Passió (Bach)

A " Passió " ( németül  Die Passion ) Bach monumentális műveinek ciklusa , ahol az arcokon eljátszott evangéliumi történetet da capo áriák [1] tarkítják speciálisan komponált költői szövegekre, kórusokra és korálokra . A János-i passió ( BWV 245) és a Máté szerinti passió (BWV 244b és BWV 244), valamint a Lukács szerinti passió szövege korunkra érkezett. Az elveszettnek tekintett Márk-passiót (BWV 247) a 20. században rekonstruálták .

Élete során a "Passiót" Bach többször is előadta több kiadásban. Bach halála után ez a ciklus feledésbe merült, mígnem Mendelssohn 1829-ben diadalmasan újjáélesztette előadását. Ma Bach passióit tartják a passiók zenei műfajának legmagasabb megnyilvánulásának [2] .

Műfaj "szenvedélyek"

Szenvedély (szenvedély, lat.  passio - "szenvedés"). A 4. századra az egyházi liturgiában megjelent az a hagyomány, hogy Virágvasárnapon Máté (MP) szenvedélyének evangéliumi történetéről, a nagyhét szerdáján pedig Lukács-szenvedélyről (LP) szóló elbeszéléseket olvasnak . A 9. században kiegészültek a Márk (MaP) szerinti passió előadásával nagycsütörtökön és a János (JP) szerinti passióval nagypénteken [3] . A 16. századtól Luther ajánlása szerint a passiót a nagyhét napjai helyett a nagyböjt megelőző vasárnapjain is előadhatták [4] .

Jézus földi életének utolsó napjainak története az evangélisták: Máté ( Mt  26 , 27 ), Márk ( Mk  14 , 15 ), Lukács ( Lk  22 , 23 ) és János ( János  18 , 19 ) története szinte egybeesik. és a következő részekből áll [5] :

  1. Jézus próféciája a keresztre feszítésről
  2. Júdás árulása
  3. Az utolsó vacsora
  4. Ima egy csészéért
  5. Júdás csókja
  6. Péter tagadása
  7. Pilátus ítélete
  8. a keresztút
  9. Krisztus keresztre feszítése

A "passió" előadásában a főszerep az evangélistáé . Prózában mesél, egy szemtanú nevében. Ezen szenvedélyek kiteljesítésére a szavalás dallamos formáit , az ún. szenvedélyes hangok. Az evangélista zenei beszédéhez a katolikus hagyományban a gregorián ének formuláját használták , a protestáns hagyományban - anyanyelvi beszéd és nemzeti motívumok.

A 13. századig a Passiókat egy énekes adta elő. A 14. századtól kezdték megosztani a szerepeket a Passió előadásában a papság között, az evangélista történetét a tenorra, Jézust a basszusra bízták (Bach passióiban ezt a kánont követi). Ezzel egy időben terjedtek el a Passió nem egyházi dramatizálásai, plébánosok és népzenészek előadásában [6] .

A 15. században megjelentek a Passió olyan változatai, ahol egyes szereplők szavait többszólamúan adták elő  – egyszerre több előadó hangja által. A 15. század közepére Angliában e kivégzési technika alapján az ún. „drámai” (kórus, válaszadó) „Passió”, ahol az evangélista szólószavalata váltakozik Krisztus és a tömeg többszólamú részeivel [2] [7] . Később, a „drámai” „Passion” kifejlesztése során, továbbra is használva egyes karakterek többszólamú kiejtését, a drámai „Passió” számos új zenei változata jelent meg latin [8] és német [9] nyelven . [10] . Johann Mahold 1593 -ban a Máté szerinti passióban [11] vezette be először a lutheránus énekstrófákat a passióba [7] .

A szenvedélyek drámai változata Heinrich Schutz német zeneszerző műveiben kapta a legnagyobb kifejezést : A szenvedély János szerint ( 1665 ), a Máté szerinti szenvedély ( 1666 ) és a Lukács szerinti szenvedély ( 1666 körül ) [12]. [13] . A 16. században a passió egy másik formája, a motetta keletkezett , ahol a teljes szöveget, beleértve Krisztus szavait is, a kórus adja elő, fokozva a zene hatását a művészi érzelmek közvetítésében [14] .

A Passió motetta alakját latinul [ 15] és németül [16] [10] is írták .

Idővel azonban a drámai forma, mint kifejezőbb, uralkodóvá válik [3] . Az előadásban csak férfihangok vettek részt: Mulier taceat in ecclesia („Csend legyen az asszony a templomban”) [14] .

A 16. században Luther munkatársa , Johannes Walter adaptálta a drámai Passiót a protestáns szóhasználathoz [3] [17] , amely mintává vált más zeneszerzők számára.

A 16. század végén megjelent a "Passió" új " oratórium " típusa, ahol a drámai formát a motettás passiók által bevezetett zenei elem erősítette . A passiók előadásában nemcsak az orgona , hanem más hangszerek is használatba kerülnek, az evangélium szövegének a drámai formából megőrzött recitatiója váltakozik a madrigál (a plébánosok számára természetes nyelven) versekkel.

Fokozatosan a zenekar kezd egyenrangú szerepet játszani az énekesekkel, és a Passió drámai kifejezésének közvetítésére bevezetik az opera kifejezési eszközeit [18] . Reinhard Kaiser "A passiójában" [19] először a bibliai szöveg helyett Christian Friedrich Hunold verseiben használták .

Az 1712 -ben írt Bartold Heinrich Brokes [20] Szenvedélyének szövege kanonikussá vált, és Kaiser [21] , Händel [22] és Telemann [23] , Mattheson [24] [25] zenésítette meg .

A "passió" oratóriumtípusa a J. S. kórusjeleneteinek "János passiója" ( 1724 ) és "Passió Máté szerint" ( 1727 ) című művében kapta a legnagyobb kifejezést [7] .

A műfaj továbbfejlődése a 18. század közepén oda vezetett, hogy a szent evangéliumi történetet felváltotta az operai dráma. A leghíresebb műveket, mint például Carl Heinrich Graun Jézus halála [26] , már nem a templomban, hanem koncertkörülmények között adják elő. Bach passiói 1829. március 11-ig feledésbe merülnek , amikor is Felix Mendelssohn bemutatja a Máté-passiót a berlini énekkápolna termében [18] .

A 19. században a jelentős zeneszerzők nem a Passió műfaját használják, hanem Beethoven , Louis Spohr , Liszt és mások szenvedélyes oratóriumokat alkotnak . A 20. században a zeneszerzők visszatértek a Passió műfajához, Hugo Distler [27] , Ernst Pepping [28] , Eberhard Wenzel [29] jelentős evangélikus példákat , Krzysztof Penderecki [30] és Arvo Pärt [31] katolikusokat alkotott .

2000 augusztusában-szeptemberében Stuttgartban , Johann Sebastian Bach 250. évfordulója alkalmából adták elő a „Passiót” a négy kanonikus evangélium szerint, négy különböző nyelven és négy különböző stílusban: Angol szövegek: "The Water Passion by Matthew" szopránra , baritonra , kórusra, hangszeresekre és elektronikai Tang Dongra [32] , a "Passion by Mark" spanyol nyelvű szövegeire egy latin-amerikai énekes és énekes, szoprán , két afro-latin számára Amerikai táncosok, kórus és hangszerek (beleértve az egzotikusokat is) Osvaldo Golikhov [33] , a Lukács-i passió német szövegein szopránra , mezzoszopránra , kontraltóra , tenorra , baritonra , kórusra és zenekarra Wolfgang Rihm [34] és orosz nyelven valamint a János-passió egyházi szláv szövegei szopránra , tenorra , baritonra , basszusgitárra , két kórusra, zenekarra és orgonára Sofia Gubaidulina [7] [35] alkotásai .

