A Szamarai régió közigazgatási-területi felosztása

Közigazgatási-területi struktúra

A Szamarai régió chartája szerint az Orosz Föderáció alanya a következő közigazgatási-területi egységekre oszlik [1] :

A Samara régió közigazgatási központja Samara városa .

Szamara részeként megkülönböztetik a következő kerületeket : Zheleznodorozhny , Kirovsky , Krasnoglinsky , Kujubisevszkij , Leninszkij , Oktyabrsky , Ipari , Szamara , Szovjet

Önkormányzati szerkezet

A települési struktúra keretében a régió közigazgatási-területi egységeinek határain belül a régióba az alábbi felsőbb szintű települések tartoznak:

Határukat térképészeti leírás formájában a Szamarai régió 37 törvénye hagyja jóvá.

A községi körzetek részeként 2018. január 1-jével 296 település, ezen belül 12 városi és 284 vidéki település összegében állapították meg az alsóbb szintű települések határait [2] .

Szamarai városrész részeként 9 városon belüli kerületet különböztetnek meg településként.

A szamarai régió chartájának új kiadása önkormányzati körzetek kialakításáról rendelkezik [1] [3] .

Területi jelentőségű városok (városi kerületek) és kerületek (települési körzetek)

Nem.NévZászlóCímeradmin.
központ
Népesség,
fő,
(2021)
Terület,
km²
OKATO kód
1e-06Területi jelentőségű városok
(városi kerületek)
egyLepedékSamara városa↗ 1 173 393 [ 4]541,9836 401
2ZsigulevszkZhigulevsk város 54 230 [4]94.1536 404
3KinelKinel városa 58 153 [4]108,7836 408
négyNovokuibisevszkNovokuibyshevsk város 100 414 [4]263,2536 413
5OktyabrskOktyabrsk város 20 703 [4]21.836 418
6OtradnyOtradny városa 46 984 [4]53.636 424
7PokhvistnevoPokhvistnevo városa 28 378 [4]64,7736 427
nyolcSizranSyzran városa 166 498 [4]11736 435
9ToljattiTogliatti városa 684 709 [4]314,7836 440
tízChapaevszkChapaevsk város 70 236 [4]200,5036 450
10.000002kerületek
(községi körzetek)
tizenegyAlekszejevszkij kerületAlekszejevka falu 10 851 [4]1 890,8736 202
12Bezenchuksky kerületbenváros Bezenchuk 37 479 [4]1988.8036 204
13Bogatovsky kerületbenBogatoe falu↘ 13 244 [ 4]823,0036 206
tizennégyBolshegluchitsky kerületbenBolshaya Glushitsa falu↗ 18 260 [ 4]2543,2036 208
tizenötBolsechernigovskiy kerületVelyka Chernigovka falu 17 692 [4]298036 210
16Bor kerületBorskoe falu 22 886 [4]2 10336 212
17Volzhsky kerületbenSamara városa 122 928 [4]248136 214
tizennyolcElkhovsky kerületbenElkhovka falu 9487 [4]1 20136 215
19Isaklinsky kerületIsakly falu 12 702 [4]1 587,3536 216
húszKamyshlinsky kerületbenKamyshla falu 10 700 [4]823,536 217
21Kinelsky kerületbenKinel városa 30 976 [4]2049.2936 218
22Kinel-Cserkassky kerületbenKinel-Cserkassy falu 42 199 [4]2460,5536 220
23Klyavlinsky kerületbenvasúti Klyavlino állomás 14 543 [4]1 255,5536 222
24Koshkinsky kerületbenKoshki falu 21 413 [4]1647,7036 224
25Krasnoarmeisky kerületbenKrasnoarmeiskoye falu↘ 16405 [ 4]2 19036 226
26Krasznojarszk régióKrasny Yar falu 56 926 [4]2433,0036 228
27Neftegorsky kerületbenNyeftegorszk városa 32 372 [4]1 35036 230
28Pestravskiy kerületPestravka falu 14 881 [4]196036 232
29Pokhvistnevsky kerületbenPokhvistnevo városa 26 558 [4]2,104,1636 234
harmincPrivolzhsky kerületbenPrivolzhye falu 22 045 [4]1379,336 236
31Szergijevszkij kerületSzergijevszk falu 44 799 [4]2 749,0436 238
32Sztavropol régióTogliatti városa 81 937 [4]366236 240
33Syzran régióSyzran városa 24 240 [4]1 875,5036 242
34Khvorostyansky kerületKhvorostyanka falu 16 055 [4]184536 244
35Chelno-Vershinskiy kerületbenChelno-Vershiny falu 14 963 [4]1 16236 246
36Shentalinsky kerületbenvasúti Shentala állomás 12949 [4]1338.1636 248
37Shigonsky kerületbenShigony falu 19 737 [4]2134.436 250

