Örményország lakossága az Örmény Köztársaság lakói . A 2022-es népszámlálás szerint a lakosság száma 3 millió 568 ezer fő volt, ebből 1 millió 911,2 ezer a köztársaság városaiban [2] . 2022 elején 3 millió 568 ezer ember élt Örményországban [3] .
Örményország demográfiai helyzete az ország kormányának figyelem középpontjában áll. A tervek szerint számos olyan projektet hajtanak végre, amelyek a demográfiai fejlődést és a népességnövekedést célozzák Örményországban. Örményországban is kiemelt figyelmet fordítanak az örmény családok megsegítésére, anyagi segítségnyújtásra a nagycsaládosok gyermekvállalásához.
Az ország népességszámának változását befolyásoló fontos tényező a kivándorlás, elsősorban Oroszországba [4] .
A születéskor várható élettartam 76,5 év volt 2019-ben (73,2 a férfiaknál és 79,4 a nőknél). [3]
| Népesség [3] [5] [6] [7] | |||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1897 | 1913 | 1920 | 1926 | 1930 | 1939 | 1940 | 1945 | 1950 | 1955 |
| 798 000 | ↗ 1 000 100 | ↘ 720 000 | ↗ 880 464 | ↗ 999 300 | ↗ 1 282 300 | ↗ 1 320 000 | ↘ 1 186 900 | ↗ 1 347 200 | ↗ 1 535 100 |
| 1959 [8] | 1960 | 1961 | 1962 | 1963 | 1964 | 1965 | 1966 | 1967 | 1968 |
| ↗ 1 763 048 | ↗ 1 829 500 | ↗ 1 905 300 | ↗ 1 979 000 | ↗ 2 031 000 | ↗ 2 097 000 | ↗ 2 169 900 | ↗ 2 239 400 | ↗ 2 306 000 | ↗ 2 368 000 |
| 1969 | 1970 [9] | 1971 | 1972 | 1973 | 1974 | 1975 | 1976 | 1977 | 1978 |
| ↗ 2 435 000 | ↗ 2 491 873 | ↗ 2 547 900 | ↗ 2 611 000 | ↗ 2 676 000 | ↗ 2 740 000 | ↗ 2 799 700 | ↗ 2 851 600 | ↗ 2 914 000 | ↗ 2 973 000 |
| 1979 [10] | 1980 | 1981 | 1982 | 1983 | 1984 | 1985 | 1986 | 1987 | 1988 |
| ↗ 3 037 259 | ↗ 3 080 500 | ↗ 3 118 700 | ↘ 3 074 000 | ↗ 3 119 000 | ↗ 3 169 000 | ↗ 3 323 200 | ↗ 3 368 300 | ↗ 3 418 500 | ↗ 3 463 600 |
| 1989 | 1990 | 1991 | 1992 | 1993 | 1994 | 1995 | 1996 | 1997 | 1998 |
| ↘ 3 304 800 | ↗ 3 514 900 | ↗ 3 574 500 | ↗ 3 633 300 | ↘ 3 463 700 | ↘ 3 356 700 | ↘ 3 260 300 | ↘ 3 248 800 | ↘ 3 246 000 | ↘ 3 238 200 |
| 1999 | 2000 | 2001 | 2002 | 2003 | 2004 | 2005 | 2006 | 2007 | 2008 |
| ↘ 3 232 100 | ↘ 3 221 100 | ↘ 3 211 800 | ↘ 3 199 800 | ↘ 3 182 500 | ↘ 3 164 900 | ↘ 3 146 400 | ↘ 3 127 100 | ↘ 3 107 400 | ↘ 3 087 100 |
| 2009 | 2010 | 2011 | 2012 | 2013 | 2014 | 2015 | 2016 | 2017 | 2018 |
| ↘ 3 066 000 | ↘ 3 044 800 | ↘ 3 027 900 | ↘ 3 024 100 | ↘ 3 022 000 | ↘ 3 013 800 | ↘ 3 004 600 | ↘ 2 992 300 | ↘ 2 979 500 | ↘ 2 972 700 |
| 2019 | 2020 | 2021 | 2022 [11] | ||||||
| ↘ 2 965 300 | ↘ 2 959 700 | ↗ 2 964 100 | ↘ 2 961 400 | ||||||