2007-ben Hilarion metropolita írta meg az ortodox használatra szánt első passiókat, a Máté-passiót [36] .

A szenvedély teremtése

A Lorenz Mizler Musical Library-ben megjelent gyászjelentés , amely Bach fiára, Carl Philipp Emmanuelre és tanítványára, Johann Friedrich Agricolára utal , felsorolja Johann Sebastian Bach öt passióját. Ugyanennyi passióról számol be Bach első életrajzírója, Forkel is . Kettő azonban teljes egészében fennmaradt napjainkig: a passió János szerint és a passió Máté szerint. A „Szenvedély Márk szerint” csak szöveg formájában jelent meg. A fennmaradt három mű a passió oratórium -típusát képviseli, ahol az evangélista, Jézus , Pilátus és mások, valamint a tanítványi kórusok, főpapok, tömeg számára szóló részekben megőrzött bibliai szöveget töredékek szakítják meg. nem bibliai szövegekkel: áriák a librettista által komponált versekre és korálok evangélikus liturgikus szövegekre [2] .

Lehetséges, hogy az 1713 -as előadáshoz Bach módosította és kiegészítette Reinhard Kaiser Mark-passióját [37] . Karl Ludwig Hilgenfeldt, egy nem túl alapos Bach-életrajz szerzője [38] említi Bach 1717 -ben írt passióját , de erről a műről nem ad részletet [39] . Talán e „passió” egyes részei bekerültek a „János szerinti passió” második változatába ( 1725 ) [40] . Stilisztikai okokból a "So heb ich denn mein Auge sehnlich auf" [41] arioso, amelyet Graun - Telemann - Bach - Kunau - Altnicola [37 ] Graun " Passiója" pasticciojának [42] részeként adott elő . ] Bachhoz tartozónak tekintik .

Szenvedély János szerint

A Passió szövegének nem kanonikus (azaz a tényleges evangéliumi szövegtől eltérő) része János szerint Brokes [20] népszerű verseit , valamint Christian Heinrich Postel és Christian Weise [43] szövegeit mutatja be . A passió János szerint két epizódot is tartalmaz a bibliai Máté evangéliumából: Péter tagadását a „Da hub er an, sich zu verfluchen und zu schwören” ( Mt 26:74 , 75 ) recitatíva végén és a recitativus „ Und siehe da, der Vorhang im Tempel zerriss in zwei Stück” ( Mt 27:51 , 52 „És íme, kettészakadt a fátyol a templomban”) [44] .   

János szerint Bach-passiójának 4 kiadása van. A János-i passió második előadására 1725-ben Bach úgy dolgozta át a művet, hogy néhány töredéket törölt, és a cantus firmus (egyszerű ének) alapján többszólamú töredékeket illesztett be , ezzel is közelebb hozva a művet a korálkantáta típusához. A második előadáson az "O Mensch, bewein' dein Sünde groß" kórus szolgált bevezetőül, amelyet később Bach átvitt a Máté-passióba. Három áriával bővült a verzió: „Himmel reiße, Welt erbebe!”, „Zerschmettert mich, ihr Felsen und ihr Hügel” és „Ach windet euch nicht so”. Az 1725-ös változatban az eredeti zárókorált a "Christe, du Lamm Gottes" váltotta fel, ezt követően a "Du wahrer Gott und Davids Sohn" [45] kantátára . A harmadik változatban ( 1730 körül ) a Máté szerint passióba átvitt kórusvariációk kimaradnak, egy ária és egy "szimfónia" egészül ki [46] (a változat elveszett). A negyedik változat ( 1749 ) a szöveg néhány változtatásától eltekintve közel állt az eredeti változathoz. Ebben a változatban Bach is növelte a teljesítményt, egy nagy fagottot [47] (bassono grosso) [2] [48] hozzáadva .

A Passió különféle változatai János szerint [49] A passió szerkezete János szerint További részek a János-passió korai kiadásaiból

Matthew Passion

A modern kutatók úgy vélik, hogy a "Máté-passió" első változata 1714-1717 -re nyúlik vissza , Bach weimari vicekapellmeisteri munkája során , de a "passió" e változatáról nincs egyértelmű információ [62] . A késői Máté-passió stílusjegyei arra utalnak, hogy Bach Weimarban írta az egykórus Máté-passiót, amelyet később részben felhasználtak egy későbbi változatban. Ezen kívül két arioszosz Solomon Frank költő [63] , a  weimari librettista Bach [64] szövegeit használja fel .

Bach 1728 őszén kezdte megírni a Máté-passió későbbi változatát . A Máté-passió legkorábbi elsődleges forrása egy 1736 -os kézzel írott másolat [48] . Az elsőként Spitta [65] által 1881 -ben megfogalmazott , hagyományossá vált változat arra utal, hogy miután 1728 novemberében ajánlatot kapott, hogy írjon gyászzenét az anhalt-köteni Lipót herceg kriptába való áthelyezésének szertartására, Bach elrendelte Picandert . egy új szöveg, amely a már kész zenével helyettesíthető nyolc áriához és a Máté-passió zárókórusához [66] . 1932-ben Percy Robinson [67] Pikander szövegének elemzése alapján az ellenkező változatot fogalmazta meg, miszerint először a Köthen Funeral Music [68] és csak azután a Máté-passió íródott. 1870- ig a Köthen Funeral Music elveszettnek számított, amíg Wilhelm Rust be nem mutatta, hogy nagy valószínűséggel közös zenei alapja van a Máté-passióval [69] . A Máté-passió áriáinak szövegeit Picander írta , aki részben Frank, Bach weimari librettistája költői gondolatait dolgozta fel. A reflexiókat áriák közvetítik, általában az arioso előzi meg [70] . A Máté-féle passió szervesebb mű, mint a János-i passió, mivel az egyik szerző, Pikander költői szövegét használták fel nem kanonikus töredékekhez, illetve repetitív zenét tartalmazó korálokat is. A János-passiónál nagyobb méret lehetőséget adott Bachnak több ária felhasználására. Ellentétben a János-i passióval, ahol minden recitativót orgona kísér, a Máté szerinti passióban Jézus recitativóit vonós kíséri (a többi recitativót orgona kíséri). Így Jézus szavait különleges glóriával veszi körül [2] .

1729 után a Máté-passiót még legalább két alkalommal adták elő Bach vezényletével. Az 1736-os változatban Bach a korábban egységes kórust és zenekart két felére osztotta, majd az első rész végén az egyszerű korált a János-passió „O Mensch, bewein dein Sünde groß” című nagy kórusfantáziájára cserélte. Bach kisebb változtatásokat hajtott végre az 1742 - es változaton [2] .

A Máté-passió szerkezete

Mark iránti szenvedély

1732-ben Picander kiadta a Csütörtökön és Nagypénteken Jézus szenvedéséről szóló, oratórium formájában megfogalmazott Eszméletlen gondolatokat, amely tartalmazza a Márk evangélistához írt passiózene 1731. évi nagypénteki szövegét, Bach megbízásából. . 1727 - ben Bach írt egy "Temetési ódát" [77] Christiane Ebergardine királynő haláláról , és hogy a zene ne tűnjön el, Bach úgy döntött, hogy felhasználja a passióhoz, a szöveget Picandertől [78] [79] rendelte meg. .

