Egy varjú és egy róka

Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2018. szeptember 30-án áttekintett verziótól ; az ellenőrzésekhez 10 szerkesztés szükséges .
Egy varjú és egy róka
Műfaj mese
Szerző Ivan Andrejevics Krilov
Eredeti nyelv orosz
írás dátuma 1807
Az első megjelenés dátuma 1808
Wikiforrás logó A mű szövege a Wikiforrásban
 Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon

„A varjú és a róka” I. A. Krylov  meséje , amelyet legkésőbb 1807-ben írt. Először a Dramatic Heraldban jelent meg 1808-ban [1] [2] .

Létrehozási előzmények

Krylova egy ősi cselekményt használt, amely Aesop , Phaedrus , Babrius , Ignatius Deacon , La Fontaine , Gotthold Lessing , A. P. Sumarokov és V. K. Trediakovsky könyveiben szerepel . Ezópus meséjében a róka hízelgéssel becsapta a varjakat , hogy húshoz jusson . A sajt először a Phaedrus változatban jelenik meg az i.sz. 1. században. e. A hollót (a bölcsesség megszemélyesítője) varjú váltja fel (az oroszul beszélő olvasó számára - a bungler szimbóluma, razini) Sumarokov verziójában [3] [4] [5] [6] .

Telek

A fabula erkölcsi bevezetéssel kezdődik: a szerző arra figyelmeztet, hogy „a hízelgés aljas, káros; de minden nem a jövőnek szól, S a szívben a hízelgő mindig sarkot talál. Aztán egy varjúról mesélnek, aki valahol kapott egy darab sajtot, és meg akarja enni. Egy róka, aki véletlenül elszaladt mellette, megérezte a sajt szagát, el akarta vinni, ezért dicsérni kezdte a varjút, és rávette, hogy énekeljen. A hízelgésnek engedve a varjú károgott, a sajt kiesett, a róka pedig elszaladt vele.

Szövegelemzés

A mese orosz változatának európai társaival való összehasonlításakor megjegyezték, hogy Krylov meséjében, akárcsak a szöveg más orosz nyelvű változataiban, a róka megpróbálja elérni a célját, és a varjút "testvérnek" nevezi (az utalás családi és személyes kötelékek a bizalom megszerzéséhez, ami az oroszok beszélgetőtársának kommunikációjára jellemző), ellentétben a La Fontaine francia szövegével, ahol a varjúnak hízelegnek, ha nemesként hivatkoznak rá. Megfigyelték az „orosz” varjú „ angol kolléganőjével” kapcsolatos magas emocionálisságát is, ami miatt Krylov varjú nem csak a helyzet felett, hanem önmaga felett is teljesen elveszítette az uralmát, valamint azt, hogy Krylov meséjéből hiányzik az anyagi értékek elvesztésének veszélye a hízelgőkkel való kommunikáció során [7] .

A kutatók azt is megjegyezték, hogy a bevezetőben megfogalmazott közvetlen didaktikát maga a mese szövege sérti. Vagy nincs „pozitív” szereplő a mesében, sőt, „tolvaj lopott a tolvajtól” [4] , vagy úgy tűnik, a varjút „érdemei szerint” bünteti meg egy okosabb róka, aki inkább belehelyezi. helyet, mint hízelget [8] .

A mese a késői kultúrában

Lásd még

Jegyzetek

  1. ↑ I. A. Krilov. Két kötetben működik. Moszkva, Állami Szépirodalmi Könyvkiadó, 1955.
  2. ↑ Fable jegyzetek archiválva 2022. március 21-én a Wayback Machine -nél az RVB webhelyén
  3. ↑ I. A. Krylov meséje „A varjú és a róka” Archív másolat 2021. május 13-án a Wayback Machine -n az „Irodalomórához” oldalon
  4. ↑ 1 2 S. A. Fomichev Az utolsó orosz fabulista archív példánya 2018. június 18-án a Wayback Machine -nél . Az I. A. Krylovnak szentelt konferencia (1994. november 1-2.) anyagaiból. Megjelent szombaton. „XVIII. század” (20. szám). Szentpétervár, "Nauka" Kiadó, 1996
  5. ↑ Phaedrus's Fable archiválva 2019. november 16-án a Wayback Machine -nél az Aesop webhelyén
  6. ↑ Fable of Babriya archiválva : 2019. november 18. a Wayback Machine -nél az Aesop weboldalán
  7. ↑ V. A. Tikhomirova. A filológiai tudományok kandidátusi fokozatát meghirdető értekezés kivonata "A hagyományos meseregények értelmezésének nemzeti sajátosságai (orosz, francia és angol nyelven)"  (elérhetetlen link) . - Jaroszlavl, 2007
  8. ↑ Vigotszkij L. S. "A művészet pszichológiája"
  9. ↑ Crow and Fox /// TV-csatorna RAIN a YouTube -on

Linkek