Autópályák, földutak és közúti közlekedés központi igazgatása

A Szovjet Szocialista Köztársaságok Uniója Népbiztosainak Tanácsa alá tartozó Autópályák és Kövezett Utak és Gépjárműközlekedés Központi Igazgatósága a Szovjetunió  állami szerve , amely a Szovjetunió egyesített népbiztosságának jogaival rendelkezik ( minisztériumi ranggal ). , amely felelős a közúti ágazat és a gépjármű-közlekedés tervezéséért , irányításáért és szabályozásáért , a járművek állapotának és működésének ellenőrzéséért az Unió valamennyi részlegének autóipari létesítményeiben, valamint a szállításért, karbantartásért és tárolásért a Szovjetunióban .

A szakirodalomban használt rövidített nevek: TsUDorTrans a Szovjetunió Népbiztosainak Tanácsánál , TsUDorTrans , TsUDORTRANS , Tsudortrans [1] .

Az osztályt külön időszakban a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Népbiztosainak Tanácsa alatt működő Össz-Unioni Autópályák és Földutak és Gépjárműközlekedési Központi Igazgatóságnak is nevezték [1] (1932. január 13-193.?) .

Történelem

A Szovjetunió Központi Végrehajtó Bizottságának és Népbiztosainak Tanácsának 1931. június 3 -án kelt rendelete alapján szervezték meg a Szovjetunió Népbiztosainak Tanácsa alá tartozó autópályák és földutak, valamint autószállítás központi igazgatását . mint független szervezet a Szovjetunió Népbiztosságának jogaival , miközben fenntartja a korábban létező köztársasági, regionális, regionális és regionális hatóságokat, amelyek az autópályákért, földutakért és közúti közlekedésért felelősek ezekben a régiókban. A Szovjetunió Népbiztosainak Tanácsa alatt a TsUDorTrans létrehozásának céljai a „közúti ágazat és a közúti szállítás irányításának, tervezésének és szabályozásának, valamint a szállításnak, karbantartásnak és tárolásnak a feladatai” voltak (a Központi Végrehajtó Bizottság rendelete, ill. a Szovjetunió Népbiztosainak Tanácsa 1931. június 3-án).

De addig a TsUDorTrans a Szovjetunió NKPS tagja volt ( a Vasúti Népbiztosság Tsudortransa [2] ), és 1929-ben így nevezték el (az Összoroszországi Központi Végrehajtó Bizottság és a Népbiztosok Tanácsának rendelete). 1928. november 28-i Szovjetunió ) a TsUMT-ból (Helyi Közlekedés Központi Osztályából) való átalakulás során, amelyet a Népbiztosok Tanácsának 1921. július 7-i rendeletével hoztak létre a Vasutak Népbiztossága alatt, hogy egységesítsék a a helyi közlekedés irányítását és elszámolását, megállapítja használatának alapelveit, a villamosok, személygépkocsik és motorkerékpárok üzemeltetésének, ellátásának, javításának ésszerű és egységes szervezését. A TSUMT hatáskörébe került a személygépkocsi és villamos áru- és személyszállítás, a gördülőállomány javítása, a be- és kirakodás.

Jelenleg minden szervezet átkerül a TsUDorTranshoz : az autópálya-kezelés, az autójavítás (ARS) és a benzinkutak (benzinkutak), az utas- és sofőrszolgálati pontok az AD-nél. Ebben az időszakban a főosztály számos utasítást, iránymutatást ad ki a közúti fuvarozás működtetésének gyakorlatáról, a gépjármű-közlekedési létesítmények megszervezéséről, a gördülőállomány teljesítményéről és annak számításáról, a szakszervezeti osztályok gépjármű-közlekedési létesítményeiben műszaki szolgálat megszervezéséről, gördülőállomány kiválasztása és garázsok, parkok tervezése. 1930 óta a Szovjetunió fővárosában és Leningrádban bevezették a gépjárművek kétműszakos üzemeltetését, a járművezetők számára napi áru- és személyszállítási feladatokat határoztak meg. Az államban bevezetik a közúti közlekedés megelőző karbantartási és javítási rendszerét.