A Márk-passió (a partitúra elveszett), amelyet először 1731. nagycsütörtökön adnak elő a lipcsei Szent Tamás-templom kórusa , a Temetési Óda ( 1727 ) és a Köthen Funeral Music új szövegekre szabott töredékeiből készült összeállítás . A Márk-passió zenéje e művek alapján nagyjából rekonstruálható [2] [80] . Friedrich Smend [81] ( 1940 ), Diethard Hellmann [82] ( 1964 ), Gustav Adolf Theil [83] ( 1975 ), Simon Hayes [84] ( 1993 ), Andor Gomme [85] ( 1997 ) és mások.

Passion for Luke

Van egy Lukács szerint névtelen passió, amelyet Bach kezében írt át 1730 körül . Egy fontos Bach-kutató, Philipp Spitta saját Bach munkáinak tartotta őket, amelyeket a weimari munka korai időszakában írtak [86] . Schweitzer , aki Spitta érveit elemzi, nem találja őket meggyőzőnek. Először is, az azonos időszak kantátái tökéletesebbek a Lukács-passiónál. Másodszor, Bach autogramja a kéziraton a lipcsei korszak közepére nyúlik vissza. Albert Schweitzer ennek alapján azt javasolja, hogy Bach írja át mások szenvedélyeit, hogy kiteljesítse azokat [87] . A modern tudósok között egyetértés van abban, hogy ezek a Lukács-passiók nagy valószínűséggel nem Bach művei [2] .

A szenvedély előadásai

Életre szóló előadások

  • 1724. április 7 . A Szent János-passió első előadása a lipcsei Szent Miklós-templomban [48]
  • 1725. március 30 . A Passió második előadása János szerint, Lipcse [48]
  • 1727. április 11 . A Máté-passió első előadása a lipcsei Szent Tamás -templomban (Joshua Rifkin hipotézise szerint) [88]
  • 1729. április 15 . A Máté-passió első előadása a lipcsei Szent Tamás-templomban (a hagyományos felfogás szerint) [89]
  • 1730. március 23 . A Márk-passió előadása [48]
  • 1732. április 11 . A passió harmadik előadása János szerint [48]
  • 1736. március 30 . A Máté-passió előadása a Szent Tamás-templomban [48]
  • 1749. április 4 . A Passió negyedik előadása János szerint [48]

Bach számos előadása a "passióról" és más zeneszerzők pasticciojáról [42] is ismert: Kaiser "Passion for Mark" ( 1713 és 1726 ), "Lukács-passiója" ismeretlen szerzőtől, néha Bach-nak tulajdonítják ( 1730 és 1735 körül), Brockes "Passiója" Telemann ( 1739 ) és Händel ( 1746 ) zenéjével , pasticcio "Passion" Kaiser-Handel ( 1748 körül ), pasticcio "Passion" Graun - Telemann - Bach - Kunau - Altnicola - Kunau és az "Ein Lämmlein geht und trägt die Schuld" Graun szenvedélyes oratórium [37] .

Feledés és újjászületés

Bach halála után azonban a Passiók, akárcsak többi műve, a Jó temperált clavier és az orgonaművek kivételével évtizedekre feledésbe merültek. A Bach iránti érdeklődés újjáéledése 1802 - ben kezdődött , amikor Forkel , a Göttingeni Egyetem zeneigazgatója kiadta Bach életrajzát . Forkel megírta "A zene általános történetét a világ teremtésétől napjainkig", és Bach munkája annyira megragadta, hogy attól tartva, hogy meghal anélkül, hogy elérné Bachot, Forkel úgy döntött, külön fejezet formájában kiad róla egy fejezetet. könyv. Bach tisztelője Carl Friedrich Zelter zeneszerző volt , aki tanítványát , Mendelssohnt ismertette meg Bach művével . 1829 elején Mendelssohn és barátja, az énekes, Eduard Devrient azzal a javaslattal érkeztek Zelterhez, hogy mendelssohnnal állítsák színpadra a Szent Máté-passiót a Berlini Énekakadémián. Mivel Mendelssohn nem tudta teljes léptékben színpadra vinni a művet, kénytelen volt néhány vágást végrehajtani. Hat korált és az összes szólóáriát kettő kivételével, valamint néhány apró töredéket [90] foglaltak le . A bemutatóra 1829. március 11-én került sor . Mendelssohn nagy, négyszáz előadóból álló kórust használt. Stürmer az evangélistát énekelte, Devrient pedig Jézust. Ahogy Devrient magára és Mendelssohnra hivatkozva megjegyezte, "komikusra és zsidóra volt szükség ahhoz, hogy visszahozzák az emberiségnek a legnagyobb keresztény zenét" [91] . A közönség örömmel fogadta a munkát. Mendelssohn nővére, Fanny, aki jelen volt a premieren, levélben azt írta, hogy "a zsúfolt terem templomnak tűnt". Maga Mendelssohn Franz Hausernek írt levelében azt írta, hogy "a kórus ájtatossággal énekelt, mintha templomban lennének... a közönség úgy érezte, hogy ez nem zene és hangverseny, hanem inkább vallás és egyház kérdése". [92] . Március 21-én, Bach születésnapján a produkciót megismételték, és még nagyobb csodálatot váltott ki. A Máté-passiót Mendelssohn harmadik alkalommal 1841 -ben Lipcsében, abban a városban állította színpadra, ahol először mutatták be. A 19. század 30-as évei óta számos német városban megrendezték a Szent Máté-passiót. A John szerint passió, amelyet Bach halála után először 1833. február 21-én adták elő a Berlini Énekakadémián , nem kapott ugyanilyen gyors elismerést [93] .

A szenvedélyek zenei formái

A "szenvedély" összehasonlító mérete [79]

Mark iránti szenvedély Máté szenvedély Szenvedély János iránt
Arias 6 tizennégy nyolc
Tömeg (turbae [94] ) 12 tizennyolc tizennégy
Korálok 16 tizenöt tizenegy

A korálokat egy egyszerű akkordraktárban tartják fenn, és a plébánosok adják elő. Az áriák általában da capo formájúak , és az a1-b-a2 séma szerint épülnek fel, ahol a szélső szakaszok (a1 és a2) általában azonosak, és a középső szakasz zenei és szövegileg ellentétben áll velük. tartalom. Kivételt képez az „Ach, mein Sinn” szabad formájú ária és az „Es ist vollbracht!”, amely megtöri az a1-b-a2 séma szimmetriáját (mindkettő a Szent János-passióból). Az ária általában egy nagy hangszeres bevezetővel kezdődik, és hangszeres utójátékkal zárul, a szakaszai között hangszeres közjátékokkal . A bevezető, a közjátékok és az utójátékok hangereje általában megközelítőleg azonos, témája és hangszerelése megegyezik .

János szerint a Passióban Bach szembeállítja az arctalan tömeget (turbae) és az áriákat, mint egy hívő lélek személyes vallomását. A Júdás árulásáról és fogságáról szóló első részben turbákat használnak az őrökhöz (2b, 2d). Jézus megvallását (2e) az „O große Lieb” (Ó nagy, mérhetetlen szerelem) korál hangsúlyozza. A második rész Péter tagadásáról szól, és az „Ach, mein Sinn” (A lelkem) áriával zárul. A harmadik rész Pilátus tárgyalásáról szól , és a turba ismét a tömeg kifejezésére szolgál Jézus korbácsolásakor (16b, 16d). A negyedik rész a Golgotára vezető utat írja le , amely a "Durch dein Gefängnis" (Isten Fia!) korálban csúcsosodik ki. A tömeg dühe több turbában fejeződik ki, amely a "Keresztre feszítsd" (21d., 23d.) kiáltásában tetőzik, amelyet az "Eilt, ihr angefochnen Seelen" (Siess, o zaklatott szívek) basszusária ellensúlyoz. Az ötödik szakasz a feszület, amelyet az "Es ist vollbracht!" (Megtörtént!). A konfrontációt a 28. és a 32. korál határolja. Az utolsó hatodik részben a turbák hiányoznak, szomorú színezés uralkodik. A szakaszt az "Ach Herr, laß dein lieb Engelein" (Ó, Jézus!) [95] hagyományos korál zárja .

