Totok

A Tots (egyes számban Tót/Tóth, többes számban Tótok/Tóthok) a magyarok által a XX. századig használt becenév a szlovákok , szlovének és szlavonok (északi horvátok ) becenévre.

Etimológia

Lehetséges, hogy ez a becenév a germán "thuat" etnonimából származik, amelyet a teutonae / deutsch / dutch hasonlattal a 4-5. században a pannóniai síkságon élő gepidák nevezhettek . n. e. és az avar kaganátus idején (VI-IX. század) egyesült a szlávokkal [1] [2] . Ugyanakkor ennek a becenévnek a származási változata is megengedett ugyanabból a „*teut” szóból, amely „törzs, nép”, de a Duna-menti kelta lakosság maradványain keresztül ( O. N. Trubacsov szerint ) vagy a Fekete-tenger térségében a baltiaktól ( A . Zoltán szerint ) [3] .

S. V. Nazin úgy véli, hogy ez a becenév a török ​​" tat " (*tât) szóból származik, ami azt jelenti: leigázott, letelepedett nem török ​​nép. A XI században. Mahmud al-Kashgari idézte a közmondást: „Nincs török ​​cica nélkül, nincs kalap fej nélkül” [3] [4] [5] .

P. A. Pletnev úgy vélte, hogy a szlovákok beceneve - "azok", amelyeket Ludovic Tsrievich művében említenek, a gótok nevéből származik [6] .

Yu. I. Venelin úgy vélte, hogy a magyarok totóknak nevezték a szlovákokat, mert gyakran használták beszédükben a demonstratív „tíz-to”, „ta-to”, „to-to”-t (ezt, ezt, ezt) [7] .

A magyar népetimológia a becenév jelentését a német „der Tod” – „halál” (vagyis a koponya) szóból vezeti le, amely állítólag e szláv népek testfelépítésére utal: nagy homlok, erős járomcsont, mély- beállított szemek.

Használat

1919 óta szinte általánosan felváltja a „szlovák” (Hung. Szlovákok), a „szlovének” (Hung. Szlovének) és a „horvátok” (Hung. Horvátok), a „szláv” (Hung. Szláv) szót általában az összes szlávra vonatkozott.) [8] . Egyes magyarországi szlovák kisebbségi közösségek, például Békés megyében azonban továbbra is tótnak nevezik magukat [9] .

Használati példák

Példabeszédek:

Thothok a helynévben

Magyarország

  • Tahitotfalu ;
  • Totkomlosh ;
  • Toszentgyörgy ;
  • Totsentmarton ;
  • Totszerdahei ;
  • Totuyfalu ;
  • Totwassoni ;
  • Lengyeltoti ;
  • Captalantoti [12] .

Románia

  • Totfalud ;
  • Totwarad ;
  • Feketetot ;
  • Banffitotfalu ;
  • Colozstotfalu .

Szlovénia

Horvátország

Lásd még

Jegyzetek

  1. Györffy György: István király es műve. 2. kiadas. Budapest: Gondolat. 1983. ISBN 963 281 221 2
  2. STANISLAV, jan. Starosloviensky jazyk. 1.vyd. Zväzok 1 : Veľká Morava a Panonia. Kultúrny jazyk a písomníctvo. Konstantin Filozof, Method a Kliment sloviensky. Fonetika. Pozsony: Slovenské pedagogické nakladateľstvo, 1978. 371 s. S. 46.
  3. 1 2 Nazin S. V. A szlávok eredete: az etnonim rekonstrukciója, ősi otthon és ősi vándorlások. - M. : Grifon, 2017. - 279 p. - ISBN 978-5-98862-328-1 .
  4. * Nazin S.V. A szlávok kezdeti története etnonimikai és etnogeográfiai vonatkozásban: dis. ... cand. ist. Tudományok: 07.00.03 . - M. , 2003. - 263 p. Archiválva : 2021. július 26. a Wayback Machine -nél
  5. G. A. Gulijev. Az Azerbajdzsáni Szovjet Szocialista Köztársaság népei. Tata / Szerk.: B. A. Gardanov, A. N. Guliyev, S. T. Jeremjan, L. I. Lavrov, G. A. Nersesov, G. S. Reading. - Kaukázus népei: Néprajzi esszék: Szovjetunió Tudományos Akadémia Kiadója, 1962. - T. 2. - 181. o.
  6. P. A. Pletnev munkái és levelezése: portr. szerk. / az Imp. 2. hadosztály nevében. akad. Tudományok szerk. [és előszót adott] J. Grot
  7. Az ókori és jelenlegi szlovének az oroszokhoz való politikai, népnyelvi, történelmi és vallási attitűdben // Történeti és kritikai kutatás. - M . : Az Egyetemi Nyomdában, 1841. - T. II. Szlovénia. — 114 p.
  8. A 2001-es népszámlálás oldala . Letöltve: 2021. július 25. Az eredetiből archiválva : 2007. május 27.
  9. Nyelvünkben élünk - Žijeme v jazyku . Letöltve: 2021. július 25. Az eredetiből archiválva : 2021. július 25.
  10. Szlovákok // Brockhaus és Efron enciklopédikus szótára  : 86 kötetben (82 kötet és további 4 kötet). - Szentpétervár. , 1890-1907.
  11. Dr. Margalits Ede: MAGYAR KÖZMONDÁSOK ÉS KÖZMONDÁSSZERÜ SZÓLÁSOK . Letöltve: 2021. július 25. Az eredetiből archiválva : 2021. július 25.
  12. STANISLAV, jan. szlovén juh v stredoveku. 2.vyd. Zvazok II. Pozsony: Literárne informačné centrum, 2004. 533 s. ISBN 80-88878-89-6 . S. 463.
  13. (Hung.) eRMK - Elektronikus Régi Magyar Könyvtár^RMNY II_ 1601-1635 ^Mutatók^HELYNÉVMUTATÓ^Sz Archived július 16, 2011 on the Wayback Machine Usporedi : Szlavónia (Sclavonia, Thotország, Tootország,Torország,torsország)