Dorian Gray képe
| Dorian Gray portréja | |
|---|---|
| angol Dorian Gray képe | |
| Első (folyóirat) publikáció | |
| Műfaj | regény |
| Szerző | Oscar Wilde |
| Eredeti nyelv | angol |
| írás dátuma | 1890 |
| Az első megjelenés dátuma | 1890 |
| Kiadó | Lippincott's Monthly Magazine [d] |
 A mű szövege a Wikiforrásban | |
 Idézetek a Wikiidézetben | |
| Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon | |
A Dorian Gray képe Oscar Wilde ír író és drámaíró regénye .
Műfaji értelemben egy nevelésregény és egy erkölcsi példázat keveréke [1] ; Wilde legsikeresebb munkájának bizonyult, amelyet több mint 30 alkalommal forgattak a világ különböző országaiban. Három változatban létezik – egy tizenhárom fejezetből álló magazinverzió, amely a Lippincott's Monthly Magazine -ban jelent meg 1890 júliusában, a folyóirat szerkesztője által végrehajtott kivágások függvényében; az első könyvkiadás húsz fejezetben (1891. április), amelyhez a szerző a III., V., XV-XVIII. fejezetet egészítette ki, az utolsó fejezet pedig két részre oszlott, amelyből a XIX. és a XX. fejezet lett [2] [3] és a " a regény tizenhárom fejezetből álló cenzúrázatlan" változata, amely Wilde eredeti, eredeti gépiratát képviseli, amelyet először 2011-ben adott ki a Harvard University Press [4] . Minden angol kiadás és fordítás az 1891-es könyvváltozaton alapul.
Telek
Basil Hallward művész portrét fest a fiatal és gyönyörű Dorian Grayről. Képében gyönyörködve a fiatalember azt a vágyát fejezi ki, hogy a portré öregedjen, és mindig fiatal maradjon. Dorian találkozik Basil barátjával, Lord Henry Wottonnal, a szarkasztikus hedonistával , aki megveti a hagyományos viktoriánus értékeket , és ördögi elképzelései hatása alá kerül. Dorian beleszeret a színésznőbe , a fiatal szépségbe, Sibyl Vane-be, de az előadás kudarca után, amelyre Lord Henryt és Basilt meghívta, bejelenti a szakítást a belé szerelmes színésznőnek. Hazatérve felfedezi, hogy a portrén az ajkak körvonalaiban a kegyetlenség ráncai jelentek meg, miközben maga Dorian nem változott. Rájön, hogy rosszul viselkedett, és elhatározza, hogy feleségül veszi Sybilt, de Lord Henry felfedi, hogy öngyilkos lett. Henrynek sikerül eloszlatnia Dorian sajnálatát.
Henry rossz befolyásának engedve Dorian bűnöknek és kicsapongásoknak hódol. Minden új változást lát a portréban, miközben ő maga megőrzi a fiatalság minden szépségét.
Néhány évvel később Basil véletlenül találkozik Doriannal az utcán, és ragaszkodik hozzá, hogy beszéljen vele. Basil elmondja Doriannak, milyen szörnyű hírnévre tett szert. Basil nem hiszi el a Dorianról szóló történeteket, úgy véli, hogy az ember gonoszságai elkerülhetetlenül tükröződnek a megjelenésében. Dorian azonban megőrizte fiatalságának minden szépségét, ami megsemmisíti Basil elméletét. Basil őszinte választ kér, mire Dorian egy portrét mutat, amely egy visszataszító idős férfit ábrázol, akinek az arca a bűneit tükrözi. Basil felismeri munkáját, és rémülten veszi észre, hogy minden Dorianról szóló pletyka igaz. Gray megkeseredetten megöli Hallwardot. Dorian megzsarolja korábbi barátját, a tudós Campbellt, és arra kényszeríti, hogy semmisítse meg a holttestet.
Dorian elmegy egy barlanghoz a város távoli részében, ahol találkozik az egyik nővel, akit megölt. Bájos hercegnek hívja. A becenév hallatán James Vane tengerész egy bordélyházban szundikált, felugrik, és utoléri Doriant az utcán. Le akarja lőni Grayt, őt hibáztatva nővére haláláért, de Dorian megmentő megérzése támad, megkéri Wayne-t, hogy vigye egy lámpás fényébe. A tengerész rájön, hogy a fiatalember nem ölhette meg a húgát 18 évvel ezelőtt, és elengedi Doriant. Azonban egy elesett nő odalép hozzá, és közli vele, hogy Bűbájos herceg sokkal idősebb, Vane rájön a hibájára. Dorian nyomára bukkan egy vadászaton, de Dorian társa véletlenül lelövi. Campbell véget vet életének, a társadalom úgy véli, hogy Basil eltűnt Párizsban.
Dorian úgy dönt, hogy jó irányba változtat. Miután véleménye szerint jót tett - elengedett egy parasztlányt, aki beleszeretett, anélkül, hogy megbecstelenítette volna -, a portréhoz megy, remélve, hogy jobban van, de ránézve megérti, hogy csak a hiúság. irányítja a gondolatait. Abból a vágyból kiindulva, hogy megszabaduljon bűneinek egyetlen tanújától, és megállítsa a lélek titokzatos létezését a portréban, Dorian úgy dönt, hogy megsemmisíti a portrét. Belenyomja a kést a portréba. Szörnyű sikoly hallatszik. Két elhaladó úr meghallja ezt a kiáltást, és rendőrt hívnak, de amikor megtudják, kié ez a ház, megvetően néznek egymásra, és elmennek.
A szolgák belépnek a szobába és találnak egy érintetlen portrét, amely a fiatalság és a szépség minden színében ábrázolja gazdájukat, a portré mellett pedig egy idős férfi holtteste, a mellkasában késsel, fonnyadt és visszataszító arccal (Dorian Gray életkora a halál időpontjában körülbelül harmincnyolc éves) . „ Csak a gyűrűkről a kezükön ” fogják tudni, ki az.