A Máté-passió zenei architektonikája összetettebb, hiszen egy kétkaros kompozícióról van szó, ahol minden kórusnak megvan a maga zenekara és szólistái, akik külön-külön és együtt is énekelnek és játszanak. Így a „Kommt, ihr Töchter” nyitó kórusban a kórus az áldozatot gyászolja, a második kórus pedig azt kérdezi: „Ki?”, „Hogyan?”, „Mit?”. vége mindkét kórus egyesül. A kompozíciót az ismétlések tartják össze, így az „O Haupt voll Blut und Wunden” korál ötször (15, 17, 44, 54, 62) szerepel a pohárért , Pilátus tárgyalása és Jézus halála jelenetében. . Archibald Wilson brit orgonaművész és zenetudós megjegyezte, hogy Bach nem használt olyan gyakran más zeneszerző zenéjét, és nem adott olyan gazdagságot a különféle feldolgozásokban, mint az „O Haupt voll Blut und Wunden” [73] korál dallama . Druskin megjegyzi, hogy a Máté-passióban Bach szerkezetileg és többszólamúan gondolkodik , amikor a zene több egymással összefüggő "rétegben" fejlődik [95] .

A Passió Máté szerint Júdás közelgő kereszthalálának és árulásának előképével kezdődik, majd az Utolsó vacsora következik  , Bach passióinak egyetlen része, amely világos színekben pompázik. Jézus gyötrelmét a tenorária közvetíti: „Ó Schmerz! Hier zittert das gequälte Herz "(Ó, fájdalom! Remeg a szív a régi kínoktól). A fogság után két kórus "Sind Blitze, sind Donner in Wolken verschwunden?" (Nincs villám, nincs mennydörgés, minden eltűnt a felhőkben?), kirobban az igazságtalanság miatti felháborodástól. Ezt követi Péter tagadása , amely után a leghíresebb ária hangzik fel - "Erbarme dich, Mein Gott" (Légy irgalmas, Istenem). Júdás halála is a híres "Gebt mir meinen Jesum wieder!" (Add vissza Jézusom!). Az ítélet jelenetei Jézus lelkének szilárdságát mutatják be. Pilátus ítélete  a Máté-passió legdrámaibb része. A tömeg (turbae) azt követeli, hogy Jézust feszítsék keresztre, ne a tolvajt, Barabást . A tömeg kiáltásai között felcsendül az egyik legszebb ária „Aus Liebe will mein Heiland sterben” (A kivégzés megváltója szeretettel várja), ahol a szopránt oboák és fuvola kísérik. Az evangélium szövegét, amely a Golgotai körmenetről és a keresztre feszítésről mesél, az elítéltet gúnyoló tömeg kiáltása szakítja meg. Jézus halála előtt a „Sehet, Jesus hat die Hand” (Nézd – Jézus széttárta kezét az emberek felé) ária reményt ad az embereknek az üdvösségre. Az egész mind a négy szólista gyászos recitatívjával ér véget: "Nun ist der Herr zur Ruh gebracht" (Jézus békére talált) és a "Wir setzen uns mit Tränen nieder" (Mindannyian sírva hajolunk meg előtted) gyászkórussal. melynek refrénje a „Ruhe sanfte – „Nyugodj békében” [95] .

A passióban különleges szerepet játszik a Johannes Hermann és Johann Krüger által komponált „Herzliebster Jesu, was hast du verbrochen” (Az Úr a mi mesterünk) korál , amelyet kétszer használtak a János-passióban (3. és 17. kórus), ill. háromszor a Máté-szenvedélyben" (3., 46. kórus és recitatív 19. kórussal), amely kifejezi a szenvedélyek fő gondolatát [95] .

