Dagesztán közigazgatási-területi felosztása az állam (az Orosz Föderációt alkotó egység közigazgatási-területi struktúrája) és a helyi hatóságok (helyi önkormányzati szervezetek) területi szervezete az Orosz Dagesztáni Köztársaságon belül .
A Dagesztáni Köztársaság alkotmánya és a "Dagesztáni Köztársaság közigazgatási-területi szerkezetéről szóló törvény" értelmében az Orosz Föderáció alanya a következő köztársasági jelentőségű közigazgatási-területi egységeket foglalja magában [1] [2] [3 ] :
A járások településekre , községi tanácsokra (363), falvakra (338 községi tanácson kívül ) oszlanak ; és a köztársasági jelentőségű városok közé tartoznak a városok , városok és falvak.
Mahacskala nagyváros 3 körzetre oszlik .
A járási és városi jelentőségű közigazgatási-területi egységek listáját a Dagesztáni Köztársaság Közigazgatási-Területi Szerkezetének Egységes Nyilvántartása [2] [3] [4] [5] tartalmazza .
Az egyik különbség Dagesztán közigazgatási-területi szerkezetében az Orosz Föderáció más alanyaihoz képest az, hogy Dagesztán a kerület részeként olyan közigazgatási-területi egységet biztosít, mint egy telek , amely a falusi tanácsokat és a falvakat egyesíti. határai egyetlen közigazgatási központtal, ezen belül az állami hatóságok és a helyi önkormányzati szervek hatáskörét gyakorolják. Történelmileg Dagesztánnak csak egy szakasza van - a Bezhtinsky szakasz , amely a Tsuntinsky kerület része [2] .
A köztársasági önkormányzati (települési egység) megszervezésének részeként Dagesztán köztársasági jelentőségű közigazgatási-területi egységeinek határain belül 2019. január 1-jén 761 település alakult : [6] [7]
2013. november 25-én Dagesztánban megalakult a Közép , Gorny , Északi , Déli területi körzet , amelyek nem közigazgatási-területi egységek [8] .
2020. december 10-én megszűntek a területi járások [9] .
Dagesztán körzeteinek ( községi körzeteinek ) és köztársasági jelentőségű városainak ( városi körzeteinek ) lakossága 2021. január 1-jei állapot szerint van megadva, részletesen - a 2010-es népszámlálás szerint is : [10] [11] [12] [13 ]
Nem. | cím | zászló | címer | terület km² | összlakosság 2021.jan.01.fő _ _ | összlakosság 2010.X.14 [11 ] fő | városi lakosság 2010.X.14 [11] fő. | városi lakosság 2010.X.14 . | admin. központ | központ lakossága 2010.X.14 . [13] fő. | városi települések 2010.X.14 . [13] fő. |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
kerületek (községi körzetek) | |||||||||||
egy | Agul Agul. Agul kerület | 793,54 | ↗ 10 366 [14] | 11204 | 0 | 0,00% | Val vel. Tpig | 2730 | |||
2 | Akusinszkij darg . Akhushala katI | 622,81 | ↗ 54 136 [14] | 53558 | 0 | 0,00% | Val vel. Akusha | 4697 | |||
3 | Ahvakh avar. Gӏakhvakh mukh | 196,87 | ↘ 24 448 [14] | 22014 | 0 | 0,00% | Val vel. karát | 4153 | |||
négy | Akhtynskiy Lezg. Akhtsagh kerület | 1119,96 | ↗ 31 807 [14] | 32604 | 0 | 0,00% | Val vel. ó te | 13405 | |||
5 | Babayurt keresztapja. Baba-yurtlu jak, Baba-yurtlu Taraby Avar. Babayurt lábbal repül. Babayurt kerület | 3 255,22 | ↗ 53 335 [14] | 45701 | 0 | 0,00% | Val vel. Babayurt | 15227 | |||
6 | Botlikh Avar. Nagy legyek | 687,93 | ↗ 59 920 [14] | 54322 | 0 | 0,00% | Val vel. Botlikh | 12159 | |||
7 | Buinaksky keresztapja. Temir-khan-shura jak avar. Buynak mukh darg . Buynaksk katI | 1,826,58 | ↗ 84 132 [14] | 73402 | 0 | 0,00% | Buynaksk _ | ||||
