Az etnopolizmus ( más görög ἔθνος "törzs, klán" + φαῦλος "jelentéktelen, gonosz" szóból), szintén kifejező etnonim - a helyi lakosság vagy emberek nem használják ( exoetnonym ), negatív jelentésű , szókincsszóra utal .
Az etnofilizmusok közé tartozik a különböző etnikai csoportok képviselőinek negatív jelentésű megnevezése a zsargonokban - szociolektusokban , amelyek kifejezőképességüknek köszönhetően innen hatolnak át az irodalmi nyelvbe stilizáló eszközként .
Ellentétben a semleges jelentésű etnonimákkal (például „ németek ”, „idegenek”), az etnofilizmusok szemantikáját nemcsak a „barát vagy ellenség” oppozíció jellemzi, hanem a megnevezett idegenségének jelentése, míg a negativitása a konnotáció az ironikus-gunyótól ( az olaszoknál „ tészta ” ) a lekicsinylő, lenéző és sértődőig terjedhet (a közép-ázsiai népek képviselőivel kapcsolatban „csucsmek”, „csok”, valamint a „khacsi” az olaszokkal kapcsolatban). a kaukázusi népek képviselőinek ) [1] .
Egyes esetekben a beszélő nyelvének fő jelentésükben semleges lexémáit etnofilizmusként használják, amelyek pejoratív jelentést kapnak az állítás kontextusában ( feketéknél „fekete” , hallgatóban „testvér” a külföldi hallgatókkal kapcsolatban szleng) vagy kölcsönszókincs, például személynevek ( a németekkel kapcsolatban Fritz vagy Hans ) [2] .
| Faji , etnikai , vallási , regionális és társadalmi becenevek | |||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| volt Szovjetunió | |||||||||
| A világ többi része |
| ||||||||
| Lásd még Peyorative Etnosztereotípia etnofilizmus | |||||||||