Az Európai Unió katonai struktúrái


Az Európai Unió katonai struktúrái
A Katonai Bizottság , elnökének és az EU Katonai Parancsnokságának címere
Létezés évei 2001. február 26. - jelen
Ország  Európai Únió
Alárendeltség az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője
népesség 1 823 000 katona (2014) [1]
Felszerelés 546 hajó, 2448 repülőgép, 788 helikopter, 7490 tank
Weboldal KBVP
 Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon

Az Európai Unió katonai struktúrái közé tartoznak a  tagállamok fegyveres erői között létrejött különféle együttműködési mechanizmusok mind kormányközi szinten, mind az Európai Unió intézményi struktúráján belül  – a Közös Kül- és Védelmi Politika (KBVP) keretében. Biztonságpolitika (KKBP).

A védelmi politika főként a nemzetállamok területe. A fő katonai szövetség Európában továbbra is az Észak-atlanti Szerződés Kormányközi Szervezete (NATO), amely jelenleg 22 EU-tagállamot foglal magában hat EU-n kívüli európai taggal ( Albánia , Izland , Norvégia , Törökország és Montenegró , Észak-Macedónia ), valamint az Egyesült Államok és Kanada . A KBVP fejlesztése vitatott kérdés, különös tekintettel a NATO szerepére. Az európai integráció katonai formái azonban a 21. század elején felerősödtek, ami számos uniós békefenntartó misszió telepítéséhez és uniós létrehozásához Ez utóbbiak azonban soha nem vettek részt műveletekben, és más közelmúltbeli katonai integrációs kezdeményezések, mint például az Európai Szárazföldi Erők , a Csendőrség és a Légiközlekedési Parancsnokság KKBP-n kívül léteznek

Az Európai Unióról szóló szerződés 42. cikke jelentős katonai integrációt ír elő az Európai Unió intézményi keretein belül. [2] A teljes integráció olyan lehetőség, amelyhez az állam- és kormányfők Európai Tanácsának egyhangú szavazata szükséges. Most továbbra is politikai zsákutcában van. A 42. cikk rendelkezik továbbá néhány tagállam fegyveres erői közötti állandó strukturált együttműködésről . 2015-től ez a lehetséges lehetőség nem él, annak ellenére, hogy számos felszólítás van a közös védelmi szövetségre. [3] [4] [5]

Európai fegyveres erők

Vezetőfőnökök Európai Bizottsága Európai Hadtest Európai csendőrség Európai Légi Közlekedési Parancsnokság European Air Group Az európai haditengerészeti erők Európai Gyorsreagálású Erők Európai Közlekedési Koordinációs Központ A kooperatív újrafegyverkezés szervezete
Címer
Rövidítés Finabel Eurocorps EUROGENDFOR, EGF EATC EAG EUROMARFOR, EMF EUROFOR MCCE OCCAR
angol név Finabel Európai Hadtest Európai csendőrség Európai Légi Közlekedési Parancsnokság European Air Group Európai Tengerészeti Erők Európai Gyorshadműveleti Erők Mozgáskoordinációs Központ Európa Közös Fegyverkezési Együttműködési Szervezet
A fegyveres erők típusa Szárazföldi csapatok Repülés haditengerészet többkomponensű
Leírás Közös katonai doktrína kidolgozása Multinacionális
korpusz 		katonai rendőrség Katonai Közlekedési Repülési Minisztérium Air Task Force Management A flották ideiglenes társulása Gyors reagálású erő Felügyelő szerv Újrafegyverkezési programok készítése
Az alapítás éve 1953 1992 2006 2010 1995 1995 1995 2007 1996
Központ Brüsszel Strasbourg vicenza Eindhoven N/A N/A Firenze Eindhoven Bonn
népesség N/A 60 000 ember 2300 ember 220 repülőgép N/A N/A 12 000 ember N/A N/A
Teljes harckészültség N/A 30 nap 30 nap N/A N/A 5 nap 5 nap N/A N/A
Munkanyelv angol angol N/A angol N/A N/A N/A N/A N/A
Részvétel (az együttműködés kezdete)
 Ausztria Nem Nem N/A Nem Nem N/A Nem 2010 Nem
 Belgium 1953 1993 N/A 2010 1997 Nem Nem 2007 2003
 Bulgária Nem Nem Nem Nem Nem Nem Nem 2017 Nem
 Magyarország 2015 Nem Nem Nem Nem N/A Nem 2007 Nem
 Németország 1956 1992 N/A 2010 1997 Nem Nem 2007 1996
 Görögország 1996 Nem N/A Nem Nem Nem Nem Nem Nem
 Dánia Nem Nem N/A Nem Nem Nem Nem 2007 Nem
 Írország Nem Nem N/A Nem Nem Nem Nem Nem Nem
 Spanyolország 1990 1994 2006 2014 1997 1995 1995 2007 2005
 Olaszország 1953 Nem 2006 2015 1997 1995 1995 2007 1996
 Ciprus 2008 Nem N/A Nem Nem Nem Nem Nem Nem
 Lettország 2016 Nem N/A Nem Nem Nem Nem 2007 Nem
 Litvánia Nem Nem partnerség Nem Nem Nem Nem 2015 Nem
 Luxemburg 1953 1996 N/A 2012 Nem N/A Nem 2007 Nem
 Málta 2010 Nem N/A Nem Nem Nem Nem Nem Nem
 Hollandia 1953 Nem 2006 2010 1997 Nem Nem 2007 Nem
 Lengyelország 2006 Nem 2011 Nem Nem Nem Nem 2008 Nem
 Portugália 1996 Nem 2006 Nem Nem 1995 1995 2010 Nem
 Románia 2008 Nem 2009 Nem Nem Nem Nem 2008 Nem
 Szlovákia 2006 Nem N/A Nem Nem N/A Nem 2015 Nem
 Szlovénia 2016 Nem N/A Nem Nem Nem Nem 2007 Nem
 Finnország 2008 Nem N/A Nem Nem Nem Nem 2007 Nem
 Franciaország 1953 1992 2006 2010 1995 1995 1995 2007 1996
 Horvátország 2017 Nem N/A Nem Nem Nem Nem 2011 Nem
 cseh 2012 Nem N/A Nem Nem N/A Nem 2010 Nem
 Svédország 2015 Nem N/A Nem Nem Nem Nem 2007 Nem
 Észtország Nem Nem N/A Nem Nem Nem Nem 2007 Nem