nyolc | Gergebil Avar. Khargabi muh | 346,52 | ↘ 20 037 [14] | 19910 | 0 | 0,00% | Val vel. Gergebil | 5195 | |||
9 | Gumbetovsky baleset. Bakul muh | 676.16 | ↘ 21 280 [ 14] | 22046 | 0 | 0,00% | Val vel. Mechelta | 3314 | |||
tíz | Gunibskiy Avar. Gandalal Muh | 609.52 | ↗ 30 102 [14] | 25303 | 0 | 0,00% | Val vel. Gunib | 2271 | |||
tizenegy | Dakhadajevszkij darg . Dakhadaevla kotl | 761,37 | ↘ 36 174 [14] | 36709 | 3060 | 8,34% | Val vel. Urcarach | 4394 | |||
12 | Derbent azeri. Darband kerület , Lezg. Chur kerület , tab. Tzur kerületben | 820,97 | ↘ 100 287 [14] | 99054 | 23265 | 23,49% | Derbent _ | Beliji városi település (12 236), Mamedkala városi település (11 029) | |||
13 | Dokuzparinsky Lezg. Dokuzpara kerületben | 376,89 | ↗ 15 060 [14] | 15357 | 0 | 0,00% | Val vel. Usukhchay | 1881 | |||
tizennégy | Kazbekovszkij baleset. Kazbek mukh , csecsen. Kazbekovn kiosht | 585.13 | ↗ 50 600 [14] | 42752 | 5202 | 12,17% | Val vel. Dylym | 8640 | városi jellegű település Dubki (5 202) | ||
tizenöt | Kaitag darg . Haidakla kerület , keresztapa. Haidakly jak | 678,24 | ↗ 33 322 [14] | 31368 | 0 | 0,00% | Val vel. Majális | 6815 | |||
16 | Karabudakhkent keresztapja. Karabudakgent jak , darg. Karabudagkentla katI | 1426,64 | ↗ 100 094 [14] | 73016 | 7036 | 9,64% | Val vel. Karabudakhkent | 15356 | Achi-Su város (1679), Manas városa (5357) | ||
17 | Kayakentsky keresztapja. Kyayagent jak | 691.08 | ↗ 58 854 [14] | 54089 | 0 | 0,00% | Val vel. Novokayakent | 5130 | |||
tizennyolc | Kizilyurt Avar. Gizilyurt mukh , keresztapa. Chir-jurta jak | 524.01 | ↗ 74 747 [14] | 61876 | 0 | 0,00% | Kizilyurt _ | ||||
19 | Kizlyar Avar. Gizlyar mukh , darg . Kyzlyarla katI , lábak. Kyzlar kerület | 3 047,44 | ↗ 77 815 [14] | 67287 | 0 | 0,00% | Kizlyar_ _ | ||||
húsz | Kulinsky Laksk. Kkullal kanu | 650,63 | ↘ 10 465 [14] | 11174 | 0 | 0,00% | Val vel. wachi | 817 | |||
21 | Kumtorkalinsky keresztapja. Khumtorkali jak avar. Humtorkhala muh , | 1 256,08 | ↗ 28 863 [14] | 24848 | 6496 | 26,14% | Val vel. Korkmaskala | 7722 | Tyube (6 496 ) | ||
22 | Kurakhsky Lezg. Kyuragi kerületi agul. Kurugi kerület | 698,74 | ↗ 14 989 [14] | 15434 | 0 | 0,00% | Val vel. Kurakh | 3235 | |||
23 | Laksky Laksk. Lakral kanu | 703,91 | ↗ 12 036 [14] | 12161 | 0 | 0,00% | Val vel. Kumukh | 1930 | |||
24 | Levasinszkij darg . Lavashala katI , Avar. Lavash repül | 813.24 | ↗ 80 476 [14] | 70704 | 0 | 0,00% | Val vel. Levashi | 10011 | |||
25 | Magaramkent Lezg. Megyaramd khuyr | 654,68 | ↘ 56 037 [14] | 62195 | 0 | 0,00% | Val vel. Magaramkent | 6953 | |||
26 | Novolaksky | 217,98 | ↘ 33 265 [14] | 28556 | 0 | 0,00% | Val vel. Novolakskoe | 5951 | |||
27 | Nogai láb. Nogai kerület | 8,871,13 | ↘ 18 084 [14] | 22472 | 0 | 0,00% | Val vel. Terekli Mekteb | 7993 | |||
28 | Rutulsky | 2 188,48 | ↘ 20 427 [14] | 22926 | 0 | 0,00% | Val vel. Rutul | 4132 | |||
29 | Sergokalin darg . Sergokala katI | 528,40 | ↘ 26 645 [ 14] | 27133 | 0 | 0,00% | Val vel. Sergokala | 8143 | |||
harminc | Szulejmán-Sztalszkij Lezg. Stal Szulejmán kerület | 666,25 | ↗ 57 581 [14] | 58835 | 0 | 0,00% | Val vel. Kasumkent | 13232 | |||
31 | Tabasaran lap. Tabasaran kerület | 803.10 | ↗ 52 389 [14] | 52886 | 0 | 0,00% | Val vel. Huchni | 3232 | |||
