Jani (levél)

A Jani ( ჯ , grúz ჯანი ) a modern grúz ábécé harminckettedik és a klasszikus grúz ábécé harminchatodik betűje [1] .

Eredetelméletek

Elena Machavariani grúz nyelvész és történész úgy véli, hogy a grúz ábécét lezáró jani Ⴟ betű Krisztus monogramját ábrázolja, amely a ი ესო ი ესო ი ესო ქ Jézus Krisztus khani Ⴕ ( ქ) és ini Ⴈ (ი) betűiből áll. 2] .

Használat

A grúzban a [ d͡ʒ ] [3] hangot jelöli . A számérték izopsephiában  8000 (nyolcezer) [4] .

Használják a Laz ábécé grúz változatában is , amelyet Grúziában használnak. A Törökországban használt latin írásmódban a c -nek felel meg [5] .

Korábban a grúz írásra épülő abház (1937-1954) [6] és oszét (1938-1954) [7] ábécében használták, cirillre való fordításuk után az abházban џь , az oszétban pedig j -vel helyettesítették .

A romanizációs rendszerekben a grúz írást ǰ ( ISO 9984 ) [8] [9] , j ( BGN/PCGN 1981 [10] , országos rendszer , BGN/PCGN 2009 [11] , ALA-LC [12] ) néven továbbítják. A grúz Braille -írásban a betű a ⠪ (U+282A) szimbólumnak felel meg [13] .

Írás

Rajzrendelés

Kódolás

A Jani asomtavruli és a jani mkhedruli a Unicode szabvány legelső verziójától kezdve (1.0.0) szerepel a " Georgian letter " ( angol  grúz ) blokkban, az U+10BF és U+10EF hexadecimális kódokkal [17] .

A Jani nuskhurit hozzáadták a Unicode-hoz a 4.1-es verzióban a Georgian Supplement blokkban az U+2D1F hexadecimális kóddal ;  előtte a jani mkhedrulival [18] [19] egyesítették .

A Jani mtavruli az Unicode 11.0-s verziójában a Georgian Extended blokkban U +1CAF hexadecimális kóddal szerepelt [ 20] . 

Jegyzetek

1. ↑ Machavariani, p. 136
2. ↑ Machavariani, 2011 , pp. 121-122.
3. ↑ Aronson, Howard Isaac. Grúz: Olvasási nyelvtan . - Columbus, OH: Slavica Publishers, 1990. - P. 18. - ISBN 978-0-89357-207-5 . Archiválva 2020. július 26-án a Wayback Machine -nél
4. ↑ Mchedlidze, II, p. 100
5. ↑ René Lacroix. Leírás du dialecte laze d'Arhavi (caucasique du sud, Turquie): Grammaire et textes  (francia) . - Lyon: Université Lumière-Lyon-II, 2009. - P. 15. - 923 p.
6. ↑ Bgazhba Kh.S. Abházia írástörténetéből. - Tbiliszi: "Metsniereba", 1967. - S. 65-70. — 72 s. - 1000 példányban.
7. ↑ Bigulaev B. B. Az oszét írás története. – Értekezés a tudományok kandidátusi fokozatára. - Dzaudzhikau: Észak-Oszét Kutatóintézet, 1945. - S. 77-80.
8. ↑ Nem római írások átírása. A grúz átírása . Letöltve: 2021. június 6. Az eredetiből archiválva : 2021. június 14. (határozatlan)
9. ↑ Evertype.com: ISO 5426 leképezés Unicode -hoz Archiválva 2020. október 21-én a Wayback Machine -nél ; Joan M. Aliprand: Végleges leképezés az ISO 5426 és az ISO/IEC 10646-1 karakterei között Archiválva 2020. augusztus 2-án a Wayback Machine -nél ; A Unicode szabvány: Szóköz módosító betűk archiválva 2019. június 13-án a Wayback Machine -nél .
10. ↑ Romanizációs rendszerek és a római írásmód helyesírási konvenciói Archiválva : 2021. június 21., a Wayback Machine , p. 27
11. ↑ A grúz romanizálása. Georgia 2002 nemzeti rendszer; BGN/PCGN 2009 megállapodás
12. ↑ ALA-LC romanizációs táblázatok. grúz . Letöltve: 2021. június 6. Az eredetiből archiválva : 2021. április 17. (határozatlan)
13. ↑ UNESCO, World Braille Usage, harmadik kiadás, Washington, DC p. 45
14. ↑ Mchedlidze, I, p. 105
15. ↑ Mchedlidze, I, p. 107
16. ↑ Mchedlidze, I, p. 110
17. ↑ Unicode Data 1.0.0 . Letöltve: 2021. június 6. Az eredetiből archiválva : 2021. augusztus 19. (határozatlan)
18. ↑ Javaslat grúz és egyéb karakterek hozzáadására az UCS BMP-jéhez . Letöltve: 2021. június 6. Az eredetiből archiválva : 2021. május 24. (határozatlan)
19. ↑ Unicode 4.1.0. Figyelemre méltó változások a Unicode 4.0.1-ről a Unicode 4.1.0-ra . Letöltve: 2021. június 6. Az eredetiből archiválva : 2021. május 25. (határozatlan)
20. ↑ Az Unicode® szabvány. 11.0 verzió – Alapspecifikáció. 7. fejezet: Európa-I. Modern és liturgikus szkriptek archiválva : 2021. március 9., a Wayback Machine , p. 320-321.

Irodalom

• Mchedlidze, TI A helyreállított grúz ábécé. – Fulda, Németország, 2013
• Mchedlidze, T. II. A grúz írás; Szótár és útmutató. – Fulda, Németország, 2013
• Machavariani, E. Grúz kéziratok  (angol) . – Tbiliszi, 2011.

Linkek

• Ⴟ a Scriptsource.org webhelyen 
• ⴟ a Scriptsource.org webhelyen 
• Ჯ a Scriptsource.org webhelyen 
• ჯ a Scriptsource.org webhelyen