A Szovjetunió mezőgazdasága

Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2017. január 4-én felülvizsgált verziótól ; az ellenőrzések 34 szerkesztést igényelnek .

A Szovjetunió mezőgazdasága a Szovjetunió gazdaságának  egyik fő ága . A mezőgazdaság a második helyet foglalta el (az ipar után ) a Szovjetunió bruttó társadalmi termékének és nemzeti jövedelmének termelésében.

Az 1980-as évek elején a Szovjetunió a világon az 1. helyen állt a búza, rozs, árpa, cukorrépa, burgonya, napraforgó, gyapot, tejtermelésben, a 2. a juhok számában, a 3. a mezőgazdasági termelés és az állattenyésztés teljes mennyiségében. , gabonagyűjtés. A mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma ( 1985 ) körülbelül 28 millió fő volt ( a Szovjetunió nemzetgazdaságában foglalkoztatottak körülbelül 20%-a). [egy]

A polgárháború vége óta élelmiszerhiány van a Szovjetunióban. Az ország különböző régióiban gyakran volt akut hiány a hús és húskészítmények, a baromfi, a friss és fagyasztott hal, a vaj, a hajdina és a tojás árusításában.[1]

A Szovjetunió számos mezőgazdasági termék (gabona, gyapot, növényi és állati olajok, prémes nyersanyagok stb.) jelentős exportőre is volt.

Éghajlati viszonyok

A Szovjetunió területének háromötödén a vegetációs időszakban az aktív hőmérsékletek összege 1500 fok alatt volt, a terület hetedét sivatagok, körülbelül egyharmadát hegyek foglalták el. A szántóterület kétharmada szárazságnak kitett területeken volt. Egyes területeken a talajok széleróziónak voltak kitéve, egyes területeken megnövekedett a sótartalom. Az északi régiókban sok talaj túlzott nedvességtartalmú, mocsaras, kövekkel teli, magas savasságú, meliorációs munkát és a talajok vízeróziójának megelőzését igényli.

Termőföld

A Szovjetunióban a mezőgazdasági területek összterülete 606,1 millió hektár volt, ebből a szántó 227,4 millió hektár (37,5%), a természetes kaszálóterületek 40,9 millió hektár (6,8%), a természetes legelők 332,3 millió hektár (54,8%). A terület nagy része javításra szorult: 10 millió hektár szántó és 23 millió hektár széna és legelő vízelvezetésben, több mint 65 millió hektár meszezésben, 26 millió hektár szántó és 100 millió hektár természetes szikes takarmány. gipsz- és meliorációs talajok, mintegy 180 millió hektár eróziónak kitett szántó talajvédelmi intézkedésekben, a déli száraz területeken pedig öntözés alkalmazása. Összességében a Szovjetunió területének 1983-as természeti és gazdasági zónáinak eredményeként 3 természetes övezetet, 14 zónát, 68 tartományt, 284 körzetet és 498 régión belüli körzetet (krais) azonosítottak [2] .

Szervezeti felépítés

A Szovjetunió mezőgazdaságának két fő termelési ágazata volt:

1974 végén 17 700 állami gazdaság és 30 000 kollektív gazdaság működött, amelyek a mezőgazdasági termékek fő termelői voltak, és 100 százalékban biztosították a gabona, nyers gyapot, cukorrépa, napraforgó, 82 százalékban a burgonya, a zöldségfélék állami beszerzését. 94%-kal, az állat- és baromfihús 87%-kal, a tej 95%-kal, a tojás 93%-kal, a gyapjú 84%-kal. Használatban: - x. 1974. november 1-jén 551,5 millió hektár mezőgazdasági vállalkozás és gazdaság volt. föld, ebből 225,3 millió hektár szántó, 38,3 millió hektár széna, 281,8 millió hektár legelő. [3] Egyes mezőgazdasági termékeket (burgonya, zöldségfélék, állattenyésztési termékek) szintén mellékgazdaságokban állították elő , főként személyes fogyasztásra.

Ágak

A Szovjetunió bruttó mezőgazdasági termelésében 1986-ban a növénytermesztés 45%, az állattenyésztés  55% volt.

Növénytermesztés

Növénytermesztés évek szerint (millió tonna) [4]
évek Gabonanövények Nyers pamut Cukorrépa
1913 (beleértve Lengyelországot és Finnországot) 92.3 0,42 11.3
1940 95.6 2.24 18.0
1945 47.3 1.16 5.5
1950 81.2 3.5 20.8
1960 125,5 4.29 57.7
1965 121.1 5.66 72.3
1970 186,8 6.89 78.3
1986 210,0 8.3 79.3

A mezőgazdasági terület ( 1986 -ban ) 559 millió hektárt foglal el, beleértve:

Az összes mezőgazdasági növény vetésterülete 210,3 millió hektár, amelyből:

A Szovjetunióban a gabonanövények vetésterületeinek szerkezetében a búza  55,3% ( 1970 ), az árpa  - 17,0%, a rozs  - 8,5%, a zab  - 7,8%, a hüvelyesek  - 4,3%, a köles , a hajdina  - 3,9%, a kukorica .  - 2,9%, rizs  - 0,3%. Az ipari növények művelt területeinek szerkezetében: napraforgó  - 33,0%, cukorrépa  - 23,2%, gyapot  - 19,0%, rostos len  - 8,8%, kender  - 1,4%, egyéb - 14,6%.