Főszereplők
- Dorian Gray egy hihetetlen szépséggel felruházott fiatalember. " Már 20 éves " [5] . A Lord Henry által hirdetett új hedonizmus eszméinek hatása alá kerülve életét az élvezetek és a gonoszság szomjúságának szenteli. Egyesíti a finom esztétát, méghozzá egy romantikust, és egy gonosz, bűnözésre képes lézert. Jellemének e két ellentétes oldala állandó harcban áll egymással. A hősnek ez a kettőssége sok gótikus regényre jellemző .
- Basil Hallward az a művész, aki Dorian Gray portréját festette. Különös vonzalma Dorian Gray iránt, akiben a szépség és az ember eszményét látja. A keze által halálra ítélt művész Dorian megbukott őrangyala. Basil és Dorian Gray halálával védtelenné válik.
- Lord Henry Wotton - arisztokrata, az új hedonizmus eszméinek prédikátora , "A paradoxonok hercege". Paradox, ellentmondásos, maró aforizmákkal teli gondolkodását áthatja az egész viktoriánus angol társadalom kritikája . Egyfajta Mefisztóként működik Dorian Gray számára.
- Sybil Vane színésznő, " tizenhét év körüli lány " [6] . Mielőtt Doriannal találkozott volna, a kitalált világában, a színház világában élt, és tehetséges színésznő volt. A szerelem kitörése megmutatta neki világának minden mesterségességét, ahol nem élt, csak játszott. Sybil lelkében az első ragyogó érzéssel élesen eltűnik a színészi tehetség, miközben az illúziók világából próbál menekülni az igazi szenvedély világába. Dorian csalódottsága az előadás miatt hirtelen öngyilkossághoz vezet .
- James Vane , Sybil bátyja, aki egy évvel fiatalabb nála, Ausztráliába szeretne hajózni [7] . James szigorú és durva, rosszul öltözött, katonaviseletű fiatalember, féltékeny a felemelkedett Sybilre , és szerelmes a gazdag arisztokrata Dorian Gray iránt, aki kellemetlen neki. Nővére öngyilkossága után James elvesztette élete értelmét, és csak a bosszúvággyal él.
Az inspiráció forrásai
Műfajilag a Dorian Gray képe egy conte philosophique [8] [9] , egy intellektuális-allegorikus történet, amely a felvilágosodás korában oly népszerű , de a századvégi dekadencia nézőpontjából íródott . Dorian Grayben, a regény főszereplőjében az új Faust vonásait sejtik . Lord Henry játssza Mefisztó szerepét, ő az, aki a regényben végigcsábítja Dorian Grayt az új hedonizmus ötleteivel , egy ártatlan és tehetséges fiatalembert gonosz szörnyeteggé varázsol. Sybil Wayne Margarita szerepébe esik, az új Valentin James Wayne. Tudniillik Faust is örök fiatalságot kapott Mefisztótól.
Wilde fő ihletforrása nyilvánvalóan Balzac Shagreen Leather című allegorikus regénye [10 ] volt . A mű dekadens szellemisége Huysmans divatos regényéig nyúlik vissza: " Ellenkezőleg " (1884). Valószínűleg ezt a könyvet adja Lord Henry Doriannak [11] [12] [13] [14] . A Melmoth, a vándor című gótikus regényt Wilde gyermekkora óta ismerte, hiszen szerzője, Charles Robert Maturin a dédnagybátyja volt. Melmothhoz nyúlik vissza egy titokzatos portré ötlete, amelynek prototípusa nem öregszik, és részben egy hős, aki mindent megengedhet magának [15] [16] .
Publikációs előzmények
A regény mindössze három hét alatt készült el. Először 1890 júliusában jelent meg az amerikai Lippincott's Monthly Magazine- ban . 1891 áprilisában Londonban külön könyvként adták ki, kiegészítve egy speciális előszóval, amely az esztétizmus manifesztumává vált , valamint hat új fejezettel a fő narratíván belül. Néhány fejezetet teljesen átdolgoztak a második verzióban [2] .
A regény megjelenése után botrány robbant ki a társadalomban. Az irodalmi intézmény erkölcstelen műnek ítélte, néhány kritikus pedig betiltását és a regény szerzőjének megbüntetését követelte. Wilde-ot a közerkölcs megsértésével vádolták. A regényt azonban lelkesen fogadták a hétköznapi olvasók.
F. S. Fitzgerald szerint ez a regény „összességében csak egy kissé magasztos tündérmese, amely a tizenhét éves tinédzserek számára hasznos, mert arra ösztönzi őket, hogy valamin komolyan gondolkodjanak”, és amelyben Balzac Shagreen Skinje és „ Éppen ellenkezőleg , » Huysmans [17] .
Ekaterina Genieva szerint Wilde esztétikai prózájában „elveszett az élő princípium, a modorosság és az igényesség megölte”, innen ered a regényre jellemző „drága szövetek, ritka cuccok, egzotikus virágok leírásainak túlbősége” [1] .
A regényben a főhős egyik bűne sincs egyértelműen megnevezve, kivéve egy művész meggyilkolását és az ópiummal való visszaélést . Wilde maga mondta, hogy mindenki a saját bűneit és hibáit látja hősében:
Dorian Grayben mindenki a saját bűneit látja. Hogy mik Dorian Gray bűnei, senki sem tudja. Aki megtalálta, maga hozta.O. Wilde leveléből a Scots Observer szerkesztőjének, 1890
Orosz fordítások
- 1905 - a fordító neve nem egyértelmű, az impresszumban szerepel. "Angolról. per. NÁL NÉL. Impresszum: Szentpétervár: A New Journal of Literature, Art and Science szerkesztőbizottsága, 1905. - 78 p. [18] (Az oldalak számából ítélve valószínűleg lerövidítve).
