451 Fahrenheit fok

451 Fahrenheit fok
Fahrenheit 451
A regény első kiadásának borítója
Műfaj	sci-fi , disztópia , filozófiai regény
Szerző	Ray Douglas Bradbury
Eredeti nyelv	angol
írás dátuma	1953
Az első megjelenés dátuma	1953
Kiadó	Ballantine könyvek
Idézetek a Wikiidézetben
Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon

A Fahrenheit 451 Ray Bradbury 1953 - ban  megjelent sci- fi disztópikus regénye . A regény egy közeljövő amerikai társadalmát írja le, amelyben betiltják a könyveket; "tűzoltók" [1] , köztük a főszereplő Guy Montag , minden talált könyvet elégetnek. A regény során Montag kiábrándul annak a társadalomnak az eszméiből, amelynek része, kitaszítotttá válik, és csatlakozik a kitaszítottak egy kis földalatti csoportjához , amelynek támogatói megjegyzik a könyvek szövegét, hogy megmentsék azokat az utókor számára. A könyv címét az epigráf magyarázza: " Fahrenheit 451  az a hőmérséklet, amelyen a papír meggyullad és ég" [2] . A könyv számos idézetet tartalmaz a múlt angolul beszélő szerzőinek (például William Shakespeare , Jonathan Swift és mások) műveiből, valamint számos idézetet a Bibliából .

A regény képeit és témáit, köztük az égő könyvek témáját, különféle értelmezések tárgyát képezték, többek között az állami cenzúra és a szabadgondolkodás elnyomásának metaforájaként egy totalitárius társadalomban. A regény a mcarthyizmus évei alatt íródott az Egyesült Államokban , és Bradbury az 1950-es években az akkori eseményekre adott reakcióként beszélt róla [3] . Későbbi interjúiban Bradbury azonban arról beszélt, hogy a mámorító média , elsősorban a televízió fenyegeti az olvasást és a könyvkultúrát [4] .

1954-ben a könyvet elnyerte az American Academy of Arts and Letters Award díjával és a California Commonwealth Club aranyéremmel.. 1984-ben beválasztották a Prometheus Hall of Fame-díjba , 2004-ben pedig megkapta a Hugo-díjat , amelyet "utólag" adtak ki. A regényt többször forgatták ( 1966-os film és 2018-as film ), és a BBC Radio 1 rádióműsora (1982) is megjelent. Bradbury maga adaptálta a Fahrenheit 451-et színházi forgatókönyvbe, és rögzítette a könyv hangos változatát, amelyet 1977-ben Grammy-díjra jelöltek . Részt vett a Fahrenheit 451 szöveges számítógépes játék megalkotásában is.(1984), egyfajta folytatásaként szolgál a regénynek.

Telek

Guy Montag  tűzoltó, akinek az a feladata, hogy felgyújtson házakat, amelyekben könyveket találtak. Szereti a munkáját, de titokban olyan könyveket visz el otthonából, amelyeket el kellett volna égetnie. A srác is szeret éjszaka sétálni. A következő séta során pedig megismerkedik egy új szomszéddal - Clarissa MacLellan-nel, aki érzéseiről és gondolatairól szeretne beszélni, szereti a természetet és érdeklődik a könyvek iránt. Clarisse-ra nézve Montag rájön, hogy változtatni akar az életén. Úgy dönt, felmond a munkájával, és egy napig betegnek tesz.

Beatty tűzoltó egy napot ad Guynek, hogy felépüljön, mondván, hogy minden tűzoltónak vannak ilyen pillanatai az életében. De ezek után célzást ad neki, hogy Montag égesse el azt a könyvet, amelyet ellopott és a párnája alá rejtett. Beatty kijelenti, hogy a könyvek elpusztításának az a lényege, hogy mindenki boldoggá tegyen. Hogy könyvek nélkül nem lesznek egymásnak ellentmondó gondolatok és elméletek, senki sem emelkedik ki, nem lesz okosabb a szomszédnál. E társadalom polgárainak élete teljesen mentes a negatív érzelmektől – csak azt csinálják, amivel szórakoznak. Még egy ember halálát is "leegyszerűsítették" - most szó szerint öt perc alatt elhamvasztják a halottak holttestét, hogy ne zavarjanak senkit.

