Andersen, Hans Christian
Hans Christian Andersen (a Hans Christian írásmód oroszul is gyakori, Dan . Hans Christian Andersen , dánul: [hans kʁæsdjan ˈɑnɐsn̩] ( figyelj ) ; 1805. április 2. , Odense , Dán-Norvég Unió - 1875. augusztus 4. , Koppenha Dánia ) - dán író , világhírű mesék írója gyerekeknek és felnőtteknek: " A csúnya kiskacsa ", " A király új ruhája ", " Hukucska ", "Az állhatatos ónkatona ", " A hercegnő és a borsó ", " Ole Lukoye ", "A Hókirálynő ", "A kis hableány " és még sokan mások.
Andersen 3342 művet írt [2] , műveit megközelítőleg 125 nyelvre fordították le [3] , és megingathatatlan tanulságokat adnak az erényről és a vitalitásról [4] .
Életrajz
Gyermekkor
Hans Christian Andersen 1805. április 2-án született Odense városában , Funen szigetén . Apja szegény cipész volt, anyja pedig szegény családból származó mosónő volt.
Nagyon ideges, érzelmes és fogékony gyerekként nőtt fel. Abban az időben általános volt a gyerekek testi fenyítése az iskolákban, ezért a fiú félt iskolába menni, édesanyja pedig jótékonysági iskolába küldte, ahol nem gyakorolták a testi fenyítést [5] .
Ifjúság
Hans 14 évesen Koppenhágába utazott ; anyja elengedte, mert abban reménykedett, hogy ott marad egy darabig és hazatér. Amikor megkérdezte, miért hagyta el őt és a házat, a fiatal Hans Christian azonnal azt válaszolta: "Híressé válni!"
Hans Christian nyurga tinédzser volt, hosszúkás és vékony végtagokkal, nyakkal és ugyanolyan hosszú orral. Fakó megjelenése ellenére, szánalomból, Hans Christiant felvették a King's Theatre -be , ahol kisebb szerepeket játszott. A hozzá való jó hozzáállás miatt, látva vágyát, felajánlották neki, hogy tanuljon. Azok, akik együtt éreztek a szegény és érzékeny fiúval, kérvényt nyújtottak be VI. Frigyes dán királyhoz, aki megengedte neki, hogy Slagels város egyik iskolájában , majd a kincstár költségén egy másik elsinore -i iskolában tanuljon. Az iskola diákjai 6 évvel voltak fiatalabbak Andersennél. Ezt követően élete legsötétebb időszakaként emlékezett vissza az iskolai tanulmányi évekre, amiatt, hogy az oktatási intézmény rektora keményen bírálta, és napjai végéig fájdalmasan aggódott emiatt – látta a rektort. rémálmokban. Andersen 1827 - ben fejezte be tanulmányait . Élete végéig sok helyesírási hibát vétett a levélben – Andersen soha nem ismerte el a betűket.
Magánélet
Andersen nőtlen volt, és nem volt gyermeke [6] . Neuraszténiában szenvedett [7] .
1840-ben Koppenhágában találkozott egy Jenny Lind nevű gyönyörű hölggyel , egy operaénekesnővel, és később személyes naplójába azt írta, hogy "szeretlek".
Halál
1872-ben, 67 évesen Andersen kiesett az ágyból, súlyosan megsérült, és soha nem gyógyult fel sérüléseiből, bár még három évig élt. Andersen hamarosan májrák jeleit mutatta. 1875. augusztus 4-én halt meg egy baráti házban Koppenhága közelében, és a koppenhágai Assistens temetőben temették el .
Teremtés
1829 -ben Andersen kiadott egy fantasztikus történetet: "Túrázás a Holmen-csatornától Amager keleti csücskébe" hírnevet hozott az írónak. Andersen számos irodalmi művet írt, köztük 1835-ben - az őt dicsőítő "meséket". Az 1840 -es években Andersen megpróbált visszatérni a színpadra, de nem sok sikerrel. Ugyanakkor megerősítette tehetségét az "Egy képeskönyv képek nélkül" gyűjtemény kiadásával.