- 1906 - Anna Mintslova okkultista fordítása "Dorian Gray képe" címmel (M., 1906, Grif Kiadó). Fényűzően illusztrálta Modest Durnov művész [19] . M. Likiardopulo e kiadásról a Symbolist magazinban, a „Bázisokban” [20] írt lesújtó recenziója azt állítja , hogy ez különösen „egy hiányos, befejezetlen változatból készült, amely 1890 júliusában jelent meg a Lippincott's Monthly Magazine-ban, míg egy másik kiadás létezik, javítva és kiegészítve egész 7 fejezettel és apró betétek tömegével, amit maga Wilde is felismert az egyetlen helyes lehetőségnek (...) Ráadásul a kiadó egy nem kielégítő angol szöveg kiválasztásával egy hanyag, hanyag fordítással teljesen eltorzította azt. A recenzens Minclovát az angol nyelvi hibákért és az orosz ügyetlenségért bírálja.
- 1906 - az "S. Z.", amely Wilde gyűjteményeiben jelent meg, V. M. Sablin kiadója adta ki [21] . 2. kiadás - 1907 [22] . „Ritkán találkozunk egy műalkotással szembeni szertartástalanabb megtorlás példájával” – írta M. Likiardopulo a fordítás ismertetőjében.
- 1909 - Wilde V. M. Sablintól származó összegyűjtött műveinek 3. kiadásában (II. kötet) a fordító neve hiányzik a címlapon, de " javított és kiegészített fordítás: M. Likiardopulo szerkesztette " kinyomtatják .
- 1909 - Mihail Likiardopulo szimbolista fordítása M. Richards álnéven az összegyűjtött művekhez, a Niva magazin mellékleteként jelent meg A. F. Marx kiadójában, Korney Chukovsky szerkesztésében . Likiardopulo fordításában ez a sorozat ötször jelent meg (1909, 1911, 1912, 1915, 1916) [23] . A regény 1928 -ban önálló kiadásként jelent meg újra .
- 1960 - Maria Abkina fordítása a kétkötetes "Válogatott művekhez" (Állami Szépirodalmi Könyvkiadó). Tankönyvvé vált, és jelenleg is újranyomják, mintegy 100 utánnyomás [24] . Ugyanakkor a különböző fordításokat összehasonlító modern kutató véleménye szerint „inkább informatívnak és bevezetőnek nevezhető, hiszen kiderült, hogy a viktoriánus kor értékrendjének nagy részét „elveszett” [ 25] . Egy másik filológus ezzel szemben dicséri: „ha az érzelmi felfogást ítéljük meg, akkor M. E. Abkina fordítása nagyon közel áll az eredeti szöveghez” [26] . A harmadik példa azt mutatja, hogy fordítását „az azonosítás elvesztésének problémája jellemzi, amely többdimenziós karaktert kap (…) a fordító sajátos kiegészítései az eredeti szöveggel és a fordító által a regénystílus regiszterének csökkentése hívja fel a figyelmet (… ) M.E. Abkina leegyszerűsíti és stilisztikailag csökkenti a beszédet” [27] .
- 1999 - Valerij V. Chukhno (" Eksmo ") fordítása, a fordítás második kiadása - 2015 (?). Ezt a fordítást az egyik kutató a stílusátadás pontosságáért és pontosságáért méltatja [25] , egy másik pedig szidja: „V. Csuhno később, az irodalom ideológiai befolyásától mentes időben készült fordítása a tömegolvasó számára készült, ezért a sok szempontból hasonlóság ellenére az eredetinél nagyobb összeszokottság és nyűgösség jellemzi. (…) V. Csuhnót a helyettesítések és permutációk bősége jellemzi” [26] .
- 2010 - Anastasia Gryzunova és Maxim Nyemcov ("Eksmo") fordítása [28] . Ezt a fordítást az egyik kutató szidta, amiért "a fenségestől az alacsony, fiatalos szleng felé ugrott a "kontrasztos stílus", ami nem felel meg sem az eredeti forrásnak, sem a szavakat kiejtő szereplők társadalmi helyzetének [25] .
- 2017 – Daria Cselovalnikova (AST Moszkva) fordítása. A kutató szerint ez a fordító nagyban megkönnyíti az összetett mondatok nyelvtani felépítését, de ez nem károsítja a szöveget: „D. Cselovalnikova véleményünk szerint megőrzi az eredeti mű szellemét, hogy kedvére tegyen, néha nagymértékben megváltoztatja a formát, de jelentős veszteségek nélkül" [26] .
- ? - Victor N. Lepekha fordítása , úgy tűnik, több kiadása is van, megjelent a neten.
Összehasonlítás
| Tolmács | A regény első és második mondata |
|---|---|
| Eredeti | A műterem megtelt a rózsa dús illatával, és amikor a kert fái között felkavart a könnyű nyári szél, a nyitott ajtón át az orgona nehéz illata, vagy a rózsaszínűen virágzó tövis finomabb parfümje szállt be.
Lord Henry Wotton a perzsa nyeregtáskák dívánjának sarkából, amelyen feküdt, és szokásához híven szívott, megszámlálhatatlan mennyiségű cigarettát pillanthatott meg egy labirnum mézédes és mézszínű virágainak csillogását, amelynek remegő ágai. úgy tűnt, alig bírják elviselni egy olyan lángszerű szépség terhét, mint az övék; és időnként a röpködő madarak fantasztikus árnyékai átrepültek a hatalmas ablak előtt kifeszített hosszú köhög-selyem függönyökön, egyfajta pillanatnyi japán hatást keltve, és eszébe jutottak azok a sápadt jádearcú tokiói festők. akik egy szükségszerűen mozdulatlan művészet közvetítésével igyekeznek átadni a gyorsaság és a mozgás érzését. |
| A. Minclova
(1906) |
? |
| S. Z.
(1906) |
A pazar rózsaillat betöltötte a műtermet, és a kert fái között a nyári szellő minden kis lehelete a nyitott ajtón át magával hozta az orgona fullasztó illatát vagy a finom csipkebogyó virágok finom illatát.