Nemzeti fegyveres erők

Ország Katonai kiadások
(millió €) 		fejenként (€) a GDP %-a A csapatok összlétszáma Bevethető szárazföldi erők
Ausztria 2491 292 0,76 22689 2234
Belgium 3913 351 0,97 30174 6691
Bulgária 563 78 1.34 25188 6380
Magyarország 912 92 0,88 22667 3714
Németország 34749 422 1.20 178800 3791
Görögország 4001 364 2.23 113517 21500
Dánia 2500 434 1.30 15034 473
Írország 893 193 0,48 9280 850
Spanyolország 9508 205 0,90 121848 43812
Olaszország 18427 303 1.14 183465 nincs adat
Ciprus 270 315 1.54 11747 237
Lettország 223 112 0,93 4646 1242
Litvánia 322 110 0,89 8568 nincs adat
Luxemburg 190 341 0,54 821 242
Málta 43 100 0,54 1662 105
Hollandia 7788 462 1.19 42102 14685
Lengyelország 7565 197 1.83 99500 1464
Portugália 2501 241 1.45 30302 7878
Románia 2029 102 1.35 69556 9605
Szlovákia 749 138 1.00 13338 4602
Szlovénia 366 178 0,98 6765 3000
Finnország 2714 497 1.33 8275 1738
Franciaország 39198 592 1.83 207000 63350
Horvátország 606 143 1.41 15380 2098
cseh 1493 142 0,96 20222 7867
Svédország 4711 486 1.10 15570 2818
Észtország 386 294 1.98 6285 483
Összesen az EU-ban [1] 194782 387 1.42 1423097 417180

2018 nyarára hat EU-tagország ad otthont nukleáris fegyvereknek : Franciaországnak és az Egyesült Királyságnak saját nukleáris programja van, míg Belgiumban, Németországban, Olaszországban és Hollandiában nukleáris cserepolitikájának részeként amerikai atomtölteteket helyeznek Az EU összesen 525 robbanófejjel rendelkezik, és 90–130 amerikai robbanófejet fogad be. Az EU országai rendelkeznek a harmadik legnagyobb nukleáris fegyverarzenállal az Egyesült Államok és Oroszország után.

Az EU-hadsereg létrehozásának kérdése

Jelenleg minden EU-tagország saját maga határozza meg védelmi politikáját – itt a koordináció a NATO-n keresztül megy, nem az EU-n. 2016-tól az EU-országok katonái 6 katonai és 11 humanitárius műveletben vesznek részt, főként az Óvilágon kívül, de ezeket az egyes országok és fegyveres erőik zászlaja alatt hajtják végre, nem pedig az EU egészét . 6] .