Jegyzetek

  1. ↑ figyelmen kívül hagyva az „Ach, mein Sinn” áriát a Passióban János szerint. Aria "Es ist vollbracht!" a passióban János szerint - kontrasztos középső résszel és rövidített reprizzel, ennek eredményeként a középső rész nem középen, hanem közelebb van a végéhez
  2. ↑ 1 2 3 4 5 6 7 8 A New Grove zenei és zenészszótára . "Szenvedély" és "Bach"
  3. ↑ 1 2 3 Schweitzer, 61. o
  4. ↑ Alfred Dürr, 2000, 32. o
  5. ↑ A szenvedélyek hiányos listája Druskin szerint, 237-238. o., amelyhez hozzáadódik Péter tagadása. Krisztus szenvedélyeinek teljes listája itt található .
  6. ↑ Druskin , 239-240
  7. ↑ 1 2 3 4 Grove's Dictionary of Music . Szenvedély.
  8. ↑ Például Lucas Lossius "Psalmodia, hoc est cantica sacra veteris ecclesiae selecta", 1553 ; Matthäus Ludecus "Missale, hoc est Cantica, preces et lectiones sacrae quae ad Missae Officium", 1589 , Franz Eler "Psalmi D. Martini Lutheri et aliorum eius seculi Psalmistarum, itidem modis applicati", 1588 )
  9. ↑ Például Thomas Mancinus "Passio Domini nostri Iesus Christi" 1602 ; Samuel Besler Evangelisten beschreiben nach gewöhnlicher Passion Melodey, 1612
  10. ↑ 12 Édith Weber . Szenvedély // La recherche hymnologique. - Guides musicologiques, vol. 5. - Beauchesne kiadások, 2001. - S. 137-139. — 232 p. — ISBN 2-7010-1416-6
  11. ↑ Johann Machold Passio Domini nostri Jesu Christi nach dem heiligen Evangelisten Matthaeo, 1593
  12. ↑ Druskin, 240. o
  13. ↑ Schweitzer, 45. o
  14. ↑ 1 2 Druskin, 241. o
  15. ↑ Például Balthasar Resinarius "Responsorium numero octoginta de tempore et festis iuxta seriem totius anni", 1544 ; Ludwig Daser "Patrocinium musices: passionis Domini nostri Jesu Christi historia", 1578 ; Bartholomäus Gesius "Jesu Christi, wie sie uns der Evangelista Johannes", 1588 és "Quibus praemissa est historia Passionis Domini nostri Jesu Christi ex Evangelista Matthaeo", 1613
  16. ↑ Például Joachim Moller à Burgk "Die deutsche Passion", 1568 ; Johann Steuerlein "Die deutsche Passion", 1576 ; Leonhard Lechner "Historia der Passion und Leidens Christi", 1593 ; Christoph Demantius "Deutsche Passion, nach dem Evangelisten S. Johanne", 1631
  17. ↑ Johann Walter Passio secundum Matthaeum és Passio secundum Johannem, később 1530
  18. ↑ 1 2 Druskin, 241-242
  19. ↑ Reinhard Keizer "Der blutige und sterbende Jesus", 1704
  20. ↑ 1 2 3 Barthold Heinrich Brockes (1680–1747) német költő és librettista. 1712-ben kiadta a Der für die Sunden der Welt gemarterte und sterbende Jesus című szenvedélyes oratórium librettóját.
  21. ↑ Reinhard Keizer "Der für die Sünde der Welt gemartete und sterbende Heiland Jesus", 1712
  22. ↑ Georg Friedrich Händel "Der für die Sünde der Welt gemartete und sterbende Jesus", 1716
  23. ↑ Georg Philipp Telemann "Der für die Sünden der Welt gemarterte und sterbende Jesus", 1716
  24. ↑ Johann Mattheson "Der für die Sünde der Welt gemartete und sterbende Jesus", 1718
  25. ↑ Schweitzer, 68., 445. o
  26. ↑ Carl Heinrich Graun "Der Tod Jesu", 1755
  27. ↑ Hugo Distler "Choral-Passion", 1933 és "St John Passion", 1937
  28. ↑ Ernst Pepping Passionsbericht des Matthäus, 1950
  29. ↑ Eberhard Wenzel "Markus-szenvedély", 1968
  30. ↑ Krzysztof Penderecki "Passio et mors domini nostri Jesu Christi secundum Lucam", 1965
  31. ↑ Arvo Pärt, Passio Domini Nostri Jesu Christi secundum Joannem, 1982
  32. ↑ Vízi passió Szentpétervár után. Matthew" szólistáknak, kórusnak és hangszereknek, Tan Dun
  33. ↑ „La pasion segun San Marcos”. Osvaldo Golijov
  34. ↑ Deus Passus. Wolfgang Rihm
  35. ↑ Akopyan L. O. A XX. század zenéje. Enciklopédiai szótár. 855 oldal. Tudományos szerkesztő követelés. E. M. Dvoskina. M., "Gyakorlat", 2010.
  36. ↑ Mihail Arkadiev . Hilarion metropolita egy Oroszországban eddig ismeretlen zenei műfajt hozott létre, amely jelentős tehetségről, érzékről és kreatív bátorságról tett tanúbizonyságot. Archív példány 2014. február 2-án a Wayback Machine -nél // Credo.Ru
  37. ↑ 1 2 3 Andreas Glöckner . Bach és kortársai passiózenéje. The Musical Times, 4. évf. 116. sz. 1589 (1975. július), pp. 613-616
  38. ↑ Charles Sanford Terry. Bach: Életrajz - Kessinger Kiadó, 2003. - 5. o.
  39. ↑ C. L. Hilgenfeldt. Johann Sebastian Bachs Leben, Wirken und Werke: ein Beitrag zur Kunstgeschichte des 18. Jahrhunderts. – Lipcse: Hofmeister, 1850
  40. ↑ Alfred Dürr . Johann Sebastian Bach, St. John Passion: keletkezés, átadás és jelentés. - Oxford University Press, 2000. ISBN 0-19-816240-5 . 3. o
  41. ↑ BWV 1088 "So heb ich denn mein Auge sehnlich auf"
  42. ↑ 1 2 Zenés színházi vagy templomi kompozíció, több zeneszerző műveiből kölcsönzött szövegrészletekből
  43. ↑ Weise 1675-ben a "Der grünenden Jugend nothwendigen Gedancken"-ben megjelentette a "Der weinende Petrus" című költeményt, amelynek első versszakát Bach az "Ach, mein Sinn" tenoráriában használta fel a Szent János-passióban.
  44. ↑ Druskin, 245. o
  45. ↑ BWV 23 "Du wahrer Gott und Davids Sohn". Schweitzer, 446. o. és Alfred Dürr . Johann Sebastian Bach, St. John Passion: keletkezés, átadás és jelentés. Oxford University Press, 2000. ISBN 0-19-816240-5 , 9780198162407, 3-13.
  46. ↑ A 18. század eleji terminológiában a szimfónia zenekari bevezetést jelentett.
  47. ↑ Nagybőgő (bassono grosso) - a 18. században készült fagottfajta, egy negyeddel alacsonyabbra hangolva (G-ben), mint egy normál fagott
  48. ↑ 1 2 3 4 5 6 7 8 T. Shabalina. Johann Sebastian Bach életének és munkásságának kronográfiája. Szentpétervár, "Rénszarvas", 1997. ISBN 5-87388-040-9
  49. ↑ Alfred Dürr . Johann Sebastian Bach, St. John Passion: keletkezés, átadás és jelentés. Oxford University Press, 2000. ISBN 0-19-816240-5 , 9780198162407, 3-13.
  50. ↑ Orosz fordítás Archív másolat , 2009. január 8-án, Hegumen Péter (Meshcherinov) Wayback Machine -jén
  51. ↑ 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 Alfred Dürr Johann Sebastian Bach, St. John Passion: keletkezés, átadás és jelentés. - Oxford University Press, 2000. 41-56
  52. ↑ 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 C. Sanford Terry . „Az Orgelbuchlein”: Egy másik Bach-probléma. II. The Musical Times, 4. évf. 58. sz. 888 (1917. február 1.), Musical Times Publications Ltd. pp. 60-62, Archibald W. Wilson . Bach „Szent. Máté szenvedély. The Musical Times, 4. évf. 57. sz. 879 (1916. május 1.), Musical Times Publications Ltd. pp. 241-242 és Charles Stanford Terry . Bach-korálok. I. rész: A "Passiók" és az oratóriumok himns és himn dallamai. Cambridge: az Egyetemi Kiadónál. 1915. Pp. 1-40. Kruger három himnuszkönyvet adott ki, amelyek mindegyike a "Herzliebster Jesu, was hast du verbrochen?" dallamot tartalmazza. használják a Máté-passióban. A Newes vollkömliches Gesangbuch első kiadása 1640-ben jelent meg Berlinben. 1649-ben, a Kirchenmelodien második kiadásában ugyanezt a dallamot 4 szólamra és hangszeres kíséretre mutatják be. A dallam háromszor szerepel a Máté-passióban (3, 19, 46) és kétszer a János-passióban (3, 17). Johannes Hermann szövege, a „Herzliebster Jesu, was hast du verbrochen” korál, Hermann „Devoti Musica Cordis. Hauss-und Hertz-Musica" (Lipcse, 1630). A Máté szerinti passióban az első (a 3. korál szövege), a harmadik (a 19. korál szövege) és a negyedik (a 46. korál szövege) használatos, a János-i passióban pedig a hetedik (a 3. korál szövege), ill. Hermann himnuszának nyolcadik és kilencedik (17. korál szövege) strófája. Bach a "Herzliebster Jesu" Hermann-korált használta a megfeszített Krisztus iránti együttérzés kifejezésére.
  53. ↑ 12 Charles Stanford Terry . Bach-korálok. I. rész: A "Passiók" és az oratóriumok himns és himn dallamai. Cambridge: az Egyetemi Kiadónál. 1915. Pp. 25-26. A korál szavai a Luther által írt „Vater unser im Himmelreich” korál 4. verse, amelyet Schumann (Valentin S. Schumann) adott ki a „Geistliche lieder auffs new gebessert” című könyvben, amely 1539-ben jelent meg Lipcsében. Névtelen dallam, a Geistliche lieder auffs new gebessertben is megjelent.
  54. ↑ 1 2 3 4 5 6 Charles Stanford Terry . Bach-korálok. I. rész: A "Passiók" és az oratóriumok himns és himn dallamai. Cambridge: az Egyetemi Kiadónál. 1915. Pp. 1-40 és Archibald W. Wilson . Bach „Szent. Máté-passió (Folytatás). The Musical Times, 4. évf. 57. sz. 880 (1916. június 1.), Musical Times Publications Ltd. pp. 275-276. Heinrich Isaac dallama először Georg Forster (Georg Forster) gyűjteményében jelent meg ún. „vándordalok” „Ein ausszug guter alter ün newer Teutscher liedlien” (Nürnberg, 1539) külön dalként „Insbruck ich muss dich lassen”, valószínűleg eredetileg népdal. 1555-ben Johann Hesse megírta az "O Welt ich muss dich lassen" című gyászéneket, amely Isaac eredeti dallamát dolgozta fel. 1663 körül Paul Gerhard is dolgozott a himnusz dallamán. Ezt a himnuszt használta Bach a Máté-passióban (10. és 37.) és a János-passióban (11.). Bach ezt a dallamot használta három kantátában is: BWV13 "Meine Seufzer, meine Tränen", BWV44 "Sie werden euch in den Bann tun", BWV97 "In allen meinen Taten" és négy BWV 289 "Das alte Jahr vergangen ist", BWV290 korálban. Das walt' Gott Vater und Gott Sohn", BWV291 "Das walt' mein Gott, Vater, Sohn und heiliger Geist" és BWV298 "Dies sind die heil'gen zehn Gebot". A „Passion by Matthew” korál szavai a harmadik (chorale 37 „Passion”) és a negyedik (chorale 10 „Passion”), a „Passion by John” pedig a harmadik és negyedik (korál 11 „Passion”). ) Paul Gerhard "O Welt, sieh' hier dein Leben" passióhimnuszának párjai, amely Johann Krüger Parxis Pietatis Melica című művének berlini kiadásában jelent meg (Berlin, 1647)
  55. ↑ 12 Charles Stanford Terry . Bach-korálok. I. rész: A "Passiók" és az oratóriumok himns és himn dallamai. Cambridge: az Egyetemi Kiadónál. 1915. Pp. 24-35. A "Petrus, der nicht denkt zurück" (14) korál szavai Luther Miatyánk versfeldolgozásának 4. versszakából származnak , amelyet Schumann (Valentin Schumann) adott ki a Geistliche Lieder, Lipcse, 1539-ben. Melchior Vulpius "Jesu Kreus, Leiden und Pein" című dallamát, amelyet 1609-ben adtak ki a Choralgesänge-ben, amelyet az "Er nahm alles wohl in acht" (28) korálban és a "Mein teurer Heiland, lass dich fragen" ( 32) című áriában is használtak. )
