Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa _ _  _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ Az Egyesült Nemzetek Szervezete , amely az ENSZ Alapokmányának 24. cikkével összhangban elsődleges felelősséggel tartozik a nemzetközi béke és biztonság fenntartásáért. Az Egyesült Nemzetek Szervezete hat „fő szervének” egyike.    

Összetétel

A Tanács 15 tagállamból áll – 5 állandó és 10 nem állandó, akiket az ENSZ Közgyűlése választ meg két évre, évente 5-öt. Az ENSZ Alapokmányának megfelelő módosításait 1963. december 17-én az ENSZ Közgyűlésének 1995. (XVIII.) határozata hozta (azelőtt a Tanácsnak csak 6 nem állandó tagja volt). Az említett határozat szerint a Biztonsági Tanács 10 nem állandó tagját földrajzi alapon választják meg, nevezetesen:

• öt - Afrika és Ázsia államaiból ;
• egyet Kelet-Európa államaiból ;
• kettő - Latin-Amerika államaiból ;
• kettő - Nyugat-Európa államaiból és más államokból [1] .

A Tanács elnökei havonta váltják egymást a tagországok angol nevek szerinti ábécé-rendbe állított listája szerint [2] .

Állandó tagok

•  Kína (1971-ig - Kínai Köztársaság [3] ) 
•  Oroszország (1991-ig - a Szovjetunió ) 
•  Nagy-Britannia
•  USA
•  Franciaország

Az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjai " vétójoggal " rendelkeznek [4] .

Ez az elrendezés nagyrészt megmaradt Roosevelt „négy zsaru” tervéből (1941), amelyet úgy módosítottak, hogy magában foglalja Franciaországot és egy regionális elemet. Így 1971. október 25-ig Kína helyét a Kínai Köztársaság foglalta el , amely 1949 óta csak Tajvant és néhány szomszédos szigetet irányít ( ENSZ Közgyűlés 2758. határozata ).

Oroszország 1991. december 24. óta [5] a Szovjetunió utódállamaként az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagja .

Nem állandó tagok

Vietnam , Niger , Tunézia , Észtország és Saint Vincent és Grenadine -szigetek 2020. január 1-jétől az ENSZ Biztonsági Tanácsának nem állandó tagja lett – Egyenlítői-Guinea , Elefántcsontpart , Kuvait , Peru és Lengyelország  helyett , amelyek jogköre decemberben járt le. 2019. 31. [6] .

2022-2023-ban Albánia a Biztonsági Tanács nem állandó tagjának helye lesz.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa nem állandó tagjainak jogkörében részesülő országok kronológiája :

Történelmi visszatekintésben, másoknál gyakrabban választották meg a Biztonsági Tanács nem állandó tagjait:

•  Japán  – 22 év a Biztonsági Tanács tagja;
•  Brazília  - 20 év;
•  Argentína  - 18;
•  India , Kolumbia , Pakisztán  - egyenként 14;  
•  Olaszország  – 13 (a 2017-2018 közötti kétéves időszakot Olaszország és Hollandia osztotta meg);
•  Kanada  - 12.

A hidegháború vége és az 1991-1992-es európai nagyszabású területi változások után ezek a statisztikák így néznek ki:

• Japán  - 11;
• Brazília  - 10;
• Argentína  - 9;
• India , Olaszország , Kolumbia , Pakisztán  - egyenként 7;
• Kanada , Hollandia , Lengyelország  - egyenként 6;
• Ausztrália , Belgium , Venezuela , Németország , Egyiptom , Spanyolország , Nigéria , Panama , Peru , Chile  - egyenként 5;
• Dánia , Malajzia , Mexikó , Új-Zéland , Norvégia , Románia , Törökország , Ukrajna , Fülöp - szigetek , Svédország , Jugoszlávia  - egyenként 4 db.

Az ENSZ több mint 60 tagállamát soha nem választották meg a Biztonsági Tanács tagjává.

Olaszország és Hollandia egyenlő számú szavazatot kapott a 2016-os választásokon, ezért 1 évig foglalnak helyet a Biztonsági Tanácsban.

az ENSZ BT elnökségi országa

2022. szeptember 1-jén az ENSZ Biztonsági Tanácsának elnöksége Kínától Franciaországra szállt át.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsában betöltött országok 2019–2022 közötti elnökségének kronológiája [11] [12] :

