A Canterbury-mesék

A Canterbury-mesék
A Canterbury-mesék

Chaucer zarándokként való ábrázolása a Canterbury-mesék Ellesmere-kéziratának margóján ( 15. század )
A szerzők Geoffrey Chaucer
írás dátuma 14. század vége
Eredeti nyelv Közepes angol
Ország
Kéziratok Elsmere kézirat
Eredeti nem őrizték meg

A Canterbury-mesék Geoffrey Chaucer költő befejezetlen műve, amelyet a 14. század végén írt középangol nyelven  . A szerző fő művének tekintik [1] .

Jellemzők

A mű 22 verses és két prózai novellából álló gyűjtemény, amelyeket egy közös keret köt össze: a történeteket Becket Szent Tamás ereklyéinek hódolatára induló zarándokok mesélik el Canterburyben , és a szerző a mű prológjában ismerteti. Chaucer terve szerint mindegyiküknek négy történetet kellett elmesélnie (kettőt Canterburybe vezető úton, kettőt pedig visszaúton). A túlnyomórészt verses Canterbury-mesék nem alkalmaznak egységes versartikulációt; a költő szabadon variál strófákat és métereket. Az uralkodó méret jambikus 5 láb , rímpárral („ heroic couplet ” - heroic couplet ).

A mesemondók a középkori angol társadalom minden rétegéhez tartoznak: van köztük lovag , szerzetes , pap , orvos , tengerész , kereskedő , gazdag takács , szakács , yeoman , kanonok stb. részben a hagyományos regényes cselekményekhez nyúlnak vissza (elsősorban Juan Ruiz Jó szerelem könyvében és Boccaccio Dekameronjában ) részben eredetiek. A zarándokok történetei nagyon változatos témájúak, gyakran kapcsolódnak a szerelem és az árulás témájához; némelyikük szatirikusan ábrázolja a katolikus egyház visszaéléseit . Chaucer irodalmi készsége abban is megnyilvánul, hogy a novellák az elbeszélők egyéni vonásait, beszédmódját tükrözik.

A Canterbury-mesék újszerűségét és eredetiségét csak a romantika korában értékelték fel , bár Chaucer hagyományainak utódai már életében megjelentek ( John Lydgate , Thomas Hawkleave stb.), magát a művet pedig William Caxton adta ki. az angol nyomtatás legkorábbi idejében . A kutatók megjegyzik Chaucer munkásságának szerepét az angol irodalmi nyelv kialakításában és kulturális jelentőségének növelésében (szemben a tekintélyesebbnek tartott ófrancia és latin nyelvvel ).

Tartalom

Rendelés

A történetek töredékek szerinti rendezését számos modern publikáció alkalmazza, és az egy töredék történetei közötti egyértelműen nyomon követhető kapcsolat elvén alapul. Maguk a töredékek sorrendje nem annyira egyértelmű. A felosztás és a csoportokba rendezés az Ellesmere-kéziraton alapul.