32 | Tarumovsky baleset. Tarumovka repül , darg. Tarumovkala katI , lábak. Tarumovka kerület | 3,109,02 | ↗ 35 396 [14] | 31683 | 0 | 0,00% | Val vel. Tarumovka | 5372 | |||
33 | Tljaratyinszkij avar. Laratya muh | 1,611,52 | ↘ 23 548 [14] | 22165 | 0 | 0,00% | Val vel. Tlyarat | 1200 | |||
34 | Untsukulsky avar. Unsokolo repül | 559,86 | ↘ 31 331 [14] | 29547 | 4886 | 16,54% | Shamilkala_ _ | 6274 | Shamilkala falu (4 886) | ||
35 | Khasavyurt avar. Khasavyurt mukh , keresztapa. Khasav-jurta jak , csecsen. Khasi-Yurtan kiosht | 1423,58 | ↗ 171 336 [14] | 141232 | 0 | 0,00% | Khasavyurt_ _ | ||||
36 | Khiva lap. Khiv régió , lezg. Khiv kerület | 471,40 | ↗ 20 848 [14] | 22753 | 0 | 0,00% | Val vel. Khiv | 2659 | |||
37 | Khunzakh avar. Khunzakh kerület | 551,91 | ↘ 31 199 [14] | 31691 | 0 | 0,00% | Val vel. Khunzakh | 4245 | |||
38 | Tsumadinsky avar. Tsumada mukh | 1,178,48 | ↗ 26 692 [14] | 23345 | 0 | 0,00% | Val vel. Agvali | 2455 | |||
39 | Tsuntinsky baleset. Tsҏuntа mukh [15] | 1,538,91 | ↗ 20 865 [14] | 18282 | 0 | 0,00% | Val vel. Tsunta | n/a | |||
Bezhtinsky szakasza a baleset. Bezhtа mukh [16] | 575,34 | ↗ 8433 [14] | 7240 | 0 | 0,00% | Val vel. Bezhta | 3502 | ||||
40 | Charodinsky avar. Chaparad muh | 894.03 | ↗ 14 052 [14] | 11777 | 0 | 0,00% | Val vel. Tsurib | 2234 | |||
41 | Shamil Avar. Shamilil repül | 892.19 | ↗ 30 426 [14] | 28122 | 0 | 0,00% | Val vel. Hebda | 2552 | |||
Köztársasági jelentőségű városok (városi kerületek) | |||||||||||
42 | Mahacskala avar városa . Mahāchkhala , keresztapa. Magachkala , darg . Myahӏyachkala , Laksk . Makhӏachkala , Lezg. Magachkala | 468.13 | ↗ 759 405 [14] | 696885 | 666311 | 95,61% | Mahacskala_ _ | 572076 | Mahacskala ( 572 076 ) és 8 városi település [17] | ||
43 | Buynaksk kum városa . Shura, Temir kán Shura | 20.95 | ↗ 68 121 [14] | 62623 | 62623 | 100,00% | Buynaksk _ | 62623 | |||
44 | Dagestan város Fények lap. Dagustan Ts1ayar | 9.27 | ↗ 31 412 [14] | 27923 | 27923 | 100,00% | Dagesztáni fények | 27923 | |||
45 | Derbent városa , Azerbajdzsán. Dərbənd, Dəmir Qapı , tab. Tsali, Dere-bent , Lezg. Kwevar , rut. Derbend , darg . Chyali | 69,63 | ↘ 124 953 [14] | 119200 | 119200 | 100,00% | Derbent _ | 119200 | |||
46 | Izberbash kum városa . Yizbirbash | 22.55 | ↘ 55 996 [14] | 55646 | 55646 | 100,00% | Izberbash_ _ | 55646 | |||
47 | Kaszpijszk város | 32.94 | ↘ 121 140 [14] | 100129 | 100129 | 100,00% | Kaspiysk_ _ | 100129 | |||
48 | Kizilyurt kum városa. Kyzyl-jurta | ötven | ↗ 49 412 [14] | 43421 | 41176 | 94,83% | Kizilyurt _ | 32988 | Kizilyurt város (32 988) és 2 városi település [18] | ||
49 | Kizlyar kum városa . Kyzyl-yar | 32 | ↗ 52 502 [14] | 51707 | 51707 | 100,00% | Kizlyar_ _ | 48984 | Kizljar ( 48 984) és Komszomolszkij (2723) | ||
ötven | Khasavyurt kum városa . Khasav-jurta , csecsen. Khasi-Evl | 40 | ↗ 155 144 [14] | 131187 | 131187 | 100,00% | Khasavyurt_ _ | 131187 | |||
51 | Juzsno-Szukhokumsk városa | 91.7 | ↘ 10 503 [14] | 10035 | 10035 | 100,00% | Juzsno- Szukhokumsk | 10035 | |||
teljes Dagesztán | ↗ 3 182 054 [14] | 2910249 | 1315882 | 45,22% |
Az alábbiakban a vidéki és városi települések listája található (az őket alkotó településekkel együtt), önkormányzati kerületek szerint.