1930-ban a Szovjetunió Népbiztosainak Tanácsa és a Bolsevikok Összszövetségi Kommunista Pártja Központi Bizottsága határozatával a Szovjetunió NKPS TsUDorTrans rendszerében autóipari és közúti intézeteket (rövidített név) szerveztek. az Unió öt városában: Moszkvában ( MADI ), Leningrádban (LADI), Szaratovban ( SADI ), Harkovban ( HADI ) és Omszkban (SibADI) magasan képzett útmérnökök, hídépítők, szerelők és autósok képzésére. Ugyanakkor az egyetemeknek egy ugyanilyen fontos feladatot kellett megoldaniuk - a Szovjetunió fegyveres erőinek tartalékos tisztek képzését, mivel a közúti intézetekben kiképzett polgári szakemberek képzési profilja teljesen egybeesett katonai nyilvántartási szakterületükkel .

1931- ben a Szovjetunióban bevezették az egységes szabványú járművek rendszámát . Egy betűt (betűt), két kötőjelet és négy fekete arab számot tartalmaztak egy fehér háttértáblán. A gépjármű-rendszámok kiadása és a jármű könyvelése az Autópályák és Kövezett utak és Gépjárműközlekedési Központi Igazgatóság hatáskörébe tartozott .

Az erőszakos iparosítással kapcsolatban 1931. december 7-én a Szovjetunió Központi Végrehajtó Bizottsága és a Népbiztosok Tanácsa határozatot fogadott el "A hátsó milíciában dolgozó állampolgárok munkaerő-felhasználásáról ". Jelezte, hogy a hátsó milícia egységei a Szovjetunió Legfelsőbb Gazdasági Tanácsán , az NKPS -en és a TsUDorTrans -on keresztül végeznek védelmi-stratégiai munkát . A tartózkodási időt ezekben az egységekben három évre határozták meg. Ezen időszak után a hátsó milíciáknak, „akik lelkiismeretes hozzáállást tanúsítottak a munkához”, vissza kellett adni szavazati jogukat. Megállapították, hogy „a munkarezsimnek, valamint a hátsó milícia egységeiben folyó politikai és oktatási munkának azt a célt kell követnie, hogy a nem munkás elemekből a Szovjetunió minden szempontból hasznos polgárai legyenek”. A Szovjetunió Munkaügyi Népbiztossága megszervezte a hátsó milíciák behívását, majd az osztályok közötti felszerelések szerinti elosztását.

1933. február 1-jén három népbiztosság és osztály ( NKTP , NKPS és TsDT ) hátsó milíciáinak osztályain mintegy 42 000 fő dolgozott.

1932-ben és 1934-ben a TsUDorTrans szövetségi konferenciákat tartott a Szovjetunió közúti szállításának irányításáról.

A munkástalálmányok fejlesztése érdekében a Zudortrans a szakszervezetekkel és a Feltalálók Összszövetségi Társaságának Központi Bizottságával az 1930-as évek elején megszervezte a „Munkás tömegtalálmányainak szövetségi győztes váltóversenyét a járműveken”. A nyeremény kifizetésére a regionális BRIZ ésszerűsítési javaslatok elfogadása után került sor, és a racionalizálási javaslatok gazdasági hatásától függtek [3] .

1933-ban a TsUDorTrans elkészítette és közzétette a közúti szállítás elsődleges kapcsolatáról szóló mintaszabályzatot. A fő láncszem e rendelet szerint az autóbázis volt, amely a gépjárművek szállításának előkészítésével, karbantartásával, javításával, áru- és személyszállításának megszervezésével, az autóhasználat javítását célzó intézkedések végrehajtásával foglalkozott. autótelepek gördülőállománya stb. Ugyanezen év december 28-án a TsUDorTrans a „Járművek elszámolására vonatkozó utasításokban” meghatározta a nyilvántartásba vétel, a minták és a járművek regisztrációs okmányainak kiállítási eljárását. Elfogadták a „Gépjárművek éves műszaki vizsgálatának rendjéről szóló utasítást”.

A Szovjetunió Munkaügyi és Védelmi Tanácsának 1933. december 11-i rendeletével Habarovszkban létrehozták a Kelet-Szibéria és Távol-Kelet Útépítési Osztályát (Daldorstroy) [4] , amelynek feladata a stratégiai autópályák építése volt. a Szovjetunió Kormányának címjegyzéke szerint Kelet - Szibéria és Távol - Kelet régióiban . Az építési terveket a bolsevikok kommunista pártjának XVII. kongresszusán jelentették be, amelyet 1934. január 26. és február 10. között tartottak Moszkvában , amikor elfogadták a Szovjetunió fejlesztésének második ötéves tervét . Ennek megfelelően egy kemény ( kavicsos ) burkolatú Vlagyivosztok-Habarovszk autópálya megépítését tervezték, 600 kilométer hosszan.

