Türkmenisztán lakossága az ENSZ és az Egyesült Államok Népszámlálási Hivatala szerint körülbelül 5 millió ember. Az elmúlt években hivatalos népességbecsléseket nem tettek közzé. A 2012-es népszámlálás előzetes és végleges eredményeit sem hozták időben nyilvánosságra [1] [2] [3] [4] [5] . Az ellenzéki sajtóban 2015 februárjában megjelent statisztikai adatokat, amelyek e sajtó szerint a 2012-es népszámlálás eredményei, Türkmenisztán állami szervei nem erősítették meg és nem is cáfolták; ezen adatok szerint Türkmenisztán lakosságának a népszámláláskor 4 751 120 főnek kellett volna lennie [6] .
| Népesség [7] | |||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1950 | 1951 | 1952 | 1953 | 1954 | 1955 | 1956 | 1957 |
| 1 211 000 | ↗ 1 228 000 | ↗ 1 253 000 | ↗ 1 283 000 | ↗ 1 317 000 | ↗ 1 356 000 | ↗ 1 397 000 | ↗ 1 442 000 |
| 1958 | 1959 | 1960 | 1961 | 1962 | 1963 | 1964 | 1965 |
| ↗ 1 489 000 | ↗ 1 516 000 | ↗ 1 570 000 | ↗ 1 626 000 | ↗ 1 683 000 | ↗ 1 743 000 | ↗ 1 804 000 | ↗ 1 863 000 |
| 1966 | 1967 | 1968 | 1969 | 1970 | 1971 | 1972 | 1973 |
| ↗ 1 917 000 | ↗ 1 970 000 | ↗ 2 033 000 | ↗ 2 090 000 | ↗ 2 159 000 | ↗ 2 218 000 | ↗ 2 284 000 | ↗ 2 347 000 |
| 1974 | 1975 | 1976 | 1977 | 1978 | 1979 | 1980 | 1981 |
| ↗ 2 413 000 | ↗ 2 485 000 | ↗ 2 555 000 | ↗ 2 621 000 | ↗ 2 689 000 | ↗ 2 759 000 | ↗ 2 827 000 | ↗ 2 897 000 |
| 1982 | 1983 | 1984 | 1985 | 1986 | 1987 | 1988 | 1989 |
| ↗ 2 970 000 | ↗ 3 042 000 | ↗ 3 118 000 | ↗ 3 189 000 | ↗ 3 270 000 | ↗ 3 361 000 | ↗ 3 446 000 | ↗ 3 534 000 |
| 1990 | 1991 | 1992 | 1993 | 1994 | 1995 | 1996 | 1997 |
| ↗ 3 622 000 | ↗ 3 714 000 | ↗ 3 995 000 | ↗ 4 150 000 | ↗ 4 321 000 | ↗ 4 481 000 | ↗ 4 587 000 | ↗ 4 710 000 |
| 1998 | 1999 | 2000 | 2001 | 2002 | 2003 | 2004 | 2005 |
| ↗ 4 847 000 | ↗ 4 993 000 | ↘ 4 800 000 | → 4 800 000 | ↘ 4 474 000 | ↗ 4 529 500 | ↗ 4 582 000 | ↗ 4 636 000 |
| 2006 | 2007 | 2008 | 2009 | 2010 | 2011 | 2012 | 2013 |
| ↗ 4 692 000 | ↗ 4 747 000 | ↗ 4 801 500 | ↗ 4 857 000 | ↗ 4 913 000 | ↗ 4 969 500 | ↗ 5 026 500 | ↗ 5 084 000 |
Az ország tényleges lakossága az 1959-es népszámlálás szerint 1516 ezer lakos volt, az 1979-es népszámlálás szerint - 2759 ezer, az 1989-es népszámlálás szerint - 3534 ezer, az 1995-ös népszámlálás szerint - 4481 ezer fő. Az ország hatóságai 2012 -re új népszámlálást tűztek ki [8] . Az 1995-ös népszámlálás után hivatalos becslések jelentek meg: 2000 elejére - 5200 ezer, 2001 elejére - 5369,4 ezer, 2001. május 1-jén - 5410 ezer, 2001. augusztus 1-jén - 5478,9 ezer fő. Később, S. Niyazov alatt a hivatalos publikációk szerint a növekedés a szakértők szerint irreális méreteket öltött, állítólag 2003 áprilisára elérte a 6 millió lakost , 2006. július 1- jére pedig a 6836,5 ezer lakost . [9] Az új elnök ( G. Berdimuhamedov ) megjelenésével a hivatalos adatok közzététele megszűnt, azonban az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának benyújtott kormányjelentésekben , amelyek adatait az országon belül nem tették közzé, ellentmondó becslések szerint a Az ország lakosságszámát adták meg, így a 2008-as jelentésben a 2006 végi lakosságot 5402,2 ezer főre becsülték [10] , míg a 2009-es jelentésben Türkmenisztán 2007 végi népességét többre becsülték. 