Montag megpróbálja rendezni a gondolatait. A férfi a szellőzőrács mögötti rejtekhelyről könyveket kezd előhozni, és kivonatokat olvas fel belőlük. Megkéri a feleségét, hogy segítsen neki ebben, de Mildred nem érti őt. Elborzad attól, ami történik, és azt kiabálja, hogy elpusztítja őket. Elhúzódik tőle, felteszi a fejhallgatóját és beszélget a tévés "rokonaival".

A srác egy öregemberre emlékezik, akivel egy éve találkozott a parkban. Faber egykori angol professzor. Amikor Montaggal találkozott, az öreg felugrott, és el akart menekülni. Montag azonban megállította, és az időjárásról kezdett beszélni. Faber beszédesebb lett, több verset is fejből szavalt. Faber felírta neki a címét egy papírra: – Az iratszekrényedbe – mondta az öreg –, hátha haragudni akarsz rám. Guy megtalálja a volt professzor kártyáját a „Közelgő nyomozások” feliratú fiókban. Felhívja Fabert, és egy Bibliával jön a házába. Montag azt kéri, hogy tanítsák meg megérteni, amit olvas. Faber egy miniatűr vészhelyzeti adó-vevőt ad neki, ami úgy néz ki, mint egy hallókészülék. Megállapodnak abban, hogyan cselekszenek - könyvmásolatot készítenek egy nyomtató (Faber ismerőse) segítségével, várják a háborút, amely lerombolja a dolgok jelenlegi rendjét. Abban a reményben, hogy az utána következő csendben az ő suttogásuk lesz hallható, nem pedig az interaktív tévék.

Guy hallókészülékkel a fülében tér vissza dolgozni. Még aznap este felesége és két szomszédja, Clara Phelps kisasszony és Mrs. Bowels, akikre Montag üres fecsegésük miatt dühösen felolvasta a „Dover's Shore” verseit, és arról számol be, hogy Guy könyveket tart otthon. Beatty mindent úgy intéz el, hogy Montag eljön a hívásra, és felgyújtja a saját házát. Egy villanykutya követi, amitől a tűzoltó mindig félt – biztos volt benne, hogy a kutya ellenzi őt. A tűzoltó utasítására Guy felgyújtja a saját házát, majd egy lángszóró lángsugárával megöli Beattyt, aki szándékosan provokálta erre, elkábít két tűzoltót és megéget egy elektromos kutyát. De a kutyának mégis sikerül megütnie egy prokaintűvel, és Guy egyik lába elzsibbad, ami lelassítja a mozgását. Mindenhol szirénák hallatszanak, rendőrautók üldözik, rendőrhelikopterekkel szervezett üldözés kezdődik.

Guyt kis híján elüti egy autó, és egy esés megmenti. "A pilóta időben észrevette, nem is vette észre, de érezte, hogy egy teljes sebességgel száguldó autó, ha egy fekvő testnek ütközik, elkerülhetetlenül felborul, és mindenkit kidob." Így az utolsó pillanatban az autó éles kanyart vett, és megkerülte Montagot. Guy felveszi a könyveket, és bedobja őket Mrs. Black és a tűzoltó férje házába. Aztán az egykori professzor házába megy. Ott a ház tulajdonosa bekapcsolja a tévét, és értesülnek az éterből sugárzott üldözésről és arról, hogy egy új villanykutyát szállítottak a bűnöző levadászására. Montag azt tanácsolja szövetségesének, hogy dobjon egy széket a kályhába, égesse el az ágytakarót és a szőnyeget a folyosón, törölje le alkohollal a bútorokat és az összes ajtókilincset. Fabernek be kell kapcsolnia a szellőztetést minden helyiségben teljes erővel, molygolyót kell szórnia mindenre a házban, be kell kapcsolnia az öntözőberendezéseket a kertben, át kell öblítenie az utakat tömlőkkel – hogy megszakítsa Guy nyomát. Abban is megállapodnak, hogy egy-két hét múlva találkoznak St. Louisban, azzal a feltétellel, hogy életben maradnak. Montagnak írnia kell Fabernek, aki meglátogatja a nyomtatót. Guy vesz egy bőröndöt kollégája régi dolgaival, és elhagyja a házát.