Hatalmak

A Biztonsági Tanács felhatalmazást kapott arra, hogy „kivizsgáljon minden olyan vitát vagy helyzetet, amely nemzetközi súrlódásokhoz vagy vitához vezethet, annak megállapítására, hogy e vita vagy helyzet folytatása nem veszélyeztetheti-e a nemzetközi béke és biztonság fenntartását”. "Meghatározza a békét fenyegető bármely veszély fennállását, a béke bármely megsértését vagy agressziós cselekményt, és ajánlásokat tesz vagy dönt arról, hogy milyen intézkedéseket kell tenni a nemzetközi béke és biztonság fenntartása vagy helyreállítása érdekében". A Tanácsnak jogában áll kényszerintézkedéseket alkalmazni azokkal az államokkal szemben, amelyek megsértik a nemzetközi békét és biztonságot, ideértve a fegyveres erő alkalmazásával kapcsolatosakat is. Az ENSZ Alapokmányának 25. cikke kimondja: "Az Egyesült Nemzetek Szervezetének tagjai a jelen Alapokmánynak megfelelően vállalják, hogy a Biztonsági Tanács határozatait kötelezik és végrehajtják." A Biztonsági Tanács határozatai tehát minden államra kötelezőek, hiszen jelenleg a világ gyakorlatilag valamennyi általánosan elismert állama tagja az ENSZ-nek. Ugyanakkor az ENSZ összes többi szerve csak tanácsadói jellegű döntéseket hozhat [13] [megj. 1] .

A gyakorlatban a Biztonsági Tanács tevékenysége a béke és biztonság fenntartása érdekében bizonyos szankciók meghatározásában áll a jogsértő államokkal szemben (beleértve az ellenük irányuló katonai műveleteket is); békefenntartó egységek bejuttatása a konfliktusövezetekbe; a konfliktus utáni rendezés megszervezése, beleértve a nemzetközi közigazgatás bevezetését a konfliktusövezetben.

Találkozó formátumok

A Biztonsági Tanács a következő ülésformákban működik [14] :

• A Biztonsági Tanács nyílt és zárt ülései;
• A Biztonsági Tanács tagjainak ülései;
• informális párbeszéd;
• Arria Formula találkozók .

Döntéshozatal

A Biztonsági Tanács határozataihoz (az eljárási döntések kivételével) 15-ből 9 szavazat szükséges, beleértve az összes állandó tag egyhangú szavazatát is. Ez azt jelenti, hogy a Biztonsági Tanács mind az öt állandó tagjának vétójoga van a Tanács döntései ellen, sőt egy ilyen állam szavazásnál való tartózkodása is vétónak tekintendő. A Tanács állandó tagja azonban tájékoztathatja, hogy tartózkodása nem tekinthető akadálynak a határozat meghozatala előtt, és a vonatkozó dokumentumot az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elfogadottnak kell tekinteni, ha az elegendő számú igen szavazatot kap.

A vitában részt vevő félnek tartózkodnia kell a szavazástól [15] .

A Biztonsági Tanács határozatait rendszerint határozatok formájában adják ki .

A Biztonsági Tanács történelmi döntései

Javaslatok a Biztonsági Tanács reformjára

2003 márciusában Igor Ivanov orosz külügyminiszter kijelentette, hogy „Oroszország többször is hangsúlyozta, hogy minden élő szervezethez hasonlóan az ENSZ-t és annak Biztonsági Tanácsát is meg kell reformálni a világban a háború második felében bekövetkezett változásokkal összhangban. múlt század óta annak érdekében, hogy tükrözze a világ erőinek valós összehangolását, és növelje a Biztonsági Tanács és az ENSZ egészének hatékonyságát” [16] .

2004. szeptember 15- én Kofi Annan , aki ENSZ-főtitkárként dolgozott, nyilatkozatot tett az ENSZ Biztonsági Tanácsának reformjának szükségességéről. Ez valódi harchoz vezetett a Biztonsági Tanács állandó tagjainak státuszáért.

2004. szeptember 22- én, az ENSZ Közgyűlés 59. ülésszakának kezdete előtt Luiz Ignacio Lula da Silva brazil elnök , Joschka Fischer német külügyminiszter , Manmohan Singh indiai és Junichiro Koizumi japán miniszterelnök közös nyilatkozatot tett . országaik szándéka, hogy állandó képviseletet kapjanak a Biztonsági Tanácsban: Japán és Németország  - mint a világ egyik legfejlettebb ipari országa és az ENSZ fő támogatója; India  – mint egy milliárd lakosú, csúcstechnológiával és nukleáris fegyverekkel gyorsan fejlődő ország, Brazília pedig Latin-Amerika  legnagyobb állama . Úgy vélik továbbá, hogy a Biztonsági Tanács 1946 -ban létrehozott struktúrája reménytelenül elavult, és szükségesnek tartják a Biztonsági Tanács vétójoggal rendelkező állandó tagjainak számának növelését az új globális fenyegetések hatékony ellensúlyozása érdekében. Ez az országcsoport az úgynevezett „négy” – G4 .

