| Malev Hungarian Airlines Magyar Legiközlekedesi Vállalat | ||||
|---|---|---|---|---|
|
||||
| Az alapítás dátuma | 1946 (magyar-szovjet vegyes vállalatként) | |||
| Tevékenységek megszüntetése | 2012. február 3 | |||
| Bázis repülőterek | Budapest - Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér | |||
| Hubok | Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér | |||
| Szövetség | egy világ | |||
| Címsor | Még egy ok az utazásra ( Hungarian for "Another reason to travel") | |||
| Flotta mérete | Nem | |||
| Leányvállalatok | Malev Express [d] | |||
| Központ | Budapest , Magyarország | |||
| Menedzsment | Laurent Limburger ( vezérigazgató ) | |||
| Weboldal | malev.com | |||
| Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon | ||||
A Malév ( a Magyar Lé giközlekedési Vállalat rövidítése a Hung . - "Hungarian Aviation Corporation", Malev ) , also Malév Hungarian Airlines , was the flag carrier of Hungary in 1956 to 2012, based on Budapest Ferihegy International Airport . A Malév 2007-2012 között a Oneworld szövetség tagja volt . [egy]
Csúcskor a társaság 22 repülőgépen 24 ország 50 célállomására üzemeltetett járatokat [2] .
2012. február 3-án a légitársaság likviditási problémák miatt leállította járatait az Európai Bizottság határozata miatt , amely megtiltotta az ország kormányának a légitársaság támogatását [3] . [négy]
Az Aero Rt tekinthető az első légitársaságnak Magyarországon . (alapítva 1910), a Magyar Æeroforgalmi Rt. (MAEFORT) és a Magyar Légiforgalmi Rt. ( Malert ), azonban a második világháború kitörése visszavetette a magyar polgári repülés fejlődését. A cég hivatalos alapítási dátuma 1946. március 29., amikor is megalakult a Magyar-Szovjet Polgári Repülési Vegyes Vállalat ( Maszovlet ) a Magyar - Szovjet Légiforgalmi Rt .. Az első gépek 21 üléses utasszállító Li-2-esek és 3 üléses "taxi" Po-2-esek voltak, amelyeket a légiposta kézbesítésére használtak: postazsákokat dobtak le a gépről, amikor az átrepült a célállomáson. 1950 - ben a Malév a Budaörsi Repülőteret felváltotta az új Ferihegyi Repülőtérrel .
1956. november 25- én Magyarország megszerezte a Szovjetunió részesedését a Maszovletben, ezt a dátumot tekintik a Malév születésnapjának . A légitársaság fokozatosan bővítette tevékenységét, járatokat nyitott a szomszédos országokba, majd miután 1968 -ban megkapta a Tu-134-es sugárhajtású repülőgépeket - Európa és a Közel-Kelet területén . Még az 1989-es politikai változások előtt a Malev megkezdte a szovjet berendezések leszerelését és nyugati repülőgépek beszerzését, az első Boeing 737-200 1988. november 18- án állt szolgálatba .
Az utolsó Tu-154 -est 2001 - ben szerelték le . 2003- ban a Malév megkezdte a Boeing 737 Classic sorozat lecserélését a 737 Next-Generationre. A légitársaság 2012-es megszűnése előtt 18 Boeing 737 -est és egy Boeing 767-300ER -t üzemeltetett hosszú távú járatokon, valamint több Fokker 70 -es és Canadair CRJ-200-ast rövid útvonalakon.
A Malév 1999-től 2007- ig 99,5 százalékban az ÁPV Rt. tulajdonában volt. (Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt.), a fennmaradó 0,5 százalék a kisrészvényesek kezében volt. Az ÁPV Rt. 200 millió forintért (793,6 ezer euróért) eladta a Malév állami részesedését az AirBridge Zrt -nek, amelynek egyik részvényese Borisz Abramovics volt . Az Airbridge vállalta, hogy 50 millió eurót fektet be a magyar légitársaságba, valamint kifizeti a légitársaság 51,6 millió eurós tartozását [5] . Az állami tulajdonú Malév Vagyonkezelő Kft. 20 milliárd forint (68 millió euró) hitelt vett fel a Magyar Fejlesztési Banktól [6] .
2007 februárjában az AirBridge a légitársaság részvényeinek 99,9%-át birtokolta. [egy]
2009. január végén a társaság a Vnesheconombank irányítása alá került , amely 49%-os kisebbségi részesedést szerzett az AirBridge Zrt-ben. Az ügylet 2009. március 18-án zárult le. Az Aeroflotot a VEB vette fel alapkezelő társaságként. [7] A részvények 51%-a maradt Magyarország tulajdonában.