Montag a folyóhoz veszi az utat, átöltözik, bemegy a vízbe, az áramlat felkapja és a sötétségbe viszi. Az elektromos kutya elveszíti a nyomát a folyónál. Amikor Guy kijön a vízből, bemegy az erdőbe, megkeresi a városból a szárazföld felé vezető vasúti pályát, tüzet lát a távolban, és a fényéhez megy. Ott találkozik egy embercsoporttal, akik nagyon barátságosan bánnak vele. Hordozható tévéjük van, így távollétében ismerik Guyt. Adnak neki egy fiola színtelen folyadékot inni, hogy megváltoztassa az izzadságszagot. Fél óra múlva Guy két teljesen különböző ember szaga lesz. A tévében Montag rendezett halálát nézik – helyette egy elektromos kutya öl meg egy véletlenszerű járókelőt prokaintűjével.

Kiderül továbbá, hogy Guy új ismerősei egy olyan közösség részei, amely az irodalmi művek sorát tartja a fejükben, amíg a zsarnokság elpusztul és az irodalmi kultúra újra létrejön (félnek megtartani a nyomtatott könyveket, mert elárulhatják a lázadók helyét) . Mindegyikük fejből emlékszik egy-egy irodalmi műre. Montag a bibliai könyvek több szakaszára is emlékszik – a Prédikátor és János evangélista Jelenések könyve – és csatlakozik közösségükhöz. Egy pillanat alatt elkezdődik és véget is ér a háború, és egy csapat professzor Guyval együtt messziről nézi a város atombombázás következtében bekövetkezett halálát. Ebben a pillanatban Montag látja (vagy elképzeli) Mildred halálát. Faber megmenekül a haláltól, jelenleg a buszon van, és egy másik városba megy.

A katasztrófa után új, hasonló gondolkodású emberek indulnak útnak, és mindenki a sajátjára gondol.

Karakterek

Létrehozási előzmények

A könyvégetés negatív tapasztalatai már az emberiség történetében is előfordultak. A náci Németországban az ideológiai cenzúra részeként tömegesen égettek el könyveket , szerzőiket pedig elnyomásnak vetették alá . Az Egyesült Államokban Joseph McCarthy szenátor alatt kialakult a McCarthyizmus politikája , amely szerint a kommunista irodalom felégetését gyakorolták, bár Dwight David Eisenhower elnök felszólította a könyveket, hogy ne égessenek el, hanem helyezzék el a könyvtárakba, hogy el lehessen őket tenni. olvassa el [5] .

Ray Bradbury a Los Angeles Public Library pincéjében írta a Fahrenheit 451 című regényt egy bérelt írógépen, amelyen volt egy érmenyílás, és 10 centért fél órára bekapcsolt. A regényt kilenc nap alatt írták meg, és egy írógép bérlése 9,80 dollárba került [6] . A szöveg a "Tűzoltó" (1949), valamint a "Gyalogos" című, még kiadatlan történeten alapult [7] .

A regény először rövidített formában a Galaxy magazinban jelent meg , majd részenként a Playboy magazin első számaiban [8] .

Publikációtörténet és cenzúra

A „451 fok Fahrenheit” című regény megjelenése kezdetétől a cenzúra áldozata lett. 1967-ben a Ballantine Books megkezdte a könyv különkiadását középiskolák számára. Több mint hetvenöt mondatot változtattak meg, hogy kiküszöböljék a szokásos Bradbury-átkokat: "fenébe", "pokolba" és az abortusz említésére, két töredéket átírtak, de a javításokról nem volt feljegyzés, és a legtöbb olvasó nem is tudott róluk. mivel kevesen olvassák az eredeti verziót [9] .

Ugyanakkor a Ballantine Books továbbra is nyomtatott egy „felnőtt” változatot, amelyet a könyvesboltokban árultak. A két kiadás párhuzamos futtatása után hat év után a kiadó leállította a "felnőtt" verziót, így csak egy rövidített változat maradt meg, amelyet 1973 és 1979 között adtak el. Ezt sem maga Bradbury , sem senki más nem gyanította .

1980-ban az író egyik barátja felhívta figyelmét a rövidítésekre, és a könyv szerzője azt követelte a kiadótól, hogy hagyja abba a rövidített változatok kiadását, és cserélje ki őket egy teljesre. A kiadó beleegyezett, és 1980-tól kezdett megjelenni a könyv teljes verziója.