Az 1840-es évek második felében és az azt követő években Andersen folytatta a regények és színművek kiadását, és igyekezett dráma- és regényíróként híressé válni.
1871 - ben volt az első meséi alapján készült balett , a Mesék képekben premierje . Annak ellenére, hogy a premier sikertelen volt, Andersen hozzájárult az Anker-díj átadásához a koreográfusnak, barátjának és munkatársának, August Bournonville-nek .
Bibliográfia
- "Das Marchen meines Lebens", Andersen önéletrajza. Műveinek teljes gyűjteménye. T. 1-2. Strassburg, neue Übersetztung mit Anmerkungen von Emil Ionas.
híres tündérmesék
- Gólyák ( Storkene , 1839)
- Keresztapa albuma ( Gudfaders Billedbog , 1868)
- Angyal ( Engelen , 1843)
- Anne Lisbeth ( Anne Lisbeth , 1859)
- Nagymama ( Bedstemoder , 1845)
- Bloch és a professzor ( Loppen og Professoren , 1872)
- Will-o'-the-wisps a városban ( Lygtemændene ere i Byen, sagde Mosekonen , 1865)
- Isten soha nem hal meg ( Den gamle Gud lever endnu , 1836)
- Nagy tengeri kígyó ( Søslange áruház , 1871)
- A bronzdisznó ( igaz történet) ( Metalsvinet , 1842)
- Bodzaanya ( Hyldemoer , 1844)
- Szűk keresztmetszet ( Faskehalsen , 1857)
- A halál napján ( Paa den yderste Dag , 1852)
- Az óvodában ( I Børnestuen , 1865)
- Vidám hajlam ( Et godt Humeur , 1852)
- A szél Valdemar Do-ról és lányairól mesél ( Vinden fortæller om Valdemar Daae og hans Døttre , 1859)
- Szélmalom ( Veirmøllen , 1865)
- Varázshegy ( Elverhøi , 1845)
- Nyakörv ( Flipperne , 1847)
- Mindenki ismeri a helyét! ( Mindennek megvan a maga helye ) ( "Alt paa sin rette Plads" , 1852)
- Wen és Glen ( Vænø og Glænø , 1867)
- A csúnya kiskacsa ( Den grimme Ælling , 1843)
- Hans Churban (Bolond Hans, Bolond Ivan ) ( Klods-Hans , 1855)
- Két testvér ( To Brødre , 1859)
- Két leányzó ( Jomfruerhez , 1853)
- Tizenkét utas ( Tolv med Posten , 1861)
- Udvari kakas és szélkakas ( Gaardhanen og Veirhanen , 1859)
- Ice Maiden ( Iisjomfruen , 1861)
- The Little Match Girl ( Den lille Pige med Svovlstikkerne , 1845)
- A lány, aki rálépett a kenyérre ( The Girl Who Stepped on Bread ) ( Pigen, som traadte paa Brødet , 1859)
- Moving Day ( Flyttedagen , 1860)
- Vadhattyúk ( De vilde Svaner , 1838)
- A bábszínház igazgatója ( Marionetspilleren , 1851)
- A hét napjai ( Ugetagene , 1868)
- Brownie és háziasszony ( Nissen og Madamen , 1867)
- Kiskereskedő Brownie (Shopkeeper's Brownie) ( Nissen hos Spekhøkeren , 1852)
- Úttárs ( Reisekammeraten , 1835)
- A lápkirály lánya ( Dynd-Kongens Datter , 1858)
- Dryad ( Dryaden , 1868)
- Thumbelina ( Tommelise , 1835) (lásd még: Thumbelina (karakter) )
- zsidó ( Jødepigen , 1855)
- Lucfenyő ( Grantræet , 1844)
- Berglum püspöke és rokonai ( Bispen paa Børglum og hans Frænde , 1861)