1933 decemberétől 1934 januárjáig a Vörös Hadsereg ( RKKA ) két különálló útépítő dandárt alakított a Daldorsztroj számára : az elsőt a Don-i Rosztovban , N. M. Anisimov dandárparancsnok vezetésével , a másodikat pedig Kijevben ( dandárparancsnok  ) Lebegyev), összesen mintegy 15 000 fős személyzettel, és átcsoportosította őket a Távol-Keletre a Vlagyivosztok-Habarovszk AD építésére.

Az első brigád főhadiszállása Dmitrievka faluban , Primorszkij megyében , a második Habarovszk városa volt . Az első brigád autópályát épített Vlagyivosztokból Imanba , a második pedig Imanból Habarovszkba.

A Szovjetunió Népbiztosainak Tanácsa megjegyzi, hogy amikor 1933-ban elkészültek a fő hatás- és speciális építési projektek megbízásai, amelyeket közvetlenül az Össz-Szunió Autópályák és Földút- és Gépjárműközlekedési Központi Igazgatósága (Tsudortrans) végzett, a terv az összes útépítés csak 80%-ban készült el, az utak minősége nem megfelelő, a meglévő úthálózat .

[5]

Az osztály szervezett motoros gyűléseket, például: a dízelmotorok nemzetközi motorraliját Moszkva - Tiflis 1934-ben.

1934. november 5-én az Unió Népbiztosainak Tanácsa úgy határozott, hogy „a TsUDorTrans alatt megszervezi az Állami Autófelügyeletet ( GAI ), amelynek szervei a Szovjetunió szakszervezeti és autonóm köztársaságaiban, területein és régióiban, valamint jelentős számú járművel rendelkező területeket" annak érdekében, hogy határozottan leküzdjék a közúti közlekedéssel kapcsolatos visszaéléseket és ragadozó hozzáállást a Szovjetunió minden osztályán és szervezetén.

1935 végén a TsUDorTrans független szervezetként megszűnt, a Szovjetunió Központi Végrehajtó Bizottságának és a Szovjetunió Népbiztosainak Tanácsának 1935. október 28-i rendeletével a Szovjetunió NKVD -jéhez került. a Szovjetunió NKVD alá tartozó TsUDorTrans lett , az RSFSR GlavDorTrans-ját és az Unió más köztársaságait pedig felszámolták.

A Szovjetunió Népbiztosainak Tanácsának 1936. március 3-án kelt 424. számú, "A Tsudortrans átszervezéséről" szóló rendelete és a Szovjetunió Belügyi Népbiztosának 0086. március 4-i rendelete alapján , 1936, az NKVD-nél működő TsUDorTrans- t átszervezték GUShosDor NKVD -vé ( a Szovjetunió NKVD Főútvonalainak Főigazgatósága ), a közúti szállítás terén pedig minden kérdést a SojuzTrans-hoz (A Raktári és Szállítmányozási Üzletágak Össz-Uniós Szövetsége) áthelyeztek. A Szovjetunió NKVD alá tartozó TsUDorTrans a Szovjetunió Népbiztosainak Tanácsának 1936. március 3-i rendelete szerint.

Összetétel (év)

A Szovjetunió Népbiztosainak Tanácsa alá tartozó TsUDorTrans osztály a következőknek volt alárendelve:

• Felsőfokú autó- és közúti iskola , később MADI, LADI, SADI, HADI, SibADI, AD műszaki iskolák , PT iskolák és autósiskolák;
• Központi Közúti Közlekedési Intézet (CIAT) - Leningrád ;
• tervezőintézetek - Moszkva , Harkov és így tovább;
• Gépjárműtulajdon-értékesítéssel és -javítással foglalkozó Állami Szövetségi Szövetség (Avtoremsnab) (1930-1935);
• Az Unió köztársaságainak, területeinek és régióinak GlavDorTransy (az autópályák, földutak és gépjármű-közlekedés fő osztályai) (1931 - 1935 októbere);
• Raktári és Szállítmányozási Vállalkozások Szövetsége (Szojuztrans) (1930. február 23. óta);
• az All-Union Trust for the Product of Garage and Auto Repair Equipment (GARO) (1932 óta);
• Kelet-Szibéria és Távol-Kelet útépítési osztálya (1933-tól);
  • két külön útépítő brigád , Távol-Kelet (1933-1936);
• Kelet-szibériai országúti földutak és közúti közlekedési osztály (Vostsibkraidortrans);
• Közúti hatóságok a következő autópályákon (1935. január 1. óta):
  • Leningrád - Moszkva - Harkov;
  • Leningrád - Kijev;
  • Moszkva - Gorkij ;
  • Novorosszijszk  - Sukhum ;
  • Podolszk  - Szluck (volt varsói autópálya );