A cenzúratörténet az Amerikai Könyvtári Szövetség tudomására jutott , amely megállapította, hogy az iskolai klubok így vagy úgy vágják a könyveket. A szervezet a tekintélyéhez folyamodva és azzal fenyegetőzve, hogy eltávolítja az "ABA legjobb könyvei" címkét az összes rövidített kiadásról, a szervezet elérte, hogy az iskolai könyvklub rövidített könyveit iskolai könyvklub-kiadásként jelöljék meg az impresszum oldalain [10] .

Először 1956-ban jelent meg a Szovjetunióban orosz nyelven, T. N. Shinkar fordításában . A szovjet olvasók már 1954 második felében olvashattak kritikákat erről a műről. A könyvről szóló vélemények pedig különbözőek voltak: a szinte negatívtól a nagyon pozitívig. Az SZKP Központi Bizottságának ideológiai folyóirataiban megjelent negatív kritikák, mint a „ kommunista ”, nem vezettek a regény betiltásához a Szovjetunió területén.

Előadások

• A regényt kétszer forgatták:
  • 1966-ban a francia rendező , François Truffaut
  • 2018-ban Ramin Bahrani amerikai rendező ( Michael Jordan főszereplésével ; a film a modern világban játszódik) [11] [12] .

• 1984 -ben a „ Ez a fantasztikus világ ” című televíziós almanach részeként a „The Sign of the Salamander” című telejátékot forgatták Bradbury regénye és Edward Ludwig „ Little  Criminal” [13] című novellája alapján .
• 2007. október 16-án a "Fahrenheit 451" [14] című regény alapján készült "Tűz szimfóniája" című darab premierje volt a szentpétervári " Yuventa " színházban .
• Ezenkívül 2007 óta a moszkvai " Et cetera " színház A. Shapiro "451 Fahrenheit" című előadását adja elő.
• 2019 óta a Fahrenheit 451 című darabot a Moszkvai Ifjúsági Színházban állítják színpadra Vjacseszlav Szeszivcev vezényletével . Rendező: Szemjon Szeszivcev [15] . 2019 óta a „451 fok Fahrenheit” című darabot a moszkvai „Tener” zenés színház-stúdióban állítják színpadra. Rendező: Alexandra Neronova

Befolyás

A regény széleskörű ismertsége a populáris kultúrában is megmutatkozott. Hivatkozások találhatók rá olyan zenei csoportok és előadók munkáiban, mint az Urfin Juice ("451 ° F" dal a " 15 " albumról), " Aquarium " (" Electric Dog " dal), " Aria " (dal " Symphony fire" a „ Phoenix " albumról , az ATB ("Fahrenheit 451" dal) és a "Sea Level" ("451" dal).

1998-ban a San Marino Post kiadott egy Science Fiction ( olaszul: Fantascienza ) postabélyeget a Fahrenheit 451  ( Mi  #1792) című regénynek .  

2012-ben a Google egy új HTTP protokoll állapotkód –  HTTP 451 – szabványosítását javasolta , amely figyelmeztetné az internetezőket, hogy az általuk kért oldal létezik, de jogi okokból nem érhető el számukra [16] . A kódot 2015-ben hagyta jóvá az Internet Engineering Regulations Group , és 2016-ban egészítette ki a HTTP szabványba; köszönet Ray Bradburynek [17] az új kód bevezetéséről szóló közlemény szövegében .