| 1959 | 1970 | 1979 | 1989* | 1989** | 2001 | 2011 |
|---|---|---|---|---|---|---|
| 1 765 297 | 2 492 616 | 3 037 259 | 3 304 776 | 3448600 | 3 213 011 | 3 018 854 |
* hivatalos adatok
** alulbecslés miatt javítva az adatok
Az ENSZ Népesedési Alapja szerint 2050-ben Örményország lakosságának csaknem 1/4-e 65 év feletti lesz [14] . Ennek oka a születésszám csökkenése és a magas elvándorlás. Az ENSZ 2019-ben közzétett előrejelzése szerint Örményország lakossága a következő lesz: [15] [16]
| év | pesszimista
forgatókönyv |
átlagos
forgatókönyv |
optimista
forgatókönyv |
|---|---|---|---|
| Örményország lakossága 2050-ben | 2.573 ezer | 2 816 ezer | 3.065 ezer |
| Örményország lakossága 2100-ban | 1.207 ezer | 2.039 ezer | 3.175 ezer |
| Vidék | 1996 | 1997 | 1998 | 1999 | 2000 | 2011 | 2021 [17] | 2021-től 2011-ig | 2021-től 1996-ig |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Örményország | 3766.4 | 3780,7 | 3791.2 | 3798.2 | 3803.4 | 3018.9 | 2964.1 | -1,8% | -21,3% |
| Jereván_ _ | 1249,4 | 1250 | 1249,7 | 1248,7 | 1248,2 | 1060.1 | 1092,0 | +3,0% | -12,6% |
| Aragatsotn | 162,5 | 164 | 165.4 | 166,7 | 167,5 | 132,9 | 124,5 | -6,3% | -23,4% |
| Ararát | 305 | 307.8 | 309 | 301 | 301.8 | 260,4 | 256,7 | -1,4% | -15,8% |
| Armavir | 315,5 | 317,9 | 319.6 | 321.1 | 322.3 | 265,8 | 264,0 | -0,7% | -16,3% |
| Gegharkunik | 272.4 | 274,5 | 276.3 | 277,6 | 276,6 | 235.1 | 227.4 | -3,3% | -16,5% |
| Lori | 392.4 | 393,3 | 393,8 | 394.1 | 394,4 | 235,5 | 212.6 | -9,7% | -45,8% |
| Kotayk | 325,9 | 327.2 | 328,5 | 328,9 | 329.4 | 254.4 | 251.2 | -1,3% | -22,9% |
| Shirak | 358.3 | 359.4 | 360,8 | 361,8 | 362.3 | 251,9 | 231,0 | -8,3% | -35,5% |
| Syunik | 161,9 | 162,6 | 163.1 | 163,6 | 163,9 | 141,8 | 135,9 | -4,2% | -16,1% |
| Vayots Dzor | 68.3 | 68.6 | 68.9 | 69.1 | 69.2 | 52.3 | 48.2 | -7,8% | -29,4% |
| Tavush | 154,8 | 155.4 | 156.1 | 156.6 | 156,8 | 128.6 | 120.6 | -6,2% | -22,1% |
A városi lakosság aránya a posztszovjet időszakban a legutóbbi, 2011-es népszámláláskor minimálisra csökkent - 63,3%. 2014 óta enyhén nőtt a városi lakosság aránya, amely 2021 elején a teljes népesség 64,0%-át tette ki. [18] [3]
| Év
(Népszámlálási adatok be 1989, 2001 és 2011) |
Városi lakosság
(%) |
Vidéki lakosság
(%) |
|---|---|---|
| 1989 | 68.7 | 31.3 |
| 1990 | 69.1 | 30.9 |
| 1991 | 69.5 | 30.5 |
| 1992 | 68.9 | 31.1 |
| 1993 | 68.1 | 31.9 |
| 1994 | 67.7 | 32.3 |
| 1995 | 67.5 | 32.5 |
| 1996 | 67.3 | 32.7 |
| 1997 | 67,0 | 33.0 |
