Thai nyelv
| thai nyelv | |
|---|---|
| önnév | ภาษาไทย /pʰa:sa:tʰɑj/ |
| Országok | Thaiföld |
| hivatalos állapot | Thaiföld |
| Szabályozó szervezet | Thaiföldi Királyi Társaság |
| A hangszórók teljes száma | 60 millió |
| Értékelés | 24 |
| Állapot | biztonságban |
| Osztályozás | |
| Kategória | Eurázsia nyelvei |
| thai csoport délnyugati alcsoport | |
| Írás | Thai ábécé |
| Nyelvi kódok | |
| GOST 7.75-97 | thai 645 |
| ISO 639-1 | th |
| ISO 639-2 | tha |
| ISO 639-3 | tha |
| WALS | tha |
| Etnológus | tha |
| ABS ASCL | 6402 |
| IETF | th |
| Glottolog | thai1261 |
 Wikipédia ezen a nyelven | |
|
Ez az oldal vagy szakasz ázsiai nyelvű szöveget tartalmaz. Ha nem rendelkezik a szükséges betűtípusokkal , előfordulhat, hogy egyes karakterek nem jelennek meg megfelelően. |
A thai ( thai ภาษาไทย /pʰa:sa:tʰɑj/ , phasa-thai ) a tai-kadai nyelvcsalád thai nyelvcsoportjába tartozó nyelv .
Ez Thaiföld hivatalos nyelve . A fuvarozók száma körülbelül 60 millió ember [1] .
A thai nyelv kölcsönösen érthető laóval [2] .
Tipológiailag ez egy elszigetelő nyelv .
Thai ábécé
A thai ábécét a thai nyelvben és Thaiföld kisebbségi nyelveiben használják. 44 mássalhangzó van az ábécében , 4 a főábécén kívül (ebből kettő jelenleg nincs használatban); legalább 28 magánhangzóforma és 4 diakritikus jel a hangok megjelenítéséhez . A mássalhangzókat vízszintesen írjuk balról jobbra, míg a magánhangzókat a megfelelő mássalhangzó fölé, alá, balra vagy jobbra írjuk.
A latin vagy cirill ábécével ellentétben a thai ábécé nem tesz különbséget a kis- és nagybetűk között . A szavak közé általában nem teszünk szóközt ; az olvasást megkönnyíti, hogy a legtöbb thai szó egyszótagú. A mondatokat szóközzel választjuk el.
Vannak speciális thai számok (ตัวเลขไทย), de általában az indiai-arab számokat (ตัวเลขอารบิก) használják.
Történelem
Láthatóan thai ábécé a régi khmer írásból ( อักขระเขมร ) származik, amely egy déli brahmikus írásmód, az úgynevezett " vatteluttu ". A Watteluttut pallavaként is ismerték olyan tudósok, mint George Sed. A hagyomány szerint az ábécét 1283 -ban Ramkhamhaeng Nagy király ( พ่อขุนรามคำแหงมหาราช ) alkotta meg.
Mássalhangzók
A thai ábécé 44 mássalhangzó betűből áll, amelyek 21 mássalhangzó hangot képviselnek. A duplabetűk különböző szanszkrit és páli mássalhangzókat képviselnek , amelyeket thai nyelven ugyanúgy ejtenek ki. Folyamatos használatuk a különböző jelentésű kölcsönszavak jelenlétének tulajdonítható, amelyek thai nyelven homofonok . A mássalhangzók három osztályba sorolhatók: alacsony, közepes és magas; mindegyik meghatározza a következő magánhangzó hangját . Ezen a 44 mássalhangzón kívül van még négy szimbólum, amelyek a mássalhangzó + magánhangzó kombinációkat képviselik.
A tanulás elősegítéseként minden mássalhangzót hagyományosan egy thai szóhoz társítanak, amely vagy ugyanazzal a hanggal kezdődik, vagy azt tartalmazza. Például a ข betű neve " kho khai " (ข ไข่), amelyben a " kho " az azt reprezentáló hang, a " khai " (ไข่) pedig egy szó, amely ugyanazzal a hanggal kezdődik, és jelentése " tojás ".
