Kizilyurt

Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2018. november 26-án felülvizsgált verziótól ; az ellenőrzések 96 szerkesztést igényelnek .

Város
Kizilyurt
vészhelyzet  Gizilyurt keresztapa Kyzyl-jurta [1]
Címer
43°12′00″ s. SH. 46°52′00″ K e.
Ország	Oroszország
A szövetség tárgya	Dagesztán
városi kerület	Kizilyurt városa
Fejezet	Magomedov Magomed Jusupovics
Történelem és földrajz
Alapított	1927
Korábbi nevek	1927 - ig - Red , Kizil-Jurt
Város	1963
faluval	1927
dolgozó falu	1960
Négyzet	50 km²
Középmagasság	45-115 m
Időzóna	UTC+3:00
Népesség
Népesség	↗ 38 335 [2]  ember ( 2021 )
Sűrűség	949,52 fő/km²
Nemzetiségek	Avarok , kumykok , lakok , oroszok , lezginek , darginok
Vallomások	szunnita muszlimok , ortodoxok _
Katoykonym	kizilyurt, kizilyurt, kizilyurt
Digitális azonosítók
Telefon kód	+7 87234
Irányítószám	368120 - 368122
OKATO kód	82425000000
OKTMO kód	82725000001
mo-kizilurt.ru

Kiziljurt ( cum. Kyzyl -Yurt [3] , avar.  Gizilyurt ) város Oroszország déli részén , a Dagesztáni Köztársaságban . Ez a Kizilyurt kerület közigazgatási központja (amely nem tartalmazza) és Kizilyurt város városi kerülete .

Etimológia

A város 1963-ban alakult ki több munkástelepülésből Kizilyurt általános néven . A név mesterséges, ideológiai: a Kumyk kyzyl  - "piros", jurta  - "falu" [4] .

Földrajz és éghajlat

A város a Sulak folyó partján fekszik , 55 kilométerre északnyugatra Mahacskalától .

Éghajlat

Éghajlata mérsékelt kontinentális , forró nyárral és rövid, mérsékelten hideg telekkel. A leghidegebb hónap átlaghőmérséklete január -2,4 °C, a legmelegebb hónap átlaghőmérséklete július +23,5 °C. A fagymentes időszak időtartama 213 nap. A hótakarós napok száma 48.

Átlagos éves mutatók:

• a csapadék mennyisége  - 524 mm;
• a levegő relatív páratartalma - 75%;
• szélsebesség - 3,2 m/s, a szél túlnyomórészt keleti és nyugati;
• napsütés időtartama - 2083 óra, napsütés nélküli napok száma - 83;
• levegő hőmérséklete - +10,9 ° C.

Történelem

1927-ben Krasznij falut elválasztották Novo-Aleksandrovka falutól (ugyanabban az évben a nevet Kizil-Jurt alakban határozták meg), amely a Mahacs-Kalinsky szultán-Jangi-Jurtovszkij községi tanács része lett. kerület [5] .

A Dagesztáni ASSR Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége 1960. április 19-i rendeletével a Kizil-Jurt körzetben található Kizil-Jurt községet munkástelepüléssé minősítették, megtartva korábbi nevét [6] .

1963-ban Kiziljurt működő település köztársasági alárendeltségű várossá alakult, összetételébe a Bavtugai községi tanács és a Chir-Jurt vasútállomás települése is belekerült . A városi rang elnyerése után több névadási projekt is volt. A Sulakograd és Vishnevsk nevet javasolták ( A. V. Visnevszkij akadémikus tiszteletére, aki a szomszédos Novoaleksandrovka faluban született ).

1992-ben a városi jellegű települések, Bavtugay és Novy Sulak kiváltak a városból .

Népesség

Népesség
1926 [7]	1939 [8]	1959 [9]	1970 [10]	1979 [11]	1989 [12]	1998 [13]
223	↗ 605	↗ 3892	↗ 13 111	↗ 21 715	↗ 33 682	↘ 28 700
2000 [13]	2001 [13]	2002 [14]	2006 [13]	2007 [13]	2008 [13]	2009 [15]
↘ 27 500	↘ 27 200	↗ 30 264	↗ 33 500	↗ 33 700	↗ 34 000	↗ 34 377
2010 [16]	2012 [17]	2013 [18]	2014 [19]	2015 [20]	2016 [21]	2017 [22]
↘ 32 988	↗ 33 377	↗ 33 723	↗ 34 162	↗ 34 939	↗ 35 762	↗ 36 570
2018 [23]	2019 [24]	2020 [25]	2021 [2]
↗ 37 171	↗ 37 588	↗ 37 752	↗ 38 335

A 2020. évi összoroszországi népszámlálás szerint 2021. október 1-jén a város a 402. helyen állt az Orosz Föderáció 1117 [26] városa közül [27] .