6,2 millió ember [11] . A Türkmenisztáni Statisztikai Bizottság által 2006 elején hivatalosan közzétett utolsó, 6 746 000 főre vonatkozó becslés továbbra is megjelenik a Független Államok Közössége Államközi Statisztikai Bizottságának statisztikai anyagaiban [12] . 2006 végétől napjainkig (2012) nem készült hivatalos publikáció az ország lakosságáról [9] . Közvetve az ország tényleges lakosságszámát jelzik az elnökválasztás eredményére vonatkozó hivatalos adatok: a hivatalos adatok szerint 2012. február 12-én 2 987 324 választópolgárt tartottak nyilván az országban [13] . A 2013. decemberi Majlis-választáson 3 063 ezer választópolgárt regisztráltak [14] . A 2017. februári elnökválasztáson 3 millió 252 ezer választópolgárt regisztráltak az országban [15] . Az ország lakosságának korszerkezetére vonatkozó becslések szerint a 18. életévüket be nem töltött és a választópolgárok számában nem szereplő lakosok aránya a lakosság mintegy 33%-át teszi ki [16] , és a teljes lakosok száma. az ország lakossága körülbelül 4,88 millió ember lesz. Az Egyesült Államok Népszámlálási Hivatala 2013 közepén 5 113 000 főre becsüli Türkmenisztán lakosságát, beleértve a 18 éves és idősebb lakosságot, ugyanezen becslések szerint 3 448 000 főre, ami 12,6%-kal több, mint a szavazók számáról hivatalosan közzétett adat [16] ] . Az ENSZ becslései szerint 1995. július 1-jén 4 188 000 ember élt az országban , és 2013 közepére 5 240 000 embert vártak [17] .
A 2018. márciusi Mejlis választásokon 3 291 312 választópolgárt regisztráltak Türkmenisztánban [18] , és tekintettel arra, hogy az ország lakosságának mintegy 1/3-át a kiskorúak teszik ki, 2018 tavaszán az ország lakossága körülbelül 4,9 millió fő volt. . Ugyanakkor a független sajtóban megjelent informális adatok szerint 2008-2018-ban a Türkmenisztánt külföldre hagyott állampolgárok száma 2019. január 1-jén mintegy 1,9 millió főt tett ki, vagyis azon választópolgárok tényleges száma, akik Türkmenisztánban a választások idején éltek, észrevehetően alacsonyabbak lehetnek a bejelentett bérüknél, egyes becslések szerint Türkmenisztán lakossága 2019 elején körülbelül 3,3 millió fő lehetett [19] .
Türkmenisztán a következő, 2022-es nép- és lakásösszeírásra készül; Türkmenisztán Állami Statisztikai Bizottsága (Goskomstat) technikai támogatást kap az Egyesült Nemzetek Népesedési Alapjától (UNFPA) [20] . A népszámlálásra való felkészülés során gyűjtött, 2021 közepén a tényleges lakosok számáról szóló előzetes informális becslések erősen nem értenek egyet a 2,7-2,8 millió fős hivatalos becsléssel, ami nyilvánvalóan az ország folyamatos elnéptelenedését jelenti [21] .