A két mássalhangzót (" kho khuat " és " kho khon ") már nem használják a thai nyelvben. Állítólag amikor 1892-ben Edwin Hunter McFarland feltalálta az első thaiföldi írógépet , egyszerűen nem volt elég hely az összes karakter számára, ezért azt a két betűt kidobták [3] .
A latin megfelelőket az alábbi táblázat tartalmazza. Sok mássalhangzót eltérően ejtenek ki egy szótag elején és végén. Az oszlopok az ilyen mássalhangzók kezdeti és végső kiejtési értékét tartalmazzák a szótag megfelelő helyén. Ahol mássalhangzók kombinációja fejezi be az írott szótagot, csak az elsőt ejtik ki; A szótag végén lehetséges mássalhangzók: [k], [m], [n], [ng], [p] és [t].
Annak ellenére, hogy a Thai Királyi Intézet jóváhagyta a latin nyelvű írás hivatalos szabványát, sok kiadvány különböző romanizációs rendszereket használ. A mindennapi gyakorlatban az alkalmazott latin átírási rendszerek zavaros változatossága megnehezíti egy szó kiejtésének meghatározását, és zavart kelt például térképek és útjelző táblák olvasásakor. Pontosabb információkat a Nemzetközi Fonetikus ábécé megfelelője tartalmazza :
| Szimbólum | Név | Királyi átírás | HA EGY | Osztály | ||
|---|---|---|---|---|---|---|
| a kezdeti | végső | a kezdeti | végső | Osztály | ||
| ก | ko kai ("csirke") | k | k | k | k | M |
| ข | kho khai ("tojás") | kh | k | kʰ | k | H |
| ฃ | kho khuat ("üveg") [elavult] | kh | k | kʰ | k | H |
| ค | kho khwai ("bivaly") | kh | k | kʰ | k | L |
| ฅ | kho khon ("ember") [elavult] | kh | k | kʰ | k | L |
| ฆ | kho ra-khang ("harang") | kh | k | kʰ | k | L |
| ง | ngo ngu ("kígyó") | ng | ng | ŋ | ŋ | L |
| จ | jo jan ("tányér") | j | t | tɕ | t | M |
| ฉ | cho ching ("cimbalom") | ch | — | tɕʰ | — | H |
| ช | cho chang ("elefánt") | ch | t | tɕʰ | t | L |
| ซ | szóval így ("lánc") | s | t | s | t | L |
| ฌ | cho ka-choe ("fa") [elavult] | ch | — | tɕʰ | — | L |
| ญ | yo ying ("nő") | y | n | j | n | L |
| ฎ | do cha-da ("korona") | d | t | d | t | M |
| ฏ | pa-tak ("hasadó") | t | t | t | t | M |
| ฐ | tho than ("alap, állvány") | th | t | tʰ | t | H |
| ฑ | tho montho ("egy jaksák [mitológus.] felesége") | th | t | tʰ | t | L |
| ฒ | tho phu-thao ("öreg") | th | t | tʰ | t | L |
| ณ | no nen ("sammanera szerzetes") | n | n | n | n | L |
| ด | do dek ("gyermek") | d | t | d | t | M |
| ต | tao ("teknős") | t | t | t | t | M |
| ถ | tho thung ("táska") | th | t | tʰ | t | H |
| ท | tho tha-han ("harcos") | th | t | tʰ | t | L |
| ธ | tho tanga ("banner") | th | t | tʰ | t | L |
| น | no nu ("egér") | n | n | n | n | L |
| บ | bo bai-mai ("levél") | b | p | b | p | M |
| ป | po plaa ("hal") | p | p | p | p | M |
| ผ | pho phueng ("méh") | ph | — | pʰ | — | H |
| ฝ | fo fa ("fedél") | f | — | f | — | H |