A fő termékek: gabona (az RSFSR - a bruttó termés közel 3/5-e, az ukrán SSR - több mint 1/5, Kazahsztán - több mint 1/8). Közép-Ázsia köztársaságai kiemelkednek a nyers gyapot termelésével - a bruttó termés közel 9/10-e (különösen Üzbegisztán - körülbelül 2/3), a cukorrépa - Ukrajna (több mint 1/2) és az RSFSR (több mint 1/3-a) ), lenrost ( 1986 -ban 366 ezer tonnát gyártott) - RSFSR (több mint 1/3), ukrán SSR (kb. 1/3) és Fehéroroszország (több mint 1/4), napraforgómag (5,3 millió tonnát gyártott) - RSFSR (kb. 1/2), Ukrán SSR (kb. 1/2), burgonya (87,2 millió tonna), zöldségfélék ( 1970 -ben termelt  - 21,2 millió tonna).

Állattenyésztés

A baromfiállomány ( 1986 ) - 1174,2 millió fej. Tojástermelés ( 1986 ) - 80,7 milliárd darab, gyapjú - 469,1 ezer tonna.

Grafikonok a Szovjetunió állattenyésztésének fejlődésének mutatóiról

Állattenyésztési termékek évek szerint
évek Szarvasmarha (millió fej) beleértve a teheneket (millió fej) Sertés (millió fej) juh (millió fej) Kecske (millió fej) lovak (millió fej) Hústermelés (vágási tömegben - millió tonna) Tejtermelés (millió tonna)
1916 58.4 28.8 23 89.7 6.6 38.2 5 29.4
1928 70.5 30.7 25.9 146.7
1933 38.3 19.5 12 50.2
1941 54.8 28 27.6 80 11.7 21.1 4.7 33.6
1946 47.6 22.9 10.6 58.5 11.5 10.7 2.6 26.4
1947 47 23 8.7 57.7 11.6 10.9
1948 50.1 23.8 9.7 63.3 13.5 tizenegy
1949 54.8 24.2 15.2 70.4 15.2 11.8
1950 58.1 24.6 22.2 77.6 16 12.7
1951 57.1 24.3 24.4 82.6 16.4 13.8 35.3
1952 58.8 24.9 27.1 90.5 17.1 14.7
1953 56.6 24.3 28.5 94.3 15.6 15.3
1954 55.8 25.2 33.3 99.8 15.7 15.3
1955 56.7 26.4 30.9 99 tizennégy 14.2
1956 58.8 27.7 34 103.3 12.9 13
1957 61.4 29 40.8 108.2 11.6 12.4
1958 66.8 31.4 44.3 120.2 9.9 11.9
1959 70.8 33.3 48.7 129,9 9.3 11.5
1960 74.2 33.9 53.4 136.1 7.9 tizenegy
1961 75.8 34.8 58.7 133 7.3 9.9 8.7 61.7
1962 82.1 36.3 66.7 137,5 7 9.4
1963 87 38 70 139.7 6.7 9.1
1964 85.4 38.3 40.9 133,9 5.6 8.5
1965 87.2 38.8 52.8 125.2 5.5 7.9
1966 93.4 40.1 59.6 129.8 5.5 nyolc tíz 72.6
1967 97.1 41.2 58 135,5 5.5 nyolc
1968 97.2 41.6 50.9 138.4 5.6 nyolc
1969 95.7 41.2 49 140,6 5.5 nyolc
1970 95.2 40.5 56.1 130.7 5.1 7.5
1971 99.2 39.8 67.5 138 5.4 7.4 12.3 83
1972 102.4 40 71.4 139,9 5.4 7.3
1973 104 40.6 66.6 139.1 5.6 7.1
1974 106.3 41.4 70 142.6 5.9 6.8
1975 109.1 41.9 72.3 145.3 5.9 6.8
1976 111 41.9 57.9 141.4 5.7 6.4 91
1977 110.3 42 63.1 139,8 5.5 6
1978 112.7 42.6 70.5 141 5.6 5.8
1979 114.1 43 73.5 142.6 5.5 5.7
1980 115.1 43.3 73.9 143.6 5.8 5.6
1981 115.1 43.4 73.4 141.6 5.9 5.6 91
1982 115.9 43.7 73.3 142.4 6.1 5.6
1983 117.2 43.8 76.7 142.2 6.3 5.6
1984 119.6 43.9 78.7 145.3 6.5 5.7
1985 121 43.6 77.9 142,9 6.3 5.8
1986 120,9 42.9 77.8 140,8 6.5 5.8
1987 122.1 42.4 79.5 142.2 6.5 5.9 18.1 102.2
1988 120.6 42 77.4 140,8 6.5 5.9
1989 119.6 41.8 78.1 140,7 6.8 5.9 107
1990 118.4 41.7 79 138.4 7 5.9
1991 115.7 41.5 75.6 133.3 7.3 5.9

Munkatermelékenység

Mezőgazdasági termékek veszteségei

Éhínség a Szovjetunióban

1922-1923 éhínsége

1933-1934 éhínsége

1946-1947 éhínsége

Termékek kártyaelosztási rendszere

Lásd még

Jegyzetek

  1. ↑ 1 2 Mezőgazdaság . Letöltve: 2020. december 26. Az eredetiből archiválva : 2020. november 23.
  2. ↑ A modern mezőgazdasági rendszerek tudományos alapjai "VASKhNIL A. N. Kashtanov akadémikus szerkesztésében. M .: Agropromizdat, 1988. II. fejezet. A mezőgazdasági tudományok doktora I. I. Karmanov:" A Szovjetunió talaj- és éghajlati erőforrásai
  3. ↑ A Szovjetunió mezőgazdasága (elérhetetlen link) . Letöltve: 2011. március 29. Az eredetiből archiválva : 2009. november 21.. 
  4. ↑ A.P. Korelin 1. Az ország gazdasági helyzete. 1913_2 Archiválva : 2008. április 24. a Wayback Machine -nél

Linkek