- Van különbség! ( "Der Forskjel!" , 1851)
- Varangy ( Skrubtudsen , 1866)
- Menyasszony és vőlegény ( Kjærestefolkene vagy Toppen og Bolden , 1843)
- Zöld morzsa ( De smaa Grønne , 1867)
- Gonosz herceg. Hagyomány ( Den onde Fyrste , 1840)
- Golden Boy ( Guldskat , 1865)
- És a boldogság néha egy csipetben rejtőzik ( Lykken kan ligge i en Pind , 1869)
- Ib és Christine ( Ib og lille Christine , 1855)
- Az Almshouse ablakából ( Fra et Vindue i Vartou , 1846)
- Igaz igazság ( Det er ganske vist!, 1852)
- Az év története ( Aarets Historie , 1852)
- Egy anya története ( Historien om en Moder , 1847)
- Hogyan nyomta felül a vihar a jeleket ( Stormen flytter Skilt , 1865)
- Milyen jó! ( "Deilig!" , 1859)
- A boldogság golosai ( Lykkens Kalosker , 1838)
- Vízcsepp ( Vanddraaben , 1847)
- Kapukulcs ( Portnøglen , 1872)
- Valami ( "Noget" , 1858)
- Bell ( Klokken , 1845)
- Bell Pool ( Klokkedybet , 1856)
- Ole, a harangőr ( Taarnvægteren Ole , 1859)
- Üstökös ( Kometen , 1869)
- Piros cipők ( De røde Skoe , 1845)
- Ki a legboldogabb? ( Hvem var den Lykkeligste?, 1868)
- Hattyúfészek ( Svanereden , 1852)
- vászon ( Hørren , 1848)
- Little Claus és Big Claus ( Lille Claus og store Claus , 1835)
- Little Taok ( Lille Tuk , 1847)
- Moly ( Sommerfuglen , 1860)
- Az új kor múzsája ( Det nye Aarhundredes Musa , 1861)
- A dűnéken ( En Historie fra Klitterne , 1859)
- A tenger szélén ( Ved det yderste Hav , 1854)
- On a Child's Grave ( Barnet i Graven , 1859)
- A madárudvarban ( I Andegaarden , 1861)
- Trágyabogár ( Skarnbassen , 1861)
- A néma könyv ( Den stumme Bog , 1851)
- Bad Boy ( Den uartige Dreng , 1835)
- A király új ruhája ( Keiserens nye Klæder , 1837)
- The Old Bachelor's Nightcap ( Pebersvendens Nathue , 1858)
- Amiről Johanna öregasszony mesélt ( Hvad gamle Johanne fortalte , 1872)
- Egy gyöngysor töredéke ( Et stykke Perlesnor , 1856)
- Acél ( Fyrtøiet , 1835)
- Ole Lukøie ( Ole Lukøie , 1841)
- Egy paradicsomi növény utódai ( Et Blad fra Himlen , 1853)
- Pár ( Kærestefolkene , 1843)
- Pásztorlány és kéményseprő ( Hyrdinden og Skorsteensfeieren , 1845)
- Peiter, Peter és Peer ( Peiter, Peter og Peer , 1868)
- Toll és tintatartó ( Pen og Blækhuus , 1859)
- Táncolj, baba, táncolj! ( Dandse, dandse Dukke min!, 1871)
- Testvérvárosok ( Venskabs-Pagten , 1842)
- A fűz alatt ( Under Piletræet , 1852)
- Hóvirág ( Sommergjækken , 1862)
- Az öreg tölgy utolsó álma ( Det gamle Egetræes sidste Drøm , 1858)
- Az utolsó gyöngy ( Den sidste Perle , 1853)
- Dédapa ( Oldefa'er , 1870)
- Greta madárlány ősei ( Hønse-Grethes Familie , 1869)
- A világ legszebb rózsája ( Verdens deiligste Rose , 1851)
- A hercegnő és a borsó ( Prindsessen paa Ærten , 1835)