| 1998 | 66.9 | 33.1 |
| 1999 | 66.6 | 33.4 |
| 2001 | 64.3 | 35.7 |
| 2011 [19] | 63.3 | 36.7 |
| 2012 | 63.3 | 36.7 |
| 2013 | 63.3 | 36.7 |
| 2014 | 63.4 | 36.6 |
| 2015 | 63.5 | 36.5 |
| 2016 | 63.6 | 36.4 |
| 2017 | 63.7 | 36.3 |
| 2018 | 63.8 | 36.2 |
| 2019 | 63.9 | 36.1 |
| 2020 [3] | 63.9 | 36.1 |
| 2021 [3] | 64,0 | 36.0 |
A 2014-2018-as időszakra vonatkozó adatok szerint a városi lakosság születési rátája valamivel magasabb, mint a falué. [tizennyolc]
| 2011 [20] | |
|---|---|
| Jereván | 1 millió 60 ezer |
| Gyumri | 122 ezer |
| Vanadzor | 86 ezer |
| Vagharshapat | 46,5 ezer |
| Abovyan | 43,5 ezer |
| Hrazdan | 42 ezer |
| Kapan | 43 ezer |
| Armavir | 29 ezer |
| Artashat | 22 ezer |
| Ijevan | 21 ezer |
| Gavar | 21 ezer |
| Goris | 20,5 ezer |
| Charentsavan | 20 ezer |
| Ararát | 20 ezer |
| Masis | 20 ezer |
| Artik | 19,5 ezer |
| Sevan | 19 ezer |
| Ashtarak | 19 ezer |
| Dilijan | 18 ezer |
Örményországban a vidéki közösségek legnagyobb százaléka 1001-3000 lakosú falvak (35,1%), a legkisebbek - legfeljebb 100 lakosú - 4,1% (a 10 lakatlan közösséget nem számítva). A lakosok száma a köztársaság teljes vidéki lakosságának 46,1%-a, illetve 0,2%-a.
A 3000 főnél nagyobb lélekszámú nagyközségek száma 96. Ezek adják a teljes vidéki lakosság mintegy 37%-át. A települések méretét tekintve az élen a Gegharkunik régió áll, amelyben 87 faluból 20 lakosszáma meghaladja a 3000 főt, ami a régió vidéki lakosságának 65%-a. Kotayk régióban 52% , Ararat régióban 38,8% , Armavir régióban 35,3% , és Syunik régióban nincs 3000 vagy annál több lakosú település . Kevés ilyen falu van Vayots Dzor (13,7%), Shirak (20,2%) és Lori (24,8%) régiókban.
A "szupernagy" (8 ezer feletti) vidéki közösségek száma - 6.
A hegyvidéki és határ menti területek népesedési adatainak elemzése azt mutatja, hogy a Syunik és a Vayots Dzor régiókban alacsony a népsűrűség , ami főként a régió kedvezőtlen társadalmi-gazdasági feltételeinek és ennek következtében a lakosság intenzív vándorlásának tudható be.
Az örmények azon népek közé tartoznak, amelyek többsége az anyaország határain kívül él (kb. 5 millió örmény él 66 országban).
Az államok közötti vándorlás mennyiségét és következményeit tekintve Örményország legújabb időszakának legjelentősebb jelensége. [4] Az 1980-as évek elejéig Örményországban a külső vándorlás pozitív egyenlege volt jellemző, vagyis a köztársaság lakossága nemcsak a természetes szaporodás, hanem a bevándorlási hullámok miatt is növekedett.