A vidéki települések egy vidéki települést (jelen esetben falunak neveznek, és a falu közigazgatási-területi egységnek felelnek meg ) vagy több falut (ebben az esetben selsovetnek neveznek, és a selsovet közigazgatási-területi egységnek felelnek meg ).
A városi települések (egy-egy városi típusú települést tartalmaznak és a közigazgatási-területi egység településnek felelnek meg ) félkövér szedéssel vannak szedve .
Vidéki települések:
Vidéki települések:
Vidéki települések:
Vidéki települések:
Vidéki települések:
A közigazgatási központ Buynaksk városa (nem része a kerületnek).
Vidéki települések:
Vidéki települések:
Vidéki települések:
Vidéki települések:
Vidéki települések:
A közigazgatási központ Derbent városa (nem része a kerületnek).
Városi települések:
Vidéki települések:
Vidéki települések:
Városi település:
Vidéki települések:
Vidéki települések:
Városi települések:
Vidéki települések:
Vidéki települések:
Közigazgatási központja Kizilyurt városa (nem tartozik a kerületbe).
Vidéki települések:
A közigazgatási központ Kizlyar városa (nem tartozik a kerületbe).
Vidéki települések:
Vidéki települések:
Városi település:
Vidéki települések:
Vidéki települések:
Vidéki települések:
Vidéki települések:
Vidéki települések:
Vidéki települések:
Vidéki települések:
Vidéki települések:
Vidéki települések:
Vidéki települések:
Vidéki települések:
Vidéki települések:
Városi település:
Vidéki települések:
A közigazgatási központ Khasavyurt városa (nem tartozik a kerületbe).
Vidéki települések:
Vidéki települések:
Vidéki települések:
Vidéki települések:
Vidéki települések:
Vidéki települések:
Vidéki települések:
Vidéki települések:
Dagesztán városi kerületei a következő településeket foglalják magukban:
Buynaksk város Buynaksk _ Dagestan Lights városa Dagesztáni fények Derbent városa Derbent _ Izberbash városa Izberbash_ _ Kaszpijszk város Kaspiysk_ _ Kizilyurt városa1928- ban a Dagesztáni ASSR-t 26 kantonra és 2 alkantonra osztották: Akhtinszkij, Acsikulakszkij, Baba-Jurtovszkij, Botlikszkij, Bujnakszkij, Gunibszkij, Derbentszkij, Kajatakszkij, Karanogajszkij, Kasum-Kenszkij, Kakhibszkij, Ki, Kurmasz-Karakszkij. , Lakszkij, Levasinszkij, Mahacs-Kalinszkij, Rutulszkij, Tabasaranszkij, Tljarotinszkij, Urara (Dakhadajevszkij), Hasav-Jurtovszkij, Khunzahszkij, Cumadinszkij, Csarodinszkij és Selkovszkij kantonok; Gumbetovszkij és Kazbekovszkij alkantonok.
1929 -ben a kantonokat és alkantonokat kerületekre és alkerületekre nevezték át.
1930 - ban megalakult a Tsuntinsky körzet, és a Gumbetovszkij és Kazbekovszkij alkerület kerületi státuszt kapott.
1933 - ban megalakult az Akhvakh régió.
1934 - ben megalakult az Agulsky, Akushinsky és Dokuzparinsky kerület [20] .
1935 - ben a Makhach-Kalinsky kerületet megszüntették. Ezzel egy időben megalakult a Karabudakhkent, Kayakent, Kayasulinsky, Kulinsky, Kumtor-Kalinsky, Untsukulsky és Khiva régió.
1938- ban a Korkmas-Kalinsky kerületet Szergo-Kalinszkijra keresztelték. Ugyanebben az évben az Achikulaksky, Kara-Nogaisky, Kayasulinsky, Kizlyarsky és Shelkovsky kerületeket áthelyezték az Ordzhonikidzevsky Kraiba .
1939-ben Buynakszk megkapta a köztársasági alárendeltség városának státuszát.