  56. ↑ 1 2 3 4 5 6 7 8 Charles Stanford Terry . Bach-korálok. I. rész: A "Passiók" és az oratóriumok himns és himn dallamai. Cambridge: az Egyetemi Kiadónál. 1915. Pp. 24-35. A "Christus, der uns selig macht" (15) korálhoz az első versszak, az "O hilf, Christe, Gottes Sohn" (37) pedig a "Christus, der uns selig macht" himnusz nyolcadik versszaka használatos. (a „Patris Sapientia” latin himnusz szabad fordítása), amelyet először Michael Weiße adott ki az „Ein New Gesengbuchlen” című könyvben, amely 1551-ben jelent meg Mladá Boleslavlban . A felhasznált zene ugyanennek a himnusznak a dallama Calvisius változatában , amely a Harmonia Cantionum ecclesiasticarumban jelent meg 1598-ban.
  57. ↑ 12 Charles Stanford Terry . Bach-korálok. I. rész: A "Passiók" és az oratóriumok himns és himn dallamai. Cambridge: az Egyetemi Kiadónál. 1915. Pp. 24-34. Johann Hermann Schein (1586-1630) "Machs mit mir, Gott, nach deiner Güt" dallam és himnusz, Lipcsében 1628-ban. A dallam „Eisenach” néven is ismert. A szöveg szerzője ismeretlen. Alfred Dürr Smendre (Friedrich Smend) hivatkozva egy olyan változatot ad, hogy a szöveg szerzője Christian Postel (Christian Heinrich Postel) lehet, de ezt a változatot hipotetikusnak tartja (Alfred Dürr, 2000, 39. o.)
  58. ↑ 12 Charles Stanford Terry . Bach-korálok. I. rész: A "Passiók" és az oratóriumok himns és himn dallamai. Cambridge: az Egyetemi Kiadónál. 1915. Pp. 24-35. A korál szavai Valerius Herberger 1613-ban megjelent „Valet will ich dir geben” himnuszának harmadik verse. A szöveget Herberger írta az 1613-as sziléziai pestisjárvány idején. Zene: Melchior Teschner
  59. ↑ 1 2 3 4 Charles Stanford Terry . Bach-korálok. I. rész: A "Passiók" és az oratóriumok himns és himn dallamai. Cambridge: az Egyetemi Kiadónál. 1915. Pp. 24-43. Az „Er nahm alles wohl in acht” (28) korál szavai Paul Stockmann „Jesu Leiden, Pein und Tod” 1633-ban megjelent himnuszának huszadik versszakából származnak. A "Mein teurer Heiland, lass dich fragen" (32) áriája és kórusa részben ugyanannak a himnusznak a harmincnegyedik versszakából áll. Melchior Vulpius "Jesu Kreus, Leiden und Pein" dallama, amely 1609-ben jelent meg a Choralgesänge-ben, a "Petrus, der nicht denkt zurück" (14) korálban és a "Mein teurer Heiland, lass dich fragen" című áriában is szerepel. (32)
  60. ↑ 12 Charles Stanford Terry . Bach-korálok. I. rész: A "Passiók" és az oratóriumok himns és himn dallamai. Cambridge: az Egyetemi Kiadónál. 1915. Pp. 24-34. A "Herzlich Lieb hab' ich dich, O Herr" korál névtelen dallamát először Bernhard Schmidt publikálta a "Zwey Bücher Einer Neuen Kunstlichen Tabulatur auf Orgel und Instrument" című gyűjteményben, amely 1577-ben jelent meg Strasbourgban . A himnusz szavai Martin Schallingtól, Bach a himnusz 3. versszakát használta.
  61. ↑ 1 2 3 Alfred Durr . Johann Sebastian Bach, St. John Passion: keletkezés, átadás és jelentés. Oxford University Press, 2000. ISBN 0-19-816240-5 , 9780198162407. 40
    The Musical Heritage of the Lutheran Church, I. kötet (Valparaiso, Ind.: Valparaiso University, 1945). oldal 22
    Charles Stanford Terry . Bach-korálok. I. rész: A "Passiók" és az oratóriumok himns és himn dallamai. Cambridge: az Egyetemi Kiadónál. 1915. Pp. 1-40 Bach felhasználta Sebald Heyden
    "O Mensch, bewein dein Sünde groß" című himnuszának első versszakát, amelyet először 1525-ben adtak ki Strasbourgban a "Deutschen Kirchenamt" gyűjteményben. Valószínűleg Matthias Greitter (Matthäus Greitter) dallam, amelyet először a "Teutsch Kircheampt mit lobgsyngen" ( Strasbourg , 1525) és a "Psalmen, gebett und Kirchenübung wie sie su Strassburg gehalten werden" ( Strasbourg , 1526) publikáltak. beállítva a zsoltárversekre CXIX. Kálvin énekeskönyvében ( Strasbourg , 1539) a dallam a XXXVI. zsoltárra van állítva. 1584 körül a dallam Hayden himnuszára hangzott el. Egy népszerű dallam, a „Heidelberg Gesangbuch” (1573) gyűjtemény 32 himnusszal korrelálja. Ezt a dalt eredetileg a The Passion szerint John elején kellett volna használni. A BWV286 „Danket dem Herren” korálban is használják
  62. ↑ Druskin, 54. o
  63. ↑ 1 2 3 A Máté-passióban a "Du lieber Heiland" és az "Am Abend da es kühle war" arioszában Frank Picander által feldolgozott versei szerepelnek.
  64. ↑ Druskin, 242-243
  65. ↑ Philipp Spitta (1841–1894), német teoretikus és zenetörténész. J. S. Bach életének és munkásságának jelentős kutatója.
  66. ↑ Spitta, II. kötet, 450. o
  67. ↑ Percy Robinson. A St. Máté-passió és egyéb Bach-kérdések. The Musical Times, 1932, pp. 1068-1069.
  68. ↑ Cöthen temetési zene "Klagt, Kinder, klagt es aller Welt", BWV 244a, 1729
  69. ↑ A Máté-passió és a Köthen temetési zene prioritásáról szóló részletes érveléshez lásd Paul Brainard . Bach Paródia-eljárása és a Szt. Matthew Passion // Az Amerikai Zenetudományi Társaság folyóirata, 4. évf. 22. sz. 2 (nyár, 1969), 241-260
  70. ↑ Schweitzer, 470-471
  71. ↑ Orosz fordítás 2011. december 9-i archív másolat Hegumen Péter (Meshcherinov) Wayback Machine -jén
  72. ↑ Archibald W. Wilson . Bach „Szent. Máté-passió (Folytatás). The Musical Times, 4. évf. 57. sz. 880 (1916. június 1.), Musical Times Publications Ltd. pp. 275-276'O Lamm Gottes unschuldig' - szöveg - Agnus Dei verzió írta Nikolaus Decius. Először a "Sliiter's Gesangbuch"-ban vagy "Geystlike leder"-ben jelent meg 1531-ben. A dallamot először Anton Corvinus publikálta a "Cristliche Kirchen-Ordnung"-ban 1545-ben. A dallam eredete bizonytalan, valószínűleg maga Decius. Ugyanezt a dallamot használja a BWV285 „Da der Herr Christ zu Tische saß” korál.
  73. ↑ 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 Archibald W. Wilson . Bach „Szent. Máté szenvedély. The Musical Times, 4. évf. 57. sz. 879 (1916. május 1.), Musical Times Publications Ltd. pp. 241-242. Charles Stanford Terry . Bach-korálok. I. rész: A "Passiók" és az oratóriumok himns és himn dallamai. Cambridge: az Egyetemi Kiadónál. 1915. Pp. 1-40 és Archibald W. Wilson . Bach „Szent. Máté-passió (Folytatás). The Musical Times, 4. évf. 57. sz. 880 (1916. június 1.), Musical Times Publications Ltd. pp. 275-276. Leo Hasler dallama először az 1601-es Lustgarten neuer deutscher Gesange, Balletti, Galliarden und Intraden mit vier, fiinf und acht Stimmen gyűjteményben jelenik meg, amely a „Mein G'miit ist mir verwirret von einer Jungfrau zart” című dalt tartalmazza. A dallam 1613-ban jelent meg a latin és német vallásos énekek „Harmonioe sacrae” (Görlitz, 1613) gyűjteményében, ahol Christopher Knoll „Herzlich thut mich verlangen” himnuszához hangolták. 1656-ban Paul Gerhard szenvedélyes himnuszt ír ehhez a dallamhoz "O Haupt voll Blut und Wunden" (talán a Clairvaux-i Bernard "Salve caput cruentatum" című himnuszának fordítása ), amely Johann Kruger Parxis Pietatis Melica (Frankfort) című művében jelent meg. . A Máté-passió az ötödik (a 15. korál szövege), a hatodik (a 17. korál szövege), a harmadik (a 44. korál szövege), az első (az 54. korál szövege), valamint az első és a második (a 62. korál szövege) versszakát használja. Himnusz. Bach ezt a dallamot kétszer is felhasználta a BWV248 "Weihnachts Oratórium"-ban, négy kantátában BWV135 "Ach Herr, mich armen Sünder", BWV153 "Schau, lieber Gott, wie meine Feind", BWV159 "Sehet, wir B gehn hinau1", JerWV159 „Komm, du süße Todesstunde” és két korál. Archibald W. Wilson megjegyzi, hogy Bach nem használt olyan gyakran más zeneszerző zenéjét, és nem adott ilyen gazdagságot a különféle feldolgozásokban.
  74. ↑ 12 Archibald W. Wilson . Bach „Szent. Máté-passió (Folytatás). The Musical Times, 4. évf. 57. sz. 880 (1916. június 1.), Musical Times Publications Ltd. pp. 275-276.
    James Lyon . Johann Sebastian Bach, kórusok: Sources hymnologiques des melodies, des textes et des theologies. Editions Beauchesne, 2005. ISBN 2-7010-1493-X , 9782701014937. 24.
    Charles Stanford Terry . Bach-korálok. I. rész: A "Passiók" és az oratóriumok himns és himn dallamai. Cambridge: az Egyetemi Kiadónál. 1915. Pp. 1-40 A
    németországi reformáció a népdalokat evangélikus szóhasználatban használta. Luther személyesen választotta a „Was mein Gott will, das g'scheh allzeit” című dallamot a karácsonyi énekhez. A dallam szerzője valószínűleg a 16. század első felének francia zeneszerzője, Claudin de Sermisy. A dallamot először Pierre Attaignant adta ki Párizsban 1529-ben a "Trente et quatre chansons musicales" gyűjteményben az "Il me souffit de tous mes maulx" című dal szövegére. Néhány évvel később ez a dallam a 128. zsoltár szavaira megjelent a Holland Református Egyház „Souterliedekens” című zsoltárkönyvében. 1544-ben megjelent a "Rhaw's Gesangbuch" a "Was mein Gott will das g'scheh' allzeit" korál versei alapján. Bach ezt a dallamot használta hat zsoltárban is: BWV65 "Sie werden aus Saba alle kommen", BWV72 "Alles nur nach Gottes Willen", BWV92 "Ich hab in Gottes Herz und Sinn", BWV103 "Ihr werdet weinen und heulen", BWV111 mein Gott will, das g'scheh allzeit" és BWV114 "Ach, lieben Christen, seid getrost". A himnusz szövegét Albrecht kulmbachi őrgróf írta, és először 1554 körül Nürnbergben (egy plébánia lapján) és a Fünff Schöne Geistliche Lieder (Drezda, 1556) című gyűjteményben adták ki.
  75. ↑ 12 Archibald W. Wilson . Bach „Szent. Máté-passió (Folytatás). The Musical Times, 4. évf. 57. sz. 880 (1916. június 1.), Musical Times Publications Ltd. pp. 275-276. Charles Stanford Terry . Bach-korálok. I. rész: A "Passiók" és az oratóriumok himns és himn dallamai. Cambridge: az Egyetemi Kiadónál. 1915. Pp. 1-40 "Mir hat die Welt truglich gericht" - Az "In dich hab' ich gehoffet, Herr" dallamát Seth Calvisius írta . Először Gregorius Sunderreitter adta ki a nürnbergi Davids Himlische Harpffenben 1581-ben, majd a Plalteriumban 1574-ben. A második könyvben, majd 1594-ben a Calvisius által kiadott Hymni sacri Latini et Germaniciben a zene Roisner szövegére hangzik. Himnusz. Bach ezt a dallamot használta a BWV248 "Weihnachts-Oratorium" és a BWV52 "Falsche Welt, dir trau ich nicht" és a BWV106 - " Gottes Zeit ist die allerbeste Zei " kantátákban. A korál szövege a 31. zsoltár változata, amelyet Adam Reusner írt 1533-ban. Bach a kórus 1627-ben, a Cantionalban megjelent változatának ötödik versét használta.

