Az Ötödik ötéves terv ( 1951-1955 ) az ötödik ötéves terv a Szovjetunió nemzetgazdaságának fejlesztésére a Nagy Honvédő Háború befejezése után [ 1] . Az Ötödik Ötéves Terv az SZKP 1952 októberében tartott XIX. Kongresszusának [2] irányelveinek megfelelően ( M. Z. Saburov jelentése „A XIX. Szovjetunió 1951-1955") a nemzetgazdaság minden szektorának további felemelkedését biztosította , növelve az emberek anyagi jólétét és kulturális színvonalát.
Az ötéves periódus alatt a nemzeti jövedelem 71%-kal, az ipari termelés volumene - 85%-kal, a mezőgazdasági termelés - 21%-kal, a szovjet gazdaságba történő tőkebefektetések volumene [3] csaknem megkétszereződött [4]. . A szovjet GDP átlagos éves növekedési üteme 1951-1955 között 11% volt [5] .
A IV., és különösen az V. és VI. Ötéves Terv számos célja és célja nem valósult meg az 1953. március-június közötti, egyszeri önként vállalt közigazgatási aktusok, gazdasági és közigazgatási egyedi határozatok sorozata miatt, amelyeket az önkormányzat előterjesztett és jóváhagyott. A Szovjetunió Minisztertanácsa L Berija feljegyzései és írásos kezdeményezései alapján a Sztálin halála utáni első hetekben . [6]
Az 1950-es évek elején, az ötödik ötéves terv kezdete kapcsán, amelynek tervei szerint a vasutak tömeges villamosítását irányozták elő, a Szovjetunió ismét visszatért a váltakozó áramú villamos mozdonyokhoz .
1954 végén az SZKP Központi Bizottsága és a Szovjetunió Minisztertanácsa összehívta a Kremlben a második Összszövetségi Építőipari Konferenciát, amely az építőipar iparosításával foglalkozó konferenciaként, fontos állomásként vonult be a történelembe. az új technológia fejlesztésében, az építőipari termelés szervezettségének javításában és az építés-gazdaságtani kérdésekre való fokozott figyelemben.
Az ötödik ötéves terv éveiben lépett életbe:
A Szovjetunió gazdasága | |
---|---|
Ipar | |
Mezőgazdaság |
|
Szállítás | |
Pénzügy |
|
Kereskedelmi |
|
Nemzetközi kereskedelem |
|
állami szervek | |
Társadalmi -gazdasági politika | |
Pénzügyi reformok | |
Sztori |
|
Egyéb |
|