1943 -ban Aukhovsky és Magaramkentsky kerületeket alakítottak ki.
1944 márciusában a Vedensky, Kurchaloevsky, Nozhai-Yurtovsky, Sayasanovsky, Cheberloevsky és Sharoevsky körzeteket áthelyezték a megszüntetett csecsen-ingus SZSZK -ból a dagesztáni ASSR-be. Ugyanezen év júniusában a Kurcsalojevszkij kerületet Shuragatszkij negyedre, a Nozsai-Jurtovszkij kerületet Andalszkijra, a Sayasanovsky kerületet Ritljabszkij Auhovszkij kerületre Novo-Lakszkijra nevezték át. A Cheberloevsky és Sharoevsky kerületeket megszüntették.
Ugyancsak 1944-ben megalakult Gergebilszkij és Kizil-Jurtovszkij; A Kumtor-Kalinsky és Tsuntinsky kerületeket megszüntették.
1946-ban megalakult a Tsudahari régió .
1947-ben Kaszpijszk és Khasavyurt megkapta a köztársasági alárendeltségű városok státuszát.
1950-ben Izberbash megkapta a köztársasági alárendeltségű város státuszát; ezzel egy időben megalakult a Mahacskala régió is, de már 1951-ben megszűnt.
1952. június 25-én a dagesztáni ASSR 4 körzetre oszlott: Buynaksky , Derbentsky , Izberbashsky és Makhachkala . 1953. április 24-én megszűnt a járási felosztás.
Az 1950-es évek közepén Leninsky (központja Mahacskala városa) és Tsuntinsky (központja Bezhta falu) körzet alakult.
1956 -ban a Tsudakharsky kerületet megszüntették.
1957 -ben a Karanogay (középen - Terekli-Mekteb falu), Kizlyar, Krainovsky és Tarumovsky körzeteket áthelyezték a dagesztáni ASSR-be a Groznij régióból . Ugyanakkor az Andalal, Vedensky, Ritlyabsky és Shuragatsky régiókat áthelyezték a helyreállított csecsen-ingush ASSR-be.
1960- ban a Kakhibszkij járás helyett a szovjet jött létre. A Dokuzparinsky, Karabudakhkentsky, Krainovsky és Untsukulsky kerületeket megszüntették.
1963- ban Akushinsky, Akhvakhsky, Babayurtovsky, Gergebilsky, Gumbetovsky, Dakhadaevsky, Kayakentsky, Kizil-Jurtovszkij, Kulinsky, Kurakhsky, Leninsky (központtal Mahacskala városában), Magaramkentsky, Tarumovsky és Charodinsky kerületek voltak. Megalakult az Untsukulsky körzet (központja Gergebil község). A Buynaksky kerületet átnevezték Leninsky-re (központ - Buynaksk). Kizilyurt megkapta a köztársasági alárendeltségű város státuszát.
1964 -ben megalakult az Akushinsky, Gumbetovsky (központ Mekhelta falu), Kulinsky (központ Vacsi falu), Kurakhsky és Charodinsky (központ Tsurib falu) körzet.
1965-ben megalakult Akhvakhsky (központja Karata falu), Babayurtovsky, Buynaksky, Gergebilsky, Dakhadaevsky (a központ Urkarakh falu), Kayakentsky (központ Novokayakent falu), Magaramkentsky és Tarumovsky körzet. A Leninszkij körzet központja a faluba került. Karabudakhkent és az Untsukulsky kerület központja - a faluban. Untsukul. A Karanogaysky kerületet átkeresztelték Nogajszkijra.
1966 - ban megalakult a Kizilyurt városrész, amelynek központja Kizilyurt városában található.
1969 -ben a Kasumkent körzetet Szulejmán-Sztalszkijra keresztelték át.
1988-ban Juzsno-Szukhokumsk megkapta a köztársasági alárendeltség városának státuszát.
1992 -ben a Leninszkij kerületet Karabudakhkentsky néven keresztelték át.
1993 - ban megalakult a Tsuntinsky kerület Bezhtinszkij szakasza, amelynek központja a faluban található. Bezhta. Ugyanebben az évben megalakult a Dokuzparinsky körzet, amelynek központja a faluban volt. Usukhchay és Kumtorkalinsky kerület a központtal a faluban. Kormaskala.
1994 -ben a Szovjetszkij kerületet átkeresztelték Shamilsky-re.
Az Orosz Föderáció alanyainak közigazgatási-területi felosztása | |
---|---|
Ismétlés. | |
A szélek | |
Vidék |
|
Városok | |
Egy régió | |
A. env. | |
|