Türkmenisztán jelképe

(átirányítva innen: " Türkmenisztán jelképe ")
Türkmenisztán állam jelképe
Turkm. Türkmenistanyn Döwlet tugrasy
Verziók

Smaragd pajzs változat
Részletek
Armiger Türkmenisztán
Jóváhagyott 2003. augusztus 15
Első említés 1992. február 12
Pajzs Oktaéder
Korai verziók


1992-2000-ben


2000-2003-ban
Használat Állapot
A szerzők csapata
Türkmén heraldikusok és művészek csoportja
címerötlet Saparmurat Niyazov
 Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon

Türkmenisztán állam jelképe ( Turkm. Türkmenistanyň Döwlet tugrasy ) Türkmenisztán egyik hivatalos állami jelképe , a zászló és a himnusz mellett .

Türkmenisztán rekord ország a posztszovjet térben az állami embléma megváltoztatása szempontjából: a függetlenség elnyerése óta az ország három címert cserélt - ennek az országnak a jelenlegi címere a harmadik a sorban.

Leírás

Türkmenisztán címere egy nagy zöld , nyolcágú csillag (oktaéder) , sárga-arany szegéllyel, amelybe két piros és kék kör van beleírva. Ezeket a köröket egymástól és a nyolcágú csillag mezőjétől azonos szélességű vékony sárga-arany csíkok választják el. A piros kört körülvevő oktaéder zöld hátterén a nemzeti vagyon fő elemei és az állam szimbólumai láthatók: az alsó részen - hét nyitott ötlevelű fehér pamutdoboz zöld szirmokkal, a középső részben - sárga-arany búzakalászok , a címer mindkét oldalán két-két kalász, felső részén egy holdsarló , öt ötágú fehér csillaggal.

A piros kör gyűrűs csíkján öt fő szőnyegzselé (dísz) látható, amelyek a türkmén nép öt fő törzsét képviselik, összetartásukat és egységüket szimbolizálják, a kék kör két átmérőjű, az óramutató járásával megegyező irányban: ahalteke , salyr , ersars , chovdur , jomut [1] .

A kék körben egy Akhal-Teke fajta lovat ábrázolnak . 2000-ben megállapították, hogy ez Yanardag , Türkmenisztán első elnökének, Szaparmurat Nijazovnak a lova [1] .

Türkmenisztán címere ötvözi a türkmén nép alapítóinak, Oguzsannak és a szeldzsuk dinasztiának a kulturális örökségét , akik az ókorban hatalmas birodalmat hoztak létre, és jelentős hatást gyakoroltak a türk népek és Eurázsia lakosságának fejlődésére . egy egész. Türkmenisztán címerének eredete több mint négyezer éves [2] .

Történelem

Türkmenisztán államjelvényét Türkmenisztán 654-KhP törvénye fogadta el 1992. február 19- én .

A 2000. november 27-én kelt türkmenisztáni törvény „Türkmenisztán „Türkmenisztán államcímeréről” szóló törvényének módosításáról) módosította és kiegészítette a korábban hatályos törvényt, valamint a Türkmenisztán államcímeréről szóló rendeletet. Az új törvény értelmében Türkmenisztán államcímerének képe, színei és méretei megváltoztak. A címert három egymásba írt kör alkotja, közös középponttal: kicsi - kék, közepes - piros és nagy - zöld. A köröket azonos szélességű sárga-arany csíkok választják el egymástól. A címer közepén kis körben Türkmenisztán első elnökének, Saparmurat Niyazovnak, Yanardagnak az Akhal-Teke lova látható a szabványmintának megfelelően [3] .

1992-2003 között Türkmenisztán címere kerek alakú volt. Az ország elnöke, Saparmurat Niyazov, aki a megjelenés megváltoztatását javasolta, elmondta, hogy a nyolcszöget a türkmének ősidők óta a bőség, a béke és a nyugalom szimbólumának tekintették [4] . A Néptanács ülésén új "Türkmenisztán államjelvényéről szóló törvényt" [5] [6] fogadtak el .

Galéria

Lásd még

Jegyzetek

  1. 1 2 Törvény Türkmenisztán államjelvényéről , 2003. augusztus 16.
  2. Türkmenisztán jelvényének eredete több mint négyezer éves! . turkmenistan.gov.tm _ Elektronikus újság „Türkmenisztán: aranykor” (2012. május 28.). Letöltve: 2012. október 3. Az eredetiből archiválva : 2012. október 15..
  3. TÖRÖKMENISZTÁN ÁLLAMI SZIMBÓLUMOK (elérhetetlen link) . Letöltve: 2014. október 29. archiválva az eredetiből: 2014. október 30. 
  4. Türkmenisztán jelképei . Heraldicum. Letöltve: 2011. december 27. Az eredetiből archiválva : 2012. március 1..
  5. TÖRÖKMENISZTÁN EMBLÉMÁJA EGY NYOLCÁGÚ CSILLAG FORMÁT SZEREZTE . Letöltve: 2014. október 29. archiválva az eredetiből: 2014. október 30.
  6. VÁLTOZÁSOK AZ ELNÖK KARÁJÁBAN ÉS SZABVÁNYÁBAN . Letöltve: 2014. október 29. archiválva az eredetiből: 2014. október 30.

Linkek