Chini

A csini ( ჩ , grúz ჩინი ) a modern grúz ábécé huszonhatodik betűje és a klasszikus grúz ábécé huszonkilencedik betűje [1] .

Használat

A grúzban a [ t͡ʃ ] [2] hangot jelöli . Az izopzefia számértéke  1000 (egyezer) [3] .

Használják a Laz ábécé grúz változatában is , amelyet Grúziában használnak. A Törökországban használt latin írásmódban a ç -nek felel meg [4] .

Korábban a grúz írás alapján az abház (1937-1954) [5] és az oszét (1938-1954) [6] ábécében használták, cirillre történő fordításuk után mindkét esetben h helyettesítette .

A grúz írás latinizációs rendszereiben č̕ ( ISO 9984 ) [7] [8] , chʼ ( BGN/PCGN 1981) [9] , ch ( nemzeti rendszer , BGN/PCGN 2009) [10] , čʻ ( ALA ) alakban jelenítik meg -LC ) [11] . A grúz Braille -írásban a betű a ⠟ (U+281F) szimbólumnak felel meg [12] .

Írás

Rajzrendelés

Kódolás

A Chini asomtavruli és a chini mkhedruli az Unicode szabvány legelső verziójától (1.0.0) szerepel a " Georgian letter " ( angol  grúz ) blokkban, az U+10B9 és U+10E9 hexadecimális kódok alatt [16] .

A Chini nuskhuri a Unicode 4.1-es verziójában a Georgian Supplement blokkban került hozzáadásra az U + 2D19 hexadecimális kóddal ;  előtte a chini mkhedrulival [17] [18] egyesítették .

A Chini mtavruli az Unicode 11.0-s verziójában szerepelt a Georgian Extended blokkban , U +1CA9 hexadecimális kóddal [ 19] . 

Jegyzetek

1. ↑ Machavariani, p. 136
2. ↑ Aronson, Howard Isaac. Grúz: Olvasási nyelvtan . - Columbus, OH: Slavica Publishers, 1990. - P. 18. - ISBN 978-0-89357-207-5 .
3. ↑ Mchedlidze, II, p. 100
4. ↑ René Lacroix. Leírás du dialecte laze d'Arhavi (caucasique du sud, Turquie): Grammaire et textes  (francia) . - Lyon: Université Lumière-Lyon-II, 2009. - P. 15. - 923 p.
5. ↑ Bgazhba Kh.S. Abházia írástörténetéből. - Tbiliszi: "Metsniereba", 1967. - S. 65-70. — 72 s. - 1000 példányban.
6. ↑ Bigulaev B. B. Az oszét írás története. – Értekezés a tudományok kandidátusi fokozatára. - Dzaudzhikau: Észak-Oszét Kutatóintézet, 1945. - S. 77-80.
7. ↑ Nem római írások átírása. A grúz átírása
8. ↑ Evertype.com: ISO 5426 leképezés Unicode-ra ; Joan M. Aliprand: Végleges leképezés az ISO 5426 és az ISO/IEC 10646-1 karakterei között ; A Unicode szabvány: Szóköz módosító betűk .
9. ↑ Romanizációs rendszerek és a római írás helyesírási konvenciói , p. 27
10. ↑ A grúz romanizálása. Georgia 2002 nemzeti rendszer; BGN/PCGN 2009 megállapodás
11. ↑ ALA-LC romanizációs táblázatok. grúz
12. ↑ UNESCO, World Braille Usage, harmadik kiadás, Washington, DC p. 45
13. ↑ Mchedlidze, I, p. 105
14. ↑ Mchedlidze, I, p. 107
15. ↑ Mchedlidze, I, p. 110
16. ↑ Unicode Data 1.0.0
17. ↑ Javaslat grúz és egyéb karakterek hozzáadására az UCS BMP-jéhez
18. ↑ Unicode 4.1.0. Figyelemre méltó változások a Unicode 4.0.1-ről a Unicode 4.1.0-ra
19. ↑ Az Unicode® szabvány. 11.0 verzió – Alapspecifikáció. 7. fejezet: Európa-I. Modern és liturgikus írások , p. 320-321.

Irodalom

• Mchedlidze, TI A helyreállított grúz ábécé. – Fulda, Németország, 2013
• Mchedlidze, T. II. A grúz írás; Szótár és útmutató. – Fulda, Németország, 2013
• Machavariani, E. Grúz kéziratok. – Tbiliszi, 2011

Linkek

• Ⴙ a Scriptsource.org webhelyen 
• ⴙ a Scriptsource.org webhelyen 
• Ჩ a Scriptsource.org webhelyen 
• ჩ a Scriptsource.org webhelyen 
• Grúz szótár