Az EU és Oroszország Ukrajnával kapcsolatos konfrontációja következtében felerősödtek a viták a közös katonai erőről. Jean-Claude Juncker , az Európai Bizottság elnöke, valamint más európai vezetők és politikusok – például a német parlament külpolitikai bizottságának vezetője , Norbert Röttgen – új felhívást tettek az EU fegyveres erőihez , kijelentve, hogy az EU hadserege európai perspektíva, amelynek most eljött az ideje” [7] [8] . Az Európai Unióról szóló szerződés 42. cikkére először 2015 novemberében hivatkoztak a párizsi merényletek után, amelyeket François Hollande francia elnök egész Európa elleni támadásnak minősített [9] [10] .

A hadsereg esetleges 2015-ös létrehozásának okairól Juncker elmondta, hogy egy összeurópai hadsereggel az EU képes lenne válaszolni az EU-tagállamokat és a szomszédos államokat fenyegető veszélyekre. Hozzátette: így Európa tudatni fogja Oroszországgal, hogy "komolyan gondoljuk az Európai Unió értékeinek fenntartását" [11] . A német védelmi minisztérium támogatását fejezte ki Junckernek az Európai Unió hadseregének létrehozásáról szóló elképzelése mellett. Az osztályvezető, Ursula von der Leyen szerint egy ilyen hadsereg "megmutatná a világnak, hogy soha többé nem lesz háború az EU-tagállamok között". Megjegyezte, hogy a lehető legtöbb erőfeszítést meg kell tenni a második világháború és a hidegháború után kialakult világrend megőrzéséért. Ursula von der Leyen szerint a nemzeti szuverenitás átruházása Brüsszelre katonai kérdésekben teljesen helyénvaló, és a belátható jövőben az EU-nak saját hadseregre lesz szüksége. „A páneurópai hadsereg megerősíti az európai biztonságpolitikát az ukránhoz hasonló válságok tükrében” – mondta [12] .

Hosszú ideig az Egyesült Királyság volt a legkövetkezetesebb ellenzője az EU fegyveres erőinek létrehozásának. 2016-ig az „európai hadsereg” szükségességét ritkán hangoztatták főként német és francia politikusok, de a projekt második lendületet kapott, miután az Egyesült Királyság 2016. június 23-án a népszavazáson megszavazta az EU-ból való kilépést. Ugyancsak 2016 augusztusában Orbán Viktor magyar miniszterelnök , akit cseh kollégája , Bohuslav Sobotka támogatott , váratlanul bejelentette, hogy el kell kezdeni a közös európai hadsereg létrehozását [6] . Majd az egységes védelmi unió létrehozására tett javaslat egy informális EU-csúcson hangzott el, amelyet 2016. szeptember 17-én Pozsonyban tartottak (Németország és Franciaország volt a fő támogatója egy ilyen szervezetnek). Jens Stoltenberg NATO-főtitkár már támogatását fejezte ki egy ilyen szövetség létrehozása mellett, mivel úgy gondolja, hogy ez nem mond ellent a NATO -nak [13] . 2016 szeptemberében Franciaország és Németország javaslattervezeteket készített az európai védelem modernizálására. Ebben javasolták az egységes védelmi irányító központ létrehozását, az anyagi és technikai erőforrások cseréjét és egy közös műholdas megfigyelőrendszer kiépítését [14] .

2017-ben Ursula von der Leyen tagadta az egységes európai hadsereg létrehozásának lehetőségét [14] . 2018 májusában azonban Federica Mogherini , az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője a firenzei Unió helyzetéről szóló konferencián ismét kijelentette, hogy az Európai Unió biztonsága érdekében hivatásos hadsereget kell létrehozni [15]. .

Az első világháború befejezésének 100. évfordulója alkalmából rendezett események során Emmanuel Macron francia elnök egy, az Egyesült Államoktól és a NATO -tól független páneurópai hadsereg létrehozását javasolta [16] [17] .

Európai Védelmi Unió

Az Európai Unió Tanácsa 2021. május 10-én megerősítette eltökéltségét saját biztonsági és védelmi rendszerének létrehozása felé.

„A 2019–2024 közötti időszakra szóló stratégiai menetrendjével összhangban a Tanács felszólítja az EU-t, hogy lépjen fel stratégiailag, és erősítse meg önálló fellépési képességét. Az EU-nak elő kell mozdítania érdekeit és értékeit, és képesnek kell lennie szembeszállni a globális biztonságot fenyegető fenyegetésekkel és kihívásokkal” – áll az állásfoglalásban.

Ez a Tanács tagjai szerint lehetővé teszi az EU számára, hogy nagyobb felelősséget vállaljon saját biztonságáért.