I (A csoport)
  1. Általános prológ ( Eng.  General Prologue ). Állítólag 29 résztvevő volt, de 30-at említenek: egy lovag, egy zsellér , egy óvónő , egy apátnő , egy áfonya , három káplán , egy szerzetes, egy karmelita , egy kereskedő, egy diák, egy ügyvéd, egy franklin festő, asztalos, kalapos, takács, kárpitos, szakács, kapitány , orvos, batszki takács, pap, szántó, molnár, házmester, majordomus , végrehajtó , kegyelmes .
  2. A lovagmese ( eng.  The Knight's Tale ) – Boccaccio Tezeidje alapján készült , de majdnem 4-szer rövidebb, miközben a könyv egyik leghosszabb története maradt. A lovagi románc jegyei vannak. Rajzfilmben vetítve .
  3. A Miller prológusa és meséje ( eng.  The Miller's Prologue and Tale ) – témája hasonló az előző történethez, amelyben több férfi küzdött egy nőért, de a lovag bosszantására népies nyelven mesélik el. A csípős molnár megsértette a mesemondók hierarchikus osztályrendjét, megakadályozta, hogy a szerzetes elkezdje történetét, és azzal fenyegetőzött, hogy elhagyja a rendezvényt, ha nem hallják meg a lovag után. Pasolini filmjében és a rajzfilmben is látható .
  4. A Reeve prológusa és meséje - A  Reeve prológusa és meséje - a majordomó egykor asztalosként dolgozott, és történetével a molnárt akarja bosszantani, aki az előző történetben kigúnyolta az asztalost. A népszerű fablio alapján és hasonló a Dekameron 9. napjának 6. történetéhez . Pasolini filmjében és a rajzfilmben is látható .
  5. A Szakács prológusa és meséje egy  befejezetlen történet egy lomha tanonc megismerkedéséről egy vidám fickóval, akinek a felesége prostituáltként keresi a megélhetését egy kereskedelmi bolt leple alatt. Pasolini filmjévé adaptálva .
II (B1 csoport)
  1. Egy ügyvéd prológusa, novella és epilógusa ( Eng.  The Man of Law's Introduction, Prologue, Tale, and Epilogue ) - Constance, a római császár lánya életén alapul Nicholas Trivet "Krónikáiból" . Fia, aki egy ismeretlentől született, aki megerőszakolta egy spanyolországi hajótörés során, a következő római császár lett.
III (D csoport)
  1. A Bath felesége, prológusa és meséje a megbabonázott menyasszony ősi motívumán alapul .  Az ötször nősült takácsról szóló prológus kétszer olyan hosszú, mint az Arthur király lovagjáról szóló történet. Pasolini filmjében és a rajzfilmben is látható .
  2. A fráter prológusa és meséje ( eng.  The Friar's Prologue and Tale ) - kigúnyolja az egyházbíróság végrehajtóját, aki alkut kötött az ördöggel , miszerint egyformán megosztanak mindent, amit maguk az adósok kérnek tőlük. Ennek eredményeként az egyik adós megkéri az ördögöt, hogy vegye el magát a végrehajtót, amit meg is tesz, elveszi a lelkét és a testét. Pasolini filmjévé adaptálva .
  3. Az Idéző prológusa és meséje – Az idéző ​​prológusa és meséje a végrehajtó azt mondja, hogy bosszantsa a karmelitát cserébe .  Egy francia fablio alapján, amely egy pap által a gázok áthaladásáról szól. A prológus Caesarius Heisterbach Csodálatos párbeszédének inverziója : az eredetiben a ciszterci a mennybe kerülve találja meg testvéreit Szűz Mária szegélye alatt, a karmelita végrehajtó prológusában pedig a pokolba kerülve. testvéreit a Sátán feneke között találja. Pasolini filmjévé adaptálva .
IV (E csoport)
  1. Prológus és diák története ( eng.  The Clerk's Prologue and Tale ) – Petrarch latinra történő fordításán alapul Boccaccio Dekameron utolsó történetéhez, amely arról szól, hogy Griselda férje próbára teszi a hozzá való hűségét, hasonlóan Jób próbáihoz . A diák a prológusban elmondja, hogy személyesen találkozott Petrarchal, akitől tanulta ezt a történetet.
  2. A kereskedő prológusa, meséje és epilógusa – A kereskedő  prológusa, meséje és epilógusa a könyv legleleplezőbb története, amely egy idős paviai lovag és fiatal feleségének meghitt életére összpontosít. Boccaccio 7. napjának 9. története alapján , amely viszont Perzsiából származik az Ezeregy éjszaka vagy Rumi Masnavi VI . könyve révén . Pasolini filmjében és a rajzfilmben is látható .
V (F csoport)
  1. A Squire bemutatkozása és meséje a  lovag fiának befejezetlen története Dzsingisz kán (Sára városának kambuszkuszai) gyermekei közötti epikus vérfertőző románc formájában, amelyet egy Franklin szakított meg. A mester szerint a történet hossza meghaladhatta volna az összes többi történetet együttvéve, ha nem szakítják meg. Részben a Keletről szóló kortárs útleírásokon és Chaucer „Anelides és Archite” című korai költeményén alapul. Rajzfilmben vetítve .
  2. A Franklin prológusa és meséje az  előrelátás, az igazság, a tengerre szállt zsellér feleségének vakmerő ígérete, hogy újraházasodjon, ha egy látszólag lehetetlen feltétel teljesül, és a rá vonatkozó ígéret nemes visszavonása. a férj visszatérése. Boccaccio " Filocolo " című regényének 4. könyve és a " Dekameron " 10. napjának 5. története alapján . Rajzfilmben vetítve .
VI (C csoport)
  1. Az Orvos meséje Titus Livius történetének és a Rózsa románcának  egy cselekményén alapul . Chaucer összes történetének megírásának legkorábbi dátuma. Lánya apjának meggyilkolásának szentelték, hogy elkerülje a nem kívánt házasságot.
  2. A kegyelemdöfés bevezetője, prológusa és meséje azt  a nézetet szemlélteti, hogy a kapzsiság minden rossz gyökere ( 1Timótheus 6:10 ). A három bója történetének vannak analógjai Afrikában, Perzsiában és a buddhista szövegekben. Pasolini filmjében és a rajzfilmben is látható . 
VII (B² csoport)
  1. A Skipper meséje egy néptörténeten alapul ,  amely egy fösvény kereskedőről, extravagáns feleségéről és szeretőjéről szól, aki férjétől kölcsönkért pénzzel fizeti költségeit. Hasonló néhány Dekameron történethez . A kapitány életrajza a dartmouthi magánkapitány , John Hawley életén alapul .
  2. A Prioress prológusa és meséje egy antiszemita történet egy zsidó mártír zsidók általi meggyilkolásáról . 
  3. A Prológus és Sir Thopas meséje egy  befejezetlen költemény, amelyet maga a szerző mond el, szintén zarándokútján Canterburybe. Topas lovagnak a tündék királynőjéért az óriás Olifaunt ellen folytatott hadjáratának története zavaros, burleszknek tűnik , és a szerző aligha képes megjegyezni a vers összes sorát, hogy elmondhassa társainak. . A lovagi románcok és szerelmeseik paródiája.
  4. A Melibee meséje a könyv egyik  leghosszabb és legmonotonabb története, amelyet a szerző azután indított el, hogy első története megszakadt a trágárság vádja miatt. Albertano di Brescia Vigasz és Tanács könyvének meglehetősen pontos bemutatása. Melibi lovag megbeszélésének szentelte, akinek távolléte alatt három huligán behatol és megverte feleségét és lányát, hogyan lehet jóvátenni. Felesége, Dame Prudence közmondásokra és a Bibliára hivatkozva az óvintézkedések alkalmazását támogatja.
  5. Prológus és szerzetes története ( eng.  The Monk's Prologue and Tale ) - 17 rövid tragikus történetből áll, ebből 16 ( Luciferről , Ádámról , Sámsonról , Herkulesről , Nabukodonozorról , Belsazárról , Zenobiáról , Kasztíliai Pedroról , I. Berna Ciprusiról Visconti , Nero , Holofernész , Antiokhosz , Nagy Sándor , Julius Caesar és Croesus ) Boccaccio Híres emberek szerencsétlenségeiről című könyvén , Ugolino di Pisa története pedig Dante Pokoljának 9. körén alapul .
  6. Az  apáca papjának prológusa, meséje és epilógusa Shauntecleer kakas és Pertelote tyúk történetén alapul a Róka-regényben, és egy mese és egy iroikomikus költemény . Rajzfilmben vetítve .
VIII (G csoport)
  1. A második apáca prológusa és  meséje Szent Cecília életén alapul . A prológusban a Szűz Máriához intézett imádság mellett szó esik a tétlenség veszélyéről és a Caecilius név etimológiájáról .
  2. A Canon Yeoman prológusa és meséje Prológus és mese – párhuzamot mutat Vincent de Beauvais Natural Mirror című  művével . Az első rész a kánon alkimista mesterségének elítélésének, a második rész pedig egy másik kánonnak, aki még becstelenebb. Rajzfilmben vetítve .
IX (H csoport)
  1. A Manciple prológusa és meséje a  gyűjtemény utolsó előtti története lesz. Ovidius Metamorfózisai alapján . _ Ez egy mese Apollón istenről és szelíd varjújáról, elmagyarázza a varjútollak színét és elítéli a pletykákat. A prológusban felkérik a szakácsot, hogy mondja el a második történetet, de erős mámora miatt nem tudja megtenni, és a szót a házvezetőnő kapja meg.
X (I. csoport)
  1. A plébános prológusa és meséje a  gyűjtemény utolsó története lesz. A könyvben található történetek közül a leghosszabb, nem vers és nem novella, hanem egy hosszú és monoton prózai értekezés a bűnbánatról .
  2. Chaucer visszavonása –  Chaucer bocsánatkérése minden műve vulgaritásáért, és kérése, hogy bocsássa meg neki ezt a bűnt. Nem világos, hogy a lemondás a könyv része, a szerző visszautasítása, amelyet egy korábbi klérus értekezése ihletett a bűnbánatról, vagy éppen ellenkezőleg, Chaucer más, kevésbé ismert műveinek reklámozására tett kísérlet.

