Bizánci István

Bizánci István néha Alexandriai István [1] ( ógörögül Στέφᾰνος ὁ Βυζάντιος ; 6. század) neoplatonista filozófus , az Olympiodorus tanítványa , az alexandriai iskola képviselője, a Neoplatonist . Keresztény lévén, Olympiodorus után az alexandriai filozófiai iskolát vezette.

Élet és írások

Bizánci István - az utolsó alexandriai kommentátor Platónról és Arisztotelészről (megőrizték Arisztotelész "Az értelmezésről" című értekezéséhez fűzött kommentárt). Az utolsó nem keresztény tudós , Olympiodorus halála után Alexandriában foglalta el a filozófiai széket . I. Jusztinianus uralkodása alatt összeállított és a császárnak dedikált egy etnoföldrajzi szótárt "Ethnica" ( ógörög Ἐθνικά , lat.  Ethnica , Népleírás ), számos görög és latin szerzőtől készített kivonatokat , akiknek művei később elvesztek. , és ezáltal a leggazdagabb információ megőrzése . Hérakleiosz uralkodása idején meghívták Alexandriából Konstantinápolyba , hogy tanítson egy felsőfokú iskolában.

A szótár ábécé sorrendben írja le az ökumenének akkoriban ismert összes népét . A szótár lexikonja számos ókori szerzőtől származó idézetet, számos nyelvtani megjegyzést tartalmaz, amelyek Heródes és más grammatikusok munkáira épülnek, és megmagyarázzák a helyek, népek nevének alakjait, helyesírását , ragozását , etimológiáját . Vannak még történelmi és mitológiai jellegű információk, jóslás, csodaleírások, közmondások.

Kezdetben az "Ethnics" 55 könyvből állt; hamarosan megjelent a mű rövidített változata, amelyet egy bizonyos Hermolais (valószínűleg Stefan fiatalabb kortársa) készített. Az "Ethniki" rövid változata terjedt el Bizáncban ; számos kéziratban találhatók belőle kivonatok. A késő középkorban úgy gondolták, hogy István munkája elveszett. A 15. század végén előkerült az Ethnica egy példánya, amely rövidített változata volt. Jelenleg az eredeti változatot a párizsi kódexben található egyetlen jelentős töredék képviseli (Coislin 222).

Egyéb írások

Istvántól megőrizték az „ Az értelmezésről ”, a „ Retorikáról ”, Arisztotelész „ A lélekről ” című értekezésének harmadik könyvéről szóló kommentárokat [2] , valamint Porfír „bevezetését” . Az első kettő a Commentaria in Aristotelem Graeca sorozatban jelent meg :

• Az értelmezésről : CAG XVIII.3
• A retorikához : CAG XXI.2

Porfiry „Bevezetéséről”:

• Anton Baumstark, Arisztot. b. den Sirern v. 5.-8. Jh. , Vol. 1: Syr.-arab. Biographien des Aristot., syr. Megjegyzések z. Eisag.des Porph. , Lipcse 1900, 181-210.

Emellett megmaradtak a csillagászatról, alkímiáról és asztrológiáról szóló írások. Utóbbi kettő hitelességét megkérdőjelezték. A Velence Cod két kéziratában alkímiai szövegek maradtak fenn, köztük az Aranykészítésről című vers ( OE görögül Περὶ χρυσοποιΐας , latin  De Chrysopoeia ). Marcianus 299 és Paris BNF 2327.

Csillagászati ​​és kronológiai írások:

• Explanatio per propria exempla commentarii Theonis in tabulas manuales, Ed. User, De Stephano Al. p. 38-54 (= Kl. Schriften. III, 295-319).

Alkímia írások:

• De magna et sacra arte , szerk. Julius Ludwig Ideler in Physici et medici Graeci minores II , Berlin 1842 (Hakkert reprint kiadása, Amszterdam 1963) p. 199-253.
• F. Sherwood Taylor : S. of Al. alkímiai munkái. , in: Ambix, the Journal of the Society for the study of alkímia és korai kémia 1, London 1937, 116-139; 2, 1938, 38-49.

Esszé az asztrológiáról:

• Opusculum apotelesmaticum , szerk. Felhasználó itt: De Stephano Al. p. 17-32.

Lásd még

• neoplatonizmus
• Alexandriai Iskola
• Commentaria in Aristotelem Graeca

Jegyzetek

1. ↑ Canto-Sperber M. , Barnes J. , Brisson L. , Brunsvig J. , Vlastos G. Görög filozófia / ford. fr. V. P. Gaydamak. - M . : Görög-latin kabinet, 2008. - S. 838. - 978 p. - ISBN 978-5-87245-121-0 . - ISBN 978-5-87245-131-0 .
2. ↑ Canto-Sperber M. , Barnes J. , Brisson L. , Brunsvig J. , Vlastos G. Görög filozófia / ford. fr. V. P. Gaydamak. - M . : Görög-latin kabinet, 2008. - S. 696. - 978 p. - ISBN 978-5-87245-121-0 . - ISBN 978-5-87245-131-0 .