Települések

Alekszejevszkij kerület

A járás öt vidéki településből áll [5] .

Vidéki települések:

Bezenchuksky kerület

A terület két városi és 11 vidéki településből állt [7] .

Városi települések:

Vidéki települések:

A szamarai régió 2015. április 30-i 38-GD törvénye [8] értelmében Olgino és Makarievka vidéki településeit egyesülésük révén Olgino falusi településsé alakították át, amelynek közigazgatási központja Olgino faluban található. .

Bogatovsky kerület

A járás öt vidéki településből áll [9] .

Bolshegluchitsky kerület

A járás nyolc vidéki településből áll.

Vidéki települések:

Bolsecsernyihiv régió

A járás kilenc vidéki településből áll.

Vidéki települések:

Bor kerület

A járás 13 vidéki településből áll.

Vidéki települések:

Volzsszkij régió

A kerület három városi és 12 vidéki településből áll.

Városi települések:

Vidéki települések:

Elkhovsky kerület

A járás hét vidéki településből áll.

Vidéki települések:

Isaklinsky kerület

A járás kilenc vidéki településből állt.

Vidéki települések:

A szamarai régió 2015. április 30-án kelt 38-GD törvénye [8] értelmében Mordovo-Isutkino és Mordovo -Adelakovo vidéki települések összeolvadásukkal Mordovo-Ishutkino vidéki településsé alakultak át, adminisztratív ellátással . központja Mordovo-Ishutkino faluban .

Kamyshlinsky kerület

A járás hat vidéki településből áll.

Vidéki települések:

Kinelsky kerület

A járás 12 vidéki településből áll.

Vidéki települések:

Kinel-Cserkasy régió

A járás 13 vidéki településből áll.

Vidéki települések:

Klyavlinsky kerület

A járás 11 vidéki településből állt.

Vidéki települések:

A Szamarai régió 2015. április 30-án kelt 38-GD törvénye [8] alapján a következő települések alakultak át egyesülésükkel:

Koshkinsky kerület

A járás 13 vidéki településből áll.

Vidéki települések:

Krasnoarmeisky kerület

A járás 12 vidéki településből áll.

Vidéki települések:

Krasznojarszk régió

A kerület három városi és 10 vidéki településből áll.

Városi települések:

Vidéki települések:

Nyeftegorszk régió

A kerület egy városi és nyolc vidéki településből áll.

Városi település:

Vidéki települések:

Pestravskiy kerület

A járás nyolc vidéki településből áll.

Vidéki települések:

Pokhvistnevsky kerület

A járás 15 vidéki településből áll.

Vidéki települések:

Privolzhsky kerület

A járás hét vidéki településből áll.

Vidéki települések:

Szergijevszkij kerület

A kerület egy városi és 16 vidéki településből áll.

Városi település:

Vidéki települések:

Sztavropol régió

A járás 24 vidéki településből áll.

Vidéki települések:

Syzran régió

A kerület két városi és 13 vidéki településből áll.

Városi települések:

Vidéki települések:

Khvorostyansky kerület

A járás 11 vidéki településből áll.

Vidéki települések:

Chelno-Vershinskiy régió

A járás 11 vidéki településből áll.

Vidéki települések:

Shentalinsky kerület

A járás 11 vidéki településből állt.

