Derbent régió

Derbent járás ( azerbajdzsáni Darband rajоny [3] , Lezg. Derbent járás [4] , tab. Derbent járás [5] , darg . Derbend kott ) közigazgatási-területi egység és önkormányzati formáció ( önkormányzati körzet ) a Dagesztáni Köztársaságon belül. az Orosz Föderáció .

A közigazgatási központ Derbent városa ( nem része a kerületnek ).

Földrajz

A Derbent régió Dagesztán délkeleti részén található, és a Kaszpi-tenger partja mentén húzódik . A terület teljes területe 821 km² [1] .

Északon Kajakentszkijvel , északnyugaton Kajakentszkijvel , nyugaton Tabasaranskyval , délen Dagesztán Szulejmán-Sztalszkij és Magaramkentszkij kerületeivel határos [6] [7] . Ezen túlmenően a régión belül Dagesztán számos hegyvidéki régiójának falvai enklávéi határosak: Dakhadaevsky ; Dokuzparinsky , Kurakhsky és Khiva . Ezen kívül határok vannak köztársasági jelentőségű városokkal és azok városi kerületeivel - Derbent és Dagestan Lights .

Geomorfológiai szempontból a régió területe két részre oszlik: sík - keleti és hegyláb - nyugati részre. A régió legmagasabb pontja a Dzhalgan -hegy (708 m). [nyolc]

Történelem

A Derbent régiót a Dagrevkom 1921. július 22-i rendelete hozta létre, amely a következőkből állt: a Kyurinsky körzet Kaitago-Tabasaran és Myushkyur szakaszának Nizhne -Tabasaran és Terkemen szakaszai , a Derbent városi önkormányzat területe. [9]

A Központi Végrehajtó Bizottság 1926. december 12-i rendeletével a kerület kerületté alakult. A DagCEC 1928. december 22-i IV. ülésének határozatával a kerületet kantonná alakították. Az Összoroszországi Központi Végrehajtó Bizottság 1929. június 3-i rendeletével a kanton ismét kerületté alakult. A Dagesztáni ASSR Fegyveres Erői Elnökségének rendeletével a körzetet körzetté alakították, a regionális központot Dagestan Lights faluba helyezték át . 1953-ban visszaállították korábbi összetételére.

Népesség

A kerület lakosságának 22,8%-a városi területeken él ( Belidji és Mamedkala városokban).

A nemzeti összetétel változásának dinamikája

A szovjet időkben, különösen az 1960-as és 1970-es években, a hegyvidéki területek lakóinak egy része nagymértékben, néha erőszakkal is kitelepült a síkságra, beleértve a dagesztáni azerbajdzsánok letelepedési területeit is. A Derbent vidékére elsősorban az egyes hegyvidéki, földszegény Dargin, Lezgin, Agul, Rutul, Tabasaran falvak lakói települtek. A telepesek itt külön településeket és új negyedeket is kialakítottak a régóta létező falvakban [31] .

Az 1959-es népszámlálás óta a Derbent régió tatjait "azerbajdzsániként" tartják nyilván [ 32 ] [ 33] [34] [35] . Emellett egyes források a terekemeneket az azerbajdzsánokkal együtt külön népként említik [36] [37] [38] .

Terekemen a Derbent régió 11 falujában él: Berikey , Velikent , Delichoban , Dzhemikent , Karadagly , Kala , Padar , Salik , Tatlyar , Ulluterkeme és Mamedkala [39] .

A tatok a Derbent régió hét falujában élnek: Dzhalgan , Rukel , Kemakh , Mitagi , Bilgadi , Gimeidi , Zidyan [32] .

Területi struktúra

A Derbent régió a közigazgatási-területi struktúra keretében településeket (városi típusú), községi tanácsokat és falvakat foglal magában [40] [41] .

Az önkormányzati szervezés részeként az azonos nevű községi körzetbe 29 község tartozik , ebből 2 városi és 27 vidéki település [42] :

Települések

A járásban 40 település található, ebből 2 városi település - település (városi típusú) - és 38 vidéki település [41] [42] :

A Derbent régió területén Dagesztán hegyvidéki régióinak távoli falvai-enklávéi találhatók: Morskoye és Novy Urkarakh falvak , amelyek a Dakhadaevsky régióhoz tartoznak ; Novy Frig falu a Khiva régióba ; Avadan falu - a Dokuzparinsky körzetbe , valamint Aladash , Arablyar , Mollakent és Kumuk falvak - a Kurakhsky körzetbe .