és a traktátusokon is :

• • Tunkinsky;
  • Kyakhtinsky ;
  • Borzinsky;
  • Usinsky ;
  • Chusky ;
  • Angara-Lensky;
  • Jakutszk ;
  • Ayaguz  - Órák;
  • Saryozek  - Khorgos ;
  • Osh  - Khorog ;
  • Frunze  - Rybachye  - Turukart  - Osh;
  • Taskent  - Sztálinabád ;
  • a távol-keleti utakon, amelyek építését közvetlenül Tsudortransra bízták ;
• autójavító üzemek;
• állami gépjármű-ellenőrzés a Tsudortransnál ;
• Az ORS vezetői ;
• és mások.

Vezető

Lásd még

• Hátsó milícia
• M. M. Filatov

Jegyzetek

1. ↑ 1 2 Folyóirat „A volán mögött”, Bolsevik tempó a közúti szektorban (A Szovjetunió Népbiztosainak Tanácsának határozata a Zudortrans jelentése szerint) 1932. június.
2. ↑ A Szovjetunió Népbiztosainak Tanácsának 1932. március 28-án kelt 457. számú rendelete "A Szovjetunió jogszabályainak változásairól a Vízi Közlekedési Népbiztosság és az Össz-uniós Központi Igazgatóság megalakulásával összefüggésben" Autópályák és burkolatlan utak és gépjármű-közlekedés a Szovjetunió Népbiztosainak Tanácsa alatt."
3. ↑ Nyertes jegy a közúti közlekedésben a tömegmunkás-találmány szövetségi győztes váltóversenyére
4. ↑ A Habarovszki Terület Állami Levéltára. (nem elérhető link) . Letöltve: 2015. január 24. Az eredetiből archiválva : 2014. július 14.. (határozatlan) 
5. ↑ A Szovjetunió Népbiztosai Tanácsának 1934. november 5-i rendelete „Az útgazdaság javítását célzó intézkedésekről” (SZ.SZ.SZ.SZ., 1934, 57. sz., 427. cikk)

