ilyen összetett műszerek gyakorlati felhasználása azonban nagyon korlátozott, és nem térül meg az elkészítésükre fordított hatalmas munkaigényt: a csillagász számára kényelmesebb az efemeridek használata .

Nevezetes csillagászati ​​órák

A mai napig a csillagászati ​​órákat készítő mesterek számát mértékegységben számolják szerte a világon.

A világban

Oroszországban

Egyéb jelentések

Az oktatási környezetben (iskolák, egyetemek) a 60 percet csillagászati ​​órának nevezik. Van egy akadémiai óra is (45 perc).

Lásd még

Linkek