Bilgadi-Kazmalyar , Gimeydi , Kemakh , Kemakh-Kazmalyar

Közgazdaságtan

A régió gazdaságának alapja a szubtrópusi mezőgazdaság. Itt találhatók Oroszország legnagyobb datolyaszilva ültetvényei . [44]

Látnivalók

• Torpag-Kala régészeti lelőhelye Kullar falu közelében .
• Régészeti lelőhely Velikent település.
• Szent Grigorisz (Nyugdi) templom .

Régészet

A Darvagchay- öböl 1 (közép-késő acheuli paleolit ​​kulturális-kronológiai komplexum 3 - mindel (493-362 ezer éve) vagy mindel-riss (362-310 ezer éve) korai paleolit ​​lelőhelyei a Darvagchay folyó torkolatánál kerültek elő . kulturális és kronológiai komplexum 4 - késő bakui idő 550-450 ezer éve) [45] , Darvagchay-öböl 2 és Darvagchay-kőbánya [46] . A Darvagchay-1 telephelyipar a bakui vétség (Q1b) idejére nyúlik vissza ~600 ezer évvel ezelőtt. n. [47] A Darvagchay-1 lelőhely régészeti anyagai állnak a legközelebb a Bizat-Rukhama technokomplexumokhoz. A Darvagchay-1 késői rétegéből (8. réteg) származó hackek közel állnak a Levant Acheuli -i iparának komplexumához [48] . A Darvagchay-Zaliv-4 lelőhely 5. rétegéből származó középső-késő acheule-i komplexum esetében megközelítőleg meghatározható a 400-450 ezer évvel ezelőtti alsó korhatár. n. ( tengeri izotóp szakasz MIS 12) [49] . A Darvagchay-Zaliv-1 lelőhelyen négy különböző korú együttest fedeztek fel, amelyek anyagai a korai paleolitikumtól a végső középső paleolitikumig terjednek. A 2-es komplexum a terasz lejtőjének felső részére korlátozódik. A Darvagchay-Zaliv-1 (2. komplexum) rövid távú lelőhely-műhely régészeti anyagai a 3. rétegbe kerültek, míg a felső és alsó geológiai horizont régészetileg steril. A paleoszol rétegben negatív remanens mágnesezettség létesült (Blake geomagnetic excursion , 120-100 ka BP, MIS 5 tengeri izotóp stádium ), ami korrelál a kazár ciklus végső szakaszával (késő kazár transzgresszió), ill. Mikulin interglaciális . A 3. rétegben fás szárú és réti növényekhez tartozó fitolitokat találtunk. A terület nem volt száraz, és valószínűleg erdei sztyepp volt. Emlősök maradványai nincsenek, mert az üledékek nagyfokú karbonátosodása miatt a szerves anyagok gyors pusztulása ment végbe. A paleoszol alsó harmadában két máglyát találtak kalcinációs foltok formájában, amelyekben erősen leégett kőleleteket találtak, ami az antropogén eredetre utal. A magok többsége a Levallois hasítási rendszerhez tartozik. Az ipart úgy jellemezhetjük, mint egy levallois-i nem lamellás iparágat, alacsony faragási indexszel, aminek nincs közvetlen analógiája. Az örményországi Jereván-barlang (7-5A réteg) és az azerbajdzsáni Azikh-barlang (III. réteg) leletanyagai állnak a legközelebb a Darvagchay-Zaliv-1 helyszíni műhely (2. komplexum) anyagaihoz. Az északnyugat-kaukázusi keleti mikok hatása nem terjedt át Dagesztán területére, mivel itt teljesen hiányoznak a bifaciális termékek [50] .

