| Tiéd / Vas | |||
|---|---|---|---|
|
|||
| 47°13′48″ s. SH. 16°36′59″ K e. | |||
| Ország | |||
| Adm. központ | Szombathely | ||
| Történelem és földrajz | |||
| Az eltörlés dátuma | 1950 | ||
| Négyzet | 5474 km² | ||
| Népesség | |||
| Népesség | 435 800 fő | ||
| Modern hovatartozás | Magyarország , Ausztria , Szlovénia | ||
| Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon | |||
Tiéd ( magyarul Vas ; németül Eisenburg ; szlovénul Železna županija ) történelmi megye a Magyar Királyság nyugati részén . Jelenleg ez a terület a Magyar Köztársaság Vas megye , részben pedig Burgenland és Szlovénia osztrák szövetségi állam ( Prekmurje ) része. Vash vármegye közigazgatási központja Szombathely volt .
A forradalom előtti orosz történeti irodalomban általában megtalálható a comitat német neve - Eisenburg comitat [1] .
Vash a Balatontól nyugatra fekszik, az alpesi előtti dombos síkságon. Területét délen a Mura folyó, nyugaton a Stájer Alpok nyúlványai, keleten a Marzal folyó határolja. A Rába folyó az egész megyén áthalad . Az Ön területe 5474 km² volt ( 1910 -ben ). Vash Magyarország következő megyéivel határos: Sopron , Veszprém és Zala , valamint az osztrák koronafölddel , Stájerországgal .
A vármegye gazdaságának alapja a gabonagazdálkodás, valamint a műszaki és takarmánynövények ( cukorrépa , len ) termesztése volt. A szarvasmarha-tenyésztésnek is nagy jelentősége volt , különösen a szarvasmarha-tenyésztésnek . A városokban létezett textil- és élelmiszeripar .
Vash a 11. század elején I. Szent István király alatt létrejött első magyar határmenti komiták egyike volt .
Az első világháború után a megye nyugati része Felsjör (Oberwart) és Nemetuivar (Güssing) városokkal Ausztriához került, és Burgenland szövetségi tartomány része lett . Ezen túlmenően, egy kis területet a tiédtől délnyugatra, főleg szlovének laktak ( Muravidék Murska Sobota városával ) a Szerb, Horvát és Szlovén Királysághoz (később Jugoszláviához ) csatoltak . A Magyar Köztársaságban maradt területen Vas megye alakult , azonban számos kisebb terület került át a szomszédos Zala megyébe és Veszprémbe . Ezzel egy időben az egykori Sopron vármegye egy részét összevonták Vas megyével. Jugoszlávia 1991 -es felbomlása után Muravidék a Szlovén Köztársaság része lett .
Az 1910-es népszámlálás adatai szerint Vash megye területén 435 800 lakos élt, ennek valamivel több mint 57%-a nemzetiség szerint magyar , mintegy 27%-a német és 12%-a szlovén volt . A lakosság domináns vallása a katolicizmus volt, amelyet a lakosság 74%-a vallott, jelentős volt az evangélikusság is (a lakosság több mint 25%-a).
A 20. század elején a bizottság a következő közigazgatási felosztásokat foglalta magában:
| kerületek | |
|---|---|
| megye | Adm. központ |
| Vashwar | Vashwar |
| Kermend | Kermend |
| Kőszeg | Kőszeg |
| Murasombat | Murasombat (Murska Sobota) |
| Nemetuivar | Nemetuivar (Gussing) |
| Sentgotthard | Sentgotthard |
| Szombathely | Szombathely |
| felschoer | Felscheur (Oberwart) |
| Celdömölk | Celdömölk |
| sharvar | sharvar |
| önkormányzatok | |
| Kőszeg | |
| Szombathely | |
| A Magyar Királyság bizottságai | |
|---|---|
| Magyarország |
|
| Erdély |
|
| Horvátország |
|