Az 1897-es népszámlálás szerint az Orosz Birodalom Kaszpi térségében az oroszok 7,3%-át tették ki [22] . 1926 - ra arányuk gyakorlatilag változatlan maradt, 7,7%-ot tett ki. 1939- ben az oroszok aránya elérte a történelmi maximumot - 18,6%, míg a türkmének a lakosság 59,2% -át tették ki. A háború utáni időszak az oroszok arányának csökkenése volt: 1959 -ben 17,3% volt (arányuk 1939-1959 közötti csökkenését az 1948 -as asgabati földrengés magyarázza , amelyben akár 100 ezer ember halt meg ), 1989 -ben pedig 9,5%. A türkmének részesedése 1989-re 72,0%-ra nőtt, megközelítve az 1926-os szintet (73,2%).
A 20. század utolsó évtizedében a türkmének aránya tovább nőtt, az orosz ajkú lakosság elvándorlásával együtt. 1995- ben a türkmének a teljes lakosság 77%-át, az oroszok pedig 6,7%-át tették ki. 2001. február 18-án Saparmurat Niyazov elnök a Türkmenisztán Népi Tanácsának küldött jelentésében bejelentette: „Több mint 40 nép képviselteti magát Türkmenisztánban. Békében és harmóniában élünk velük. Az ország lakosságának 3%-a üzbég , 2%-a orosz. A bennszülött nemzet – [türkmén] – teszi ki a 91%-ot." [23] Az ilyen váratlan adatokat sok szakértő megkérdőjelezi. Így az Orosz Föderáció Külügyminisztériuma szerint Türkmenisztán 5,2 millió lakosságának 3,5% -a oroszok (azaz körülbelül 180 ezer ember). [24] [25]
Így 1989 elejétől 2001 elejéig megduplázódott a türkmének száma Türkmenisztánban (2,5-ről 4,9 millióra), míg az oroszok száma felére-háromszorosára csökkent (334 ezerből alig több mint 100 ezer maradt ).
| Emberek | 1926 -os népszámlálás [26] |
% | népszámlálás 1959 [27] |
% | 1989. évi népszámlálás [28] |
% | 1995. évi népszámlálás [29] |
% | 2010 -es becslés [25] |
% |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Teljes | 975599 | 100,00% | 1516375 | 100,00% | 3522717 | 100,00% | 4437570 | 100,00% | 5105000 | 100,00% |
| türkmének | 719792 | 73,78% | 923724 | 60,92% | 2536606 | 72,01% | 3401936 | 76,70% | 4011000 | 78,57% |
| üzbégek | 104971 | 10,76% | 125231 | 8,26% | 317333 | 9,01% | 407109 | 9,20% | 479000 | 9,38% |
| oroszok | 75357 | 7,72% | 262701 | 17,32% | 333892 | 9,48% | 298751 | 6,70% | 165 000 | 3,23% |
| kazahok | 9471 | 0,97% | 69552 | 4,59% | 87802 | 2,49% | 86987 | 2,00% | 138000 | 2,70% |
| Balochi | 9974 | 1,02% | 7626 | 0,50% | 28280 | 0,80% | 36428 | 0,82% | 36000 | 0,71% |
| Azerbajdzsánok [Comm. egy] | 4229 | 1,0% | 12868 | 0,85% | 33365 | 0,95% | 36586 | 0,80% | 52000 | 1,02% |
| örmények | 1235 | 0,1% | 19696 | 1,30% | 31829 | 0,90% | 33638 | 0,80% | 22000 | 0,43% |
| tatárok | 4769 | 0,49% | 29944 | 1,97% | 39245 | 1,11% | 36355 | 0,80% | 61000 | 1,19% |
| ukránok | 6877 | 0,70% | 20955 | 1,38% | 35578 | 1,01% | 23064 | 0,50% | 11000 | 0,22% |
| Lezgins | 206 | 0,02% | 1831 | 0,12% | 10425 | 0,30% | 9553 | 16000 | 0,31% | |
| fehéroroszok | 864 | 0,09% | 3198 | 0,21% | 9220 | 0,26% | 3640 | 4400 | 0,09% | |