Jegyzetek

1. ↑ 1 2 Derbent régió  (orosz)  ? . www.e-dag.ru _ Letöltve: 2022. február 22. Az eredetiből archiválva : 2019. május 6..  (határozatlan)
2. - _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 _ felett . A 2020-as összoroszországi népszámlálás eredményei . 2021. október 1-től. 1. kötet. Populáció mérete és eloszlása ​​(XLSX) . Letöltve: 2022. szeptember 1. Az eredetiből archiválva : 2022. szeptember 1.. (Orosz)
3. ↑ Dәrband // Azerbaijan Soviet Encyclopedia . - B. , 1979. - T. III . - S. 417 .  (azerb.)
4. ↑ Derbent kerület "Katsu kilometliyar" serenzh kyile fen . lezgigazet.ru . Letöltve: 2021. november 22. Az eredetiből archiválva : 2021. június 7. (Orosz)
5. ↑ Beydullah Khanmagomedov, Kim Shalbuzov. Tabasaran-orosz szótár. - Moszkva: Nauka, 2001. - S. 379. - 480 p. — ISBN 5-02-022620-3 .
6. ↑ A Dagesztáni Köztársaság 2005. január 13-i 6. sz. törvénye "A Dagesztáni Köztársaság településeinek státuszáról és határairól" . docs.cntd.ru _ Letöltve: 2021. november 2. Az eredetiből archiválva : 2015. február 3. (Orosz)
7. ↑ A "Dokuzparinsky kerület" önkormányzat chartája (hozzáférhetetlen link) . dokuz-para.ru _ Letöltve: 2011. október 8. Az eredetiből archiválva : 2011. október 8.. (Orosz) 
8. ↑ Derbent régió . Letöltve: 2016. március 20. Az eredetiből archiválva : 2021. december 21. (határozatlan)
9. ↑ Történelmi jegyzet. A területről . A Derbent régió közigazgatásának hivatalos oldala . Letöltve: 2022. február 27. Az eredetiből archiválva : 2022. február 22. (Orosz)
10. ↑ Zónás Dagesztán: (a DSSR adm.-gazdasági felosztása az 1929-es új övezetek szerint). - Mahacskala: Orgotd. A DSSR Központi Végrehajtó Bizottsága, 1930. - 56, XXIV, 114 p.
11. ↑ Dagesztán lakosságának etnikai összetétele
12. ↑ 1 2 3 4 A dagesztáni ASSR városai, városai, kerületei és vidéki települései népességének nemzeti összetétele az 1970-es, 1979-es és 1989-es szövetségi népszámlálás szerint (statisztikai gyűjtemény) . - Makhacskala: Az RSFSR Goskomstat Dagesztáni Köztársasági Statisztikai Osztálya, 1990. - 140 p. (Orosz)
13. ↑ 2002-es összoroszországi népszámlálás. Hangerő. 1, 4. táblázat. Oroszország lakossága, a szövetségi körzetek, az Orosz Föderációt alkotó jogalanyok, körzetek, városi települések, vidéki települések - járási központok és 3 ezer vagy annál nagyobb lélekszámú vidéki települések . Archiválva az eredetiből 2012. február 3-án. (Orosz)
14. ↑ Az Orosz Föderáció állandó lakosságának száma városok, városi típusú települések és kerületek szerint 2009. január 1-jén . Hozzáférés dátuma: 2014. január 2. Az eredetiből archiválva : 2014. január 2. (Orosz)
15. ↑ 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 Összoroszországi népszámlálás 2010. 11. táblázat: A Dagesztáni Köztársaság városi körzeteinek, önkormányzati körzeteinek, városi és vidéki településeinek, városi és vidéki településeinek lakossága . Letöltve: 2014. május 13. Az eredetiből archiválva : 2014. május 13. (Orosz)
16. ↑ Lakónépesség 2011. január 1-i becslése
17. ↑ Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint. 35. táblázat Becsült lakónépesség 2012. január 1-jén . Letöltve: 2014. május 31. Az eredetiből archiválva : 2014. május 31.. (Orosz)
18. ↑ Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2013. január 1-jén. - M.: Szövetségi Állami Statisztikai Szolgálat, Rosstat, 2013. - 528 p. (33. táblázat: Városi körzetek, önkormányzati kerületek, városi és falusi települések, városi települések, vidéki települések lakossága) . Hozzáférés dátuma: 2013. november 16. Az eredetiből archiválva : 2013. november 16. (Orosz)
