A Szovjetunió gazdasági régiói - a Szovjetunió területi nemzetgazdasági tervezési és gazdaságirányítási céljára elkülönített régiói .
A Szovjetunió gazdasági régióinak összetétele a nemzetgazdaság irányításának és tervezésének javítására irányuló feladatoknak megfelelően változott a társadalmi termelés ütemének felgyorsítása és hatékonyságának növelése érdekében.
Az 1. ötéves terv ( 1929-32) terve 24 körzetre, a 2. ötéves terv (1933-37) 32 kerületre és az északi övezetre, a 3. ötéves tervre készült ( 1933-37). 1938-42) 9 körzet és 10 szakszervezeti köztársaság esetében egyidejűleg a megyéket és a körzeteket 13 fő gazdasági régióba csoportosították, amelyekre vonatkozóan a nemzetgazdaság fejlesztésének területi tervezését végezték.
1963-ban jóváhagytak egy taxonómiai rácsot, amelyet 1966-ban finomítottak, amely magában foglalja a 18 nagy gazdasági régiót és a moldvai SSR-t [1] .
A moldvai SSR -t, beleértve a nagy kisinyevi csomópontot is, külön tekintették, és nem szerepeltek a nagy gazdasági régiókban.
A Szovjetunió területén a gazdasági régiók mellett 5 ipari régiót különítettek el:
Az 1980-as években területi termelési komplexumok (TPC) jelentek meg és fejlődtek ki, amelyek közül a legnagyobbak:
A Szovjetunió gazdasági régiói | ||
---|---|---|
Orosz SFSR Központi Közép-Fekete Föld kelet-szibériai távol-keleti Északi észak-kaukázusi Északnyugati Volga régió Urál Volga-Vjatka nyugat-szibériai Ukrán SSR Donyeck-Pridnyeprovszkij Délnyugati Déli Fehérorosz SSR fehérorosz Kazah SSR kazah a balti államok Litván SSR Lett SSR Észt SSR valamint az RSFSR kalinyingrádi régiója balti Kaukázus köztársaságai Örmény SSR Azerbajdzsán SSR Grúz SSR kaukázusi Közép-Ázsia köztársaságai Üzbég SSR Türkmén SSR Tádzsik SSR Kirgiz SSR közép-ázsiai |
A Szovjetunió gazdasága | |
---|---|
Ipar | |
Mezőgazdaság |
|
Szállítás | |
Pénzügy |
|
Kereskedelmi |
|
Nemzetközi kereskedelem |
|
állami szervek | |
Társadalmi -gazdasági politika | |
Pénzügyi reformok | |
Sztori |
|
Egyéb |
|