| พ | pho phan ("tálca") | ph | p | pʰ | p | L |
| ฟ | fan ("fogak") | f | p | f | p | L |
| ภ | pho samphao ("vitorlás") | ph | p | pʰ | p | L |
| ม | mo ma ("ló") | m | m | m | m | L |
| ย | yo yak (" yakshas" ) | y | y | j | j | L |
| ร | ro ruea ("csónak, hajó") | r | n | r | n | L |
| ฤ | ro rue * | rue | — | rɯ | — | - |
| ฤๅ | ro rue * | rue | — | rɯː | — | - |
| ล | lo ling ("majom") | l | n | l | n | L |
| ฦ | lo lue [elavult] * | lue | — | lɯ | — | - |
| ฦๅ | lo lue [elavult] * | lue | — | lɯː | — | - |
| ว | wo waen ("gyűrű") | w | w | w | w | L |
| ศ | so sa-la ("sátor") | s | t | s | t | H |
| ษ | so rue-si ("remete") | s | t | s | t | H |
| ส | so suea ("tigris") | s | t | s | t | H |
| ห | ho hip ("doboz") | h | — | h | — | H |
| ฬ | lo ju-la (egyfajta sárkány) | l | n | l | n | L |
| อ | o ang ("pohár") | ** | — | ʔ | — | M |
| ฮ | ho nok-huk ("bagoly") | h | — | h | — | L |
Magánhangzók
A thai magánhangzók és diftongusok magánhangzó-szimbólumok, mássalhangzók és magánhangzó-szimbólumok kombinációjaként íródnak. Minden magánhangzó a saját helyén van a kezdő mássalhangzóhoz képest (ezt a "-" kötőjel jelzi), és néha a végső mássalhangzóhoz (második kötőjel) is. Fontos, hogy a magánhangzók lehetnek a mássalhangzó felett, alatt, jobbra és balra, vagy e helyek kombinációi. Ha a magánhangzónak vannak részei a kezdő mássalhangzó előtt és után, és a szótag mássalhangzók csoportjába végződik , a felosztás az egész klaszteren át fog futni.
A kiejtést a nemzetközi fonetikus ábécé és a Royal Thai Institute romanizációs rendszere, valamint a romanizációs rendszerek számos gyakran előforduló változata jelzi. A legközelebbi megfelelője van megadva - északkelet- amerikai angol :
| Szimbólum | Név | HA EGY | Királyi átírás | Lehetőségek | orosz megfelelője |
|---|---|---|---|---|---|
| — | a (nyitott szótagban) | a | a | u | a |
| — — | o (zárt szótagban) | o | o | ról ről | |
| -รร- | rohan * | ɑ | a | u | hátsó a |
| -ว- | wow * | ua | ua | uar | igen |
| -วย | sara uai | uɛj | uai | wye | |
| -อ | sara o | ɔː | o | vagy, jaj, jaj | oo |
| -อย | sara oi | ɔːj | oi | jaj | óóó |
| -ะ | sara a | aʔ | a | u | a to |
| -ั - | Mai han-akat | ɑ | a | u | a |
| -ัย | sara ai | ɑj | ai | ah | |
| -ัว | sara ua | ua | ua | Valaha | igen |
| -ัวะ | sara ua | uaʔ | ua | Valaha | wah k |
| -า | sara a | aː | a | ar, aa | aa |
| -าย | sara ai | aːj | ai | aai, aay | aay |
| -าว | sara ao | aːw | ao | óóó | |
| -ำ | sara am | ɑm | am | hm | am |
| -ิ | sara i | én | én | és | |
| -ิว | sara iu | iw | iu | yiwu | |
| -ี | sara i | én | én | ee, ii, y | ai |
| -ึ | sara ue | ɯ | ue | eu, uh | s |
| -ื | sara ue | ɯː | ue | eu | yy |
| -ุ | sara u | u | u | oo | nál nél |
| -ู | sara u | uː | u | ó, uu | u u |
