skCUBE | |
---|---|
| |
Gyártó | Pozsonyi Szlovák Műszaki Egyetem , Kassai Műszaki Egyetem , Zsolnai Egyetem |
Operátor | SOSA |
Feladatok | technológiai tesztelés |
Indítóállás | Sriharikota |
hordozórakéta | PSLV C38 |
dob | 2017. június 23. 03:59 UTC |
COSPAR ID | 2017-036AA |
SCN | 42789 |
Műszaki adatok | |
Felület | 1U CubeSat |
Súly | 1,056 kg |
Méretek | 10 x 10 x 10 cm |
Áramforrás | Napelemek , akkumulátorok |
Az aktív élet teljes élettartama | 2 év |
Orbitális elemek | |
Orbit típus | Napszinkron pálya |
Főtengely | 6880,63 km |
Különcség | 0,0001 |
Hangulat | 97,44° |
Keringési időszak | 96,3 perc |
apocenter | 510,2 km |
percenter | 494,8 km |
célfelszerelés | |
Spektrális sáv | VHF/UHF 437,1/2401 MHz |
Átviteli sebesség | 240 kbps |
skcube.sk | |
Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon |
Az skCUBE az első szlovák mesterséges földműhold . Az eszközt 2017. június 23-án bocsátották fel a Satish Dhawan Űrközpontból a PSLV hordozórakétával , és ionoszférikus kitörések tanulmányozására, a Föld felmérésére és a CubeSat nanoműhold platformon alapuló új technológiák kifejlesztésére szolgál .
A műholdprojektet 2011 -ben indították el . A gyártásban több szlovák intézmény is részt vett: Pozsonyi Szlovák Műszaki Egyetem , Kassai Műszaki Egyetem , Zsolnai Egyetem [1] .
A műholdat a SpaceX Falcon 9 segítségével 2016 tavaszán tervezték felbocsátani az Egyesült Államokból . Számos késés miatt [2] úgy döntöttek, hogy további rakományként egy műholdat indítanak Indiából , az ISIS-szel kötött szerződés alapján. Az skCUBE-vel együtt összesen 29 további műholdat indítottak [3] .
A kilövés után az eszköz 515 km magasságban lépett a számított Napszinkron pályára . A műhold szinte azonnal megkezdte az adatok továbbítását [4] .
15 nappal később, július 8-án számítógéphiba történt, ami a kommunikációs modullal való kapcsolat megszakadásához vezetett. Ezt feltehetően a kozmikus sugárzás okozta . Lehetetlenné vált a rádióhullámok terjedésének tanulmányozására irányuló kísérletekből származó adatok beszerzése és a Föld felvétele. A fő rendszerek azonban tovább működtek, ami több kísérlet elvégzését tette lehetővé [5] .
2019. január 13- án megszakadt a rádiókapcsolat a műholddal. Valószínűleg a hiba az Atlanti-óceán déli anomáliájának átkelésekor következett be, amikor is a műhold kozmikus sugárzásnak volt kitéve és túlmelegedett [6] . A készüléknek még 5 évig kell keringő pályán lennie, utána a Föld légkörébe kerül , és sűrű rétegekben ég el.
A készüléket élesen bírálták tudósok és újságírók. Elégedetlenséget okozott a projekt pályázat nélküli finanszírozása és a vitatott, eltúlzott jelentősége [7] [8] [9] .
A műhold egy tipikus berendezés egy 1U méretű, köbös alakú, 10 cm-es felülettel és 1 kg tömegű CubeSat platformon. A hajótest mentén napelemek szolgáltatták az energiát. A tájékozódást a Föld mágneses mezőjével kölcsönhatásba lépő elektromágnesek , giroszkópok és infravörös függőleges - egy 16x4 pixeles kamera - segítségével végezték , amely a hőmérséklet-különbségből határozta meg a horizont helyzetét. Flash memóriát használtak az információk mentésére [10]
Hasznos teherként VLF detektort, a Föld felvételére szolgáló kamerát és adatátviteli kísérletek elvégzésére szolgáló átjátszót telepítettek.
mesterséges földi műholdak (országonként) | Az első|
---|---|
1950-es évek |
|
1960-as évek |
|
1970-es évek |
|
1980-as évek |
|
1990-es évek |
|
2000-es évek |
|
2010-es évek |
|
2020-as évek |
|
1 A műholdat és a hordozórakétát is ugyanabban az országban fejlesztették ki . 2 A műholdat ugyanannak az országnak a területéről indították,ahol gyártották. 3 A műhold korábban más joghatóság alá tartozott (egy másik ország számára indították fel). |
|
|
---|---|
| |
Az egy rakétával indított járműveket vessző választja el ( , ), a kilövéseket egy pont ( · ) választja el. A személyzettel ellátott járatok félkövérrel vannak kiemelve. A sikertelen indítások dőlt betűvel vannak jelölve. |