Lord Henry Wotton egy perzsa nyeregruhákkal letakart kanapé sarkában feküdve, és szokás szerint számtalan cigarettát szívott egymás után, gyönyörködhetett az alpesi seprű gyönyörű, gazdag színű virágainak pompájában, amelynek remegő ágai alig bírták. tüzes ruháik súlya; és közvetlenül a szeme láttára, a japán festészet pillanatnyi hatásait idéző hatalmas ablak hosszú selyemfüggönyén át, elrepültek a madarak fantasztikus árnyékai, és gondolata önkéntelenül a távoli, sárga arcú művészekre irányult, akik arra törekedtek. olyan mozgást és impulzust fejez ki a művészetben, amely természeténél fogva mozdulatlan volt. |
| szerk. V. M. Sablina,
"javított és kiegészített fordítás, szerkesztette: M. Likiardopulo" (1909) [29] |
A műhelyt telítette a fényűző rózsaillat, és a nyári szellő minden enyhe lehelete a kert fái között az orgona fullasztó illatát vagy a csipkebogyó finomabb illatát hozta magával a nyitott ajtón át.
A perzsa nyeregruhákkal letakart dívány sarkából, ahol szokás szerint dohányozva feküdt, egymás után számtalan cigarettát, Lord Henry Wotton gyönyörködhetett az alpesi seprű mézédes és mézszínű szirmainak pompájában, melynek remegése úgy tűnt, hogy az ágak alig bírják elviselni az ilyen tüzes, fényes szépség súlyát, és a szeme előtt, egy hatalmas ablak hosszú selyemfüggönyén, amely a japán festészet pillanatnyi hatásaira emlékeztetett, elrepülő madarak fantasztikus árnyékai szálltak el mellettük. gondolata pedig önkéntelenül a távoli, sárga arcú művészekre irányult, akik mozgást és impulzust igyekeznek kifejezni a természeténél fogva mozdulatlan művészetben [30] . |
| M. Richards (Likiardopulo)
(1909) |
A műhelyt átjárta a rózsa fűszeres illata, és amikor a fák között nyári szellő enyhe szellő suhant át a kerten, a nyitott ajtón át az orgona fullasztó illata vagy a csipkebogyó finom illata úszott be.
A perzsa nyeregruhákkal letakart kanapé sarkában fekve, és szokásához híven számtalan cigarettát szívott egymás után Lord Henry Wotton megpillanthatta az alpesi seprű mézédes és mézszínű szirmainak ragyogását. a remegő ágak, úgy tűnt, alig bírják tüzes - fényes szépségük súlyát; A hatalmas ablak hosszú selyemfüggönyén időről időre elrepülő madarak fantasztikus árnyékai haladtak át, egy pillanatra a japán festészet hatását keltve, és Lord Wotton a tokiói sárga arcú művészekre gondolt, akik impulzust és mozgást igyekeztek kifejezni a művészetben. amely természeténél fogva mozdulatlan [31] . |
| M. Abkina
|
A sűrű rózsaillat betöltötte a művész műtermét, és amikor nyári szellő feltámadt a kertben, a nyitott ajtón berepülve vagy az orgona bódító illatát, vagy a skarlát galagonyavirágok finom illatát hozta magával.
A perzsa nyeregterítőkkel borított kanapéról, amelyen Lord Henry Wotton feküdt, és mint mindig, egymás után számtalan cigarettát szívott, csak a seprűbokor látszott - arany- és mézillatú virágai forrón lángoltak a napon, és a remegő ágak. úgy tűnt, alig bírja elviselni ennek a szikrázó pompának a súlyát; A hatalmas ablak hosszú selyemfüggönyén időről időre megcsillantak az elrepülő madarak furcsa árnyékai, egy pillanatra a japán rajzok látszatát keltve – majd Lord Henry a távoli Tokió sárga arcú művészeire gondolt, akik mozgást és impulzust igyekezett közvetíteni a művészet eszközeivel, természeténél fogva statikus [34] . |
| V. Csukhno
|
1999: A rózsa mámorító illata betöltötte a stúdiót, és amikor enyhe nyári szellő futott át a kert fái között, sűrű orgonaillat szállt be a nyitott ajtón, a rózsaszín galagonyavirágok finomabb illatával tarkítva.
A perzsa nyergekkel borított kanapén Lord Henry Wotton feküdt, és szokás szerint számtalan cigarettát szívott el egymás után; az ajtón át egy seprűbokrot látott, amely elnyelte a virágzás sárga lángja, teljesen felakasztotta a mézhez hasonló illatos virágok hosszú bojtjait, a levegő minden mozdulatánál remegett, aranyesőként ömlik a vékony ágak közül, meghajlik a súlya alatt. ez a csillogó pompa; A hatalmas ablakot borító hosszú selyemfüggönyökön át időről időre repülő madarak bizarr árnyékai suhantak át, egy pillanatra a japán rajzok illúzióját keltve, és Lord Henry gondolatai a fáradhatatlanul törekvő tokiói sárga arcú művészek felé fordultak. a lendületes mozgás benyomását közvetíteni a művészet eszközeivel, természeténél fogva statikus [35] . |
| 2015 (a különbségek aláhúzva): A rózsa mámorító illata betöltötte a stúdiót, és amikor enyhe nyári szellő futott át a kert fái között, sűrű orgonaillat szállt be a nyitott ajtón, a rózsaszín galagonya virágok finomabb illatával tarkítva . .
A perzsa nyeregtáskákból álló kanapén Lord Henry Wotton feküdt, és szokás szerint számtalan cigarettát szívott egymás után ; az ajtón át egy seprűbokrot látott, amely elnyelte a virágzás sárga lángja, illatos virágok hosszú bojtjaival teljesen lelógatva, mint a méz, a levegő minden ingadozásától remegve, vékony ágakról arany esőként áradva, meghajolva a súly alatt. ebből a csillogó pompából; időről időre repülő madarak bizarr árnyai végigsöpörtek a hatalmas ablakot borító hosszú selyemfüggönyökön, egy pillanatra azt az illúziót keltve , hogy az ablakokat japán festészet alkotásai díszítik , és Lord Henry gondolatai a sárga arcú művészek felé fordultak. Tokió, fáradhatatlanul arra törekszik, hogy a lendületes mozgás érzését közvetítse a művészet eszközeivel, eredendően statikus [36] . | |
| A. Gryzunova és M. Nyemcov
(2010) |
? |
| D. Cselovalnikova
(2017) |
A művész műtermét rózsaillat töltötte meg. Nyári szellő szállt fel a kert fái között, a nyitott ajtókon át az orgona nehéz illatát és a rózsaszín galagonya finomabb illatát.