| perzsák | 7153 | 0,73% | 4132 | 0,27% | 7637 | 0,22% | 8600 | 12000 | 0,24% | |
| baskírok | 1894 | 0,12% | 4678 | 0,13% | 3820 | 7300 | 0,14% | |||
| németek | 1276 | 0,13% | 3647 | 0,24% | 4434 | 0,13% | 3463 | 2800 | 0,05% | |
| kurdok | 2308 | 0,24% | 2263 | 0,15% | 4387 | 0,12% | 6097 | 6900 | 0,14% | |
| tádzsik | 566 | 0,06% | 870 | 0,06% | 3149 | 0,09% | 3103 | 4900 | 0,10% | |
| Karakalpaks | 1537 | 0,16% | 2548 | 0,17% | 3062 | 0,09% | 3531 | 4800 | 0,09% | |
| koreaiak | 1919 | 0,13% | 2848 | 0,08% | 3159 | 4400 | 0,09% | |||
| mordvaiak | 491 | 0,05% | 4128 | 0,27% | 2568 | 0,07% | 1442 | |||
| zsidók [30] | 2041 | 0,21% | 4077 | 0,27% | 2476 | 0,07% | 1457 | 200 | 0,00% | |
| moldovaiak | 24 | 0,00% | 690 | 0,05% | 2466 | 0,07% | 1819 | 1900 | 0,04% | |
| laks | 1120 | 0,07% | 2441 | 0,07% | 2821 | 3800 | 0,07% | |||
| oszétok | 38 | 0,00% | 1118 | 0,07% | 2368 | 0,07% | 2066 | 2200 | 0,04% | |
| csuvas | 555 | 0,06% | 1556 | 0,10% | 2281 | 0,06% | 1404 | |||
| Dargins | 1762 | 0,12% | 1626 | 0,05% | 1550 | 2500 | 0,05% | |||
| ujgurok | 836 | 0,06% | 1308 | 0,04% | 1204 | 2000 | 0,04% | |||
| pastu | 3947 | 0,40% | 578 | 0,04% | 1256 | 0,04% | 1808 | 2000 | 0,04% | |
| grúzok | 258 | 0,03% | 1279 | 0,08% | 960 | 0,03% | 856 | 1500 | 0,03% | |
| bolgárok | 28 | 0,00% | 145 | 0,01% | 910 | 0,03% | 231 | 700 | 0,01% | |
| kirgiz | 231 | 0,02% | 634 | 0,02% | 2284 | 1000 | 0,02% | |||
| lengyelek | 839 | 0,09% | 560 | 0,04% | 620 | 0,02% | 501 | |||
| Mari | tizennyolc | 0,00% | 173 | 0,01% | 506 | 0,01% | 258 | |||
| Egyéb | 8328 | 0,85% | 3523 | 0,23% | 6527 | 0,19% | … | 1,68% | 48700 | 0,95% |
A beludzs kisebbség kialakulása a 19. század végén és a 20. század elején ment végbe, amikor a beludok Iránból Türkmenisztán területére vándoroltak gyapotültetvényeken és új legelőkön munkát keresve [31] . Különösen híres Kerim Khan, aki 1910 -ben 600 vagont hozott [31] . A polgárháború idején a beludzs kánok hűségesek voltak a fehérekhez, és 1918-ban megállapodást kötöttek velük a Kaszpi-tengeren túli régió déli határainak védelméről, de amikor Türkmenisztánban megkezdődtek a harcok a vörösökkel, Iránba vándoroltak [31] . 1924-ben a szovjet hatóságok beleegyezésével Kerim kán beludjai átkeltek Türkmenisztánba, és Tejenben telepedtek le , 1926-1927-ben pedig további mintegy ezer vagon érkezett Afganisztánból a Kushka régióba [32] . Ez a migráció negatív reakciót váltott ki az iráni hatóságok és a helyi lakosság részéről, de Moszkva eleinte lojális volt az újonnan érkezőkhöz. De már 1928-ban 40 Baloch vagont kiutasítottak Afganisztánba, miközben megpróbálták átlépni a határt [33] . 1930-ban a Türkmén SSR Kommunista Pártja Központi Bizottságának vezetése úgy döntött, hogy végrehajtja a beludzs "szovjetizálását", amelynek eredményeként Kerim kán száz vagonnal próbált visszatérni Afganisztánba, de útközben. vereséget szenvedett a szovjet határőröktől és két testőrrel együtt elmenekült [33] .
