| Falu | |
| Sumbatl | |
|---|---|
| Laksk. Sumbatul | |
| 42°02′40″ s. SH. 47°13′12″ K e. | |
| Ország | Oroszország |
| A szövetség tárgya | Dagesztán |
| Önkormányzati terület | Kulinsky |
| Vidéki település | Sumbatl falu |
| Történelem és földrajz | |
| Időzóna | UTC+3:00 |
| Népesség | |
| Népesség | ↗ 335 [1] ember ( 2021 ) |
| Nemzetiségek | laks |
| Vallomások | szunnita muszlimok |
| Katoykonym | Sumbatly, Sumbatline, Sumbatlinka. |
| Digitális azonosítók | |
| OKATO kód | 82229000004 |
| OKTMO kód | 82629430101 |
| Szám SCGN-ben | 0145485 |
Sumbatl ( Laksk . Summat ul, Sumbat ul ) egy falu Dagesztán Kulinszkij kerületében .
Vidéki települést alkot Sumbatl falu, mint összetételében egyetlen település [2] .
A falu 3 km-re fekszik a régió központjától Vácitól , 168 km-re Dagesztán fővárosától, Mahacskalától, átlagosan 2000 m tengerszint feletti magasságban, a Kokma és a Dyulty -Dag hegygerincek között, a Byarta-hegy lábánál. Kuli folyó völgye (a Kazikumukh Koisu mellékfolyója ).
Az éghajlat a hegyvidéki Dagesztánra jellemző, mérsékelt kontinentális, amelyet a hegyekben nagy nappali és éjszakai hőmérséklet-különbség jellemez. A januári átlaghőmérséklet plusz 4°, augusztusban - plusz 20°. A csapadék évente kb. 500 mm. Az abszolút minimum hőmérséklet mínusz 20°, az abszolút maximum plusz 32°. A nyári csapadék zuhogó jellegű, zivatarokkal , télen hóeséssel kíséri .
A híres orosz történész, Lavrov ezt írta: "Kíváncsi, hogy Vacsi és a hozzá legközelebb eső falvak - Sumbatl (Sumbatul) és Khosrek (Khusrashchi) - a középkori perzsa és albán alakok nevét viselik - Vache, Sumbat és Khosrov" [3] . A falu híres volt tehetséges iparosairól: cipészekről, kalapkészítőkről, bádogosokról, kovácsokról, akik Dagesztán és a Transzkaukázus fennsíkvidékeire utaztak.
| Népesség | ||||||
|---|---|---|---|---|---|---|
| 1869 [4] | 1888 [5] | 1895 [6] | 1926 [7] | 1939 [8] | 1959 [9] | 1970 [9] |
| 495 | ↗ 685 | ↗ 731 | ↘ 594 | ↘ 548 | ↘ 524 | ↗ 539 |
| 1989 [10] | 2002 [11] | 2010 [12] | 2012 [13] | 2013 [14] | 2014 [15] | 2015 [16] |
| ↘ 386 | ↘ 364 | ↘ 264 | → 264 | ↗ 269 | ↗ 276 | ↗ 281 |
| 2016 [17] | 2017 [18] | 2018 [19] | 2019 [20] | 2020 [21] | 2021 [1] | |
| ↘ 274 | ↘ 273 | ↘ 268 | ↘ 266 | ↗ 276 | ↗ 335 | |
A falu régieseinek elbeszélései szerint öt kis településből alakult ki. E települések maradványai a mai napig fennmaradtak. Néhányukat megjavították és kolhozként használták. Azokat a településeket, amelyekből a falu létrejött, Sumbatl kivételével Chӏutӏra-Bakӏu, Khunnaschi, Kkuntsalu, Eyalu néven.
Az egyik változat szerint 88 -ban alapította Szumbat örmény parancsnok, a másik szerint a név a szénagyűjtő helyről származik, a "sun bat1an ", sun bat1u . Sarir királyságon belül volt , majd belépett a Gazikumukh samkhaldomba. a 12. században ... Sumbatlt története során négyszer pusztították el - Dzsingisz kán tatár-mongoljai , Tamerlane és kétszer Nadir sah .
A Nagy Honvédő Háború alatt 102 sumbatlyi lakos szolgált a szovjet hadsereg soraiban. Gazi-Omarov a dagesztáni önkéntes lovasszázad győztes zászlóját vitte a Reichstagba. Sumbatline 61 lakója esett el a harctereken. A falu régóta híres fegyverkovácsairól. Sumbatlt a vasutasok falujának hívják, mivel lakosságának nagy százaléka a vasúti közlekedésben dolgozik. Sumbatlban több mint 30 vasutas dinasztia él, és mindegyikük teljes szolgálati ideje meghaladja a 100-150 évet.
A sumbatlyiak, valamint más laki falvak lakosainak fő foglalkozása a mezőgazdaság és az állattenyésztés volt. Területük jelentős részén teraszos mezőgazdaságot szerveztek, ami a sumbatli gabonatermesztés ősi voltát jelzi, hiszen Dagesztánban a teraszos mezőgazdaság megjelenése ősidőkre nyúlik vissza. Főleg rozst, árpát, csupasz árpát, babot, zabot, lenet vetettek, melynek magjából urbecket készítettek. A szemtermés általában hektáronként 8-10 centnert tett ki, ami általában a hegyi teraszos területekre vonatkozik. Műtrágyaként általában trágyát és hamut használtak, mint másutt a hegyekben. A szántást és cséplést bikák, ritkán lovak segítségével végezték. Alapvetően a mezőgazdasági munkák elvégzésekor a bikákat és a szamarakat együtt használták, segítették egymást. A szántás kezdetét a mai napig a „Kharas Shavu” (az első barázda ünnepe) nagy ünneppel ünnepelték. Általában március utolsó évtizedében ünneplik. A férfiak általában szántással, szénavarzással foglalkoztak; gabona betakarítás, kévék kötése - nők.
A vízellátás forrásai a felszíni és a felszín alatti vizek. Néhány házban vezetékes víz van. A lakosság elsősorban állattenyésztéssel (kismarha, ló tenyésztése) és részben szántóföldi műveléssel foglalkozik. Vannak veteményeskertek.
Jelenleg a községben Művelődési Ház, feldsher-szülészeti állomás, mecset és üzlet működik.
Telefonálják a falut.
Makhacskalából nincs közvetlen buszjárat a faluba. A falun áthalad egy autópálya, amelyen eljuthatunk Vacsiba és Kuliba . A tömegközlekedés fő típusa a fix útvonalú taxi. Kis mennyiségben lovas szállítást is alkalmaznak.
Középiskola működik (1926-ban nyílt meg), tanulóinak száma 54 fő (2008).
| A Kulinsky kerület települései | |||
|---|---|---|---|
| Kerületi központ wachi wihli Kani Kaya Cooley Sukiyah Sumbatl hoimi hoihe Khosreh Tsovkra-1 Tsovkra-2 Tsuschar Tsyisha | |||
| A Kulinsky kerület önkormányzati képződményei | |||
|---|---|---|---|
| Váci falu Kani falu Kuli falu Sumbatl falu Khoykhi falu Khosrekh falu Tsovkra-1 falu Tsovkra-2 falu Tsuschar falu Tsyisha falu falu tanácsa Vikhlinsky Kayalinsky községi tanács | |||