Percepció

A Canterbury Tales szerepel a Világkönyvtárban (a Norvég Könyvklub világirodalmi legjelentősebb alkotásainak listáján ).

A Comstock-törvény értelmében az Egyesült Államokban betiltották a "történetek" terjesztését, és a mai napig kivágásokkal nyomtatják őket trágárság és pornográfia miatt [2] .

Orosz fordítások

I. A. Kashkin és O. B. Rumer fordítása 1946- ban jelent meg Goslitizdatban (később a "World Literature Könyvtára" részeként, első sorozat, 30. kötet).

Korábban a Canterbury-mesékből részletek jelentek meg F. I. Shau (" Library for Reading ", 1859, 1., 4. és 7.), D. Minaev (N. V. Gerbel "English poets in biographies and samples" című kiadásában), St. Pétervár, 1875).

Képernyőadaptációk

Jegyzetek

  1. ↑ Chaucer, Geoffrey Archiválva : 2014. február 2. a Wayback Machine -nél // Collegiate Dictionary. T. 3./ Ch. szerk. B. A. Vvedensky . - L .: 2. nyomda "Nyomdaudvar" névadója. A. M. Gorkij, 1953
  2. ↑ Betiltott könyvek: 50 "illegális" mű | vegyes hírek . Letöltve: 2012. november 8. Az eredetiből archiválva : 2013. május 16..

Irodalom

oroszul más nyelveken

Linkek

  Ugrás a Wikidata elemre  Művek szövegei
Tematikus oldalak
Szótárak és enciklopédiák