Protein kináz A

Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2019. december 24-én felülvizsgált verziótól ; az ellenőrzések 2 szerkesztést igényelnek .
cAMP-függő protein kináz
Azonosítók
KF kód 2.7.11.11
CAS szám 142008-29-5
Enzim adatbázisok
IntEnz IntEnz nézet
BRENDA BRENDA bejegyzés
ExPASy NiceZyme nézet
MetaCyc anyagcsere út
KEGG KEGG bejegyzés
PRIAM profil
EKT struktúrák RCSB PDB PDBe PDBj PDBsum
Keresés
PMC cikkeket
PubMed cikkeket
NCBI NCBI fehérjék
CAS 142008-29-5

Protein kinase A ( eng.  Protein kinase A ), szintén cAMP-függő protein kináz  - protein kinase , melynek aktivitása a sejt cAMP szintjétől függ . A protein-kináz A foszforilációval (azaz egy foszfátcsoport hozzáadásával) aktiválja és inaktiválja az enzimeket és más fehérjéket.

PKA aktiválás

A cAMP szintézise

A cAMP a protein kináz A és az ioncsatornák alloszterikus effektora. A cAMP-t adenilát-ciklázok szintetizálják , amelyek a sejt plazmamembránjában vannak rögzítve.

A foszfodiészteráz enzimek katalizálják a cAMP lebomlását, és AMP keletkezik. Az adenilil-ciklázokat a cAMP gátolja a metilált xantin-származékok , például a koffein nagy koncentrációjában .

Inaktiválás

A PKA-t a cAMP szabályozza. Ezenkívül maguk a katalitikus alegységek is szabályozhatók foszforilációval. A proteinkináz inaktiválása a negatív visszacsatolás elve szerint történik : A kináz által aktivált egyik szubsztrát a foszfodiészteráz, amely gyorsan átalakítja a cAMP-t AMP-vé, ezáltal csökkenti a cAMP koncentrációját, ami a protein kináz A inaktiválásához vezet.

Funkciók

A protein-kináz A számos fehérje aktivitását szabályozza foszforilációval. A protein-kináz A aktivitás eredménye a sejttípustól függ:

A protein-kináz A funkciói különböző típusú emberi sejtekben

sejttípus Szervrendszer Stimulánsok Inhibitorok Hatások
zsírsejtek
myocyták (vázizomzat) izomrendszer
  • glükóz szintézis
    • a glikogenolízis stimulálása
      • a glikogén foszforiláz foszforilációja (aktiválás)
      • acetilkolin-karboxiláz foszforilációja (gátlás)
    • a glikogén szintézis gátlása
      • glikogén-szintáz foszforilációja (gátlás)
    • a glükoneogenezis stimulálása
      • a 2,6-fruktóz-bifoszfatáz foszforilációja (aktiválás)
    • a glikolízis gátlása
      • piruvát-dehidrogenáz foszforilációja (gátlás).
hepatociták máj
  • glükóz termelés
    • a glikogenolízis stimulálása
      • a glikogén foszforiláz foszforilációja (aktiválás)
      • acetilkolin-karboxiláz foszforilációja (gátlás)
    • a glikogén szintézis gátlása
      • glikogén-szintáz foszforilációja (gátlás)
    • a glükoneogenezis stimulálása
      • a 2,6-fruktobifoszfatáz foszforilációja (stimuláció)
    • a glikolízis gátlása
      • piruvát-dehidrogenáz foszforilációja (gátlás).
a vese fő sejtjei vese
izomsejtek (simaizom) izomrendszer
  • acetilkolin → M2 acetilkolin receptor
  • Neuropeptid Y (NPY) → NPY receptor
Az erek kitágulása
vesesejtek vese Vazopresszin → Arginin vazopresszin receptor 2 a Na-K-2Cl szimport stimulálása (csak csekély hatások lehetségesek) [2] :842
vesesejtek vese Vazopresszin → Arginin vazopresszin receptor 2 a hámsejtek nátriumcsatornáinak stimulálása (csak csekély hatások lehetségesek)
vesesejtek vese Vazopresszin → Arginin vazopresszin receptor 2
  • karbamid transzporter stimulálása 1
  • urea transzporter 1 exocitózisa [2] :844
tekert proximális tubulus vese Parathyroid hormon → mellékpajzsmirigy hormon receptor Nátrium-hidrogén antiport 3 → ↓H + szekréció gátlása [2] :852
Juxtaglomeruláris sejtek vese
  • adrenoreceptor agonisták → β-adrenerg receptor [2] :867
  • agonisták → alfa-2 adrenoreceptor
  • dopamin → dopamin receptor
  • Glukagon --> glukagon receptor
renin szekréció

A gének szabályozása

A protein-kináz A koncentrációjának hosszú távú növekedésével képes behatolni a sejtmagba, és más kinázokkal együtt szabályozni tudja a génaktivitást a transzkripciós faktorok foszforilálásával . Ez a mechanizmus például bizonyos típusú hosszú távú memória kialakulásának hátterében.

Lásd még

Jegyzetek

  1. Rang, HP Pharmacology . — Edinburgh: Churchill Livingstone  , 2003. - ISBN 0-443-07145-4 . 172. oldal
  2. 1 2 3 4 5 6 7 Walter F., PhD. Bór. Orvosi élettan : sejtes és molekuláris megközelítés  . – Elsevier/Saunders, 2005. - ISBN 1-4160-2328-3 .