Örményország lakosságának államközi vándorlása 1980-1987-ben.
| Év | Beérkező | Utazók | Migratz. növekedés (+,-) |
|---|---|---|---|
| 1980 | 38.6 | 47,0 | -8.4 |
| 1982 | 39.7 | 47.3 | -7.6 |
| 1984 | 45.3 | 56.3 | -11.0 |
| 1986 | 54.9 | 66.6 | -11.7 |
| 1987 | 60.3 | 70.7 | -10.4 |
A kivándorlók túlnyomó többsége az Orosz Föderációba - 84,2%, Ukrajnába - 8,8% és az USA-ba - 1,9%.
Örményország lakosságának államközi vándorlása 1989-1994-ben.
A kivétel az 1989-1991 közötti időszak volt, amikor a negatív migrációs egyenleg pozitívra változott, ami a menekültek és a kényszerűen kitelepített személyek Örményországba áramlásához kapcsolódott. Legutóbb a 20. században 1991-ben figyelték meg Örményország népességének vándorlási növekedését (4,4 ezer fő), de már 1992-ben a vándorlási veszteség (egyenleg) 214,3 ezer főt tett ki, 1993-ban a csökkenés 138 6 ezer fő volt. fő, 1994-ben pedig 122,9 ezer fő volt a csökkenés, azaz 1992-1994-ben, amikor az örmény lakosok legmasszívabb külföldre távozását figyelték meg, Örményország lakossága a migrációs veszteség miatt 475, 8 ezer fővel csökkent.
A következő években az ország lakosságának vándorlási vesztesége évente átlagosan 26,7 ezer fő volt [7] .
Örményország lakosságának államközi migrációja 2015-2021-ben
2015-2018-ban csökkenés tapasztalható a lakosság elvándorlási arányában. [21]
| Év | A migráció mérlege | A migráció mérlege
lakónépesség |
A kereszteződés egyensúlya
határok |
|---|---|---|---|
| 2015 | - 75 464 [21] | ||
| 2016 | - 66 629 [21] | ||
| 2017 | - 37 625 [21] | ||
| 2018 | - 6 110 [21] | - 18 200 [3] | > +15 000 [22] |
| 2019 | - 15 400 [3] | > +10 000 [22] | |
| 2020 | + 3 300 [3] | > +12 000 [22] |
2016-2018-ban a legtöbb örményországi tartózkodási státusszal rendelkező külföldi indiai, iráni és orosz állampolgár volt. [tizennyolc]
2020-ban 6583 külföldi rendelkezett tartózkodási státusszal Örményországban. Ebből 4404 ideiglenes, 2178 pedig állandó. [17]
Az Örményországon belüli migrációt a lakosság falvakból városokba költözése jellemzi, aminek következtében az ország meglehetősen magas szintű urbanizációja volt megfigyelhető. Ha a 60-as évek elején a lakosság fele élt Örményország városaiban, akkor a század végére a városi és falusi lakosság aránya 69% és 31% volt.
A lakosság mozgása mind a magashegyi településekről az alacsony fekvésű helyekre (különösen az Ararát-síkságra ), mind a távoli, ritkán lakott - a köztársaság nagyvárosaiba, különösen Jerevánba.
A belső migráció regionális sajátosságaiÖrményország elmúlt 80 év alatti gyors belső fejlődése következtében jelentős aránytalanság alakult ki a központi és a periférikus régiók között. A köztársaság területének hozzávetőleg 20%-át kitevő központi agglomerációban (Jereván és befolyási övezete) a lakosság 2/3-a és a munkaerő több mint fele koncentrálódik, míg a periférikus régiókban (Syunik) , Tavush stb.) folyamatos a kiáramlás.
Örményország magashegységi és határ menti régióiban a társadalmi-gazdasági helyzet elemzése azt mutatja, hogy az elmúlt évtizedekben a gazdasági potenciál jelentősen visszaesett. A megművelt területek csökkentek, az ipari termelési ágak megszűntek. Az ellenségeskedések, a természeti katasztrófák, a fizikai és erkölcsi értékvesztés következtében a gazdasági infrastruktúra – lakásállomány, ipari létesítmények, utak, közművek, szociális és kulturális létesítmények – üzemképtelenné vált vagy súlyosan megrongálódott.