Nemzeti összetétel

Az 1926-os szövetségi népszámlálás [5] adatai szerint Krasznij község lakossága 223 fő volt (113 férfi és 110 nő), az országos összetétel:

Emberek	Szám, fő	Részesedés a teljes népességből, %
oroszok	171	76,7%
perzsák	26	11,7%
ukránok	12	5,4%
Kumyks	tizenegy	4,9%
litvánok	2	0,9%
nincs pontosan megfogalmazva	egy	0,4%
Teljes	223	100,00%

A 2010 -es összoroszországi népszámlálás szerint [28] :

Emberek	Szám, fő	Részesedés a teljes népességből, %
avarok	23 382	70,88%
Kumyks	3915	11,87%
laks	1760	5,34%
oroszok	1250	3,79%
Lezgins	956	2,90%
Dargins	839	2,54%
Egyéb	846	2,56%
Teljes	32 988	100,00%

Oktatás

A városban 8 középiskola működik, ezekben 6589 diák tanul, 10 óvodai intézmény, 1575 gyermek, 2 gyermek- és ifjúsági sportiskola, 2 kreativitás háza, képző- és termelőüzem, fiatal technikusok állomása. A város oktatási intézményeiben 1560-an dolgoznak, ebből 590-en pedagógusok.

Kultúra

Működik a Városi Művelődési Ház, 1 kultúr- és rekreációs park, 2 művészeti iskola 433 tanuló számára, 1 zeneiskola 379 tanuló számára, 1 művészeti iskola 154 tanuló számára, központosított könyvtári rendszer 6 fiókkal, összesen 11 300 példányos könyvalappal. a városban és a településeken.

Közgazdaságtan

Vállalkozások

• JSC "Dagelektroavtomat"
• JSC "Dagnerud"
• 4. sz. zúzottkő üzem
• 1. sz. zúzottkő üzem
• OJSC "Dagneftindustriya"
• JSC "Polygraphmash"
• Sulak HPP-k kaszkádja
• OOO "Kholod"
• OOO "Akom"
• JSC "Aist"
• OOO MAYAK NETWORK
• JSC "SU-900"
• Duzzasztott agyag üzem
• SMU-2 OAO Chirkeygesstroy
• Kaszpi SGEM
• EVNA LLC
• Yug-SGEM LLC

Közlekedés

A város a " Rosztov - Baku " vasútvonalon található . A város déli részén halad a P217 " Kavkaz " út .

Turizmus

Kizilyurt városa nagyon kényelmes hely a közeli látnivalókhoz vezető turistautak bázisainak elhelyezésére: az egyedülálló Chirkey vízierőmű tározójához, a sulaki vízerőművek kaszkádjához, a falu melletti hegyi tölgyeshez. Dubki, horgász- és vadászhelyek a Sulak folyón és környékén stb.

Testnevelés és sport

A városban 13 sportcsarnok, 15 nyitott síképítmény, 3 sportiskola található:

• 1. számú Ifjúsági Iskola, 913 tanuló, 7 tagozat
• 2. számú Ifjúsági Iskola, 737 tanuló, 9 tagozat.
• RDYUSSHOR - judo - 226 tanuló
• "Olympian" sportinternátus 60 férőhelyes.

A városban 10 napközis tábor működik a gyerekek számára a nyári szünetben. Évente több mint 4000 gyermek pihen vidéki egészségügyi táborokban. 2008-ban 2 oroszországi sportmestert, 1 nemzetközi osztályú sportmestert és 5 oroszországi sportmesterjelöltet képeztek ki judoban, 6 CCM-et bokszban és 5 CCM-et a szabadfogású birkózásban.