Vidéki települések:

A Szamarai régió 2015. április 30-án kelt 38-GD törvénye [8] értelmében Kamenka és Novy Kuvak vidéki települések összevonásukkal Kamenka falusi településsé alakultak, amelynek közigazgatási központja a faluban található. Kamenka .

Shigonsky kerület

A járás 12 vidéki településből áll.

Vidéki települések:

Történelem

1938. október 1-jén a Kujbisev régió 4 regionális alárendeltségű várost (Kuibyshev, Syzran, Uljanovszk, Csapajevszk) és 65 körzetet ( Aleksejevszkij , Bazarno- Syzgansky , Baituganovsky , Baranovsky , Baryshsky , Bolgdastovsky , Bogdashshsky , Bogdastovsky G. , More - Chernigovsky , Borsky , Veshkaymsky , Deniskinsky , Dubovo - Umetsky , Elkhovsky , Inzensky , Isaklinsky , Kameshkirsky , Karsunsky , Kinelsky , Kolokoltsnovskyi,Kolokoltsnoyarsky,Kuvatshsky,Kuvatshky,Malnovsky,Cherkassky-Kinel,Kinelsky,Cherkassky-Kinel , Melekessky , Molotovsky , Neverkinsky , Nikolaevsky , Nikolo - Pestrovsky , Nikolo - Cheremshansky , Novo - Buyansky , Novo - Devichensky , Novo - Malyklinsky , Novo - Sapasssky , Pobeliss P. _ _ Szergijevszkij , Sztavropol , Staro-Kulatkinsky , Staro- Mainsky , Sursky th , Syzransky , Tagaysky , Terengulsky , Uljanovszkij , Utevsky , Hvorostyansky , Chapaevsii , Chelno-Vershinsky , Cherdaklinsky , Shigonsky ) [10] .

1938. december 26-án a Kolokoltsevszkij kerületet átkeresztelték Koldybanszkijnak.

1939. február 4-én Baranovszkij, Kameskirszkij, Kuznyeckij, Litvinovszkij, Nyeverkinszkij, Nyikolajevszkij és Nikolo-Pestrovszkij körzeteket áthelyezték az új Penza megyébe . 1939. február 26-án Melekess város regionális jelentőségű várossá vált. 1939 októberében megalakult az Astradamovsky kerület . Ugyanebben az évben a Baituganovsky kerületet Kamyshlinsky névre keresztelték.

1941. február 7-én megalakult a Szosznovo-Szolonyecki körzet . Ugyanebben az évben a Deniskinsky kerületet átkeresztelték Shentalinsky-re.

1943. január 19-én a regionális alárendeltségű városok, Melekess és Uljanovszk, valamint az Astradamovsky, Bazarno-Syzgansky, Baryshsky, Bogdashkinsky, Veshkaymsky, Inzensky, Karsunsky, Kuzovatovsky, Mainsky, Melekandalsky Nohhanolsky Nohhanolsky, Melekandalsky No. átkerültek az új Uljanovszki régióba

Az 1950-es évek elején Zhigulevsk , Novokuibyshevsk és Sztavropol regionális alárendeltségű városok , 1956-ban pedig Oktyabrsk státuszt kapott .

1957-ben a Molotovszkij kerületet átnevezték Volzsszkijra.

1958-ban Otradny megkapta a regionális alárendeltségű város státuszát .

1960-ban a Kutuzovszkij, Petrovszkij, Novogyevicsenszkij és Csapajevszkij körzeteket megszüntették. A Sosnovo-Solonetsky kerület Zhigulevsky-vé alakult át.

Az 1962-1963-as reform során 10 regionális alárendeltségű város lett Kujbisev régióban (Kuibisev, Zsigulevszk, Kinel, Novokuibisevszk, Oktyabrszk, Otradnij, Pokhvisztnyevo, Sztavropol, Szizran és Csapajevszk), és a 33 vidéki körzet helyett alakult: Bezenchuksky, Bogatovsky, Bolshegluchitsky, Volzhsky, Kinelsky, Kinel-Cherkassky, Koldybansky, Koshkinsky, Pokhvistnevsky, Sergievsky, Stavropolsky, Syzransky és Szentalinszkij.

