Bejövő hang

A belépő hang ( hagyományos kínai 入聲, gyakorlat入声, pinyin rùshēng , pall. zhusheng  – „a hieroglifa tónusa入(“belépés”)) a közép-kínai nyelv egyik hangja . Hiányzik a modern kínai mandarin nyelvből , de számos délkeleti dialektusban megmaradt: kantoni , jüe , min , hakka .

Fonetikai szempontból a bejövő hang inkább nem hang, hanem egyszerűen egy szótag, amely zárható mássalhangzóra vagy glottális stopra végződik .

Mivel a bejövő hangot az ókori kínai költészetben használták , segít rekonstruálni az ó- és közép-kínai fonológiát.

Fonetika

Fonetikai szempontból a bejövő hang egy glottális stopra vagy ütőszóra végződő zárt szótag (vagyis hangkibocsátás nélkül): [ p̚ ], [ t̚ ], [ k̚ ].

Bejövő hang kínaiul

Mandarin

A bejövő hangot a minjiang és a nanjingi mandarin nyelvjárás őrzi meg. Más dialektusokban a bejövő hang eltűnt, és helyette a négy modern hang egyikét kezdték használni, a kezdőbetűtől függően .

A pekingi és északkeleti dialektusokban a zöngétlen kezdőbetűs szavakban a hangok tisztázatlan módon vagy határozott szabályok nélkül voltak elosztva. Más dialektusokkal más a helyzet: a Jiao Liao nyelvjárásban a bejövő hang egy harmadik hangra változott; a Jilu és Zhongyuan nyelvjárásokban az elsőben.

Ha a kezdőbetű nazális vagy [ l ], akkor a bejövő hangot felváltotta a negyedik. Kivételt képez a Zhongyan dialektus, ahol az első hangot használják. Minden olyan dialektusban, amelynek zöngéje zajos kezdőbetűvel rendelkezik, a hangot egy második váltja fel.

Mandarin nyelvjárás Csendes kezdőbetű Orr vagy [ l ] Hangos, zajos kezdőbetű
Jiao Liao 3 négy 2
Északkeleti 1, 2, 3, 4 [~1] négy 2
Peking 1, 2, 3, 4 [~2] négy 2
North Central egy négy 2
Zhongyuan egy 2
északnyugati négy 2
délnyugati 1, 2, 4 [~3]
Nanjing bejövő hang megőrizve
Minjiang

Wu

Az y nyelvben a bejövő hang megmarad. Más, ezzel a hangszínnel rendelkező nyelvektől eltérően azonban a bejövő hang leggyakrabban szótagokban van jelen, végső glottális stoppal .

A kezdettől függően a bejövő hang hangja megváltozik. Van egy magas hang, amikor a kezdőbetű zöngétlen, és egy mély hang, amikor a kezdőbetű megszólal.

kantoni

A közép-kínai nyelv minden egyes hangja két modern kantoni hangra oszlik. Az egyik az esethez süket kezdőbetűvel, a másik a hívással. Ezenkívül a későbbiekben a süket kezdőbetűs szótagok hangjait két részre osztották: magas ( rövid magánhangzók esetén) és mély ( hosszú magánhangzók) hangokra [1] .

Így a kantoni nyelvben három bejövő hang van: zöngés kezdőbetűvel, magas zöngékkel, mély hangtalannal [1] .

Példák

kínai karakter Fanze és a közép-kínai rekonstrukció [2] Hakka Hokkien Nanjing nyelvjárás Nál nél kantoni Bungo korai új kana Putonghua Fordítás
合 侯閤切 [ɣɒp] [véletlen] [hɐʔ˥] ho⁵ [xoʔ˥] [3] [ ɦɐʔ˩˨ ] [hɐp˨] gapu, kapu ガフ,カフ ő [ xɤ̌ ] unió; Bezárás
十 是執切 [ʑĭĕp] [korty] [sip˥] , [tsap˥] shr⁵ [ʂʅʔ˥] [3] [ zʷœʔ˩˨ ] [sɐp˨] zipu, sipu ジフ,シフ shí [ʂɨ̌] tíz
佛 符弗切 [bʰĭuət] [láb] [hut˥] , [put˥] fu⁵ [fuʔ˥] [3] [ vɐʔ˩˨ ] [fɐt˨] butu, putu ブツ,フツ fó [fuɔ̌] Buddha
八 博拔切 [pæt] [pat˩] [pat˩] , [peʔ˩] ba⁵ [paʔ˥] [3] [ pɐʔ˥ ] [paːt˧] Pati, patu ハチ,ハツ bā [pa] nyolc
易 羊益切 [jĭɛk] [ji˥˧] , [jit˥] [ek˥] , [iaʔ˥] i⁵ [iʔ˥] [3] [ ji˦ ], [ jeʔ˩˨ ] [jɪk˨] yaku, eki ヤク,エキ yì [î] csere
客 苦格切 [kʰɐk] [hak˩] , [kʰak˩] [kʰek] , [kʰeʔ˩] kä⁵ [kʰɛʔ˥] [3] [ kʰɐʔ˥ ] [haːk˧] kyaku, kaku キャク,カク ke [ kʰɤ̂ ] a vendég

Jegyzetek

Források

  1. ↑ 1 2 杨蔚.粤语古入声分化情况的当代考察 (kínai) . — PhD értekezés. – 2002.
  2. ↑ 廣韻入聲卷第五. Letöltve: 2020. szeptember 20. Az eredetiből archiválva : 2018. április 24.
  3. ↑ 1 2 3 4 5 6 南京官話拼音方案 （ A nankingi mandarin romanizálása és beviteli módja ）  (kínai) (2019. február 16.). Letöltve: 2019. február 16. Az eredetiből archiválva : 2021. december 16.

Megjegyzések

  1. ↑ A leggyakoribb 3
  2. ↑ A minta nem figyelhető meg
  3. ↑ A leggyakoribb 2