Lásd még

• harminchét Celsius-fok
• Egyensúlyi

Jegyzetek

1. ↑ A tűzoltó szót "tűzoltónak" fordítják, ami nem tükrözi a szóban rejlő összes jelentést angolul. Valójában a „tűzoltó” mellett ez a szó jelentheti „stoker”, „stoker” stb.
2. ↑ Celsiusban ez a hőmérséklet 232,7 fok
3. ↑ A végleges életrajz a Sound Radio Logban . Letöltve: 2013. március 1. Az eredetiből archiválva : 2021. március 21. (határozatlan)
4. ↑ Johnston, Amy E. Boyle Ray Bradbury: Fahrenheit 451 Rosszul értelmezve . LA Weekly honlapja (2007. május 30.). Letöltve: 2018. április 7. Az eredetiből archiválva : 2013. szeptember 2.. (határozatlan)
5. ↑ David Andrew Schultz. Az Egyesült Államok alkotmányának enciklopédiája . - Infobázis Kiadó, 2010. - S. 71. - 923 p. — ISBN 978-1-4381-2677-7 . Archiválva : 2022. január 24. a Wayback Machine -nél
6. ↑ https://latimesblogs.latimes.com/jacketcopy/2012/06/ray-bradbury-and-the-dime-at-a-time-typewriter-of-fahrenheit-451.html Archiválva : 2020. november 11. a Wayback Machine -nél Ray Bradbury és a „Fahrenheit 451” írógépe
7. ↑ Ray Bradbury. RU, Fahrenheit 451 . Letöltve: 2011. augusztus 3. Az eredetiből archiválva : 2017. április 28.. (határozatlan)
8. ↑ Ray Bradbury – Életrajz archiválva : 2007. december 10. a Wayback Machine -nél 
9. ↑ Egy klasszikus megcsonkítása és újjászületése: Fahrenheit 451 Archiválva : 2021. február 11. a Wayback Machine -nél 
10. ↑ Kopasz M., Evstratov A. Karolides N.J., Souva D.B. Fahrenheit 451 // 100 tiltott könyv. A világirodalom cenzúratörténetei = 100 betiltott könyv: A világirodalom cenzúratörténetei. - Jekatyerinburg: Ultra.Kultúra , 2008. - S. 505-508. — 638 p. - 3000 példányban.  - ISBN 978-5-9681-0120-4 .
11. ↑ Az HBO kiadja a Fahrenheit 451-et. Bradbury regényének adaptációja gyönyörű, drága és nagyon egyszerű lett . Letöltve: 2018. május 19. Az eredetiből archiválva : 2018. május 20. (határozatlan)
12. ↑ Égnek a könyvek: Bradbury a kék képernyőn Archiválva : 2018. június 12., a Wayback Machine a Radio Liberty American Hour -ban, június 18.
13. ↑ 1 Archivált : 2011. szeptember 18. a Wayback Machine -nél , 2 Archivált : 2014. július 9. a Wayback Machine -nél : "Ez a fantasztikus világ" a Fiction Archívumban
14. ↑ Európa minden tájáról érkeztek diákok Szentpétervárra egy színházi fesztiválra . Letöltve: 2015. február 24. Az eredetiből archiválva : 2015. február 25.. (határozatlan)
15. ↑ 451 ° Fahrenheit (Puskin térképprojekt) Archív másolat 2020. június 28-án a Wayback Machine -nél // spesivcev.ru
16. ↑ A Google által az IETF-ben bevezetett HTTP-szabvány kiegészítésének vázlata . Letöltve: 2013. március 27. Az eredetiből archiválva : 2013. március 13.. (határozatlan)
17. ↑ draft-ietf-httpbis-legally-restricted-status-04 . datatracker.ietf.org. Letöltve: 2015. december 22. Az eredetiből archiválva : 2015. december 23.. (határozatlan)

Irodalom

• Kristi Hiner. Bradbury Fahrenheit 451. - Wiley , 2000. - 96 p. – (Cliffs Notes). - ISBN 978-0-7645-8650-7 .
• Ray Bradbury Fahrenheit 451 / Harold Bloom. - Chelsea House , 2006. - 96 p. — (Bloom's Guides). - ISBN 978-0-7910-9294-1 .
• Ray Bradbury Fahrenheit 451 / Harold Bloom. - Új kiadás. - Chelsea House , 2008. - 133 p. — (Bloom modern kritikai értelmezései). - ISBN 978-1-60413-144-4 .
• Peter Sisario. Tanulmány az utalásokról Bradbury "Fahrenheit 451"-ben  // The English Journal . - 1970. - T. 59 , sz. 2 . — S. 201–212 . — ISSN 0013-8274 . - doi : 10.2307/811827 .

Linkek

• Fahrenheit 451 a Fantasy Lab webhelyén

Tematikus oldalak	MusicBrainz MusicBrainz Internet spekulatív szépirodalmi adatbázis LibraryThing Kémia labor
Szótárak és enciklopédiák	Britannica (online)
Bibliográfiai katalógusokban BNF : 150707007 GND : 4322998-0 J9U : 987008575557205171 LCCN : n00075711 NLP : A33518786 SUDOC : 180284568 VIAF : 185473935 WorldCat VIAF : 185473935