Az 1902-ben Shamakhi városában pusztító földrengés következtében hatalmas azerbajdzsáni beáramlás következett be Turkesztánba .
A samakhi bégek elsősorban olyan turkesztáni városokban kezdtek megállni, mint Krasznovodszk és Askhabad (a modern Türkmenbashi és Ashgabat), hogy biztonságos életet keressenek. A bégek túlnyomórészt gazdagok voltak. Az akkori legújabb építészeti irányzatok szerint kezdtek el építeni: szállodák, kultúrházak, teaházak, karavánszerájok, raktárak, élelmiszerboltok, mecsetek, medreszák, iskolák, lánylíceum, színház épült.
A Szovjetunió összeomlása után 36 000 azerbajdzsáni élt Türkmenisztánban. Ma több mint 52 ezer. Alapvetően a házasságkötés hagyományát főként saját etnikai csoportjuk képviselőivel őrzik.
Az azerbajdzsánok türkmenisztáni létezésük során hozzájárultak Türkmenisztán kultúrájának fejlődéséhez. Türkmenisztánban olyan azerbajdzsáni hangszerek váltak népszerűvé, mint a gaval , nagara , tar , kamancha és saz . A lakosság olyan ételeket is elfogadott, mint a dovga , a sabzya, az édes plov és így tovább.
Ma a türkmenisztáni azerbajdzsáni közösségnek nincs akadálya életmódjuk megőrzésében.
Azerbajdzsán nagykövetsége Türkmenisztánban működik. A nagykövetség időről időre rendezvényeket tart az Azerbajdzsán kultúrájának szentelve. Azerbajdzsáni művészek koncertjeit rendezik. Az azerbajdzsáni mozi napjai a mozikban. Ismételten koncertekkel érkezett a Polad Bulbul oglu turnéra .
Fontos megjegyezni, hogy olyan híres azerbajdzsánok születtek Türkmenisztánban, mint: Baku város egykori polgármestere , Hadjibala Abutalibov ; kétszeres Eurovíziós résztvevő Azerbajdzsánból és a Voice of Turkey zenei verseny győztese, Elnur Huseynov ; énekes Natavan Habibi ; neves geológus Shamil Azizbekov ; filmrendező Ajdar Ibragimov ; nemzeti hős Fakhreddin Musaev; nemzeti hős, Takhir Baghirov; 1959-1983 között az AzSSR külügyminisztere és az első női olajipari szakember, Takhira Takhirova . [34]
A CIA ténykönyvének adatai a világ országai szerint 2013-ra. [35]
A teljes termékenységi ráta 19,46 /1000 fő. ▼
Nyers halálozási arány – 6,16 /1000 fő. ▼
Teljes termékenységi ráta - 2,1 ▼
Korcsoportok:
Átlagos életkor:
Városi lakosság - 48,7 % (2011)
Urbanizációs arány - 1,91 % évente (2010-2015)
Legnagyobb városok:
| Türkmenisztán témákban | ||
|---|---|---|
| Sztori | ||
| Szimbólumok | ||
| Politika | ||
| Fegyveres erők | ||
| Földrajz | ||
| Társadalom |
| |
| Gazdaság |
| |
| Kapcsolat |
| |
| kultúra | ||
| ||
| Ázsia : Népesség | |
|---|---|
| Független Államok |
|
| Függőségek | Akrotiri és Dhekelia Brit Indiai-óceáni Terület Hong Kong Makaó |
| El nem ismert és részben elismert államok |
|
| |