Szaracénok

A szaracénok ( latinul  Saraceni , másik görög Σαρακηνοί  - "keleti nép" ← arab. شرق ‎, "Sharq" - "Kelet") - nomád beduin törzs, amely Szíria határai mentén élt . Ezt a népet a 4. századi ókori római történész, Ammianus Marcellinus és az i.sz. 1-2. századi görög tudós említette. e. Claudius Ptolemaiosz .

Először "sarakens" formájában lat.  Az "Araceni"-t Idősebb Plinius (VI. 157) [1] (1. század harmadik negyede), az arabikában az Uránia [2] (11. fr.) (1. század) említi a Természettudomány hatodik könyvében. majd Claudius Ptolemaiosz (II. század közepe) " Földrajzi kalauz "-ban Boldog Arábia népeinek jegyzékével (131; 6. 7.21) [3] .

Egyes szerzők, például Evfimy Zigaben , indokolatlanul társították a "Saracens" szót a bibliai Sarah nevéhez . [négy]

A keresztes hadjáratok idejétől a nyugat-európai szerzők az összes muszlimot szaracénként kezdték emlegetni , gyakran használva a " mórok " kifejezést szinonimaként. A keresztes hadjáratok idején ezt a szót az európaiakkal szemben álló arabokra és egyiptomiakra utalták a Közel-Keleten.

Jelenleg ezt a kifejezést a történészek az arab kalifátus lakosságával kapcsolatban használják a 7. és 13. század közötti időszakban ( az Abbászida kalifátus meghódítása előtt, amelyet Dzsingisz kán Hulagu unokája a mongol hadjárat eredményeként a Közel-Kelet ) [5] .

Egyéb jelentések

A középkorban a lovagok kiképzőjét szaracénnak is nevezték . A szimulátor a klasszikus változatban egy személy (valójában egy szaracén) fából készült törzse volt, egyik kezében egy kis pajzsot, a másikban pedig egy láncot vagy kötelet, amelynek a végén súlyzóanyag (például homokzsák) volt. A törzset úgy szerelték fel, hogy szabadon forogjon az oszlopon. A lovag feladata teljes vágtában, hogy lándzsával eltalálja a szaracén pajzsát, és egyúttal zsákkal kikerülje az ütést. A szaracénokat gyakran használták a lovagi tornákon külön versenyként.

Lásd még

• Mórok
• arabok
• szeldzsukok
• hárpia

Jegyzetek

1. ↑ Naturalis historia. Liber VI. 157
2. ↑ Az Uránia írásait nem őrizték meg maradéktalanul, azokat Bizánci István idézi "Ethnics" → Stephani Byzantii című könyvében. "Ethnicorvm quae svpersvnt" 1849. p. 556 Archiválva : 2016. szeptember 18. a Wayback Machine -nál
3. ↑ Claudii Ptolemaei "Geographia", 2. kötet. Sumptibus et typis Caroli Tauchnitii, 1845 p. 102 . Letöltve: 2016. szeptember 3. Az eredetiből archiválva : 2016. szeptember 15. (határozatlan)
4. ↑ Evfimy Zigaben "The Dogmatic Armament of the Orthodox Faith" PG 130 Archivált : 2016. szeptember 18. a Wayback Machine -nél
5. ↑ Saracen archív példány 2010. augusztus 10-én a Wayback Machine -nél – cikk a " Round the World "  enciklopédiában

Irodalom

• Musset L. Barbár inváziók Nyugat-Európába. SPb., 2006.

Linkek

• Saracens // Brockhaus és Efron enciklopédikus szótára  : 86 kötetben (82 kötet és további 4 kötet). - Szentpétervár. , 1890-1907.
• Saracen - cikk a " Round the World " enciklopédiában
• M. D. Buharin. A Σαρακηνοί etnonim eredete

Szótárak és enciklopédiák	Nagy orosz Brockhaus és Efron olasz a világ körül Kis Brockhaus és Efron Valódi klasszikus régiségek szótára Britannica (online) Treccani svájci történelmi
Bibliográfiai katalógusokban	GND : 4118436-1