A Szlovák Nemzeti Mozgalom [1] ( szlovákul. slovenské národné obrodenie ) egy mozgalom, amely a szlovákok nemzeti identitásának kialakulásához, végső soron a modern szlovák nép megteremtéséhez vezetett. Az 1780-as évektől 1848-ig tartott, és egyes történészek úgy vélik, hogy 1867-ig tartott. Szlovákia ebben az időszakban a Magyar Királyság szerves része volt . A lendületet különösen II. József 1780-as évekbeli reformjai és a tömegoktatás jelentette . A cseh nemzeti mozgalommal együtt haladt, és a németesítés és a magyarosítás ellen irányult .
A 18. század elejétől 1820-ig működött. Az első impulzus II. József császár reformjai voltak. Akkoriban a legműveltebb szlovákok igyekeztek a szlovák nyelv irodalmi normáját megalkotni.
Az irodalmi norma megteremtésének kérdése két csoportra osztotta a szlovák társadalmat, amelyek mindegyikének megvolt a maga álláspontja a szlovákok írott nyelvével kapcsolatban - a protestánsokra és a bernolaki katolikusokra. A katolikus protestáns nézet az, hogy a szlovákoknak a cseh irodalmi nyelvet kell használniuk (archaikus formában, amelyben a „ Králicka Biblia ” íródott). A bernolakiak Anton Bernolak katolikus pap köré csoportosultak, aki azt állította, hogy a szlovák független nyugatszláv nyelv, és a szlovák anyanyelvű beszédre épülő irodalmi norma létrehozását javasolták. A szlovák irodalmi nyelv bernolaki változatának alapja elsősorban a nyugat-szlovák nyelvjárási sajátságok voltak .
A második szakasz az 1820-as évektől 1830-ig tartott. Ekkor kezdődött a szlovákok igazi „ébredése”.
És két új irányzat is kialakult:
Az első támogatói ragaszkodtak a cseh nyelv szlovákosításának gondolatához, ennek a csoportnak a vezetője Jan Kollar és Pavel Josef Šafárik volt . Egy közös irodalmi normát javasoltak a csehek és szlovákok számára - a cseh-szlovák nyelvet .
A második áramlat híveit Jan Gollý és Martin Gamuljak vezették .
A nemzeti mozgalom harmadik szakasza 1830-tól 1848-ig tartott. Ebben az időben a mozgalom támogatóinak fő tömegei Ludovit Stur köré gyűlnek , aki azt javasolta, hogy anyanyelvük alapján kodifikálják a szlovákok irodalmi normáját. 1843-ban megszületett a végső döntés a szlovák irodalmi nyelv kodifikációjáról a középszlovák interdialektus – a sturovskogoi irodalmi standard – alapján . Ebben az időben Liptószentmiklós városa lett a mozgalom egyik központja . Bár a szlovákok jelentős sikereket értek el nyelvük fejlesztésében, a magyarosítás komoly veszélyt jelentett rájuk Csehszlovákia létrejötte előtt.
| szlovákok | |
|---|---|
| kultúra |
|
| Szlovákok országonként |
|
| Szubetnikai csoportok |
|
| szlovák | |
| Vegyes | |
| A 19. század - 20. század eleji nemzeti mozgalmak | |
|---|---|