19. ↑ Népesség 2014. január 1-jén a Dagesztáni Köztársaság vidéki településein . Letöltve: 2014. április 17. Az eredetiből archiválva : 2014. április 17.. (Orosz)
20. ↑ Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2015. január 1-jén . Letöltve: 2015. augusztus 6. Az eredetiből archiválva : 2015. augusztus 6.. (Orosz)
21. ↑ Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2016. január 1-jén (2018. október 5.). Letöltve: 2021. május 15. Az eredetiből archiválva : 2021. május 8. (Orosz)
22. ↑ Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2017. január 1-jén (2017. július 31.). Letöltve: 2017. július 31. Az eredetiből archiválva : 2017. július 31. (Orosz)
23. ↑ Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2018. január 1-jén . Letöltve: 2018. július 25. Az eredetiből archiválva : 2018. július 26. (Orosz)
24. ↑ Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2019. január 1-jén . Letöltve: 2019. július 31. Az eredetiből archiválva : 2021. május 2. (Orosz)
25. ↑ Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2020. január 1-jén . Letöltve: 2020. október 17. Az eredetiből archiválva : 2020. október 17. (Orosz)
26. ↑ Adatok az 1926-os szövetségi népszámlálásból . Letöltve: 2021. november 22. Az eredetiből archiválva : 2021. szeptember 24. (határozatlan)
27. ↑ 1 2 A Dagesztáni ASSR városai, városai, kerületei és vidéki települései népességének nemzeti összetétele az 1970-es, 1979-es és 1989-es szövetségi összeírások szerint (statisztikai gyűjtemény). - Makhacskala: Az RSFSR Goskomstat Dagesztáni Köztársasági Statisztikai Osztálya, 1990. - 140 p.
28. ↑ Derbent régió 1989 . www.ethno-kavkaz.narod.ru _ Letöltve: 2020. október 26. Az eredetiből archiválva : 2020. február 16. (Orosz)
29. ↑ 2002-es népszámlálás . www.ethno-kavkaz.narod.ru _ Letöltve: 2020. október 26. Az eredetiből archiválva : 2012. május 30. (Orosz)
30. ↑ 2010-es népszámlálás. Dagstat. 3. kötet (nem elérhető link) . Letöltve: 2013. december 14. Az eredetiből archiválva : 2017. október 11.. (határozatlan) 
31. ↑ Gadzsiyeva S. Sh . Dagesztán azerbajdzsánok. XIX-XX. század eleje .. - M . : Az Orosz Tudományos Akadémia "keleti irodalom", 1999. - 5. o. - 359 p. - ISBN 5-02-017792-X.
32. ↑ 1 2 ÉSZAK-TABASZÁRI SEMMISÉG (1886) . www.ethno-kavkaz.narod.ru _ Letöltve: 2020. október 26. Az eredetiből archiválva : 2020. február 20. (Orosz)
33. ↑ Derbent befolyásos etnikai csoportjai: Zsidó közösség . kavkaz.ge _ Letöltve: 2020. október 26. Az eredetiből archiválva : 2020. január 1.. (határozatlan)
34. ↑ Iráni tényező a Kaukázusban. Új valóság. (nem elérhető link) . Letöltve: 2014. augusztus 10. Az eredetiből archiválva : 2014. augusztus 12.. (határozatlan) 
35. ↑ Derbent önrendelkezése, a térség változó geopolitikai képében. . kavkaz.ge _ Letöltve: 2020. október 26. Az eredetiből archiválva : 2020. január 1.. (határozatlan)
36. ↑ B. M. Alimova. Dagesztán török ​​nyelvű népeinek étkezési és étkezési kultúrája a 19. században-XX. század elején: általános és különleges a genetikai eredet és az etno-kulturális kölcsönhatások tükrében . - Szerk. ház "Dagesztán népei", 2003. - S. 121.
37. ↑ Kaukázus: történelem, népek, kultúra, vallások . - Keleti irodalom, 2007. - S. 390.
38. ↑ Valerij Alekszandrovics Tishkov. Az orosz Kaukázus: Könyv politikusoknak . - FGNU "Rosinformagrotech", 2007. - S. m.
39. ↑ Terekements . Letöltve: 2022. június 24. Az eredetiből archiválva : 2018. február 25. (határozatlan)