Eközben Indonézia kijelentette, hogy a Biztonsági Tanácsban a bolygó legnépesebb (230 millió lakosú) muszlim országaként kell képviseltetnie magát. Olaszország pedig azzal a javaslattal állt elő, hogy állandó székhelyet biztosítson az egész Európai Unió számára, azzal a joggal, hogy a hatásköröket egyik uniós tagállamból a másikba vigye át. Ezen kívül három afrikai ország – Dél-Afrika , Egyiptom és Nigéria – amelyek kontinensüket képviselik a Biztonsági Tanácsban – is bejelentette követeléseit . Ez az országcsoport az úgynevezett "öt" - G5 .

Brazília , Németország , India és Japán az 1990-es évek közepe óta szorgalmazza az ENSZ reformját és a Biztonsági Tanács kibővítését. 2005 májusában határozattervezetet javasoltak az ENSZ Közgyűlésének, amely 15-ről 25-re emelné a Biztonsági Tanács tagjainak számát, és ötről 11-re emelnék a benne tartósan ülő országok számát.

A Biztonsági Tanács kibővítését Kína , az Egyesült Államok , Oroszország , Franciaország és az Egyesült Királyság (vagyis valamennyi állandó tag) ellenzi. Washington elvileg ellenzi a Biztonsági Tanács létszámának növelését [kb. 2] , mivel ez megnehezíti a döntéshozatali folyamatot.

A Kvartett 2005. június 9- én az ENSZ Közgyűlése elé terjesztett egy módosított határozattervezetet, amely szerint az ENSZ Biztonsági Tanácsának új állandó tagjait a következő 15 évre megfosztják a vétójogtól.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsának bővítésének kérdését a G8 -ak 2005. július 6-8-i csúcstalálkozóján vitatták meg informálisan Gleneaglesben ( Skócia ).

Kritika

A Biztonsági Tanácsot gyakran kritizálják állandó tagjainak vétójoga miatt. Bármilyen fontos döntés, amely egy állandó tagországnak bármilyen kárt okoz, blokkolható, ami már többször megtörtént.

A vétójog használatának rekorderje az Egyesült Államok és az Orosz Föderáció – 1991 és 2015 között az Egyesült Államok 14 alkalommal [17] , az Orosz Föderáció – 13 alkalommal [18] . 2015-ben az Amnesty International nemzetközi emberi jogi szervezet felszólította a Biztonsági Tanács öt állandó tagját, hogy önként mondják le vétójogukról a népirtással és a civilek lemészárlásával kapcsolatos döntéseket [19] . Ugyanakkor az Amnesty International vezetője, Salil Shettykijelentette, hogy a Biztonsági Tanács állandó tagjai saját politikai érdekeik érvényesítésére használják fel a vétójogot, ahelyett, hogy katonai konfliktusokban polgári lakosság védelmét célozzák [20] .

Jegyzetek

1. ↑ A Nemzetközi Bíróság határozatai is kötelező erejűek , de csak a vitában részt vevő államok számára, és csak ebben az esetben. Az ENSZ Alapokmánya (94. cikk) írja elő a Nemzetközi Bíróság határozatának betartásának kötelezettségét olyan ügyben, amelyben az ENSZ-tagállam részes fél.
2. ↑ 2010. november elején azonban egy indiai állami látogatáson Barack Obama amerikai elnök kijelentette, hogy "Washington támogatni fogja Újdelhi kérelmét az ENSZ Biztonsági Tanácsában való részvételre." "...Az elkövetkező években örömmel várom az ENSZ Biztonsági Tanácsának reformját, amelynek állandó tagja India is lesz" [1] Archivált 2012. január 6-án a Wayback Machine -nél .