| เ- | sara e | eː | e | ay, a, ae, ai | uh |
| เ-็ — | sara e | e | e | uh | |
| เ-ะ | sara e | eʔ | e | eh | e k |
| เ-ย | sara oei | ɤːj | oei | Hé | |
| เ-อ | sara oe | ɤː | oe | ur, eu, u | uh |
| เ-อะ | sara oe | ɤʔ | oe | eu, u | e k |
| เ-ิ — | sara oe | ɤ | oe | eu, u | uh |
| เ-ว | sara eo | eːw | eo | eu, u | ee |
| เ-า | sara ao | ó | ao | ó, jaj | igen |
| เ-าะ | sara o | ɔʔ | o | ó, ó, vagy | kb _ |
| เ-ีย | sara ia | iːa | ia | fül, ere | ii |
| เ-ียะ | sara ia | iaʔ | ia | jaj, fül | ia k |
| เ-ียว | sara iao | io | iao | óóó | és róla |
| เ-ือ | sara ea | ɯːa | uea | eua, ua | yya |
| เ-ือะ | sara ea | ɯaʔ | uea | eua, ua | igen _ |
| แ- | sara ae | ɛː | ae | a, e | uh |
| แ-ะ | sara ae | ɛʔ | ae | ah, a | e k |
| แ-็ — | sara ae | ɛ | ae | ah, a | uh |
| แ-ว | sara aeo | ɛːw | aeo | eo | ee |
| โ- | sara o | oː | o | vagy, oh | oo |
| โ-ะ | sara o | oʔ | o | Ó | kb _ |
| ใ- | sara ai mai muan | ɑj | ai | igen, y | ah |
| ไ- | sara ai mai malai | ɑj | ai | igen, y | ah |
Diakritika
Minden elnevezés egy bizonyos helyzetben van a „ kor kai ” mássalhangzóhoz képest. A hangnevek az indiai nyelv „egy”, „kettő”, „három” és „négy” számjegyeiből származnak .
| Szimbólum | Név | Jelentése |
|---|---|---|
| ก่ | Mai ek | első hangszín megjelölés |
| ก้ | Mai tho | második hang megjelölése |
| ก๊ | mai tri | harmadik hang kijelölése |
| ก๋ | mai jat-ta-wa | negyedik hang szimbólum |
| ก็ | mai tai-khu | lerövidíti a magánhangzót |
| ก์ | mai thantakhat , ga-ran | csendes betűt jelöl |
Egyéb karakterek
| Szimbólum | Név | Jelentése |
|---|---|---|
| ฯ | pai-yan noi | az előző szót lerövidítjük |
| ฯลฯ | pai-yan yai | stb. |
| ๆ | mai ya-mok | az előző szó vagy kifejezés megismétlődik |
Fonológia
A thai nyelvnek hangrendszere van . A hangnem helyes kiejtését a betű Trayang szerinti osztályba sorolása és Vannayuk tónusdiakritikái határozzák meg .
- Sieng saman - közepes vagy egyenletes.
- Sieng ek - alacsony vagy alacsonyan csökkenő.
- Xieng tho - csökkenő vagy magasan csökkenő.
- Sieng tri - magas vagy magas emelkedés.
- Sieng tatava - emelkedő vagy alacsonyan emelkedő.
Nyelvtan
Tipológiailag a thai egy elszigetelt nyelv . Szórend: alany - állítmány - tárgy (az alany elhagyható). A nyelvnek 7 beszédrésze van .
Melléknevek és határozószavak
Nincs morfológiai különbség a melléknevek és a határozószók között , azaz szinte mindig ugyanazt a szót használják mindkét esetben. A meghatározás a definiálandó szót követi, amely lehet főnév , ige , vagy akár más melléknév vagy határozószó. Az attribútum intenzitását a meghatározó szó megkettőzésével fejezzük ki, jelentése „nagyon” (a kettős szavak közül az elsőt magasabb hangon ejtjük) vagy „nagyon” (mindkét szót azonos hangon ejtjük).