1964-ben Sztavropol városát Toljattira keresztelték át.

1965 januárjában minden vidéki területet rendes területté alakítottak át. Alekszejevszkij, Bolsecsernyivszkij, Kljavlinszkij, Krasznojarszkij, Nyeftegorszkij, Pestravszkij, Khvorostyanskiy és Shigonskiy kerületek jöttek létre. Ugyanezen év végén megalakult a Borszkij és a Cselno-Versinszkij körzet, a Koldybanszkij kerületet pedig Krasznoarmeszkijnek nevezték el.

1966. december 30-án megalakult Isaklinszkij és Privolzsszkij körzet [11] .

1991-ben megalakult a Kamyshlinsky kerület. Kujbisev régiót Szamarára, Kujbisev városát Szamarára nevezték át.

1992-ben megalakult az Elhovszkij kerület [12] .

Irodalom

Lásd még

Jegyzetek

  1. 1 2 Szamarai régió chartája . Letöltve: 2016. szeptember 3. Az eredetiből archiválva : 2016. szeptember 21..
  2. Rosstat. Az önkormányzati intézmények településtípus szerinti megoszlása ​​2018. január 1-től. (nem elérhető link) . Letöltve: 2018. október 1. Az eredetiből archiválva : 2022. április 1.. 
  3. Szamarai régió 2019. december 31-i 150-GD törvénye „A Szamarai Régió Chartája 101. cikkének módosításáról” . Letöltve: 2020. február 8. Az eredetiből archiválva : 2020. január 19.
  4. > _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ városi és falusi települések, városi települések, 3000 fős vagy annál nagyobb lélekszámú vidéki települések . A 2020-as összoroszországi népszámlálás eredményei . 2021. október 1-től. 1. kötet. Populáció mérete és eloszlása ​​(XLSX) . Letöltve: 2022. szeptember 1. Az eredetiből archiválva : 2022. szeptember 1..
  5. A szamarai régió 6-GD törvénye, 2005. február 4. (hozzáférhetetlen link) . - Vidéki települések kialakításáról a Szamarai régió Alekszejevszkij önkormányzati körzetében, megfelelő státusz megadásával és határaik megállapításával. Letöltve: 2010. szeptember 4. Az eredetiből archiválva : 2012. július 17.. 
  6. A továbbiakban a település közigazgatási központja dőlt betűvel van szedve.
  7. A szamarai régió 44-GD törvénye, 2005. február 25. (elérhetetlen link) . „Volga Commune” újság (2005. február 26.). - Városi és vidéki települések kialakításáról a Szamarai Régió Bezenchuksky önkormányzati körzetében, megfelelő státusz megadásával és határaik megállapításával. Letöltve: 2010. szeptember 4. Az eredetiből archiválva : 2012. augusztus 1.. 
  8. 1 2 3 4 A Szamarai Régió 2015. április 30-i törvénye, 38-GD „A szamarai régió Bezenchuksky, Isaklinsky, Klyavlinsky, Shenalinsky önkormányzati körzeteinek egyes vidéki településeinek átalakításáról azok egyesítésével és létrehozásával a Szamarai Régió megfelelő önkormányzati körzeteinek újonnan alakult vidéki településeinek határairól és a Szamarai régió egyes jogalkotási aktusainak módosításáról”
  9. A szamarai régió 5-GD törvénye, 2005. február 4. (hozzáférhetetlen link) . — Vidéki települések kialakításáról a Szamarai régió Bogatovszkij önkormányzati körzetében, megfelelő státusz megadásával és határaik megállapításával. Letöltve: 2010. szeptember 4. Az eredetiből archiválva : 2012. július 20. 
  10. Szovjetunió. Az Uniós köztársaságok közigazgatási-területi felosztása 1938. október 1-jén - M .  : "Szovjetek hatalma", 1938. - S. 51-53.
  11. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának lapja. 1. szám (1347), 1967
  12. Rövid információ a szamarai tartomány AID történetéről . Letöltve: 2019. december 2. Az eredetiből archiválva : 2020. február 27.

Linkek