A fonetika a fonetikában a gége felhasználása hang létrehozására , amely később módosul a hangcsatorna artikulációs mozgásai során .
Hagyományosan úgy gondolták, hogy a hangforrás ( vagyis a fonáció eszköze) csak a gége, de az utóbbi években megjelentek olyan munkák, amelyek a hangrendszer más területein is leírják a hangzás típusait.
Hangosnak nevezzük azt a hangot , amelynek keletkezése során a tüdőből a hangszálakon áthaladó levegő rezgésbe hozza azokat . Ebben az esetben egy alaphang és több további harmonikus keletkezik . Az alaptónus gyakorisága egyéni és a gége szerkezetétől függ. A fonáció során a gégen áthaladó levegő sebességének és a hangszálak konvergenciájának beállításával módosítható. Maga a hangmagasság-frekvencia változása különféle hangjelenségeket okoz ; a hangszálak rezgésmódjában bekövetkezett változások különféle regiszterellentéteket idéznek elő . A regiszter-ellenállásokat fonációnak is nevezhetjük.
Ha a hangszálak nincsenek megfeszülve és elég távol vannak egymástól, akkor nem rezegnek, és nem okoznak időszakos ingadozást a jelben; az így kiejtett hangokat süketeknek nevezzük (lehet mássalhangzók és magánhangzók is ).
Hagyományos értelemben a fonációt a hangszalagok feszültségének és helyzetének függvényében tekintik. Néha bonyolultabb folyamatokat is leírtak, de egészen a közelmúltig a "gégeállapot" és a "fonáció" fogalmát gyakorlatilag szinonimáknak tekintették.
Ha a hangszálak teljesen ellazulnak, és az arytenoid porcok a lehető legtávolabb vannak egymástól anélkül, hogy akadályoznák a levegő áthaladását, a hangszalagok nem rezegnek. Az ilyen fonáció süket hangok megjelenéséhez vezet (leggyakrabban zajosak ). Ha a szalagok, éppen ellenkezőleg, teljesen lecsökkennek, akkor kinyitásukkor hang keletkezik, amelyet gégeleállásnak neveznek . E szélsőségek között van egy olyan helyzet, amelyben a szalagok maximális amplitúdóval rezegnek : az ilyen fonációt (modális) hangnak nevezik, és részt vesz a zöngés hangok kialakításában. A világ nyelvein azonban más glottális pozíciókat is használnak. Ezek a típusok ábrázolhatók a táblázaton (a legnyitottabbtól a legzártabb glottisig). Az orosz hagyományban gyakran használják az angol kifejezéseket is.
Glottis pozíció | HA EGY | Fonáció típusa | Mássalhangzó típus | Nyelvpéldák |
---|---|---|---|---|
nyitott glottis | [t] | semleges hang (a levegő szabadon áramlik) | zöngétlen mássalhangzók | Valószínűleg minden nyelven elérhető |
[d̤] | aspirált fonáció (lélegző hang, mormolt hang) | megszólaltatott aspirált mássalhangzók | hindi | |
[d̥] | ernyedt hang | gyenge mássalhangzók | jávai | |
[d] | modális hang (maximális amplitúdó) | hangos mássalhangzók | orosz | |
[d̬] | feszült hang (kemény; merev hang) | feszült mássalhangzók | thai | |
[d̰] | csikorgó hangon | csikorgó mássalhangzók | burmai | |
zárt glottis | [ʔ͡t] | gégeroham (a levegő nem jut át) | glottal stop | nyenyecek |
Fonetika és fonológia | |||||
---|---|---|---|---|---|
Alapfogalmak |
| ||||
Szekciók és tudományágak |
| ||||
Fonológiai fogalmak | |||||
Személyiségek | |||||
|
Prozódia ( szuperszegmentális egységek ; prozódiai eszközök ) | |||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Prozódiai komplexumok |
| ||||||||||||||||||
egyéb fogalmak |
| ||||||||||||||||||
Funkcionális média | |||||||||||||||||||
Fonetika és fonológia |