Lord Henry Wotton, szokásához híven, számtalan cigarettát szívott, egy perzsa nyeregterítővel letakart oszmánon dőlt, és gyönyörködött az aranyszínű esőbokorban, melynek szélben remegő ágai aranyszínű virágzatok súlya alatt meghajlottak, mézes aromát árasztottak és fényesen izzottak a nap; az elhaladó madarak bizarr árnyékot vetnek a hatalmas ablakot borító hosszú zsákvászon függönyökre, és a japán festészet átmeneti hatását keltették, Lord Henryt a halványsárgászöld arcú tokiói művészekre emlékeztetve, akik igyekeznek alkotásaiknak a mozgás illúzióját adni, annak ellenére, hogy a festészet nélkülözhetetlen statikus mivolta. |
| V. N. Lepekha | A művész műhelyét megtöltötte a csodálatos rózsaillat, és amikor egy enyhe nyári szellő behatolt a nyitott ajtókon, vagy az orgona gazdag illatát, vagy a skarlát galagonya virágainak finom illatát hozta magával a kertből.
Lord Henry Wotton szokása szerint egy perzsa díván feküdt, és egymás után cigarettázott. Innen szemével elkaphatta a nap csillogását a füzek arany-mézes színén, melynek törékeny ágai aligha tartottak fenn ilyen szépséget; a hatalmas ablakot takaró selyemfüggönyön időnként furcsa madárárnyak szálltak meg. Az volt a benyomása, hogy a függönyök japánok. Emiatt a szerencsétlen tokiói művészekre gondolt, akik egy változatlanul mozdíthatatlan művészet segítségével próbálják újratermelni a mozgást és a sebességet [37] . |
| A csodálatos rózsaillat betöltötte a művész műtermét, s amikor a nyitott ajtókon egy enyhe nyári szellő behatolt, a kertből gazdag orgonaillatot vagy könnyed tövisjegyeket hozott magával.
Lord Henry Wotton szokása szerint a perzsa díván feküdt, és egymás után cigarettázott . Innen már elkaphatta a nap csillogását a füzek arany-mézes színén, melynek törékeny ágai alig tartottak ilyen szépséget, a hatalmas ablakot bezáró selyemfüggönyökön, időnként furcsa madárárnyék. hogy elrepült. Az volt a benyomása, hogy a függönyök japánok. Emiatt a jáde-sápadt japán művészekre gondolt, akik a változatlanul statikus művészet eszközeivel próbálják reprodukálni a mozgást és a sebességet [38] . |
Képernyőadaptációk
Vannak a regénynek normál adaptációi és olyan filmek is, ahol Dorian "vendég" karakterként jelenik meg, vagy egyszerűen csak a nevét használják [39] .
| Év | Film cím | Származási ország | Termelő | Előadó, mint Dorian Gray | jegyzet |
|---|---|---|---|---|---|
| 1910 | Dorian Grays portréja
( hu ) |
Dánia | Axel Strøm ( Dán. Axel Strøm ) | Valdemar Psilander ( Dan. Valdemar Psilander ) | Némafilm. Időtartam 17 perc. Biztonság ismeretlen. |
| 1913 | Dorian Gray képe
( hu ) |
USA | Phillips Smalley _ _ | Wallace Reid _ _ | Némafilm. Biztonság ismeretlen. |
| 1915 | Dorian Gray képe
( hu ) |
USA | Matt Moore _ _ | Harris Gordon | Néma film. Konzervált. |
| 1915 | Dorian Gray képe | Orosz Birodalom | Vszevolod Meyerhold | Varvara Yanova | Néma film. Elveszett. |
| 1916 | Dorian Gray képe
( hu ) |
USA | Fred Durrant ( eng. Fred W. Durrant ) | Henry Victor _ _ | Néma film. Konzervált. |
| 1917 | Das Bildnis des Dorian Gray
( hu ) |
Németország | Richard Oswald ( németül: Richard Oswald ) | Bernd Aldor ( németül: Bernd Aldor ) | Némafilm. Biztonság ismeretlen. |
| 1918 | Az elet kiralya
( hu ) |
Magyarország | Alfred Deésy ( magyar: Alfréd Deésy ) | Dan Norbert ( Hung. Norbert Dán ) | Lugosi Béla Lord Henry szerepében. |
| 1945 | Dorian Gray képe | USA | Albert Levin | Hurd Hatfield | Oscar -díj a legjobb operatőrnek (Harry Stradling). |
| 1953 | Dorian Gray képe (film a Tales Of Tomorrow című tévésorozatból) [40] |
USA | Franklin Shaffner | ||
| 1954 | Dorian Gray képe (film a General Motors bemutatja című televíziós sorozatból) [41] |
David Greene | Lloyd Bochner | ||
| 1958 | Il ritratto di Dorian Gray (telejáték az "Il novelliere" sorozatból) [42] | Olaszország | Daniele D'Anza ( olaszul: Daniele D'Anza ) | ||
| 1961 | Dorian Gray képe (film a "Félszínház" című televíziós sorozatból) [43] | Nagy-Britannia | Charles Jarrott _ _ | Jeremy Brett _ _ _ | |
| 1961 | Dorian Gray képe (film a "Golden Showcase" televíziós sorozatból) [44] | USA | Paul Bogart _ _ | Sean Garrison _ _ | |
| 1968 | Dorian Gray képe | Szovjetunió | Viktor Turbin Nadezhda Marusalova (Ivanenkova) |
Valerij Babjatyinszkij | További szerepek: Jurij Jakovlev , Alekszandr Lazarev és mások. |
| 1969 | El retrato de Dorian Gray (TV-sorozat) [45] | Mexikó | Ernesto Alonso ( spanyolul: Ernesto Alonso ) | Enrique Alvarez Félix ( spanyolul: Enrique Álvarez Félix ) | |
| 1970 | Dorian Gray portréja (Das Bildnis des Dorian Gray) | Egyesült Királyság Olaszország Németország |
