Orta-Stal

Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2019. június 13-án felülvizsgált verziótól ; az ellenőrzések 13 szerkesztést igényelnek .
Falu
Orta-Stal
lezg. Kulan Staal
41°42′20″ s. SH. 48°10′13″ K e.
Ország  Oroszország
A szövetség tárgya Dagesztán
Önkormányzati terület Szulejmán-Sztalszkij
Vidéki település Orta-Stal falu
Történelem és földrajz
Időzóna UTC+3:00
Népesség
Népesség 2868 [1]  ember ( 2021 )
Nemzetiségek Lezgins
Vallomások Muszlimok - szunniták
Digitális azonosítók
Telefon kód +7 87236
Irányítószámok 368774
OKATO kód 82247000004
OKTMO kód 82647460101
Szám SCGN-ben 0144982

Orta-Stal  egy falu a Dagesztáni Köztársaság Szulejmán-Sztalszkij kerületében .

Vidéki települést alkot Orta-Stal község, mint összetételében egyetlen település [2] .

Cím

A falu hivatalos neve "Orta-Stal" török ​​nyelvről oroszra fordítva azt jelenti: "Középső / Közép-Stal" [3] .

A falu lezghin neve - "Kulan-Staal" - oroszra fordítva azt jelenti: "Középes csepp" [4] .

Történelem

Az Orta-Stal hosszú múltra tekint vissza. A falu lejtőjén a művelődési ház épületének építése során a talajt megtisztították, az alapot ásták és 3 méter mélyen a sírokba botlottak, ahol régi holmikra, főleg edénytöredékekre bukkantak. . A falu körül számos albán és arab kori sír található. Vannak felirat nélküli sírok, a történészek szerint ezek a legrégebbiek.

Amikor a régi mecset épülete összeomlott, találtak egy követ, amelyen a falu történetét mesélték el, 1646-ról beszéltek. Egyszer Orta-Stal közelében volt egy másik Kvard falu , amelyet a hódító csapatok elpusztítottak. Kvard erőd - Elegyun városától néhány kilométerre található. A falu körül - az erődben sok diófa nőtt. Qward erődje közelebb állt ahhoz az ösvényhez, amely Sharakuntól a hegyekig vezetett. A lakosok egy része később Orta-Stalban egy külön mahalban telepedett le

Ibrahim sejk sírjára a dátumot vésték - 1332 AH. A faluban régen 3 mecset, két kovácsműhely volt. Két kovácsműhelyben mesteremberek készítettek elő minden szükséges mezőgazdasági felszerelést, fegyvert (kés, tőr).

A falut 7 malom szolgálta ki: Shikhmamedan, Nuralidin. Begdin, Usenan, Shikhabedan, Kasumbegan, Yakhulzhuvan, Ustardin.

A falu magalokra oszlik: Aga magle, Vini magle, Katserin magle, SikIerin magle, Piiren magle, Kyulan magle.

A lakosság törzsi szakszervezetekre - tukhukra ( Lezg. sihil [5] ) - Ustaarar, Pӏirer oszlik. Sikӏer, Katser, Dunkayar, Kyarnayar, Megyatsӏar, Kambayar, Yahular [6] .

A falu központjában egy építészeti emlék pir-mauzóleum található. A falu északkeleti részén, Abdul Ramazanov háza közelében lakoma-szentély található. A Vini Surar temető délnyugati részén és Abdulmanaf Gadzsimuradov háza közelében is találhatók szentélyes lakomák. A falu északkeleti részén, Salid Pirmagomedov helyén és a falu keleti részén, N. Magomedeminov személyes telkén sírkövek láthatók.

A "Kupul Yatar" gyógyító vizű források nagyon híresek. Ezt a vizet ősidők óta használják reuma kezelésére. Jelenleg a Kupul Yatar vizek területén klinika működik.

Orta-Stal falu nagyon kényelmes, gyönyörű helyen található. Ezért mindig volt elég ember, aki ebben a gyönyörű sarokban akart élni. Az 1700-800 években Omar-bek és Kasum-bek rokonai költöztek ide. Egyikük, Emirgamza-bek orosz főnökök segítségével fogaskerekekre épített malmot épített a faluban, amely vízen működött. A helyi vízimalmokhoz képest erősebb és termelékenyebb volt. Ezért a falubeliek "tűzmalomnak" nevezték el . Az ortasztiak főként mezőgazdasággal, kertészkedéssel, kézművességgel, állattenyésztéssel foglalkoztak. 1926-ban Kasum-bek, Ramazanov Nurmagomed szőnyegartellt nyitott itt. Idővel gyárrá alakult, ahol 800 emberek dolgoztak, szőnyeget, szőnyeget, harisnyát, jurabot szőtek. Szinte minden terméket exportáltak. Az 1886-os népszámlálás szerint 124 tanya volt a faluban, lakossága 655 fő: 328 férfi és 327 nő. [7]


Földrajz

Kasumkent község járási központjától 2 km-re északra található .