- คนอ้วน ( khon uan , IPA : kʰon ʔuan) "kövér ember"
- คนอ้วนๆ ( khon uan uan , IPA: kʰon ʔuan ʔuan) "nagyon/nagyon kövér ember"
- คนที่อ้วนเร็วมาก ( khon thi uan reo mak ) "olyan személy, aki gyorsan meghízott/meghízott"
- คนที่อ้วนเร็วมากๆ ( khon thi uan reo mak mak ) "olyan személy, aki nagyon gyorsan elhízott/hízik"
Az összehasonlító mértéket az "AX กว่า B" ( kwa , IPA: kwaː) konstrukció segítségével alakítjuk ki, A nagyobb mint X, mint B; a szuperlatívusz szerkezete "AX ที่สุด" ( thi sut , IPA: tʰiːsut), A most X.
- เขาอ้วนกว่าฉัน ( khao uan kwa chan ) "Ő kövérebb nálam" .
- เขาอ้วนที่สุด ( khao uan thi sut ) "Ő mindenkinél kövérebb" .
A melléknevek állítmányként is használhatók, vannak segédszavak az idő jelzésére.
- ฉันหิว ( chan hiu ) (fem.) Éhes vagyok .
- ฉันจะหิว ( chan cha hiu ) (fem.) Éhes leszek .
- ฉันกำลังหิว ( chan kamlang hiu ) (fem.) " Éhes vagyok / éhes vagyok most" .
- ฉันหิวแล้ว ( chan hiu laeo ) (fem.) " Már éhes vagyok / már éhes voltam" .
- Az ฉันหิวแล้ว jegyzet jobban illeszkedik az "éhes vagyok most" szóhoz, mivel a múlt idő jelzésére használt แล้ว ( laeo ) szót néha jelentés nélküli eufóniára használják, mint például a ฉลจธธธแ. ไ ( ห) : "Hova mész?" — A แล้ว itt nem a múlt időt jelöli.
Igék
Az igék számban és személyben nem változnak; A funkciószavak az igeidő , a hang , a hangulat , a tagadás jelölésére szolgálnak. Az ige megkettőzése megnövekedett cselekvési intenzitást jelent.
Az igeidő a következőképpen alakul.
A jelen (folyamatos) időt a กำลัง ( gamlang , IPA: gamlaŋ, "now") függvényszó használatával fejezzük ki a folyamatban lévő műveletet jelző ige előtt, a อยู่ ( yu , IPA: jub,ː) használatával, vagy mindkettőt az ige után. szavak. Példa:- เขากำลังวิ่ง ( khao gamlang wing , IPA: kʰǎw gamlaŋ wiŋ), vagy
- เขาวิ่งอยู่ ( khao wing yu , IPA: kʰǎw wiŋ juː), vagy
- เขากำลังวิ่งอยู่ ( khao gamlang wing yu , IPA: kʰǎw gamlaŋ wiŋ juː) "Ő fut" .
- เขาจะวิ่ง ( khao ja wing , IPA: kʰǎw tɕaʔ wiŋ) "Futni fog" vagy "Futni fog".
- เขาได้กิน ( khao dai gin , IPA: kʰǎw daːj gin) "Ett",
- เขากินแล้ว ( khao gin laeo , IPA: kʰǎw gin lɛːw) "Már evett",
- เขาได้กินแล้ว ( khao dai gin laeo , IPA: kʰǎw daːj gin lɛːw) "Már evett."
A tagadást a ไม่ ( mai , "nem") szó hozzáadásával jelzi az ige elé.
- เขาไม่ตี, ( khao mai ti ) "Nem üt" .
Főnevek és névmások
A főnevek esetenként nem változnak, és nincs nemük . Nincsenek cikkek .
A pluralitás jelölésére használja:
- Duplázás: เด็ก ( dek , "gyermek") --> เด็กๆ ( dek dek , "gyerekek")
- Funkciószó พวก ( phuak , IPA: pʰûak), a pluralitás vagy a hangsúly kategóriájának hozzárendelésére szolgál: พวกผม - phuak phom , IPA: pʰûak pʰǒm, "mi (férfiak)"; พวกเรา - phuak rao , IPA: pʰûak raw , "mi" (ékezetes); พวกหมา - phuak ma "kutyák"
- Szavak számlálása (lásd laksananam ) - osztályozók, gyakrabban az elemek számának jelzésére (hasonlóak japán és kínai nyelven is elérhetők ): ครูห้าคน - „öt tanár (szó szerint: „tanár öt ember”). Az orosz nyelvű utótagok számlálásában hasonlóság van: „két üveg bor”, „öt csésze kávé”, azonban az orosz nyelvtől eltérően egy bizonyos mennyiséggel meghatározott főnév mindig szótári forma.