Irodalom

• A Szovjetunió Központi Végrehajtó Bizottságának és a Népbiztosok Tanácsának 1928. november 28-i rendelete „A Szovjetunió közúti ágazatáról és az autóiparról” (SZ.SZ.SZ.SZ., 1929, 6. sz., 52. cikk, 21. sz., 184. cikk, 1931, 15. cikk, 147. cikk, 1933, 72. cikk, 434. cikk);
• Az STO 1929. március 4-i határozata „Az Unión belüli és köztársasági jelentőségű autópályák és földutak településeken belüli szakaszainak karbantartásáról és javításáról” (SZ.SZ.SZ.SZ., 1929, 45. sz., 393. cikk; 1931, No. 16. cikk, 158. cikk és 1932, 24. szám, 149. cikk)
• A Szovjetunió Központi Végrehajtó Bizottságának és Népbiztosainak Tanácsának 1930. november 3-i rendelete "Az útágazat finanszírozási eljárásáról és az útépítési hivatalok megszervezéséről" (SZ.SZ. Szovjetunió, 1930, 55. sz., 579. cikk) );
• A Szovjetunió Központi Végrehajtó Bizottságának és a Népbiztosok Tanácsának 1931. június 3-i rendelete „A Szovjetunió Népbiztosai Tanácsa alatt az autópályák, földutak és gépjármű-közlekedés összszövetségi központi igazgatásának megalakításáról” Sz. Z. Szovjetunió, 1931, 35. sz., 258. cikk);
• A Szovjetunió Népbiztosainak Tanácsának 1931. szeptember 7-i rendelete "Az illetéktelen személyek kilakoltatásáról az Autópálya- és Földút- és Gépjármű-közlekedési Központi Igazgatóság helyiségeiből és szerveiből" (SZ.SZ. Szovjetunió, 1931, 58. sz. , 376. cikk)
• A Szovjetunió Népbiztosainak Tanácsának 1932. január 13-i rendelete „A Szovjetunió Népbiztosainak Tanácsa alá tartozó autópályák és földutak, valamint gépjármű-közlekedés összszövetségi központi igazgatásáról szóló szabályzat jóváhagyásáról” és maga a rendelet (Sz. Z. Szovjetunió, 1932, 4. sz., 26a. és 26b. cikk);
• A Szovjetunió Népbiztosainak Tanácsának 1932. március 28-i rendelete „A Szovjetunió jogszabályainak változásairól a Vízi Közlekedési Népbiztosság, valamint az Autópályák és Kövezetlen Utak és Autók Uniós Központi Igazgatóságának megalakulásával összefüggésben Szállítás a Szovjetunió Népbiztosainak Tanácsa alatt" (S. Z. USSR, 1932, 24. sz., 149. tétel)
• A Szovjetunió Központi Végrehajtó Bizottságának és Népbiztosainak Tanácsának 1932. május 27-i rendelete „Az aranybányászattal foglalkozó állami egyesületek és trösztök jogairól és kötelezettségeiről az út-, önkormányzati-, iskola- és kórházépítés területén, a lakosság ellátásában és az aranybányászati ​​területek területén folyó kereskedelem szabályozása" (S. Z. USSR, 1932, 41. sz., 248. tétel)
• A közlekedésre átruházott földekre vonatkozó szabályok, jóváhagyva a Szovjetunió Központi Végrehajtó Bizottságának és Népbiztosainak Tanácsának 1933. február 7-i rendeletével (Sz. Z. Szovjetunió, 1933, 12. sz., 66a. és 66b. cikk; 1934, 35. sz. , 276. cikk)
• A Szovjetunió Népbiztosai Tanácsának 1934. november 5-i rendelete „Az útgazdaság javítását célzó intézkedésekről” (SZ.SZ.SZ.SZ., 1934, 57. sz., 427. cikk).
• A Szovjetunió Népbiztosainak Tanácsának 18. számú, 1932. január 13-i rendelete "A Szovjetunió Népbiztosainak Tanácsa alá tartozó autópályák és földutak, valamint gépjármű-közlekedés All-Union Központi Igazgatóságának szabályzata"
• A Szovjetunió Népbiztosainak Tanácsának 2514. sz., 1934. november 5-i rendelete "Az útgazdaság javítását célzó intézkedésekről"
• A Szovjetunió Központi Végrehajtó Bizottságának és a Népbiztosok Tanácsának 1935. október 28-i rendeletei „Az autópályák és földutak, valamint a gépjárművek központi igazgatóságának átadásáról a Szovjetunió Belügyi Népbiztosságához” (S. Z. USSR , 1935, 56. szám, 452. cikk)
• A Szovjetunió Központi Végrehajtó Bizottságának és Népbiztosainak Tanácsának 1936. március 3-i rendelete "A vidéki lakosságnak az autópályák és földutak építésében és javításában való részvételéről" (SZ.SZ. Szovjetunió, 1936, 11. sz., art. . 88)
• A Szovjetunió Népbiztosainak Tanácsának 1936. március 3-i 424. számú rendelete „Az autópályák és földutak és a gépjármű-közlekedés központi igazgatásának átszervezéséről” (SZ.SZ. Szovjetunió, 1936, 14. sz., 121. cikk).
• Az utak kedvesek számunkra: Omskavtodor 60 éves. "Omich" kiadás. Omszk. 1994
• Esszé a Szibériai Autó- és Közúti Intézet történetéről. A. G. Zapodovnikova. 1., 2., 3. rész. SibADI kiadás. Omszk. 1994

Linkek

• S. Krasilnyikov. A társadalmi struktúra töréspontjain: a peremre szorultak a forradalom utáni orosz társadalomban (1917 - 1930-as évek vége) 2. fejezet: Hátsó milíciák a harmincas évek marginális csoportjainak részeként.
• A MADI hivatalos honlapja .
• A Habarovszk Terület Állami Levéltára.
• A Szovjetunió Népbiztosainak Tanácsának 2514. számú, 1934. november 5-i rendelete „Az útgazdaság javítását célzó intézkedésekről”.
• „A volán mögött” című folyóirat, Bolsevik tempó az útszektor számára (a Szovjetunió Népbiztosainak Tanácsának határozata a Tsudortrans jelentéséről) 1932. június.
• A Szovjetunió Népbiztosai Tanácsának 1932. március 28-i 457. számú rendelete "A Szovjetunió jogszabályainak változásairól a Vízi Közlekedési Népbiztosság és az Össz-uniós Autópálya Központi Igazgatóság megalakulásával összefüggésben Aszfaltozatlan utak és autószállítás a Szovjetunió Népbiztosainak Tanácsa alatt."
• V. S. Levonevsky webhely: "A közlekedésre biztosított földekre vonatkozó szabályok, a Szovjetunió Központi Végrehajtó Bizottságának és a Népbiztosok Tanácsának 1933. február 7-i rendeletével jóváhagyva."