Fonáció

A fonetika  a fonetikában  a gége felhasználása hang létrehozására , amely később módosul a hangcsatorna artikulációs mozgásai során .

Hagyományosan úgy gondolták, hogy a hangforrás ( vagyis a fonáció eszköze) csak a gége, de az utóbbi években megjelentek olyan munkák, amelyek a hangrendszer más területein is leírják a hangzás típusait.

Hang

Hangosnak nevezzük azt a hangot , amelynek keletkezése során a tüdőből a hangszálakon áthaladó levegő rezgésbe hozza azokat . Ebben az esetben egy alaphang és több további harmonikus keletkezik . Az alaptónus gyakorisága egyéni és a gége szerkezetétől függ. A fonáció során a gégen áthaladó levegő sebességének és a hangszálak konvergenciájának beállításával módosítható. Maga a hangmagasság-frekvencia változása különféle hangjelenségeket okoz ; a hangszálak rezgésmódjában bekövetkezett változások különféle regiszterellentéteket idéznek elő . A regiszter-ellenállásokat fonációnak is nevezhetjük.

Ha a hangszálak nincsenek megfeszülve és elég távol vannak egymástól, akkor nem rezegnek, és nem okoznak időszakos ingadozást a jelben; az így kiejtett hangokat süketeknek nevezzük (lehet mássalhangzók és magánhangzók is ).

A gége fonációja és állapota

Hagyományos értelemben a fonációt a hangszalagok feszültségének és helyzetének függvényében tekintik. Néha bonyolultabb folyamatokat is leírtak, de egészen a közelmúltig a "gégeállapot" és a "fonáció" fogalmát gyakorlatilag szinonimáknak tekintették.

Ha a hangszálak teljesen ellazulnak, és az arytenoid porcok a lehető legtávolabb vannak egymástól anélkül, hogy akadályoznák a levegő áthaladását, a hangszalagok nem rezegnek. Az ilyen fonáció süket hangok megjelenéséhez vezet (leggyakrabban zajosak ). Ha a szalagok, éppen ellenkezőleg, teljesen lecsökkennek, akkor kinyitásukkor hang keletkezik, amelyet gégeleállásnak neveznek . E szélsőségek között van egy olyan helyzet, amelyben a szalagok maximális amplitúdóval rezegnek : az ilyen fonációt (modális) hangnak nevezik, és részt vesz a zöngés hangok kialakításában. A világ nyelvein azonban más glottális pozíciókat is használnak. Ezek a típusok ábrázolhatók a táblázaton (a legnyitottabbtól a legzártabb glottisig). Az orosz hagyományban gyakran használják az angol kifejezéseket is.

Glottis pozíció HA EGY Fonáció típusa Mássalhangzó típus Nyelvpéldák
nyitott glottis [t] semleges hang (a levegő szabadon áramlik) zöngétlen mássalhangzók Valószínűleg minden nyelven elérhető
[d̤] aspirált fonáció (lélegző hang, mormolt hang) megszólaltatott aspirált mássalhangzók hindi
[d̥] ernyedt hang gyenge mássalhangzók jávai
[d] modális hang (maximális amplitúdó) hangos mássalhangzók orosz
[d̬] feszült hang (kemény; merev hang) feszült mássalhangzók thai
[d̰] csikorgó hangon csikorgó mássalhangzók burmai
zárt glottis [ʔ͡t] gégeroham (a levegő nem jut át) glottal stop nyenyecek

Jegyzetek

Irodalom