Népesség

Népesség
1895 [8]1926 [9]1939 [10]1970 [11]1989 [12]2002 [13]2010 [14]
655 1052 1208 1876 1881 2602 2843
2012 [15]2013 [16]2014 [17]2015 [18]2016 [19]2017 [20]2018 [21]
2824 2844 2813 2827 2836 2827 2791
2019 [22]2020 [23]2021 [1]
2812 2800 2868

Jegyzetek

  1. 1 2 5. táblázat: Oroszország lakossága, szövetségi körzetei, az Orosz Föderációt alkotó egységei, városi körzetek, önkormányzati körzetek, önkormányzati körzetek, városi és vidéki települések, városi települések, 3000 vagy annál nagyobb lélekszámú vidéki települések . A 2020-as összoroszországi népszámlálás eredményei . 2021. október 1-től. 1. kötet. Populáció mérete és eloszlása ​​(XLSX) . Letöltve: 2022. szeptember 1. Az eredetiből archiválva : 2022. szeptember 1..
  2. A Dagesztáni Köztársaság 2005. január 13-i 6. sz. törvénye "A Dagesztáni Köztársaság településeinek státuszáról és határairól" . Letöltve: 2018. február 12. Az eredetiből archiválva : 2015. február 3..
  3. A három olyan lett, mint egy forrás három cseppje . Letöltve: 2021. május 29. Az eredetiből archiválva : 2021. június 2.
  4. L. I. Lavrov. Észak-Kaukázus epigráfiai emlékei arab, perzsa és török ​​nyelven. 3. rész. A X-XX. századi feliratok. Új leletek  / Szövegek, ford. megjegyzések, bemenet és adj. L. I. Lavrova. - M.  : Nauka, 1980. - S. 94. - 168 p. - (A keleti írott nyelv emlékei). - 1100 példány.
  5. A Kaukázus régészete, néprajza és folklórja: a legújabb régészeti és néprajzi kutatások a Kaukázusban: a Nemzetközi Tudományos Konferencia anyagai . - M. : IIAE RAN, 2007. - 413 p.
  6. Horta-Stal . Hozzáférés dátuma: 2013. január 7. Az eredetiből archiválva : 2014. szeptember 8.
  7. [ [https://web.archive.org/web/20210412071446/http://old.suleiman-stalskiy.ru/?sect=105 Archiválva : 2021. április 12. a Wayback Machine ORTA-STAL-nál (KULAN-STIAL) ]]
  8. A dagesztáni régió emlékezetes könyve / Összeáll. E.I. Kozubszkij. - Temir-Khan-Shura: "Orosz típus". V.M. Sorokina, 1895. - 724 p. mp. pag., 1 l. elülső. (portré), 17 sh. ill., térképek; 25. .
  9. Zónás Dagesztán: (a DSSR adm.-gazdasági felosztása az 1929-es új övezetek szerint). - Mahacskala: Orgotd. A DSSR Központi Végrehajtó Bizottsága, 1930. - 56, XXIV, 114 p.
  10. A lakott helyek listája a dagesztáni ASSR 1939. évi népszámlálása szerinti lakosságszámmal . - Mahacskala, 1940. - 192 p.
  11. A dagesztáni ASSR településeinek összetétele az 1970. évi szövetségi népszámlálás szerint (statisztikai gyűjtemény) . - Mahacskala: Az RSFSR Goskomstat Dagesztáni Köztársasági Statisztikai Osztálya, 1971. - 145 p.
  12. A dagesztáni ASSR városai, városai, kerületei és falusi települései népességének országos összetétele az 1970-es, 1979-es és 1989-es szövetségi népszámlálások adatai szerint (statisztikai gyűjtemény) . - Makhacskala: Az RSFSR Goskomstat Dagesztáni Köztársasági Statisztikai Osztálya, 1990. - 140 p.
  13. 2002-es összoroszországi népszámlálás
  14. Összoroszországi népszámlálás 2010. 11. táblázat: A Dagesztáni Köztársaság városi körzeteinek, önkormányzati körzeteinek, városi és vidéki településeinek, városi és vidéki településeinek lakossága . Letöltve: 2014. május 13. Az eredetiből archiválva : 2014. május 13.
  15. Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint. 35. táblázat Becsült lakónépesség 2012. január 1-jén . Letöltve: 2014. május 31. Az eredetiből archiválva : 2014. május 31..
  16. Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2013. január 1-jén. - M.: Szövetségi Állami Statisztikai Szolgálat, Rosstat, 2013. - 528 p. (33. táblázat: Városi körzetek, önkormányzati kerületek, városi és falusi települések, városi települések, vidéki települések lakossága) . Hozzáférés dátuma: 2013. november 16. Az eredetiből archiválva : 2013. november 16.
  17. Népesség 2014. január 1-jén a Dagesztáni Köztársaság vidéki településein . Letöltve: 2014. április 17. Az eredetiből archiválva : 2014. április 17..
  18. Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2015. január 1-jén . Letöltve: 2015. augusztus 6. Az eredetiből archiválva : 2015. augusztus 6..
  19. Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2016. január 1-jén (2018. október 5.). Letöltve: 2021. május 15. Az eredetiből archiválva : 2021. május 8.
  20. Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2017. január 1-jén (2017. július 31.). Letöltve: 2017. július 31. Az eredetiből archiválva : 2017. július 31.
  21. Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2018. január 1-jén . Letöltve: 2018. július 25. Az eredetiből archiválva : 2018. július 26.
  22. Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2019. január 1-jén . Letöltve: 2019. július 31. Az eredetiből archiválva : 2021. május 2.
  23. Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2020. január 1-jén . Letöltve: 2020. október 17. Az eredetiből archiválva : 2020. október 17.

Linkek