- Elveszett ( "Hun duede ikke" , 1852)
- Jumperek ( Springfyrene , 1845)
- Psyche ( Psychen , 1861)
- Népdalos madár ( Folkesangens Fugl , 1864)
- Phoenix Bird ( Fugl Phønix , 1850)
- Five from One Pod ( Fem fra en Ærtebælg , 1852)
- Paradise Garden ( Paradits Have , 1839)
- Napsugár mesék ( Solskins-Historier , 1869)
- Gyermeki fecsegés ( Børnesnak , 1859)
- Rózsa Homérosz sírjából ( En Rose fra Homers Grav , 1842)
- Kamilla ( Gaaseurten , 1838)
- A kis hableány ( Den lille Havfrue , 1837)
- A sáncokról ( Et Billede fra Castelsvolden , 1846)
- A kertész és az urak ( Gartneren og Herskabet , 1872)
- Faggyúgyertya ( Tællelyset , 1820-as évek)
- A leghihetetlenebb ( Det Utroligste , 1870)
- Gyertyák ( Lysene , 1870)
- Sertéspásztor ( Svinedrengen , 1841 )
- Malacpersely disznó ( Pengegrisen , 1854)
- Szívfájdalom ( Hjertesorg , 1852)
- Ezüst érme ( Sølvskillingen , 1861)
- Székhely ( Krøblingen , 1872)
- Walkers ( Hurtigløberne , 1858)
- Hóember ( Sneemanden , 1861)
- Hókirálynő ( Sneedronningen , 1844)
- Rejtett – nem felejtett ( Gjemt er ikke glemt , 1866)
- Nightingale ( Nattergalen , 1843)
- Alvás ( En Historie , 1851)
- Szomszédok ( Nabofamilierne , 1847)
- Régi sírkő ( Den gamle Gravsteen , 1852)
- A régi ház ( Det gamle Huus , 1847)
- Régi utcai lámpa ( Den gamle Gadeløgte , 1847)
- Régi templom harangja ( Den gamle Kirkeklokke , 1861)
- Állhatatos ónkatona ( Den standhaftige Tinsoldat , 1838)
- A bojtorján sorsa ( Hvad Tidselen oplevede , 1869)
- Repülő láda ( Den flyvende Kuffert , 1839)
- Kolbászrúdleves ( Suppe paa en Pølsepind , 1858)
- A boldog család ( Den lykkelige Familie , 1847)
- A kapuőr fia ( Portnerens Søn , 1866)
- Talisman ( Talismanen , 1836)
- Árnyék ( Skyggen , 1847)
- A dicsőség tüskés útja ( Ærens Tornevei , 1855)
- Néni ( Moster , 1866)
- Fogfájás néni ( Tante Tandpine , 1872)
- Rongyok ( Laserne , 1868)
- Bármit is csinál a férj, az rendben van (Bármit csinál a férj, minden rendben van) ( Hvad Fatter gjør, det er altid det Rigtige , 1861)
- A csiga és a rózsák (A csiga és a rózsabokor) ( Sneglen og Rosenhækken , 1861)
- A bölcsek köve ( De Vises Steen , 1858)
- Holger Daneske ( 1845 )
- Kis Ida virágai ( Den lille Idas Blomster , 1835)
- Vízforraló ( Theepotten , 1863)
- Nem jutnak eszébe semmi... (Mire gondolhatnak) ( Hvad man kan hitte paa , 1869)
- Ezer év múlva ( Om Aartusinder , 1852)
- Amit az egész család mondott ( Hvad hele Familien sagde , 1870)
- Sötétítő tű Stoppenaalen ( Stoppenaalen , 1845)
- Hajdina ( Boghveden , 1841)
- Rózsabokor elf ( Rosen-Alfen , 1839)
Anderson meséi szerepelnek a Világkönyvtárban (a Norvég Könyvklub világirodalmi legjelentősebb alkotásainak listáján ).