Massimo Dallamano ( olaszul: Massimo Dallamano ) | Helmut Berger | Az akció átkerült a mi időnkbe. |
| 1973 | Dorian Gray képe (TV-film) [46] | USA | Glenn Jordan _ _ | Shane Bryant _ _ | |
| 1976 | Dorian Gray képe (film a "BBC hónap játéka" című tévésorozatból)
( hu ) |
Nagy-Britannia | John Gorrie _ _ | Peter Firth _ _ | John Gielgud mint Sir Henry és Jeremy Brett mint Basil . |
| 1977 | Dorian Gray portréja [47] | Franciaország | Pierre Boutron ( fr. Pierre Boutron ) | Patrice Alexander ( franciául: Patrice Alexsandre ) | |
| 1977 | El retrato de Dorian Gray (film a "Los libros" televíziós sorozatból) [48] | Spanyolország | Jaime Chavarri ( spanyolul: Jaime Chávarri ) | Miriam Maeztu
(Miriam Maeztu); Agustín Bescos ( spanyolul: Agustín Bescos ) |
A cselekmény keretezése – Oscar Wilde elmondja ezt a történetet Sarah Bernhardtnak, és felkéri őt, hogy játssza el Dorian szerepét. Emiatt a film első felében Doriant egy nő játssza (ugyanaz a színésznő, mint Sarah), majd egy férfi. |
| 1978 | Dorian Gray képe (film a Deadly Earnest's Nightmare Theatre című televíziós sorozatból) [49] | Film a Deadly Earnest's Nightmare Theatre című televíziós sorozatból. | |||
| 1983 | Dorian Gray bűnei
(Dorian Gray bűnei) [50] |
USA | Tony Maylam _ _ | Belinda Bauer _ _ | Dorian Gray - nő [51] ; az akciót a mai Los Angelesbe helyezik át.
Anthony Perkins , mint "Lord Henry". |
| 2004 | Dorian Gray. ördög portréja
(Egyezmény az ördöggel) |
USA Kanada |
Allan Goldstein | Ethan Erickson | Malcolm McDowell , mint "Lord Henry". Az akció a mi időnkbe költözött |
| 2005 | Dorian Gray képe
(Dorian Gray képe) [52] |
USA | David Rosenbaum _ _ | Josh Duhamel | Az akció átkerült a mi időnkbe. |
| 2005 | Dorian [53] | USA | Vincent Kirk | Máté Jaeger | Kisfilm . |
| 2006 | Dorian Gray képe [54] | USA | Duncan Roy _ _ | David Gallagher _ _ | Az akció átkerült a mi időnkbe. |
| 2009 | Dorian Gray |
Nagy-Britannia | Oliver Parker | Ben Barnes | Lord Henry – Colin Firth |
| 2011 | A portré [55] | USA | Alex Koziol [56] | Raffi Barsoumian | Kisfilm . Az akció átkerült korunkba, a cselekmény megváltozott. |
| 2015 | Dorian Gray képe [57] | USA | Bianca Ilich | Andrew Stanev | Kisfilm . Sir Henryt John Shea alakítja . |
| 2018 | Dorian Gray képe [58] | Andrew Fisher, Khian Bartlett | TJ Sloan | Az akció átkerült a mi időnkbe. |
Karakterhasználat
| Év | Film cím | Származási ország | Termelő | Előadó, mint Dorian Gray | jegyzet |
|---|---|---|---|---|---|
| 1984 | Dorian Gray a Spiegel der Boulevardpresse-ben
("Dorian Gray képe a sárga sajtóban") [59] |
Németország | Ulrike Oettinger | Veruska | Fantazmagorikus futurisztikus akció |
| 2003 | Rendkívüli Urak Ligája | USA | Stephen Norrington | Stuart Townsend | Képregények képernyőadaptációja egy csapat szuperhősről |
| 2014-6 | Ijesztő mesék (TV-sorozat) | Egyesült Királyság USA |
Reeve Carney | Fantasy horror a viktoriánus Londonról |
Dorian Gray emellett sok más televíziós projektben is feltűnik, főként egy betétfilmes karakterként [39]
Egyéb adaptációk
- Will Self modern brit író Dorian című regényében ( Dorian , 1992) Dorian Gray történetének félig paródiás változatát kínálta. Az Én könyvének cselekvési ideje a XX. század 80-as évei .
- A regényt többször is színpadra állították, musicaleket készítettek és vittek színre az alapján. 2010-ben a Dorian Gray képe című musical premierje a Stas Namin Moszkvai Zenei és Drámai Színházban volt . Ez az amerikai zeneszerző és rendező, Randy Bowser Dorian the Remarkable Mister Gray: A Portrait in Music orosz változata . A musical orosz változatának rendezője Roman Mikhenkov [60] [61] .
- 2013-ban a Moszkvai Drámai Színházban. M. N. Yermolova volt a „Dorian Gray képe” című darab premierjének házigazdája. Rendező: Alexander Sozonov. Oleg Mensikov , a színház művészeti vezetője Lord Henryt alakítja .
- 2017- ben mutatták be a St. Petersburg Music Hall Színházban Vlagyimir Baskin orosz zeneszerző Dorian Gray képe című musicaljét, melynek librettóját Eduard Gaidai és Natalia Indeikina írta, Natalia Indeikina, Fabio Mastrangelo zenei igazgató állította színpadra.
Lásd még
- Dorian Gray szindróma (a fiatalság kultusza, a fizikai elsorvadástól és az öregedéstől való félelem)
Jegyzetek
- ↑ 1 2 Genieva E. Yu. Wilde // A világirodalom története. 8. kötet - M . : Nauka, 1994. - S. 374-378.
- ↑ 1 2 S.I. Belza . Oscar Wilde életének regénye // a könyvben. Oscar Wilde. Kedvencek. Megjegyzések. - M . : Pravda, 1989. - S. 719 .
- ↑ Oscar Wilde. Dorian Grey képe. Szerkesztette Robert Michal bevezetőjével és jegyzeteivel. Penguin Books 2000. Első elektronikus kiadás: 2001. augusztus, p. xliii.