  76. ↑ 12 Archibald W. Wilson . Bach „Szent. Máté-passió (Folytatás). The Musical Times, 4. évf. 57. sz. 880 (1916. június 1.), Musical Times Publications Ltd. pp. 275-276.
    Charles Stanford Terry . Bach-korálok. I. rész: A "Passiók" és az oratóriumok himns és himn dallamai. Cambridge: az Egyetemi Kiadónál. 1915. Pp. 19-20
    Eredeti "Werde munter, mein Gemiithe" szavak és Johann Rist (Johann Rist) által írt dallam, majd Johann Schop (Johann Schop vagy Schopp) hangszerelésében és a "Himliseher Lieder mit Melodeien"-ben (Lünenburg, 1642) jelent meg. Bach a korál 4. versét használta fel. Bach 4 kantátában is felhasználta a dallamot: BWV55 "Ich armer Mensch, ich Sündenknecht", BWV146 "Wir müssen durch viel Trübsal in das Reich Gottes eingehen", BWV147 "Herz und Mund und Tat und leben", "Jesus is liester" verloren" és a BWV363 "Jesus Christus, unser Heiland", BWV364 "Jesus Christus, unser Heiland" korálokban
  77. ↑ 198. kantáta "Trauer Ode: Lass, Fürstin, lass noch einen Strahl", BWV 198
  78. ↑ Schweitzer, 444. o
  79. ↑ 1 2 Druskin, 243. o
  80. ↑ Druskin, 107. o
  81. ↑ Friedrich Smend (1893-1980), német zenetudós és teológus.
  82. ↑ Diethard Hellmann (1928–1999), német karmester, orgonista és zeneszerző.
  83. ↑ Theill, Gustav Adolf . Die Markuspassion von Joh. Seb. Bach (BWV 247). Steinfeld: Salvatore, 1978
  84. ↑ A felvétel 1996-ban készült. Vezényel: Roy Goodman.
  85. ↑ A.H. Gomme . Bach: Szent Márk-passió, BWV247, recitativók és turbák Reinhard Keisertől: AH Gomme rekonstrukciója, kiadása és énekpartitúrája. Kassel: Barenreiter, 1997
  86. ↑ Spitta, II. kötet, 335. o
  87. ↑ Schweitzer, 443. o
  88. ↑ Joshua Rifkin . Bach Szent Máté-passiójának kronológiája. Forrás: The Musical Quarterly, Vol. 61. sz. 3 (1975. július), pp. 360-387. Oxford University Press
  89. ↑ Az 1729-es első előadás dátumát tükrözi Schweitzer (Albert Schweitzer. Johann Sebastian Bach. Zenei Könyvkiadó, Moszkva, 1965. P. 487) és Druskin (M. S. Druskin. Johann Sebastian Bach. Moszkva. "Zene". ", 1982. 244. o.). Shabalina megjegyzi, hogy ez a változat Zelter megjegyzésén alapul az 1829-es hangverseny műsorához, amely egy általa ismert templomi szövegre utal, de Zelter ott megjegyzi, hogy nem tudja, hogy ez volt-e az első előadása a Szentpétervárnak. Máté-passió (T. Shabalina. Johann Sebastian Bach életének és munkásságának kronográfiája Szentpétervár, "Rénszarvas", 1997. ISBN 5-87388-040-9 ).
  90. ↑ Michael Marissen, 721
  91. ↑ Michael Marissen, 719
  92. ↑ Michael Marissen, 720
  93. ↑ Schweitzer, 177-180
  94. ↑ Turba ( lat.  turba , pl. lat.  turbae , lat. "tömeg") - a " Passió " zenei műfajában egynél több szereplő (diákok, zsidók stb.) replikái. Ezeket a replikákat általában egy együttesre vagy kórusra bízzák.
  95. ↑ 1 2 3 4 Druskin, 244-251

