SATOR

A SATOR AREPO TENET OPERA ROTAS  egy palindrom , latin szavakból álló betűkombináció, amelyet általában négyzetben helyeznek el úgy, hogy a szavak ugyanazt olvassák jobbról balra, balról jobbra, fentről lefelé és lentről felfelé. A palindromot gyakran hozták kapcsolatba a korai keresztényekkel , és talizmánként vagy varázslatként használták [1] : különösen Nagy- Britanniában rögzítették szavait egy papírszalagra, amelyet aztán a nyak köré tekertek, hogy megvédjék a betegségektől [2]. . A SATOR AREPO TENET kifejezés is egy példa a boustrophedonra  , egy olyan irodalmi módszerre, amelyben az írássorokat felváltva balról jobbra és jobbról balra olvassák. Ha a kifejezést kétszer, közvetlen és fordított sorrendben olvassuk be, akkor a TENET szó megismétlődik.

A Római Birodalom idejéből származó palindrom képeit számos építészeti és irodalmi forrás őrzi Nyugat-Európa különböző részein , valamint Szíriában és Egyiptomban . A legkorábbi leleteket – két karcos feliratot – az ókori római város, Pompeii romjain találták , amelyet a Vezúv i.sz. 79-ben történt kitörése pusztított el . e. [3]

Fordítás

Leggyakrabban a palindrom szavait a következőképpen fordítják latinból : sator  - vető, talajművelő; arepo  - fiktív név vagy az arrepo származéka (viszont az ad repo , "Lassan haladok előre"); tétel  - tartja, tartja; opera  - munka; rotas  - kerekek vagy eke . Végső formájában a kifejezés valahogy így hangzik: „A vető Arepo alig tartja a kerekeket” vagy „A vető Arepo irányítja az ekét (kerekeket)” [3] . C. W. Keram német újságíró , aki széles körben ismert a nagy régészeti felfedezésekről szóló publikációiról, felajánlotta a boustrophedon Sator arepo tételének saját fordítását ; tenet opera rotas , a tenet szót kétszer használva: „A nagy magvető segíti a munkát; minden munkája a nagy magvetőnek a kezében van” ( angol  The Great Sower holds in his hand all works; all works the Great Sower holds in his hand ) [4] .

Az arepo szót tartják a legtitokzatosabb szónak a betűkombinációban  - a latin írásban már sehol sem található meg (nyelvészeti szempontból hapaxnak számít ). Egyes kutatók úgy vélik, hogy ez kifejezetten ehhez a kompozícióhoz készült. Más szakértők úgy vélik, hogy a szót egy másik nyelvből kölcsönözték. Így Jerome Carcopino francia történész és író azt feltételezte, hogy az arepo kelta , feltehetően gall eredetű, és eredetileg ekét jelentett [5] . Az Oxfordi Egyetem polgári jogi professzora, David Daub úgy vélte, hogy a szó héberből vagy arámból származik, és a korai keresztények a görög alfa és o mega analógjaként használták (lásd Jelenések  1:8 ) [6] . Miroslav Markovich művei azt a változatot védik, hogy a szót a görög Αρπως vagy Αρπων szóból vették át, ami viszont az egyiptomi nyelvből származik, ahol az egyiptomi istent Hórusznak nevezte [ 7] .

Források

A kora középkorig csak néhány olyan lelet maradt fenn, amely e betűkombináció használatáról tanúskodik. Közülük a két legkorábbi freskó alakban (az egyik oszlopon, a másik egy helyi tisztviselő házában) az ókori római város, Pompeii ásatásai során került elő [3] . A szakértők úgy vélik, hogy a freskók 50 és 79 év között készültek, amikor a várost a Vezúv kitörése elpusztította [8] . A palindrom további négy képét őrzik Azzanatkon istennő templomának domborműve az ősi Dura-Europos város (a modern Szíria területe ) romjain. A feliratok még azelőtt készültek, hogy a várost 256-ban a perzsák meghódították és kifosztották . Hasonló, 3. századi lelet került elő a földből a mai Budapesthez tartozó Óbudon . Végül Felső-Egyiptomban egy másik, a kopt nyelvnek megfelelően kissé módosított papiruszfeliratot fedeztek fel . Létrehozása feltehetően a 4. vagy 5. századra nyúlik vissza [3] .

Körülbelül a 9. századtól kezdve már meglehetősen sokféle, főként a kereszténységgel kapcsolatos forrásban felbukkannak egy tér képei a sírkövön a palindrom szavaival. A korunkig jutott dokumentumok közül kiemelhető a Saint-Germain-des-Pres- i apátság 9. századi latin nyelvű bibliája , a 14. századi osztrák érmék és számos kőbe vésett felirat. a templomos lovagok által használt épületek (például a közép- olaszországi Valvisciolo apátság falán vagy a Cremona város közelében lévő Pieve Terzani templom mozaikján ). Később, a 16. században a betűkombináció megjelenik a francia filozófus és Guillaume Postel jezsuita varázslatos ötszögeként ismert talizmánon . Ezen a képen a négyzet a kör belsejében és két egymást metsző háromszög tetején található. A 19. századig a vésett mágikus négyzetet gyakran használták talizmánokban és amulettekben [9] .