2009. április 15-én a korábbi Boeing 737-es pilótát, a DBA és a Cirrus Airlines vezérigazgatóját, Martin Alexander Gausst választották meg a cég vezérigazgatójává . Irányítása alatt sikerült elérni a „hagyományos” légitársaságok körében az iparági átlag feletti, a fapados légitársaságokéhoz hasonló kihasználtságot. A légitársaság vesztesége ugyanakkor 2009-ben megduplázódott és meghaladta a 24 milliárd forintot, két év alatt pedig a legnagyobb, csaknem 50 milliárd forintos (180 millió euró feletti) veszteségét volt kénytelen elkönyvelni a társaság [8] [9] .
A Vnesheconombank 2010. március 10-én visszafizette 32 millió eurós bankgaranciáját a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőnek az AirBridge által 2007-ben köztulajdonban maradt eszközök után fizetendő bérleti díj ellenében [10] . Március 11-én a légitársaság jegyzett tőkéjét 4 milliárd forintra csökkentették és 26,82 milliárd forintos tőkeemelést hajtottak végre, amelyből 25,36 milliárd forintot a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő jegyzett, ezzel ismét az állam többségi tulajdonosa lett a légitársaságnak . 95%-os részesedéssel. A fennmaradó 5% az AirBridge kezében maradt [10] .
Az Orbán -kormány által 2010-ben megrendelt teljesítmény-felmérés megállapította, hogy a Malév lényegében fenntarthatatlan: működése fenntarthatatlan, nincs esély arra, hogy 2012-re kiegyenlítsen, ahogy Martin Gauss vezérigazgató ígérte. Ennek fő oka a bevételek meredek csökkenése és a rossz menetrendek miatti utaskiesés, valamint az elfogadott üzleti terv végrehajtásának elmaradása volt, amely a költségek csökkenésével párhuzamosan az utasforgalom és a bevétel növekedését irányozta elő. . A menetrendváltozás azoknak a versenytársaknak kedvezett, akik a Malévtól vettek át járatokat délről és keletről nyugatra, valamint Skandináviába [11] .
2010-ben az Európai Bizottság a Wizz Air magántársaság kezdeményezésére vizsgálatot indított a Malév de facto államosításának jogszerűségére vonatkozóan, mivel az uniós szabályok megtiltják, hogy a légitársaságok állami támogatásban részesüljenek [12] . Az Európai Bizottság 2011 nyarán hivatalosan is felkérte a magyar kormányt, hogy a szerkezetátalakítási program ismertetése után tekintse elfogadhatónak a vitatott állami támogatást. Ennek a követelménynek a nem teljesítése esetén, vagyis a cég stabilitásának elérése nélkül a Malevnek vissza kellett fizetnie a pénzt a költségvetésbe. Ugyanakkor a Vnesheconombank maradt a légitársaság fő hitelezője, 102 millió eurót adott neki [9] . További 171 millió dollárt fektetett be a kormány [2] .
A légitársaság 2010-ben némileg csökkentette veszteségeit: a menedzsment által ígért 20 milliárd helyett 24,84-ről 24,56 milliárd forintra (91,32 millió euróra). 2,984 millió utast szállított (mínusz 8% az előző évhez képest), a járatok száma 13-mal csökkent [9] . A vezetőség ezeket a csökkenéseket az izlandi vulkánkitörés hatásának és a kerozinár emelkedésének tulajdonította [9] .
2011. május 27-én a közgyűlés határozatával felmentették Martin Gausst a vezérigazgatói posztból [9] [13] . Van egy olyan verzió, miszerint Martin Gauss Malév vezérigazgatói posztjáról való távozásának egyik oka az volt, hogy az újonnan megválasztott Orbán Viktor vezette kormány 2010-ben az összes állami cég vezetőjének javadalmazási plafonját határozta meg : 8000 euró per havi bruttó (kb. nettó 5000 euró) [2 ] .
2012 januárjában a Bizottság illegálisnak minősítette mind a visszavásárlásokat , mind pedig számos egyéb támogatást és tranzakciót 2007 és 2010 között; összesen mintegy 100 milliárd forint állami segély megfizetésére kötelezte a Malevet, és megtiltotta a magyar államnak a további segélynyújtást [3] . Az igényelt összeg megfelelt a társaság éves árbevételének [2] .
A légitársaság 2012. február 3- án bejelentette a járatok teljes beszüntetését, ezt azzal magyarázva, hogy a szolgáltatók előleget követelnek tőle. Február 14-én fizetésképtelenné nyilvánították. Utolsó két repülőgépét 2013 elején vették el a hitelezők: az egyiket Írországban, a másikat Izraelben [2] .
Flotta Malev a járatok befejezésének pillanatában (2012. február 3.):
Korábban használt repülőgépek:
| Magyarország légitársaságai | |
|---|---|
| Üzemeltetési | |
| Eltörölték |
|
| Oneworld tagok | |
|---|---|
| Állandó | |
| Kapcsolt | |
| Korábbi | |