Hivatkozások

Könyvek

  • Schweitzer A. Johann Sebastian Bach = Schweitzer A. JS Bach, le musicien-poète. — Párizs, 1905. Ger. ford., nagyítva, 1908; Eng. ford., 1911/R). - M . : Zene, 1965. - 725 p.
  • Druskin M. S. Johann Sebastian Bach. - M . : Zene, 1982. - 383 p.
  • Saponov M. A. Bach remekművei oroszul. - M . : Classic XXI, 2000. - 284 p. — ISBN 5-89817-091-X .
  • Szenvedély. Bach, Johann Sebastian // Grove zenei szótára . - M . : Gyakorlat, 2006. - 1103 p. — ISBN 5898160647 .
  • Eskina N. "Passió Máté szerint" J. S. Bach: hang, szó, jelentés: Párbeszédben a szöveggel. - Saarbrücken: LAP Lambert Academic Publishing, 2012. - 476 p. ISBN 978-3-8484-0891-7
  • Forkel JN [[[s:de:Ueber Johann Sebastian Bachs Leben, Kunst und Kunstwerke]] John Sebastian Bach élete: kompozíciójának kritikai szemléletével] = Ueber Johann Sebastian Bachs Leben, Kunst und Kunstwerke (Lipcse, 1802). — T. Boosey számára nyomtatva. - P. 119. - ISBN 3894873523 .
  • Hilgenfeldt CL Johann Sebastian Bachs Leben, Wirken und Werke: ein Beitrag zur Kunstgeschichte des 18. Jahrhunderts. - Lipcse: Hofmeister, 1850. - 182 p.
  • Spitta P. Johann Sebastian Bach. - Novello és társulata, 1899. - T. 3 kötet.
  • Terry C.S. Bach kórusok. - Cambridge Univ. Nyomda, 1915.
  • Werker W. Die Matthäus-Passion. - Lipcse: Breitkopf & Härtel, 1923. - 96 p.
  • Smend F. Bach-Studien. - Bärenreiter, 1969. - 280 p.
  • Smallman B. A passiózene háttere: JS Bach és elődei. - 2. - Dover Publications, 1970. - 180 p.
  • Dürr A. Matthäus-Passion; Markus-Passion: kritischer Bericht. - Bärenreiter, 1974. - 276 p.
  • Johann Sebastian Bach // The New Grove zenei és zenészszótára. - Macmillan, 1980. - 20. évf. 1. - 889 p. — ISBN 0333231112 .
  • Passion // A zene és a zenészek New Grove-i szótára. - Macmillan, 1980. - 20. évf. 14. - 864 p. — ISBN 0333231112 .
  • Steinitz P. Bach passiói. - Thomson Gale, 1981. - ISBN 0684175169 .
  • Chailley J. Les "Passions" de J.-S. Bach. — 2 ed. - Presses universitaires de France, 1984. - 460 p. — ISBN 2130383114 .
  • Dürr A. Johann Sebastian Bach, St. John Passion: keletkezés, átadás és jelentés. - Oxford University Press, 2000. - 182 p. — ISBN 0198162405 .
  • Weber E. Szenvedély // La recherche hymnologique. — Zenetudományt vezet. - Editions Beauchesne, 2001. - Vol. 5. - P. 137-139. — 232p. — ISBN 2701014166 .

Cikkek

  • Brainard P. Bach Paródia-eljárása és a St. Matthew Passion // Az American Musicological Society folyóirata. - University of California Press az American Musicological Society megbízásából, 1969. - Vol. 22, 2. sz . - 241-260.
  • Glöckner A. Bach és kortársai passiózenéje // A zenei idők. - Musical Times Publications Ltd., 1975. - Kt. 116, 1589. sz . - P. 613-616.
  • Rifkin J. Bach Szent Máté-passiójának kronológiája  // The Musical Quarterly : Szo. - Oxford University Press, 1975. - Vol. 61, 3. sz . - P. 360-387.
  • Chafe E. JS Bach "Szent Máté-passiója": A tervezés, a szerkezet és a kronológia szempontjai // Az Amerikai Zenetudományi Társaság folyóirata. - University of California Press az American Musicological Society megbízásából, 1982. - Vol. 35, 1. sz . - P. 49-114.
  • Marissen M. Vallási célok Mendelssohn 1829-es Berlin-Singakademie Bach Szent Máté-passiójának előadásaiban // The Musical Quarterly. - Oxford University Press, 1969. - Vol. 77, No. 4 (Winter, 1993) . - P. 718-726.

Linkek

 Johann Sebastian Bach