A tér és a kereszténység

A különböző irányokba ugyanazt olvasott szavak szokatlan kombinációja már az ókorban felkeltette a figyelmet, és sokan azt hitték, hogy mágikus tulajdonságai vannak [8] . A kifejezés titokzatos jelentésének megfejtésére törekedve a korai keresztények észrevették, hogy a kifejezés egyben anagramma is , amelynek betűit kétszer (egy N-nel) átrendezve a PATER NOSTER kifejezést kapjuk , latinul fordítva, jelentése „a miénk ”. Atya " - az egyik fő keresztény ima neve. A fennmaradó "A" és "O" betűk az "alfát és az omegát" szimbolizálták – egy allegóriával , amellyel az Úr összehasonlítja magát a teológus János Jelenésében [10] . Általában a PATERNOSTER szavakat görög, egyenlő végű kereszt formájában ábrázolták, az "A" és "O" pedig párosával a végeire vagy a sugarak közötti résbe került [8] .

Egy másik jól ismert kifejezés, amely a betűk átrendeződéséből adódik, így hangzik: PETRO ET REO PATET ROSA SARONA : "Sároni Narcissus még mindig feltárul Péter előtt, bár bűnös." A kifejezést Kuno von Hardenberg gróf ( Kuno Graf von Hardenberg , 1871-1938) német filozófus írta le , aki úgy vélte, hogy titokzatos utalást talált arra a hiedelemre, hogy a virágot azért kapta Szent Péter, mert megtagadta Jézust . Bár Hardenberg hivatkozott a Bibliában leírt eseményekre, később kiderült, hogy a "saron nárcisz" virág csak a 17. században jelent meg a szentírás angol fordításában egy félrefordítás eredményeként [3] .

Nyugat-Európában és Bizáncban ez a kifejezés divatba jött, és gyakran használták varázslatként a gonosz szellemek elűzésére és a gyógyításra [8] . A középkori Angliában a szavakat néha kissé módosították egy papírcsíkra írták, amelyet aztán a nyak köré tekertek: az emberek azt hitték, hogy ez az eljárás segít felépülni a maláriából és más betegségekből [2] . Rómában a teret különféle háztartási eszközökön, például edényeken ábrázolták; feliratú táblákat rögzítettek a bejárati ajtókra. Egy módosított palindrom Európán kívül is ismert: például 1655-ben az Aritmológia (Arithmologia) kéziratában a híres német jezsuita és tudós, Athanasius Kircher leírja Abesszíniába tett utazását . E könyv szerint az etiópok a SADOR, ALADOR, DANET, ADERA és RODAS szavakkal hivatkoznak Jézus Krisztusra, amelyekben a varázsnégyzet átdolgozott formáját sejtik [3] .

Művészeti alkotásokban való felhasználás

Érdekes

Lásd még

Jegyzetek

  1. ↑ Lea Olsan. A középkori Anglia latin varázsa: verbális gyógyítás a keresztény szájhagyományban  // Oral Tradition. - 1992. - 1. évf. 7, 1. sz . - P. 116-142. Az eredetiből archiválva: 2010. július 4.  (Angol)
  2. ↑ 1 2 Thomas Rogers Forbes. Verbális bűbáj a brit népgyógyászatban  // Proceedings of the American Philosophical Society. - 1971. - 1. évf. 115, 4. sz . - 298. o.  (angol)
  3. ↑ 1 2 3 4 5 6 Duncan Fishwick. Egy ókeresztény kriptogram?  // CCHA, Jelentés. - 1959. - 1. évf. 26. - P. 29-41. Archiválva az eredetiből 2010. augusztus 2-án.  (Angol)
  4. ↑ CW Ceram . A régészet márciusa. - New York: Random House , 1958. - P. 30. - ISBN 0394435281 .  (Angol)
  5. ↑ Jérome Carcopino. Les Fouilles de Saint-Pierre et la Tradition. A kereszténység titka a „Carré varázslatban”. Nouvelle edition revue et augmentée. Coll. "Etudes d'Histoire Chretienne". - Párizs: Albin Michel , 1963. - 312 p.  (fr.)
  6. ↑ David Daube. Arepo a Sator téren // Expository Times. - 1950-51. — Vol. 62. - 316. o.  (angol)
  7. ↑ Miroslav Marcovich. Tanulmányok a görög-római vallásokról és a gnoszticizmusról . - Brill Academic Publishers , 1989. - S. 40-41. — 195 p. — ISBN 9004086242 .  (Angol)
  8. ↑ 1 2 3 4 A kereszténység enciklopédiája/ Erwin FahlbuschJan Milic LochmanJohn Mbiti. - Brill Academic Publishers , 2008. - Vol. 5. - P. 755-756. — ISBN 9004169679 .  (Angol)
  9. ↑ Carlos Perez-Rubin. Pompei elsüllyedt romjai és a római epigráfia ősrégi rejtélyes példánya  // Documenta & Instrumenta. - 2004. - T. 2 . - S. 173-192 .  (spanyol)  (angol)
  10. ↑ "Én vagyok az Alfa és az Omega, a kezdet és a vég, mondja az Úr, aki van, volt és eljövendő, a Mindenható." Kinyilatkoztatás.  1:8
  11. ↑ Anton Webern. Koncert kilenc hangszerre, op. 24 (1934)] . Zeneszerzők A-tól Z -ig. P. I. Csajkovszkijról elnevezett Moszkvai Konzervatórium Kortárs Zenei Központja . Letöltve: 2009. szeptember 29. Az eredetiből archiválva : 2012. február 10..
  12. ↑ Philip Hershkovich. A Schoenberg dodekafónia tonális alapjai // Cikkek. Megjegyzések. Levelek. Emlékek . - M . : szovjet zeneszerző , 1991.
  13. ↑ Nyikolaj Tolsztoj. "A király eljövetele", X. fejezet "Myrddin leszállása Annon mélységébe" (elérhetetlen link) . Letöltve: 2009. október 8. Az eredetiből archiválva : 2009. március 10.. 

Irodalom

  Ugrás a Wikidata elemre  Szótárak és enciklopédiák
Bibliográfiai katalógusokban