- ↑ Oscar Wilde. Dorian Grey cenzúrázatlan képe. Szerkesztette: Nicholas Frankel. The Belknap Press of Harvard University Press, 2012, p. 35.
- ↑ Dorian Gray portréja. I. fejezet, Hallward monológja
- ↑ Dorian Gray portréja. IV. fejezet, Dorian Gray monológja
- ↑ Dorian Gray portréja. V. fejezet Sybil monológja
- ↑ Dorian Gray portréja, Oscar Wilde: Les Fiches de előadás d'Universalis - Encyclopaedia Universalis - Google Books
- ↑ Les années de la Belle Epoque: 1890-1914 – Jean Jacques Lévêque – Google Books . Letöltve: 2016. május 22. Az eredetiből archiválva : 2022. április 7..
- ↑ Christa Satzinger. A francia hatások Oscar Wilde Dorian Gray és Salome képe című filmjére . Edwin Mellen Press, 1994.
- ↑ Saveljev K. N. Angol dekadencia: a francia tényező // Humanitárius információs portál „Tudás. Megértés. Ügyesség". - 2008. - 5. sz . Letöltve: 2012. október 24. Az eredetiből archiválva : 2009. szeptember 25..
- ↑ Wilde O. Dorian Gray képe: [Áttekintés.] // Selfire - egy blog történetekkel: Értelmes és érdekes emberek, márkák, könyvek, festmények és fényképek. - 2008. - 5. sz . Letöltve: 2012. október 24. Az eredetiből archiválva : 2013. május 5..
- ↑ Lukov V. A., Solomatina N. V. Wilde-jelenség: tezaurusz-elemzés: [Scient. monográfia.] - M . : Humanitárius Kutatóintézet, Moszkvai Állami Egyetem, 2007. . Letöltve: 2018. augusztus 28. Az eredetiből archiválva : 2018. szeptember 1..
- ↑ Az objektíven, az emberi tudaton kívül létező valóságot tagadva Wilde megpróbálja bebizonyítani, hogy a művészet nem a természetet tükrözi, hanem fordítva – a természet a művészet tükörképe. „A természet egyáltalán nem az a nagyszerű anya, aki szült minket – mondja –, ő a mi teremtményünk. Csak az agyunkban kezd élni. A dolgok azért léteznek, mert látjuk őket." Wilde szerint London ködei soha nem voltak ilyen sűrűek, amíg "a költők és festők meg nem mutatták az embereknek az ilyen hatások titokzatos szépségét". (Idézi: Tsarenko Ya., Nadolskaya E. Az esztétizmus alapelvei Oscar Wildd művében "Dorian Gray képe" Archív másolat 2018. augusztus 28-án a Wayback Machine -nél // 2014. Ötletek. Keresések. Megoldások: Proceedings VII. Nemzetközi Tudományos és Gyakorlati Konferencia, Minszk, 2014. november 25. [Összegyűjtött cikkek] / Szerkesztőbizottság: N. N. Nizhneva (felelős szerkesztő) [et al.], 4. rész - Minszk: BGU, 2015. - ISBN 978-985 -500-282 -7 . - C. 114-121.)
- ↑ Az animált portré motívuma gyakori hely a romantika irodalmában (vö. Gogol „ Portréja ”).
- ↑ Pimonov V. I. , Slavutin E. I. „Dorian Gray képe”, O. Wilde: cselekmény szerkezete Archív másolat 2016. október 23-án a Wayback Machine -nél // Proceedings of the Samara Scientific Center of the Russian Sciences Academy: Social, Humanitárius, Orvosbiológiai tudományok. T. 18. - 2016. - 1. szám (2). - S. 240-246.
- ↑ Fitzgerald F.S. Portré a dokumentumokban: Art. újságírás. Per. angolról. / Előszó. és megjegyzést. A. Zvereva. - M . : Haladás, 1984. - S. 154.
- ↑ Wilde, Oscar – Dorian Gray képe . search.rsl.ru. Letöltve: 2020. május 3. Az eredetiből archiválva : 2020. október 20.
- ↑ Slava44. A "MŰVÉSZET VILÁGÁNAK" MŰVÉSZE ÉS ÉPÍTÉSZE SZERÉNY ALEKSZANDROVICS DURNOV (1867-1928). . www.liveinternet.ru Letöltve: 2020. május 3. Az eredetiből archiválva : 2020. január 16.
- ↑ Mérleg, 1906, 8. sz., p. 64-66
- ↑ Wilde, Oscar – A teljes művek: 1-8 . search.rsl.ru. Letöltve: 2020. május 6. Az eredetiből archiválva : 2020. október 20.
- ↑ Wilde, Oscar - A teljes művek . search.rsl.ru. Letöltve: 2020. május 6. Az eredetiből archiválva : 2020. október 20.
- ↑ T.V. Pavlova. Oscar Wilde az orosz irodalomban (19. század vége-XX. század eleje) // A 19. és 20. század fordulóján: az orosz irodalom nemzetközi kapcsolatainak történetéből: tudományos közlemények gyűjteménye. Yu. D. Levin, Orosz Irodalmi Intézet (Puskin-ház) . - Nauka, 1991. - 336 p.
- ↑ Fantlab.ru. » Videó » Letöltés Kutató Oscar Wilde Dorian Gray képe . Archiválva : 2020. augusztus 8. a Wayback Machine -nél
- ↑ 1 2 3 Kirpichnikova Yu. S. Műfordítás: a kor értékei és a fordító nyelvi személyisége A Wayback Machine 2020. március 19-i archív példánya / Yu. Cikkek V Gyakorn. tudományos konf. fiatal tudósok (2016. február 12.). - Jekatyerinburg: Ural Szövetségi Egyetem, 2016. - S. 194-200.
- ↑ 1 2 3 Krasnova, P. A. A Dorian Gray képe című regény oroszországi archív másolatára fordításának összehasonlító elemzése , 2022. április 19-én a Wayback Machine -nél / P. A. Krasnova. - Szöveg: közvetlen, elektronikus // Fiatal tudós. - 2019. - 21. szám (259). - S. 561-563.
