Sadula ( hagyományos kínai 薩都剌, pl.萨都剌, pinyin Sàdūlà ; valószínűleg 1272 vagy 1300-1355 [1] , tzu天锡,hao 直斋) Sa'dal-Allah bódهing, jelentése "arab nyelvű اللG سعد - Yuan Kína költője, művésze és kalligráfusa. A jüan korszak művészi szavának egyik legkiemelkedőbb mestere, akit "a jüan költők legjobbjának" neveztek.
Yanmenben született, a mai Shanxi tartományban. Hui ( Dungan ) származású, apja a Semu "színes szemű" származású.
Katonai vezető családjából származott, de a munkáiban található utasítások alapján gyermekkorát szegénységben töltötte. Ő volt a legidősebb a három testvér közül a családban. Fiatalkorában magánvállalkozásokkal foglalkozott. 1327-ben letette az államvizsgát, a jüan udvarban cenzorként szolgált, de tisztességtelen előkelőségek leleplezése miatt a tartományokba száműzték. A hivatalos feladatoktól visszavonulva élete hátralévő részét visszavonultan töltötte Hangzhouban. Nem akarta életét a hírnév és a vagyon keresésének szentelni.
Sadula hagyatéka főleg versekből áll, amelyeknek köszönhetően korában az udvarban vált híressé. Versei egyben a művészi szó modelljei, folytatják a késői Tang költészetének hagyományait, és a jüan korszak történetének forrása, lehetővé téve, hogy mélyen behatoljon a szerzőt körülvevő társadalmi életbe.
Sadula fő hagyatéka a Vadlúdkapu 14 juan versgyűjteménye és egy grafikai gyűjtemény, amelyet a Pekingi Palota Múzeumban őriznek .
A Sadulról írt források, köztük Xin Yuan-shih és Gu Xili válogatott költészete a Yuan-korszakról, egyöntetűen dicsőítik őt, hangsúlyozva fegyelmezett egyszerűségét és kecses stílusát, valamint az állam megvesztegethetetlen, egyenrangú szolgája hírnevét.
A korai években Mao Ce-tung megismerkedett Sadula költészetével [2] .
A Jüan Birodalom művészete | |
---|---|
Dráma | |
képzőművészet _ | |
Költészet | |
Építészet | Amir ad-Din |