A városhoz kötődő emberek

lásd : Kategória:Kizilyurtban született

Jegyzetek

1. ↑ A világ földrajzi nevei: Helynévszótár. - M: AST. Poszpelov E.M. 2001
2. ↑ 1 2 5. táblázat: Oroszország lakossága, szövetségi körzetei, az Orosz Föderációt alkotó egységei, városi körzetek, önkormányzati körzetek, önkormányzati körzetek, városi és vidéki települések, városi települések, 3000 vagy annál nagyobb lélekszámú vidéki települések . A 2020-as összoroszországi népszámlálás eredményei . 2021. október 1-től. 1. kötet. Populáció mérete és eloszlása ​​(XLSX) . Letöltve: 2022. szeptember 1. Az eredetiből archiválva : 2022. szeptember 1.. (Orosz)
3. ↑ Tverdy A.V. "Az Észak-Kaukázus helynévi szótára". 1. rész, 2. Krasznodari könyvkiadó, 2006
4. ↑ Poszpelov, 2008 , p. 227.
5. ↑ 1 2 A dagesztáni ASSR 1926-os szövetségi népszámlálási anyaga. 1. szám. A dagesztáni ASSR lakott helyeinek listája. Makhach-Kala. A Dagstatupravleniya kiadója, 1927-188 p.
6. ↑ Az RSFSR Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének 1960.01.04-i rendelete // Az RSFSR Legfelsőbb Tanácsának értesítője. - 1960. - 23. sz. - 317. o.
7. ↑ Zónás Dagesztán: (a DSSR adm.-gazdasági felosztása az 1929-es új övezetek szerint). - Mahacskala: Orgotd. A DSSR Központi Végrehajtó Bizottsága, 1930. - 56, XXIV, 114 p.
8. ↑ A lakott helyek listája a dagesztáni ASSR 1939. évi népszámlálása szerinti lakosságszámmal . - Mahacskala, 1940. - 192 p. (Orosz)
9. ↑ 1959-es szövetségi népszámlálás. Az RSFSR vidéki lakosságának száma - vidéki települések lakosai - kerületi központok nemek szerint
10. ↑ 1970-es szövetségi népszámlálás Az RSFSR városi lakosságának, területi egységeinek, városi településeinek és városi területeinek száma nemek szerint. . Demoscope Weekly. Letöltve: 2013. szeptember 25. Az eredetiből archiválva : 2013. április 28.. (Orosz)
11. ↑ 1979-es szövetségi népszámlálás Az RSFSR városi lakosságának, területi egységeinek, városi településeinek és városi területeinek száma nemek szerint. . Demoscope Weekly. Letöltve: 2013. szeptember 25. Az eredetiből archiválva : 2013. április 28.. (Orosz)
12. ↑ 1989-es szövetségi népszámlálás. Városi lakosság . Archiválva az eredetiből 2011. augusztus 22-én. (Orosz)
13. ↑ 1 2 3 4 5 6 Népi Enciklopédia "Az én városom". Kizilyurt
14. ↑ 2002-es összoroszországi népszámlálás. Hangerő. 1, 4. táblázat. Oroszország lakossága, a szövetségi körzetek, az Orosz Föderációt alkotó jogalanyok, körzetek, városi települések, vidéki települések - járási központok és 3 ezer vagy annál nagyobb lélekszámú vidéki települések . Archiválva az eredetiből 2012. február 3-án. (Orosz)
15. ↑ Az Orosz Föderáció állandó lakosságának száma városok, városi típusú települések és kerületek szerint 2009. január 1-jén . Hozzáférés dátuma: 2014. január 2. Az eredetiből archiválva : 2014. január 2. (Orosz)
16. ↑ Összoroszországi népszámlálás 2010. 11. táblázat: A Dagesztáni Köztársaság városi körzeteinek, önkormányzati körzeteinek, városi és vidéki településeinek, városi és vidéki településeinek lakossága . Letöltve: 2014. május 13. Az eredetiből archiválva : 2014. május 13. (Orosz)
17. ↑ Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint. 35. táblázat Becsült lakónépesség 2012. január 1-jén . Letöltve: 2014. május 31. Az eredetiből archiválva : 2014. május 31.. (Orosz)
18. ↑ Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2013. január 1-jén. - M.: Szövetségi Állami Statisztikai Szolgálat, Rosstat, 2013. - 528 p. (33. táblázat: Városi körzetek, önkormányzati kerületek, városi és falusi települések, városi települések, vidéki települések lakossága) . Hozzáférés dátuma: 2013. november 16. Az eredetiből archiválva : 2013. november 16. (Orosz)
19. ↑ Népesség 2014. január 1-jén a Dagesztáni Köztársaság vidéki településein . Letöltve: 2014. április 17. Az eredetiből archiválva : 2014. április 17.. (Orosz)
20. ↑ Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2015. január 1-jén . Letöltve: 2015. augusztus 6. Az eredetiből archiválva : 2015. augusztus 6.. (Orosz)
21. ↑ Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2016. január 1-jén (2018. október 5.). Letöltve: 2021. május 15. Az eredetiből archiválva : 2021. május 8. (Orosz)
22. ↑ Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2017. január 1-jén (2017. július 31.). Letöltve: 2017. július 31. Az eredetiből archiválva : 2017. július 31. (Orosz)
23. ↑ Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2018. január 1-jén . Letöltve: 2018. július 25. Az eredetiből archiválva : 2018. július 26. (Orosz)
24. ↑ Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2019. január 1-jén . Letöltve: 2019. július 31. Az eredetiből archiválva : 2021. május 2. (Orosz)
25. ↑ Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2020. január 1-jén . Letöltve: 2020. október 17. Az eredetiből archiválva : 2020. október 17. (Orosz)
26. ↑ a Krím városait figyelembe véve
27. ↑ https://rosstat.gov.ru/storage/mediabank/tab-5_VPN-2020.xlsx 5. táblázat: Oroszország lakossága, szövetségi körzetek, az Orosz Föderációt alkotó egységei, városi körzetek, önkormányzati körzetek, önkormányzati körzetek, városi és vidéki települések, városi települések, 3000 vagy annál nagyobb lélekszámú vidéki települések (XLSX).
28. ↑ 2010-es népszámlálás. Dagstat. 3. kötet (nem elérhető link) . Letöltve: 2013. december 13. Az eredetiből archiválva : 2017. október 11.. (Orosz) 