Regények és regények
- Improvizáló ( Improvisatoren, 1835)
- Csak egy hegedűs ( Kun en Spillemand , 1837)
- Láthatatlan képek (33 novella gyűjteménye)
- Lucky Petka ( Lykke-Peer , 1870)
Képernyő adaptációk
Főcikk: Kategória:Hans Christian Andersen műveinek feldolgozásai
Élénkség
1991 – Nightingale
- Ganajtúró bogár
- Jumper
- Kovakő
- Sellő
- Bármit tesz a férj, az jó
- Ole Lukoye
- Repülő mellkas
- Az állhatatos ónkatona
- Baba Ida virágai
- arany kincs
- A professzor és a bolha
- Hercegnő a borsón
- karácsonyfa
- sertéspásztor
- A boldogság galócai
- A király új ruhája
- Menyasszony és a vőlegény
- Régi utcai lámpa
- Palacknyak
- kertész és család
- Csúnya kacsa
- igaz igazság
- Kolbászrúdleves
- Műhold
- Hóember
- Csalogány
- Hans Chump
Filmszalagok
Filmek Andersenről
Fogadás a zenében
Andersen versei számos dal és románc alapját képezték. A 19. században Edvard Grieg aktívan használta őket (például a Szív dallamai című énekciklusban, op. 5).
- Opera-parabola "A csúnya kiskacsa", op. 1996 - Lev Konov ingyenes operaváltozata Szergej Prokofjev zenéjére (op. 18 és op. 22) szopránszólóra, gyermekkórusra és zongorára. 1. felvonás: 2 epigráfia és 38 röpke kép, időtartam - 28 perc.
- Opera-példabeszéd "A lány, aki rálépett a kenyérre" (1980-81) - V. Kopytko zenéje, Y. Borisov és V. Kopytko librettója V. Kotova közreműködésével (a leningrádi televízióban, 1983, rendező: Dm Rozsdestvenszkij).
memória
- 1880- ban a dán Rosenborg kastély területén emlékművet állítottak az írónak, a megnyitón jelen volt IX. Keresztény király [8] .
- 1985. július 2-án H. K. Andersen tiszteletére az N. S. Chernykh által a Krími Asztrofizikai Obszervatóriumban 1976. május 2-án felfedezett aszteroida a " 2476 Andersen " nevet kapta [9] .
- Andersen emlékét számos szobor és egyéb látnivaló örökíti meg: Koppenhágában Andersen tiszteletére a Kis Hableány szobrát állítják . A mesélő szobrai vannak New Yorkban , Pozsonyban , Malagában , Moszkvában és Odensében .
- A Hans Christian Andersen Irodalmi Díjat a legjobb gyermekeknek szóló alkotásokért alapították , kétévente ítélik oda.
- Lublinban egy Andersenről elnevezett bábszínház működik [10] .
- A Leningrádi régióban , Sosnovy Bor városában található egy Andersengrad gyermekjátékkomplexum, amelyet a mesemondóról neveztek el. Sanghajban van egy vidámpark, melynek fő témája Andersen meséi [11] .
- 1935-ben, Andersen meséi megjelenésének századik évfordulóján dán bélyegsorozatot adtak ki.
- 2005-ben Fehéroroszországban és Kazahsztánban postabélyegeket bocsátottak ki Andersen születésének kétszázadik évfordulójára .
- 2017. október 14-én Moszkva 850. évfordulója alkalmából emlékművet állítottak az írónak a moszkvai parkban [12] .
- Április 2-a, az író születésnapja a Nemzetközi Gyermekkönyvnap .
-
Fehéroroszországi postai bélyeg, 2005
-
Kazahsztáni postai bélyeg, 2005
-
Hans Christian Andersen aranyérem
-
Dánia postai bélyege, 1935
Műemlékek és szobrok
Adat
- A "Két testvér" című mesében H.K. Andersen a híres testvérekről , Hans Christianról és Anders Oerstedről írt .