Ezeken a településeken a születésszám csökkenése és a fiatalok elvándorlása miatt jelentősen csökkent a lakosság száma. Ezek a települések 174 határ menti és 138 hegyvidéki települést foglalnak magukban, amelyeknek az elmúlt 10 évben 72 ezer lakosa maradt. [23]
A 2011-es népszámlálás szerint abszolút az örmény apostoli egyház hívei vannak túlsúlyban (2 796 519 fő, a teljes lakosság 92,63%-a), a második legnagyobb evangélikus keresztények (elsősorban baptisták és pünkösdisták ) - 29 280 fő (a lakosság 0,97%-a). harmadszor a jezidizmus hívei (25 204 fő vagy a teljes lakosság 0,83%-a, az etnikai jezidek között arányuk 69,44%, a kurdok között - 31,54%), a katolikusok - 13 843 fő (0,46%; többségében örmények, de az oroszok között a katolikusok aránya 2,82%, Jehova Tanúi (8695 vagy 0,29%; többségében örmények), ortodoxok (7532 vagy 0,25%); a legtöbb ortodox (3413) örmény, bár arányuk az örmények között 0,12%, az oroszok között 0,7,98 Orth. az oroszoknál 23,49%, az ukránoknál 30,61%, az asszíroknál 21,70%, a görögöknél 12,11%, a grúzoknál 15,07%, a pogányoknál (5434 vagy 0,18%; a pogányok többsége jezidik (3624 fő), arányuk a jezidok 10,26%, a kurdok között 1068 fő vagy 49,40% kurdok s, az örmények között 734 fő. az örmények 0,02%-a), molokánok (2872 vagy 0,10%; többségük oroszok (2755 fő), arányuk az oroszok körében 23,13%), mások (7888 vagy 0,26%; köztük jelentős a muszlimok , akiket külön nem azonosítanak) a népszámlálás szerint, és ezért az „egyéb” kategóriát az összes perzsák 73,22%-ához rendelték, a „mások” aránya jelentős, az asszírok körében pedig - 34,16%, a kurdok - 5,74%, az etnikai jezidiek - 4, 14%. , nem rendelkeznek vallási hovatartozással (34 373 fő, a lakosság 1,14%-a; többségük örmény nemzetiségű, arányuk az oroszok között a legmagasabb - 2,73%), a népszámlálás során 10 941 fő vallási hovatartozására nem voltak hajlandók válaszolni. (a lakosság 0,36%-a), a vallást 76 273 főnél nem tüntetik fel a népszámlálási dokumentumok. (a lakosság 2,63%-a) [24] .
Örményország egynemzetiségű állam , lakosságának 98%-a örmény [2] . Örményország legnagyobb etnikai kisebbségei (együtt a teljes lakosság mintegy 2%-át teszik ki) a jezidik , oroszok , asszírok , kurdok , ukránok , görögök , grúzok , perzsák [2] .
| Örményország a témákban | ||
|---|---|---|
| Állapot | ||
| Földrajz | ||
| Népesség |
| |
| kultúra | ||
| Sztori | ||
| Társadalom | ||
| "Örményország" portál | ||
| Ázsia : Népesség | |
|---|---|
| Független Államok |
|
| Függőségek | Akrotiri és Dhekelia Brit Indiai-óceáni Terület Hong Kong Makaó |
| El nem ismert és részben elismert államok |
|
| |
| Európai országok : Népesség | |
|---|---|
| Független Államok |
|
| Függőségek |
|
| El nem ismert és részben elismert államok |
|
| 1 Többnyire vagy teljes egészében Ázsiában, attól függően, hogy hol húzzák meg Európa és Ázsia határát . 2 Főleg Ázsiában. | |