Irodalom

Források:

• Stephani Byzantii ethnicorum quae supersunt / Ex recensione A. Meinekii. – Berlin, 1849.
• Stephani Byzantii Ethnica / Rec. M. Billerbeck. — Vol. 1: Α–Γ. — Berolini; Novi Eboraci: De Gruyter, 2006. - X, 441 S.
• Stephani Byzantii Ethnica. — Vol. 2: Δ–Ι. — Berolini; Novi Eboraci: De Gruyter, 2011. - IX, 17, 310 S.
• Stephani Byzantii Ethnica. — Vol. 3: Κ–Ο. — Berolini; Novi Eboraci: De Gruyter, 2014. - VIII, 19, 454 S.
• Stephani Byzantii Ethnica. — Vol. 4:P-Y. — Berolini; Novi Eboraci: De Gruyter, 2016. - 20, 391 S.
• Stephani Byzantii Ethnica. — Vol. 5: Φ—Ω. indexek. — Berolini; Novi Eboraci: W. de Gruyter GmbH & Co. KG (Verlag), 2017. - 259 S.
• Lebedeva G. E., Kholod M. M., Morozov M. A. Stefan of Bizánc és "Ethnics": [Δ] // Európa: Intern. alamizsna. - 2003. - 3. sz. - S. 166-184.
• Kholod M. M., Lebedeva G. E., Morozov M. A. Lapok a bizánci lexikográfiai irodalomból: Stefan of Byzantium. [„Ethnica”: Ε] // Clio. - 2003. - 2. szám (21).

Kutatás:

• Kanto-Sperber M., Barnes J., Brisson L., Brunsvig J., Vlastos G. Görög filozófia. - M .: görög-lat. iroda, 2008. - Bizánci István: S. 978. - ISBN 978-5-87245-121-0.
• bizánci kultúra. - [Könyv. 1:] IV - ford. padló. 7. század / Rev. szerk. Z. V. Udalcova. - M .: Nauka, 1984. - Stefan of Bizánc: S. 457, 484, 717 (jelzett).
• Losev A. F. Az ókori esztétika története. - T. VIII. - M .: Isk-vo, 1988.
• Losev A. F. Az ókori esztétika története. - [T. 8:] Ezer éves fejlődés eredménye. Könyv. I. - M.: AST; Folio, 2000. - Bizánci István: S. 58.
• Bizánci István // Bizánci szótár. - Szentpétervár: Amphora; RKHGA; O. Abyshko kiadó, 2011. - T. 2. - S. 345.
• Stephănus 6) Byzantiumból // Lubker F. Valódi szótár a klasszikus régiségekről / Szerk. az O-va klasszikus tagjai. filológia és pedagógia. - Szentpétervár, 1885. - S. 1313.
• Stephănus 6) Byzantiumból // Lubker F. Valódi szótár a klasszikus régiségekről / Szerk. V. I. Modesztov. - Szentpétervár; M., 1888. - S. 952.
• Diller A. Stephanus Byzantius hagyománya // Transactions and Proceedings of the American Philological Association. - 1938. - 1. évf. 69.
• A politikai építészettől Stephanus Byzantiusig : források az ókori görög poliszhoz / Szerk. D. Whitehead. – Stuttgart, 1994.
• Honigmann E. 12) Stephanos Byzantios / [Ernst] Honigmann // Paulys Realencyclopädie der classischen Altertumswissenschaft: Neue Bearbeitung. Zw. Reihe. — bd. IIIa, hbd. 2: Sparta-Stluppi. - Stuttgart, 1929. - Sp. 2369-2399.
• Kazhdan A. Stephen of Byzantium / A[lexander] K[azhdan] // Oxfordi szótár Bizáncról. — Vol. 3: N-Z. - New York; Oxford: Oxford Univ. sajtó, 1991. Col. 1953-954.
• Müller BA Zu Stephanos Byzantios // Hermes. - 1918. - Bd 53.
• Niese B. De Stephani Byzantii auctoribus . – Kiel, 1873.
• Geffcken J. De Stephano Byzantio / Johannes Geffcken. - Göttingen, 1886.
• Smith P. Stephanus bizánci / P[hilip] S[mith] // Görög és római életrajzi és mitológiai szótár. — Vol. III: Oarses-Zygia / Szerk. W. Smith ll.d. London J. Murray, 1873. - P. 904-906.

Linkek

• Ethnicorum quae supersunt  – Etnika a Google Könyvekben
• Bizánci István. Etnika  - töredékek orosz fordításban