Különleges szerepet kap a „Stratégiai iránytű” politikai projekt. Az EU Tanácsa Josep Borrell külügyi és biztonságpolitikai főképviselőt bízta meg a „stratégiai iránytű” első tervezetének elkészítésével a Tanács ez év novemberi ülésén.

A rendelet hangsúlyozza az olyan uniós védelmi projektek megerősítésének fontosságát, mint az Állandó Strukturált Együttműködés (PESCO), az Európai Védelmi Iparágak Fejlesztési Programja (EDIDP) és a Polgári Védelmi és Űrszinergia Akcióterv [18] .

2021 szeptemberében az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen bejelentette a közelgő csúcsértekezletet egy páneurópai védelmi szövetség létrehozásáról rendszeres harci egységekkel [19] .

Lásd még

Jegyzetek

  1. ↑ 1 2 Védelmi adatportál archiválva 2021. január 21-én a Wayback Machine -nél , Hivatalos 2012-es védelmi statisztika az Európai Védelmi Ügynökségtől
  2. ↑ Az Európai Unióról szóló szerződés 42. cikke
  3. ↑ Olaszország külügyminisztere szerint a Lisszabon utáni EU-nak európai hadseregre van szüksége. Archiválva : 2011. október 10., a Wayback Machine , The Times. 2009-11-15
  4. ↑ Merkel európai hadserege: több mint egy papírtigris? Archiválva : 2008. december 5. a Wayback Machine -ben, Peter C. Glover, World Politics Review, 2007-04-25.
  5. ↑ EU hadsereg a Bastille-napi ünnepségen Archiválva 2020. július 12-én a Wayback Machine -nél .
  6. ↑ 1 2 Az EU hadserege Putyin örömére . Letöltve: 2017. szeptember 19. Az eredetiből archiválva : 2017. augusztus 4..
  7. ↑ Jean-Claude Juncker az EU hadseregét hívja Archiválva : 2017. szeptember 10. , a The Guardian The Wayback Machine oldalán. 2015-03-08
  8. ↑ [1] Archiválva : 2015. szeptember 24. itt: Wayback Machine , Euractiv. 2015-03-09
  9. ↑ Peter Spiegel Brüsszelben és Jim Brunsden Párizsban. Hollande szokatlanul fellebbez az EU kollektív védelmi cikkére – FT.com . M.ft.com (2015. november 16.). Letöltve: 2016. február 19.
  10. ↑ Forrás: CNNAdded on 1418 GMT (2218 HKT) 2015. november 16. Francois Hollande: "Franciaország háborúban áll" - CNN videó . Edition.cnn.com (2015. november 16.). Hozzáférés dátuma: 2016. február 19. Az eredetiből archiválva : 2016. március 5.
  11. ↑ Az Európai Bizottság elnöke uniós hadsereg létrehozását szorgalmazta :: Politika :: RBC . Letöltve: 2017. szeptember 19. Az eredetiből archiválva : 2016. október 26..
  12. ↑ A német védelmi minisztérium támogatta az EU-hadsereg létrehozásának ötletét :: Politika :: RBC . Letöltve: 2017. szeptember 19. Az eredetiből archiválva : 2017. november 2..
  13. ↑ Nagy-Britannia ellenezte az egyesült Európa hadseregének létrehozását - Gazeta.Ru . Letöltve: 2017. szeptember 19. Az eredetiből archiválva : 2017. szeptember 17..
  14. ↑ 1 2 A német védelmi minisztérium vezetője tagadta az EU-hadsereg létrehozásának lehetőségét :: Politika :: RBC . Letöltve: 2017. szeptember 19. Az eredetiből archiválva : 2017. október 10.
  15. ↑ Mogherini úgy véli, hogy az EU-nak hivatásos hadseregre van szüksége. Archiválva : 2018. május 13., a Wayback Machine TASS, 2018. május 11.
  16. ↑ Macron javasolta egy páneurópai hadsereg 2018. november 7-i archív másolatának létrehozását a Wayback Machine RIA Novosti-n, 2018. november 6.
  17. ↑ Macron páneurópai fegyveres erők létrehozását javasolta . 2018. november 7-i archív másolat a TASS Wayback Machine -n , 2018. november 6.
  18. ↑ Biztonság és védelem : az EU előre kell lépnie a közös biztonság és védelem terén  . www.consilium.europa.eu . Letöltve: 2021. május 18. Az eredetiből archiválva : 2021. május 18.
  19. ↑ Az Európai Unió vezetőjének szenzációs beszéde Archiválva : 2021. szeptember 16., a Wayback Machine EURONEWS, 2021. szeptember 15.

Linkek