Következtetés

A következtetés  a gondolkodás egyik formája, amelynek segítségével egy vagy több ítéletből új ítéletet építenek [ 1] [2] . A propozíciós logika szempontjából a következtetés a logikai következtetés lépése , egy állítás - következtetés közvetlen levezetése egy vagy több állításból („ premisszák ”), a legegyszerűbb érvelés .

A logikában a következtetést vízszintes vonalként írják le, amely felett a premisszák, a sor alatt pedig a következtetés. Például,

Minden ember halandó.
Minden görög ember.
Minden görög halandó.

A következtetések (egyedi következtetési lépések) megosztása:

  1. Csomagok száma szerint:
    1. közvetlen;
    2. közvetítette.
  2. A közvetett pedig a logikai következmény iránya szerint oszlik meg:
    1. deduktív (általánostól a konkrétig);
    2. induktív (az egyeditől az általánosig);
    3. transzduktív (az általánosság egy fokától az általánosság azonos fokáig).
  3. A következtetés megbízhatósága szerint:
    1. demonstratív (megbízható), ahol a premisszák igazsága közvetlenül kapcsolódik a konklúzió igazságához (a konklúzióban szereplő információ a premisszákban lévő információ része). Az ilyen következtetések általában megtalálhatók az egzakt tudományokban , különösen a matematikában, gyakrabban deduktív érvelés formájában (ahol a helyességet maga a logikai következmény formája garantálja ), de matematikai indukció , teljes indukció , szigorú indukció formájában is. analógia , ahol a forma mellett az igazság is érintett, és a vitában szereplő kifejezések jelentése;
    2. nem demonstratív, ahol az érvelés során információt adnak hozzá, és ezért a következtetés igazsága még akkor sem garantált, ha a premisszák igazak. Az ilyen elfogadható érvelések közé tartozik a visszafelé történő dedukció , a hiányos indukció , a laza analógia és a statisztikai következtetés . Valószínű következtetéseket használnak az empirikus tudományokban a törvényszerű kijelentések hipotézisére és posztulálására .

Lásd még

Jegyzetek

  1. Getmanova A. D., 2011 , p. 111.
  2. Kirillov V.I., Starchenko A.A., 2008 , p. 104.

Irodalom