A Szovjetunió gazdasági régiói

A Szovjetunió gazdasági régiói - a Szovjetunió területi nemzetgazdasági tervezési és gazdaságirányítási céljára elkülönített régiói .

Történelem

A Szovjetunió gazdasági régióinak összetétele a nemzetgazdaság irányításának és tervezésének javítására irányuló feladatoknak megfelelően változott a társadalmi termelés ütemének felgyorsítása és hatékonyságának növelése érdekében.

Az 1. ötéves terv ( 1929-32) terve 24 körzetre, a 2. ötéves terv (1933-37) 32 kerületre és az északi övezetre, a 3. ötéves tervre készült ( 1933-37). 1938-42) 9 körzet és 10 szakszervezeti köztársaság esetében egyidejűleg a megyéket és a körzeteket 13 fő gazdasági régióba csoportosították, amelyekre vonatkozóan a nemzetgazdaság fejlesztésének területi tervezését végezték.

1963-ban jóváhagytak egy taxonómiai rácsot, amelyet 1966-ban finomítottak, amely magában foglalja a 18 nagy gazdasági régiót és a moldvai SSR-t [1] .

A Szovjetunió gazdasági régióinak összetétele

RSFSR

• Közép - beleértve a moszkvai ipari régiót, valamint a nagy Ryazan, Tulsko-Novomoskovsk, Yaroslavl, Kalinin csomópontokat,
• Közép-Fekete Föld - beleértve a legnagyobb voronyezsi ipari csomópontot,
• Kelet-Szibéria – beleértve a legnagyobb krasznojarszki ipari csomópontot, a nagy Irkutszki, Bratszki csomópontokat,
• Távol-Kelet – beleértve a nagy Habarovszk és Vlagyivosztok ipari csomópontokat,
• Észak - beleértve a nagy arhangelszki ipari csomópontot,
• észak-kaukázusi – beleértve a legnagyobb rosztovi ipari csomópontot, a nagy krasznodari csomópontot,
• Északnyugat - beleértve a leningrádi ipari régiót,
• Volga régió - beleértve a legnagyobb Szaratov, Volgograd, Kujbisev, Kazany ipari csomópontokat, nagy Astrakhan, Uljanovszk, Penza, Toljatti-Zsiguljovszkij, Nyizsnekamszko-Naberezsnye Cselnij csomópontokat,
• Ural - beleértve a legnagyobb Szverdlovszk, Cseljabinszk, Ufa, Perm ipari csomópontokat, nagy Magnitogorsk, Orenburg, Salavat-Sterlitamak, Tagil csomópontokat,
• Volga-Vjatka - beleértve a legnagyobb Gorkij ipari csomópontot és a nagy Kirov csomópontot,
• Nyugat-Szibéria - beleértve a Kuzbass ipari régiót, a legnagyobb Novoszibirszk, Omszk ipari csomópontokat, nagy Tyumen, Tomszk, Barnaul csomópontokat.

Ukrán SSR

• Donyeck-Pridnyeprovszkij - beleértve 2 ipari területet - Donbass és Dnyeper, a legnagyobb harkovi ipari csomópont, egy nagy csomópont - Azov,
• Dél-Nyugat – beleértve a legnagyobb kijevi ipari csomópontot, a nagy Lviv csomópontot,
• Yuzhny - beleértve a legnagyobb odesszai ipari központot.

Belorusz SSR

• fehérorosz - beleértve a legnagyobb minszki ipari csomópontot, egy nagy Vitebsk-Polock csomópontot.

Kazah SSR

• Kazahsztán - beleértve a legnagyobb Alma-Ata ipari csomópontot, a nagy Karaganda, Pavlodar-Yermakov, Kelet-Kazahsztán csomópontokat.

balti

• Baltikum ( Litván SSR , Lett SSR , Észt SSR , valamint az RSFSR Kalinyingrádi régiója ) - beleértve a legnagyobb rigai ipari csomópontot, a nagy Vilnius, Tallinn csomópontokat.

Kaukázus köztársaságai

• Transzkaukázusi ( örmény SSR , Azerbajdzsán SSR , Grúz SSR ) - beleértve a legnagyobb Tbiliszi, Absheron (Baku) ipari csomópontokat, egy nagy jereváni csomópontot,

Közép-Ázsia köztársaságai

• Közép-ázsiai ( Üzbég SSR , Türkmen SSR , Tádzsik SSR , Kirgiz SSR ) - beleértve a legnagyobb taskent ipari csomópontot, nagy dél-tádzsik, Frunze, Ferghana-Margilan, Szamarkand csomópontokat.

Moldvai SSR

A moldvai SSR -t, beleértve a nagy kisinyevi csomópontot is, külön tekintették, és nem szerepeltek a nagy gazdasági régiókban.

A Szovjetunió ipari régiói és TPK

A Szovjetunió területén a gazdasági régiók mellett 5 ipari régiót különítettek el:

• Moszkva ,
• Leningrádszkij ,
• Donbass ,
• Kuzbass ,
• Dnyeper .

Az 1980-as években területi termelési komplexumok (TPC) jelentek meg és fejlődtek ki, amelyek közül a legnagyobbak:

• nyugat-szibériai (az RSFSR Tyumen régiójának olaj- és gázipara),
• Kansk-Achinsk (az RSFSR Krasznojarszk Területének szénipara),
• Dél-Jakutszk (a Yakut ASSR szénipara),
• Timan-Pechora (a Komi ASSR szén- és olajipara, az RSFSR Nyenec Autonóm Területe),
• Sayansky (az RSFSR Khakass Autonóm Kerületének színesfémkohászata),
• Kursk Magnetic Anomaly, KMA (vasérc, Belgorod kohászati ​​ipara, az RSFSR Kurszk régiói),
• Pavlodar-Ekibastuz (a kazah SSR Pavlodar régiójának szénipara).

Lásd még

• Oroszország gazdasági zónái

Jegyzetek

1. ↑ Gazdasági régió - cikk a Great Soviet Encyclopedia- ból .