- Andersen mérges volt, amikor gyerekmesemondónak nevezték, és azt mondta, hogy gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt ír meséket. Ugyanezen okból elrendelte, hogy egyetlen gyerek se legyen az emlékművén, ahol eredetileg gyerekekkel kellett volna körülvenni a mesemondót.
- Andersennek autogramja volt A. S. Puskinnak [13] .
- Andersen "A király új ruhája" című meséjét L. N. Tolsztoj az első alapozóba helyezte . Az eredetiben "A császár új ruhája" a neve, de az orosz fordításban a név cenzúra miatt megváltozott. A nyugati nyelvekben a „császár új ruhája” kifejezés szárnyassá vált, mint az orosz „a király új ruhája” kifejezés.
- Az író egyik korai meséjét, a "The Tallow Candle "-t ( Dan. Tællelyset ) csak 2012 októberében fedezték fel a Funeni Nemzeti Levéltárban [14] .
- H. K. Andersen volt a legtöbbet publikált külföldi író a Szovjetunióban 1918-1986 között: az 515 kiadvány összforgalma 97,119 millió példányt tett ki [15] .
- 2005-ben Sarah Moon francia művész fotóskönyvet és fekete-fehér filmet adott ki, A cirkusz címmel Andersen A gyufacsaj című novellája alapján [16] .
- A "Frozen" című rajzfilmben (amely Andersen "A hókirálynő" című meséjén alapult) három hőst neveztek el Hans Christian Andersenről: Anna, Kristoff és Hans.
- Andersen mindig és mindenhol kötelet hordott magával. Nagyon félt attól, hogy tűzben vagy tűzben meghal – ha magas emeleten volt tűzben, akkor volt lehetőség a menekülésre.
Lásd még
Megjegyzések
- ↑ RKDartists (holland)
- ↑ [ https://andersen.sdu.dk/centret/ HC ANDERSEN CENTRET A Hans Christian Andersen Központ] . Letöltve: 2020. május 2. Az eredetiből archiválva : 2020. augusztus 11. (határozatlan)
- ↑ Ismeretlen Hans Christian Andersen mese felfedezése . (határozatlan)
- ↑ Wullschlager, Jackie. Hans Christian Andersen: Egy mesemondó élete . – University of Chicago Press – Chicago, (2002) [2000]. — ISBN ISBN 0-226-91747-9 ..
- ↑ Allen, Brooke. A bűbáj felhasználása . The New York Times (2001. május 20.). Letöltve: 2015. február 5. Az eredetiből archiválva : 2015. február 5.. (határozatlan)
- ↑ Hans Christian Andersen: a nagy mesemondó végtelen magánya | | 1K (nem elérhető link) . Letöltve: 2019. február 8. Az eredetiből archiválva : 2019. február 9.. (Orosz)
- ↑ Svetlana KUZINA | A Komszomolskaya Pravda weboldala. Bármilyen zseni, akkor pszicho . KP.RU – Komsomolskaya Pravda honlapja (2006. június 16.). Letöltve: 2019. december 15. Az eredetiből archiválva : 2019. november 8.. (Orosz)
- ↑ Rosenborg (elérhetetlen link) . www.aroundtheglobe.ru. Letöltve: 2019. december 15. Az eredetiből archiválva : 2019. július 31. (határozatlan)
- ↑ Minor Planet Circulars, 1985. július 2. Archiválva : 2016. március 4. a Wayback Machine -nél – a 9767. számú körlevél (MPC 9767) keresési dokumentuma
- ↑ Színház oldala . Teatrandersena.pl. Letöltve: 2010. április 2. Az eredetiből archiválva : 2011. augusztus 23.. (határozatlan)
- ↑ Kína megnyitja az Andersen vidámparkot (2006. augusztus 11.). Az eredetiből archiválva : 2019. december 3. Letöltve: 2019. december 15.
