PZL.23 Karaś

Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2021. június 22-én felülvizsgált verziótól ; az ellenőrzések 4 szerkesztést igényelnek .
PZL.23 Karaś

PZL.23 Karas
Típusú könnyű bombázó
Fejlesztő PZL
Gyártó PZL
Főtervező Stanislav Prauss
Az első repülés 1934. április 1
A működés kezdete 1936
Működés vége 1941
Állapot kivonták a szolgálatból
Üzemeltetők A Lengyel Légierő Katonai Légiereje Bulgáriában Forţele Aeriene Regale ale României

Legyártott egységek 253
Lehetőségek PZL.43
 Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon

A PZL.23 Karaś ( oroszul: Karas ) egy lengyel bombázó repülőgép a második világháborúban. Szolgálatban volt Lengyelországban , Bulgária és Románia légiközlekedésében .

Történelem

A repülőgépet 1931-1932-ben fejlesztették ki. Stanislaw Prauss mérnök irányításával .

Az ebbe az osztályba tartozó gépek (az úgynevezett "lineáris repülőgépek") fogalma a francia repülőgépmérnöki iskolából származik. A frontvonal területén felderítést kellett végezniük, és ha lehetséges, bombázniuk kellett az ellenséges csapatokat. A PZL.23 Karaś-t a Breguet XIX és a Potez XXV vadászgépek befolyásolták . Az első prototípus PZL.23/I kódnevet kapta, és fémből készült. Brit "PZL ( Bristol Pegasus )" motorokkal felszerelt , 590 lóerős teljesítménnyel. Val vel.

A repülőgép 1934-es tesztjei számos problémát mutattak ki: a törzs szerencsétlen helyzetét, a bombatér helytelen helyzetét és a pilóta korlátozott látótávolságát. A repülőgép-tervezők továbbfejlesztett P-23/II és P-23/III modelleket készítettek, megváltoztatva a törzs és a bombaterek elhelyezkedését, kiterjesztve a pilótafülke betekintési sugarát. 1935-ben újabb légi tesztet hajtottak végre, amely a repülőgépek aerodinamikájának komoly tanulmányozását foglalta magában. A finomítás után azonban a lengyelek elégtelennek ítélték a motorteljesítményt, és új, 670 lóerős PZL (Bristol) Pegasus IIM2 motorokat kezdtek vásárolni. Val vel.

Hamarosan a második prototípus lezuhant a tesztelés során, 1935. 07. 27-én az Okentse repülőtér közelében egy farokpergésbe esett , a legénység meghalt. Csak a harmadik modell, amely 1935 szeptemberében indult el SP-BCP polgári indexszel, vált a gépek létrehozásának modelljévé. 1936-ban megkezdődött a repülőgépek sorozatgyártása, és az első évben a lengyelek 40 darab PZL.23A bombázót szereltek össze. Azonban nem volt elég motor, ami arra kényszerítette a lengyeleket, hogy ismét nagyobb (710 LE) teljesítményű brit Bristol Pegasus VIII motorokat vásároljanak (Pegaz 8 néven licensz szerint gyártva). 1936-tól 1938-ig összesen 240 darab gépet gyártottak az új, bombázásra tervezett PZL.23B módosításból. Ezt követően az elavult Breguet XIX és Potez XXV kivonták a lengyel légierőből . Ugyanakkor az új gépeket kiképzésre is használták.

A repülőgép legjobb módosítása a Gnome-Ron cég erős hajtóművel rendelkező PZL.43 repülőgépe volt , amely akár 365 km/h sebesség elérését és két PWU wz géppuskából történő tüzelést is lehetővé tette. 33 (a PWU wz. 36 váltotta fel a B módosítású repülőgépen). Bulgária 12 darab PZL.43 repülőgépet vásárolt Gnome-Ron 14KFS motorral (900-930 LE) és 42 PZL.43A repülőgépet Gnome-Ron 14N01 hajtóművel (950-1020 LE). 36 járművet szállítottak Bulgáriába a második világháború kitörése előtt.

A „Karas” utódja a Tadeusz Soltyk repülőgéptervező által kifejlesztett PZL.46 Sum lehet , amelyben a PZL.42-t vették alapul – a repülőgép kétkörös függőleges farokkal és behúzható lövészgondolával rendelkező változata. 1938-ban mindössze két prototípus készült.

Tervezési leírás

Harci használat

1936 végén negyven PZL.23A-t szállítottak a lengyel légierőhöz. A hajtómű gyengesége miatt a repülőgép mennyezete korlátozott volt, kettős vezérléssel felszerelve csak repülési iskolákban és nagyrészt a Demblin Repülőképző Központban használták kiképzésként.

1937-től 210 PZL.23B lépett be a csapatokba, amelyek a lengyel bombázó és felderítő „sorszázadok” fő fegyverzetévé váltak, felváltva a Breguet Br.19, Potez 25 és Potez 27 kétfedelű repülőgépeket . 1939 augusztusára a nem harci veszteség elérte a 23 járművet.

A háború kezdetére a lengyel légierő 224 PZL.23-ast tartalmazott, amelyek öt század részei voltak - a Bombázó Brigád 21., 22., 55., 64., 65. számú (50 egység) és a hadsereg hét felderítő százada. 24., 31., 32., 34., 41., 42., 51. sz. (64 db), valamint kiképzőegységek (45 db); 10 autó volt tartalékban, 55 autó volt javítás alatt. Így 114 repülőgép volt az első sorban; akik hamarosan nagy veszteségeket szenvedtek el, ami a kezdeti számuk 90%-át tette ki.

11 PZL.23B-t és mintegy húsz PZL.23-at evakuáltak Romániába, ahol internálták őket, majd később a helyi légierőhöz helyezték át , amelynek soraiban részt vettek a Szovjetunió elleni hadműveletekben. Egyik repülőgép sem tért vissza; a fennmaradó járműveket ezt követően leírták. A Romániában maradt utolsó PZL.23-asok 1946-ig repültek, a bolgárokat 1945-ben vonták ki a szolgálatból.

Opciók

Jellegzetes Index
Gyártó PZL
Legénység 3
Motor PZL Bristol Pegasus VIII
Erő 507 kW/680 LE Val vel.
Szárnyfesztávolság 13,95 m
Hossz 9,68 m
Magasság 3,30 m
Szárny területe 26,80 m2
Üres súly 1983 kg
Felszálló tömeg 2893 kg
Teljes sebesség 319 km/h
Minimális sebesség 110 km/h
Repülési tartomány 1260 km
Maximális emelkedési sebesség 6,7 m/s
Mennyezet 7300 m

Egy 7,9 mm-es elülső géppuska és két 7,7 mm-es Vickers géppuska a toronyon, 700 kg-os bombaterhelés.

Módosítások

Operátorok

Hasonló repülőgépek

Túlélő PZL P.23

Egy repülőgépet sem őriztek meg, csak a Carp motorját állítják ki a krakkói Lengyel Repülési Múzeumban [3] .

Repülőgépek a szuvenír- és játékiparban

A "Karas" ismert modelljei, amelyeket a következő cégek gyártanak:

Jegyzetek

  1. Kopański 2004 (Gomba), pp. 69-71.
  2. Kopański 2004 (Gomba), pp. 66-68.
  3. Lotnictwa Polskiego w Krakowie Múzeum . Hozzáférés dátuma: 2013. december 12. Az eredetiből archiválva : 2013. június 29.

Irodalom