1. ↑ Az ENSZ Közgyűlésének 1963. december 17-i határozata (1285. ülés)  (orosz)  ? (elérhetetlen link - történelem ) . Letöltve: 2009. augusztus 25.  (határozatlan)   (nem elérhető link)
2. ↑ Az ENSZ Biztonsági Tanácsának elnöke . Hozzáférés dátuma: 2019. január 6. Az eredetiből archiválva : 2019. január 7. (határozatlan)
3. ↑ V. fejezet . ENSZ Alapokmány . www.un.org (2015. június 17.). Letöltve: 2019. december 9. Az eredetiből archiválva : 2019. december 9.. (Orosz)
4. ↑ Vétó a Biztonsági Tanácsban . Letöltve: 2014. március 15. Az eredetiből archiválva : 2014. április 18.. (határozatlan)
5. ↑ A Biztonsági Tanács jelenlegi tagjai | Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa . Letöltve: 2019. december 9. Az eredetiből archiválva : 2019. július 4. (határozatlan)
6. ↑ Öt állam változik január 1-jén az ENSZ Biztonsági Tanácsában . // RIA Novosti (2020. január 1.). Letöltve: 2020. január 1. Az eredetiből archiválva : 2020. január 1.. (határozatlan)
7. ↑ A közgyűlés 4 új, nem állandó tagot választ a Biztonsági Tanácsba, mivel a Nyugati és társai csoport nem tölti be az utolsó megüresedett helyet . // Egyesült Nemzetek. Letöltve: 2016. augusztus 9. Az eredetiből archiválva : 2016. szeptember 4.. (határozatlan)
8. ↑ Beválasztották a Biztonsági Tanácsba a Közgyűlési szavazás egyetlen fordulójában, Olaszország azt mondja, hogy 1 év után átadja nem állandó képviselői helyét Hollandiának . // Egyesült Nemzetek. Letöltve: 2016. augusztus 9. Az eredetiből archiválva : 2016. szeptember 4.. (határozatlan)
9. ↑ Ukrajna már nem tagja az ENSZ Biztonsági Tanácsának Archiválva : 2018. január 17. a Wayback Machine -nél // Tények és megjegyzések
10. ↑ Az ENSZ öt új, nem állandó tagot választ a Biztonsági Tanácsba // UN News (2021. június 11.) . Letöltve: 2021. október 15. Az eredetiből archiválva : 2021. október 15. (Orosz)
11. ↑ A Biztonsági Tanács elnöksége. Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa . ENSZ. Letöltve: 2020. január 1. Az eredetiből archiválva : 2020. január 14. (határozatlan)
12. ↑ Biztonsági Tanács elnöksége | Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa . web.archive.org (2020. november 30.). Letöltve: 2022. augusztus 24. (határozatlan)
13. ↑ A Biztonsági Tanács tagjai 2011-ben
14. ↑ A Biztonsági Tanács hatáskörébe tartozó ügyekkel foglalkozó ülések formája  // Biztonsági Tanács: Kézikönyv a munkamódszerekről. - Egyesült Nemzetek, Public Information Department, 2011. - 19. o . — ISBN 9789211370355 . Az eredetiből archiválva: 2014. szeptember 5. (Orosz)
15. ↑ E. Satow Útmutató a diplomáciai gyakorlathoz archiválva : 2022. március 1. a Wayback Machine -nél .
16. ↑ Orosz Külügyminisztérium | 2003/03/25 | I. S. IVANOV AZ OROSZ FÖDERÁCIÓ KÜLÜGYMINISZTERÉNEK és E. M. Primakov, az Orosz Föderáció Kereskedelmi és Iparkamara elnökének BESZÉDEI ÉS VÁLASZAI A MÉDIAKÉRDÉSEKRE . Hozzáférés dátuma: 2011. december 13. Az eredetiből archiválva : 2015. február 4.. (határozatlan)
17. ↑ Vétó a Biztonsági Tanácsban – Amerikai Egyesült Államok . www.un.org. Letöltve: 2016. március 2. Az eredetiből archiválva : 2015. augusztus 7.. (határozatlan)
18. ↑ Vétó a Biztonsági Tanácsban – Szovjetunió/Orosz Föderáció . www.un.org. Hozzáférés dátuma: 2016. március 2. Az eredetiből archiválva : 2016. április 7. (határozatlan)
19. ↑ Amnesty International  2014/2015 éves jelentés . Az Amnesty International. Letöltve: 2015. október 17. Az eredetiből archiválva : 2015. szeptember 10.
20. ↑ "Az Amnesty felszólítja az ENSZ-hatalmat, hogy veszítsék el vétójogukat a népirtás szavazataival kapcsolatban . " Letöltve: 2022. március 1. Az eredetiből archiválva : 2015. április 3. (határozatlan)

Linkek

• Az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának honlapja
• Biztonsági Tanács tagsági adatbázisa 1946 óta
• Vétó az ENSZ Biztonsági Tanácsában
• Az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülései és azok határozatai
• Biztonsági Tanács határozatai
• A Biztonsági Tanács elnökének nyilatkozatai
• A Biztonsági Tanács ideiglenes eljárási szabályzata
• Ami az ENSZ Biztonsági Tanácsa nem 

Szótárak és enciklopédiák	Nagy dán Nagy katalán Nagy orosz Britannica (online)
Bibliográfiai katalógusokban BNF : 12078331x GND : 1001797-5 ISNI : 0000 0001 2172 0195 J9U : 987007269131205171 LCCN : n80076467 NDL : 00634552 NKC : kn20010711346 NLA : 35562076 SUDOC : 029083699 VcBA : 494/38713 VIAF : 141892099 World Cat VIAF : 141892099