- ↑ Andersennek emlékművet állítottak Vahe és Mikael Sogoyan szobrászoktól Moszkvában . Orosz-örmény stratégiai és nyilvános kezdeményezéseket támogató központ (2017. október 30.). Letöltve: 2019. május 30. Az eredetiből archiválva : 2019. május 30. (határozatlan)
- ↑ L. Yu. Braude , PUSZKIN AUTOGRÁFIJA G. K. ANDERSEN ARCHÍVUMÁBAN Archív másolat 2010. november 22-én a Wayback Machine -nél
- ↑ Faggyúgyertya: Hans Christian Andersen „első műve” . BBC (2012. december 13.). Letöltve: 2012. december 13. Az eredetiből archiválva : 2012. december 19. (határozatlan)
- ↑ A Szovjetunió könyvkiadása. Számok és tények. 1917-1987 / E. L. Nemirovsky , M. L. Platova. - M . : Könyv, 1987. - S. 311. - 320 p. - 3000 példányban.
- ↑ Vasilyeva E. Sarah Moon: "The Circus" and Its Heroes Archiválva : 2017. február 20. a Wayback Machine -nél . // Foto & Video, 2004, 5. sz., p. 15-19
Irodalom
Oroszul
- Andersen / A. V. Szergejev // Nagy Orosz Enciklopédia : [35 kötetben] / ch. szerk. Yu. S. Osipov . - M . : Nagy orosz enciklopédia, 2004-2017.
- Grönbeck B. Hans Christian Andersen. Élet. Teremtés. Személyiség. — M. : Haladás, 1979. — 240 p. ,[1]
- Kudrjavceva L. S., Zvonareva L. Hans Christian Andersen és orosz illusztrátorai másfél évszázada. M .: JSC "Moszkvai tankönyvek és kartotográfia", 2012.- 352 p.: ill. ISBN 978-5-7853-1505-1
- „A mennyei szivárvány mentén a világ határain túl” (H. K. Andersen 200. évfordulóján). Kollektív monográfia. Ismétlés. szerk. N. A. Vishnevskaya, A. V. Korovin, E. Yu. Saprykina. M., Nauka, 2008. - 170 p.
- Folyóiratok archívuma - № 12 (24)'04 - 200 éves H. K. Andersen, egy életre szóló mesemondó
Más nyelveken
- Andersen, J. Hans Christian Andersen: Új élet. – New York, Woodstock és London: Overlook Duckworth, 2005. - ISBN 978-1-58567-737-5 .
- Bredsdorff E. Hans Christian Andersen: életének és munkásságának története 1805-75 . - Phaidon, 1975. - ISBN 0-7148-1636-1 .
- Rossel, Sven Hakon. Hans Christian Andersen: Dán író és világpolgár (angol) . - Rodopi, 1996. - ISBN 9-051-83944-8 .
- Stirling, Monica. The Wild Swan: The Life and Times of Hans Christian Andersen (angol) . – New York: Harcourt, Brace & World, Inc., 1965.
- Terry, Walter. A király balettmestere. New York: Dodd, Mead & Company, 1979. - ISBN 0-396-07722-6 .
- Wullschlager, Jackie. Hans Christian Andersen: Egy mesemondó élete (angol) . - Chicago: University of Chicago Press , 2002. - ISBN 0-226-91747-9 .
- Cipzár, Jack. Hans Christian Andersen: A félreértett mesemondó. — New York és London: Routledge , 2005. — ISBN 0-415-97433-X .
Linkek
Fotó, videó és hang |
|
---|
Tematikus oldalak |
|
---|
Szótárak és enciklopédiák |
|
---|
Genealógia és nekropolisz |
|
---|
Bibliográfiai katalógusokban |
---|
|
|
Hans Christian Andersen |
---|
Gyűjtemények |
- Gyerekeknek mesélt mesék. Első gyűjtemény
- Gyermekeknek mesélt mesék (1838)
- Új mesék
|
---|
Tündérmesék |
|
---|
Regények és novellák |
- Két bárónő
- Rögtönző
- TÓL TŐL.
- Csak egy hegedűs
- Láthatatlan képek
- petka-szerencsés
|
---|
Kapcsolódó cikkek |
|
---|