40. ↑ A Dagesztáni Köztársaság 2002. április 10-i N 16 „A Dagesztáni Köztársaság közigazgatási-területi szerkezetéről” szóló törvénye . Letöltve: 2016. szeptember 23. Az eredetiből archiválva : 2018. április 2. (határozatlan)
41. ↑ 1 2 A Dagesztáni Köztársaság közigazgatási-területi egységeinek egységes nyilvántartása 2018. július 27-i 00. sz . Letöltve: 2020. június 19. Az eredetiből archiválva : 2020. június 22. (határozatlan)
42. ↑ 1 2 A Dagesztáni Köztársaság 2005. január 13-i 6. sz. törvénye „A Dagesztáni Köztársaság településeinek jogállásáról” . Letöltve: 2022. június 20. Az eredetiből archiválva : 2022. április 7.. (határozatlan)
43. ↑ 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 Dagesztáni Köztársaság. Az önkormányzat teljes földterülete . www.gks.ru _ Letöltve: 2020. október 26. Az eredetiből archiválva : 2017. augusztus 6.. (Orosz)
44. ↑ Anasztázia Rasulova. Datolyaszilva: Édenkert . Ez a Kavkaz.ru (2017. november 14.). Letöltve: 2020. október 29. Az eredetiből archiválva : 2020. szeptember 22. (Orosz)
45. ↑ A Darvagchay-Zaliv-1 helyszín kutatása a Dagesztáni Köztársaságban (geokronológiai szempont) . cyberleninka.ru . Letöltve: 2020. október 26. Az eredetiből archiválva : 2020. február 13.  (Orosz) // Proceedings of the Altai State University, 2014
46. ↑ Régészet a változó Oroszországban ( A.P. Derevyanko , V.N. Zenin (az Orosz Tudományos Akadémia Szibériai Fiókjának Régészeti és Néprajzi Intézete) "Dagesztán délkeleti ókori iparai") (hozzáférhetetlen link) . Letöltve: 2017. szeptember 21. Az eredetiből archiválva : 2014. április 18.. (határozatlan) 
47. ↑ Derevianko A.P. , Zenin V.N. , Anoykin A.A. A Darvagchay-1 lelőhely korai paleolit ​​mikroipara: morfológia és előzetes osztályozás // Ember és tér az eurázsiai kőkorszak kultúráiban. Novoszibirszk: IAET SO RAN kiadó, 2006b. - S. 43-64.
48. ↑ A Darvagchay-1 lelőhely korai paleolit ​​iparágai . cyberleninka.ru . Letöltve: 2020. október 26. Az eredetiből archiválva : 2021. március 1.  (Orosz) // Proceedings of the Altai State University, 2014
49. ↑ Délkelet-Dagesztán korai paleolitikuma (a Darvagchay-Zaliv-4 lelőhelyről származó anyagok alapján) . cyberleninka.ru . Letöltve: 2020. október 26. Az eredetiből archiválva : 2021. július 23.  (Orosz) // Proceedings of the Altai State University, 2016
50. ↑ Rybalko A.G. Az északkelet-kaukázusi középső paleolitikum (a Darvagchay-Zaliv-1 lelőhelyről származó anyagok alapján ) www.archeo.ru _ Letöltve: 2021. november 22. Az eredetiből archiválva : 2021. augusztus 7..  (Orosz) // Az Orosz Tudományos Akadémia Anyagikultúra Történeti Intézetének feljegyzései. Szentpétervár: IIMK RAN, 2021, 24. sz., 173-180. ISSN 2310-6557

Megjegyzések

1. ↑ baleset.  Derbend muh , agul.  Derbend régió , Azerbajdzsán Dərbənd rayonu , darg . Derbent kott , keresztapa. Derbent régió , laksk. Darbant kIanu , Lezg. Derbend kerület , lábak. Derbent kerület , rut. Derbend kerület , tab. Derebent kerület , Tatár Derbend kerület , Tsakhur. Derbend régió , csecsen. Derbentan kiosht ,
2. ↑ Dagesztán alkotmánya szerint a köztársaság területén az államnyelvek az orosz, avar, agul, azerbajdzsáni, dargin, kumyk, lak, lezgin, nogai, rutul, tabasaran, tat, csahur és csecsen nyelvek.

Linkek

• A Dagesztáni Köztársaság "Derbent körzet" önkormányzatának honlapja (hozzáférhetetlen hivatkozás) . Az eredetiből archiválva: 2014. október 12. (határozatlan) 
• A Derbent régió hivatalos honlapja