- ↑ Koreneva, E. Yu. O. Wilde "Dorian Gray képe" című regénye fordításban: a hős azonosítási integritásának elvesztése 2020. október 20-i archív példány a Wayback Machine -nél / E. Yu. Koreneva; BelGU // Filológia és az idegen nyelvek tanításának problémái: Szo. tudományos tr. / Moszkva. ped. állapot un-t, Fak. külföldi lang. ; ill. szerk. V. V. Kalinovskaya. - Moszkva, 2007. - 3. szám-S. 90-94.
- ↑ Dorian Gray portréja.
- ↑ Megjelent Harkovban (szerk. "Folio", 2011).
- ↑ Wilde O. Dorian Gray portréja. Mesék . — Directmedia, 2013-12-29. — 429 p. — ISBN 978-966-03-5706-8 .
- ↑ Oscar Wilde. Dorian Gray portréja . — Strelbytskyy Multimedia Publishing, 2018-02-18. — 239 p.
- ↑ A Veche kiadó gyűjteményében (2016) 2020. október 20-án kelt archív példány a Wayback Machine -en a fordítások szerzői összezavarodtak, M. Abkina helyett Rita Wright-Kovaleva és Margarita Kovaleva neve szerepel. .
- ↑ Ugyanaz a fordítás jelent meg 2017-ben, mint R. Galperin, I. Gurova ("E" kiadó)
- ↑ Oscar Wilde. Dorian Gray portréja . — Liter, 2020-03-11. — 247 p. — ISBN 978-5-457-15360-8 .
- ↑ Wilde Oscar. Dorian Gray portréja . — Aegitas, 2014-02-26. — 199 p. - ISBN 978-5-00064-145-3 .
- ↑ Oscar Wilde. Dorian Grey képe. Játszik. Mesék . — Liter, 2020-03-03. — 691 p. — ISBN 978-5-457-76628-0 .
- ↑ Oscar Wilde. Dorian Gray portréja . — Strelbytskyy Multimedia Publishing, 2018-02-01. — 313 p.
- ↑ Oscar Wilde. Dorian Gray portréja (illusztrált) . — Strelbytskyy Multimedia Publishing, 2018-02-19. — 316 p.
- ↑ 1 2 Dorian Gray (karakter ) . web.archive.org (2017. szeptember 23.). Letöltve: 2020. május 25.
- ↑ Dorian Gray képe . Letöltve: 2020. május 13. Az eredetiből archiválva : 2017. február 9..
- ↑ Dorian Gray képe . Letöltve: 2020. május 13. Az eredetiből archiválva : 2017. február 13.
- ↑ A regény: Dorian Gray írása . Letöltve: 2020. május 13. Az eredetiből archiválva : 2019. június 2.
- ↑ Dorian Gray képe . Letöltve: 2020. május 13. Az eredetiből archiválva : 2017. március 20.
- ↑ Dorian Gray képe . Letöltve: 2020. május 13. Az eredetiből archiválva : 2017. február 10.
- ↑ El retrato de Dorian Gray . Letöltve: 2020. május 18. Az eredetiből archiválva : 2021. január 24.
- ↑ Dorian Gray képe . Letöltve: 2020. május 13. Az eredetiből archiválva : 2021. január 26.
- ↑ Dorian Gray portréja . Letöltve: 2020. május 21. Az eredetiből archiválva : 2021. április 23.
- ↑ El retrato de Dorian Gray . Letöltve: 2020. május 21. Az eredetiből archiválva : 2017. február 8..
- ↑ Dorian Gray képe . Hozzáférés időpontja: 2020. május 13.
- ↑ Dorian Gray bűnei . Letöltve: 2020. május 25. Az eredetiből archiválva : 2021. január 25.
- ↑ 1976-ban már megjelent egy film női főszereplővel modern környezetben, "Das Bildnis Der Doriana Gray" ("Doriana Gray képe") címmel, de ez csak egy pornófilm leszbikusokról ( Lina Romay színésznők , Monica Swinn).
- ↑ Dorian Gray képe . Letöltve: 2020. május 13. Az eredetiből archiválva : 2020. július 15.
- ↑ Dorian . _ Letöltve: 2020. május 26. Az eredetiből archiválva : 2017. február 9..
- ↑ Dorian Gray képe . Letöltve: 2020. május 13. Az eredetiből archiválva : 2020. július 14.
- ↑ A portré . Letöltve: 2020. május 26. Az eredetiből archiválva : 2017. február 12.
- ↑ A portré - Crew . theportrait.webstarts.com. Letöltve: 2020. május 26. Az eredetiből archiválva : 2020. október 26.
- ↑ Dorian Gray képe . Letöltve: 2020. május 26. Az eredetiből archiválva : 2017. február 12.
- ↑ Dorian Gray képe . Hozzáférés időpontja: 2020. május 13.
- ↑ Dorian Gray a sárga sajtó tükrében . Letöltve: 2020. május 25. Az eredetiből archiválva : 2021. január 20.
- ↑ Szerzők magukról // Novy Bereg (magazin). - 2014. - 43. sz . Letöltve: 2018. augusztus 28. Az eredetiből archiválva : 2018. augusztus 29.
- ↑ Stas Namin Zenei és Drámai Színház – Musical Oscar Wilde "Dorian Gray képe" (14+) című regénye alapján . Letöltve: 2018. augusztus 28. Az eredetiből archiválva : 2018. augusztus 29.
Linkek
- Dorian Gray portréja Maxim Moshkov könyvtárában
Kapcsolódó szövegek Dorian Gray képe a Wikiforráson
Kapcsolódó szövegek Dorian Gray képe a  Művek szövegei | ||||
|---|---|---|---|---|
| Tematikus oldalak | ||||
| Szótárak és enciklopédiák | ||||
| ||||
| Oscar Wilde művei | ||
|---|---|---|
| Regény | ||
| Regények és történetek |
| |
| Tündérmesék |
| |
| Játszik | ||
| versek |
| |
| Esszék és levelek | ||