A személyes névmásokat (lásd khamsaphanam ) gyakran kihagyják a beszélgetésből, míg a kicsinyítő neveket meglehetősen gyakran használják. Számos speciális névmás létezik a királyi és a régi thai nyelvben. Az alábbiakban felsoroljuk a köznyelvben használt névmásokat:
| Szó | Királyi átírás | IPA | Jelentése |
|---|---|---|---|
| ผม | phom | [pʰǒm] | "én" (férfi; formális) |
| ดิฉัน | dichan | [dìːtɕʰán] | "én" (nő, hivatalos) |
| ฉัน | chan | [tɕʰǎn] | "én" (hivatalosan férfi vagy nő) |
| คุณ | Khun | [kʰun] | "Te" (udvarias) |
| ท่าน | mint | [Cser] | "te" (udvarias egy magas státuszú személlyel szemben) |
| เธอ | két | [tʰɤː] | "te, ő" (informális) |
| เรา | rao | [nyers] | "mi, én" (informális) |
| เขา | Khao | [kʰǎw] | "ő ő" |
| มัน | Férfi | [mɑn] | "azt" |
| พวกเขา | phuak-khao | [pʰûak kʰǎw] | "ők" |
| พี่ | phi | [pʰîː] | "idősebb testvér, nővér" (gyakran használják az idősebb unokatestvérekre és nem rokonokra) |
| น้อง | nong | [nɔːŋ] | "öccs, nővér" (gyakran használják a fiatalabb unokatestvérekre és nem rokonokra) |
| ลูกพี่ ลูกน้อง | luk phi luk nong | [luːk pʰiː luːk nɔːŋ] | "unokatestvér, nővér" |
Végrészecskék
A végrészecskék gyakran a beszéd lefordíthatatlan részei , amelyeket a mondat végére adnak, hogy jelezzék a beszélő tiszteletét, kérését, inspirációját vagy hangulatát, amit oroszul általában a hang intonációja közvetít. Nem használt írásban. Sok terminális részecske kifejezi a tiszteletet, mint például a ครับ ( khrap , kʰráp , magas hang) a férfiak számára, és a ค่ะ ( kha , [kʰâ] , hulló hang) a nők számára.
Egyéb végrészecskék:
| Szó | Királyi átírás | IPA | Jelentése |
|---|---|---|---|
| จ๊ะ | ja | [tɕaʔ] | kérés |
| จ้ะ, จ้า vagy จ๋า | ja | [tɕaː] | hangsúly |
| ละ vagy ล่ะ | la | [laʔ] | hangsúly |
| สิ | si | [siʔ] | ékezet vagy parancs |
| นะ | na | [naʔ] | halk kérés |
Lásd még
Jegyzetek
- ↑ Viktor, Karl. "A fő nyelvek közül a thai nyelvet beszélik a legmagasabb százalékban a második nyelvet beszélők" Archiválva : 2016. április 20., a Wayback Machine 2015.02.09. Letöltve: 2016-07-03.
- ↑ Ausbau és Abstand nyelvek . Ccat.sas.upenn.edu (1995. január 20.). Letöltve: 2012. július 8. Az eredetiből archiválva : 2012. október 17..
- ↑ A thai írógép eredete (a link nem elérhető) . Letöltve: 2008. február 20. Az eredetiből archiválva : 2002. június 29.
Linkek
- Egyszerűsített thai-orosz szótár
- Thai szótárak elektronikus formátumban
- Omniglot cikk az írásról
- Thai-orosz online szótár thai beviteli rendszerrel (28 000 szó)
 Tematikus oldalak | ||||
|---|---|---|---|---|
| Szótárak és enciklopédiák | ||||
| ||||