Irodalom

• Pospelov E. M. Oroszország földrajzi nevei. Helynévi szótár. - M. : Astrel, AST, 2008. - 523 p. - 1500 példány.  — ISBN 978-5-17-054966-5 .

Linkek

• A Dagesztáni Köztársaság önkormányzatai MO "Kiziliurt városa" (hozzáférhetetlen link) . Az eredetiből archiválva: 2014. október 15. (határozatlan) 
• A város honlapja (elérhetetlen link) . Az eredetiből archiválva: 2011. április 4. (határozatlan) 
• Kizilyurt a "My City" enciklopédiában . www.mojgorod.ru _ Letöltve: 2021. január 21. Az eredetiből archiválva : 2021. január 28.. (Orosz)

Szótárak és enciklopédiák	Nagy orosz

Dagesztán
Városok	Buynaksk Dagesztáni fények Derbent Izberbash Kaspiysk Kizilyurt MEGY Kizlyar MEGY Főváros Makhacskala MEGY Khasavyurt Juzsno-Szukhokumsk
kerületek	Agulsky Akusinszkij Akhvakh Akhtynsky Babayurtovsky Botlikh Buynaksky Gergebilsky Gumbetovszkij Gunibszkij Dahadajevszkij Derbent Dokuzparinsky Kazbekovszkij Kaytagsky Karabudakhkent Kayakentsky Kiziljurtovszkij Kizljarszkij Kulinsky Kumtorkalinszkij Kurakhsky Laksky Levasinszkij Magaramkent Novolaksky Új épület Nogai Rutulsky Szergokalinszkij Szulejmán-Sztalszkij Tabasaran Tarumovszkij Tlyaratinskiy Untsukulsky Khasavyurt Khivsky Khunzakh Tsumadinsky Tsuntinsky Bezhtinskiy szakasz Charodinsky Shamilsky
Földrajz Közigazgatási-területi felosztás városi települések Sztori Népesség Gazdaság Zászló Címer Himnusz

Kiziljurtovszkij kerület települései
	Kerületi központ Kizilyurt Aknada Gelbach Zubutli-Miatli Kirovaul Komszomolszkoje Kulzeb Matseevka Miatli Nechaevka Alsó Chiryurt Új Gadari Új Chirkey Stalskoe Szultán-Yangi-Jurt Chontaul Shushanovka

Települések a P217 "Kavkaz" autópályán ( Dagesztánon belül )
M29	Tsiyab-Tsoloda Khasavyurt Toturbiykala Új Gadari Zubutli-Miatli Kizilyurt Alsó Chiryurt Stalskoe Kulzeb Új Chirkey Uchkent Korkmaskala Leninkent Mahacskala Új Khushet Izberbash Pervomaiskoye Gerga Új Vickrey Krasznopartizanszk Barátság Dzsemikent Berikey Padar Velikent salik Mamedkala Cala Chinar Dagesztáni fények Sabnova Derbent Alsó Dzhalgan Rubas Aglobi Kullar Új Maca szovjet Új Usur Gaptsakh Yarag-Kazmalyar	E 119

Dagesztán regionális központjai
	Létező Agvali Akusha ó te Babayurt Botlikh Buynaksk wachi Gergebil Gunib Derbent Dylym Karabudakhkent karát Kasumkent Kizilyurt Kizlyar Korkmaskala Kumukh Kurakh Levashi Magaramkent Majális Mechelta Novokayakent Novolakszkoje Rutul Sergokala Tarumovka Terekli Mekteb Tlyarat Tpig Urcarach Usukhchay Khasavyurt Hebda Khiv Khunzakh Huchni Tsunta Tsurib Shamilkala Korábbi Bezhta Burgankent Dagesztáni fények Izberbash Karakure Cahib Kaya Kayakent Kidero Kraynovka Kumtorkala Kuyarik Mahacskala Alsó Kazanische Ruguja Tad Magitl Tarki Untsukul Urada Urari Tsudahar Charoda chokh echeda A Dagesztán részét képező régiók központjai Andálok Achikulak Vedeno Kayasula Ritlab Shelkovskaya Shuragat